Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-21 / 66. szám

DELHI AUYARORSfcAG Szambat. 1912 m A r e i u a 21. Izgalmas haisza után elfogták a „kerékpárok rémét" (A Délniaggarország munkatársától) A7. utóbbi időben téméf el• znporodlnk Szegetten n kerékpárlopások. S/iimos feljelentés érkezett a rendőrségre, a rendőr és detaktíveknck azonban sokáig nem sikerült nyomára akadni a tolvajnak. Március 17-én a Feketesas-uteában Kardos István detektív arra lett. figyelmes, hogy "egy fiatalember n Lovas-vendéglő előtt. felpattan egy falhoztámasztott biciklire. Történetesen a detektív ?s kerékpáron iilf és ntánn eredt a gvanns biciklisiának. Amikor nz észrevette, hogy követik, nyomni kezdte a pedált és el akart ffinni a detektív szeme elől. A detektív azonban mindenütt nyomon követte és valóságos hajsza fejlődött ki. Végül a Mars-téren Kardos detektív utóiérte a fiatalembert. Az igazoltatásnál kiderült, hogy a Lovas-vendéglő elöl elhozott kerékpár nem az 8 tulajdona, éppen el akarta lopni, amikor a detektív megpillantotta. A (ettonért kerókpfirtolvnjt, Miklós Sá'/lor 37 éves Lengyel-utca szám alatt lakó Pipás/segédet a rtetektív n rendőrségre kísérte, ahol afelől faggatta, hogy nem követette el több kerékpárlopást. Miklós eleinte tagadott, később azonban bevallotta, hogy összesen kilenc kerékjyirt lopott el a közelmúltban a város különböző pontjairól. A kerékpárokat szétszedte és alkatrészenként értékesítette. Miklóst vallomásának jegyzőkönyvbe foglalása ntán letartóztatták ós átadják az ügyészségnek. Büntetéstől való félelmében felakasztotta ma£át az orgazda férje (A fíélmag.uar ország munkatársától) Ürmös József 23 éves szegedi napszámost lopás büntette miatt vonta felelősségre pénteken délelőtt a törvényszéken dr. Molnár István tanácselnök, büntető egyesbíró. Ürmös tavaly áprilisban bemászott Bárkányi János gazdálkodó udvarára és ellopott 5 tyúkot. Kisteleken álkulccsal behatolt Popper Vilmos kereskedő raktárába és ellopott egy permetező csövet. 2 zsák káposztát. 4 zsák műtrágyátFbbon a lopásban Zrlei János segitkezelt neki. Később Ugyaninnen egy hízott libát vitt el . és eladta Tóth Mvánnénnk. % Ürmös mp'lett a pénteki tárgyaláson ott ült Zrlei és Tóth Istvánné is. aki ellen orgazdaság miatt emelt vádat nz ügyészség. Vádat emelt az ügyészség Tóth István ellen ls. T'óth azonban nem jelent meg. A biró kérdésére Tóthné elmondolta, bogy férje a büntetéstől való félelmében felakasztotta magát. A törvényszék Ürmös Józsefet >pás büntette miatt 4 hónapi fogházra, Teleit 8 napi fogházra, Tóthriét pedig 3 hónapi fogházra ítélte, utóbbi büntetését azonban felfiigges-útetto. A má-slk két ítélat jogtv fa. isurgüs (ényHap ^."Simonvi „gyors" IOM k zéchenvi-tér 8., Korzó Mozival szemben. 84"> Tréfák — hivatalokkal Mtlclénk az a mende-moiiila járja, hogy aki a hatósággal összeütközésbe kerül, vagy pláne lőcsöt akaszt vele. az a pokolba jut. Az ijedősebb tanyai gyereket a végrehajtóval riogatjuk, aki rögvest nicgmuximálja, ha nem fogad szót az édesanyjának. Respektálják is nálunk a halóságokat, meg a hatósági személyeket ugy, hogy sokszor rossz nézni. Amig élt, volt nálunk egy kalefaktor fiskális, aki nem vette komolyan a hivatalokról terjengő mende-mondákat és nem valami sokba vette a híva. talos urakat. Még magánál is lejcbli valónak tartolta őket, pedig a fiskálissánot sem becsülte tul sokra. Egyszerű, szegény paraszti sorból, aoátlan-anyátlanul vergődött fel hozzá, ami lett: jónevtí, keresett ügyvéddé. Még képviselőjelölt is volt egyszer. Kiég alkalma volt belelátni az urak dolgába és kiismerte a hivatalos apparátust s talán ezért nem volt valami jó véleménnyel felőle. E-z az ember nagy örömét lelte benne, ha néhanapján csíphetett egyel a hatóságok érzékeny bőrén. Alkalom erre bőven adódott. Ott van mindjárt a konskribálás. (Mellesleg jegyzem meg, hogy ma már alig hallani ezt a szót. Egy-két tanyai magyar még tud róla, dc a városi füleknek már idegen. Adóösszeirást emlegetnek. holott nem is az adót írják össze a konskribálók. hanem az adókivetés alapjául szolgáló vagyontárgyakat.) Fene sok rovata van az adó bevallási ívnek. Becsületesen be kei! vallani, hány felesége, gyereke, lovaszamara, tyúkja, macskája van az adóalanynak. Van egy rovaln az ívnek. amelyik az iráni érdeklődik, hogy van-e knlvája a bevallónak? A mi fiskálisunk mint Írástudó em. ber, maga töltötte ki a bevallási iv adatait. Amikor a kutya-rovathoz ért, nagyot nézett. — Mi a szösz, még ez is? — Horkant föl. — S mert nem tartott kutyát, beirta. hogy kutya: nincs. De valami ott motoszkált benne, nogy ez a válasz nem elegendő. Azért odabiggyesztette még: Igy tehát én is azt a nótát dalolgatom, bogy Akinek nincs kutyája Maga ugat este... Az adóhivatalban nagyot néztek, amikor a bevallási iv az urak kezelte került. — Hát ez meg már mi? — kérdezgettek egymástól. Gúnyolódás, szólt az egyik. A hivatali tekintély' megsértése, mondotta a másik és átadták az »ügvot« a hivatulfoiuiknck. Az adóügyi tanácsos rohant vele a polgármesterhez. Hivatták az ügyészt, hogy mit csináljanak a tréfálkozó fiskálissal? — Semmit, — moudolta az ügyész. Jó, rendes ember az, csak néha elcsúszik a szája. Mondjátok nug neki a kaszinóban, hogy máskor ne csináljon ilyen tréfát. Es ha mái ugat. tréfáljátok meg ti is és vessetek ki ra — kutyaadót. Hogy aztán vctetlck-e ki reá kntyaadól, azt nem tudom, de a nagy lármával induló ügy befejeződött. A» élet azonban nem áll meg egy ügy befejezésével, hanem halad tovább. A ini fiskálisunk is kapott egy árvaszéki végzést, amelyben ügyfelét egy a napnál is világosabb és a kétszer kettő négynél is igazabb ügyben elutasította a hatóság Az ügyvéd toporzékolt, öklével az asztalt verte dühében. — Ez már disznóság! Ezt nem lehet lenyelni! Ezt meg kell fellebbezni! üljön az írógéphez, kisasszony — adta ki az utasítást — és írja: Tekintetes igazán Árvaszék! És két oldalon keresztül dőlt belőle az érvek tömege, amellyel a határozat megváltoztatását kérte. Az árvaszéki ülnök majdnem sóbálvánnyá vált, amikor a fellebbr/éa kezébe került. Rohant a polgármesterhez és magából kikelve ecsetelte az. árvaszék tekintélyén ejtett hallatlan sérelmet. — Ez az ügyvéd megrögzött gonosz ember — mondotta —, aki minden hivatallal packázni mer. A múltkor az adóhivatallal, most meg az árvaszékkel! Ezt nem lehet törni! Kérem polgármester urat, szerezzen elégtételt! — prüszkölt a felpaprikázott ülnök. — No majd elintézem nyugtatta meg a polgármester az önérzetes embert. — A fellebbezést pedig ne intézzetek el addig, amig az eléglétei! meg nem kapjuk. A polgármester nagy levelet irt az ügyvédi kamarának, amelyben bepanaszolta az ügyvédet immár kétrendbeli hivatali tekintélyrombolásért. A kamara — mit tehetett mást — husz pengő birsággal sújtotta a fiskális urat. — Csak husz pengő? — legyintett az ügyvéd. Sajnálom, hogy nem ötven pengő árát mondtam oda nekik, mert lett volna miért. — Az egész vá ros pedig jót mulatott a megbírságolt csinytcvésén. De ugy van nz. hogy ha az emt.er egyszer belekóstolt a szurka-piszkálásokba. nehezen tud felhagyni velők. A mi ügyvedünknek is szinte kapóra jótt, hogy adóját túlságosan felemellek és jogorvoslatért az adófelszólamlási bizottság előtt kellett megjelennie. A szóbeli tárgyaláson ingerülten adta fel a kérdést ügyvédünk az előadónak: — Ha szabad tudnom, miből állapította meg az előadó ur jövedelmem nagyfokú emelkedését? — Iiitcltérdemlö bevallás Inján csak ugy gondolomra állapítottam meg, — válaszolt a finánc. — Igen! Csak ugy gondolomra! — ismételgette a fiskális az előadó szavait. De látszott rajta, hogy valamin töri a fejét. — Ha olyan jól tud gondolomra megállapítani — fordult" az előadó felé —, meg tudná-e állapítani, hogy hány szál... van a... Mert azt is szeretném tudni. Erre aztán kitöt a botrány és az elnök szigorú rendreutasitása fejezte be a tárgyalást. Azt mondanom is felesleges, hogy a fiskális ur adóját nem szállították le, ellenben a kamara hatósági személy durva megsértéséért kétszáz pengő bírsággal büntette meg a kissé szabadszájti ügyvédet. A rendbírságot hozó levélben azonban ott volt a kamara elnökének külön levele is, amelyben szép szavakkal igyekezett meggyőzni emberünket, hogy nincs annak a folytonos ujjhuzásnak és sértegetésnek semmi teteje, ö mint jóbaiát kéri a jóba rátol. bogy a jövőben próbáljon udvariasabb hangon érintkezni a hatóságokkal. Ügyvedünk nevelve mutogatta a levelet barátai körében. —• Jól van. Engedek a kérésnek és nehezen bár, de megpróbálok ezután udvariasabb hangot használni inon. dc.tta. — Egv hónap sem telt el a megbékélés óta, amikor mint városi képviserŐ valami índilvánjft adott W Írásban a polgármesterhez. A kisérő levélben ké.rtc indítványának a közgyűlés elé való terjesztését. Levelét e szavakkal zárta be: Polgármester urnák pedig szives üdvözletét küldi és kezeit csókolja X. Y. ügyvéd, városi képviselő. Erre aztán senki sem mondhatta, hogy udvariatlan, vagy sértő bangu. A kamarai bírságot azonban talán még ma is fizetné a fiskális ur, ha meg nem halt volna. Diósszilágvi Sámiirl Az ízletes la jonatán alma 1 kg. p 2,80 la london pepin . . . 1 kg. p 2.80 és még sokféle olcsó alma kapható Bodfi lőszer- ÉS öyílmö.csüziei ür6f Aj)p0Byi A magyar szegénység gondjai a miniszterelnöki székben Az a hatalmas beszéd, amelye* Kállay Miklós miniszterelnök a képviselőház, majd a felsőház csütörtöki ülésén mondott, az egész ország közvéleményének feszült figyelme közben hangzott el. Azok i% bejelentések, amelyeket a miniszterelnök tett és azok a problémák, amelyeknek megoldását kilátásba helyezte, arról győzték meg az ország népét, hogy Kállay Miklóssal határozott vonalvezetésű, klváld államférfi kerül a miniszterelnöki székbe. A miniszterelnök megjegyezte, hogy nem ad teljes programot, mert mint mondotta, ezt már a mult kormány bemutatkozásakor megtették, ö pedig az elözö kormány minisztereit átvette és tulajdonképpen ezek munkáját folytatja. Miniszterelnöki tevékenységének súlypontját három pontban foglalta össze: 1. Mindent a hadrakelt hadseregért, 3. A nemzetiségi kérdésben megértő bánásmódot kelt tannsitani, 3. Az ellátási kérdést megfelelő módon rendezni kell. Beszédének legmegragadóbb része még az volt. amelyben a magyar szegénység sorsáról beszélt. Beszéde, végén szinte végkövetkeztetésként hangoztatta, bogy a miniszterelnöki székbe magával hozta a magyar szegénység gondjait. Ezeknek a gondoknak vállalásából a magyar szegénység, az egész magyar nemzet ugy látja, hogy Kállay miniszterelnök gondoskodása eloszlatja majd ezeket a gondokat, vagy legalább is enyhíti azokat, éppen ezért a csütörtöki bemutatkozó beszéd után a nemzet nagy bizalommal tekint miniszterelnökére és rendületlenül hisz ezeknek a gondoknak elmultában. Szeged sz. kir. város közellátási hivatala 616—912. k é. szám Hirdetmény A m kir. Közellátásügyi Minisztérium 605790—941. sz a. kelt körrendelete alapján felhívom a cukor kis- és nagykereskedőket, hogv kanriiszeukor. készleteiket ipari célra leendő felhasználás végett f évi március 31-ig a cukor- és konzervipari anyaggazdálkodási szakbizottságnak (Budapest. II.. Fő-ulea 90b.) jelentsék he. Az átvételt árat annakidején a m. kir. pénzügy miniszter ur fogja megállapítani. Szeged, 1912. március 20. Polgármester. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy nagyon szeretett Édesapánk és Nagyapánk, Mültor Mór nviig. m. kir. büntetőintézeti iguzgató hosszas szenvedés után 83 éves korában elhunyt. Temetése e hó 22-én d e. fél 11 órakor lesz a zsidó temető ci n t e r iné h ő I. Gyászolják: gyermekei, unokái és vejei. Részvé! látogatások mellőzését kérjük. 186 , .' T .SL ,FV V ' - ©V- .•_.'. • •