Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-03 / 50. szám

4 1) É L M A U Y A R 0 R S Z A G % * d d. 1912. mirtini 3. Miklós bocsánatot kér Gyönyörű emberpár volt, jómó­dúak, tele élei kedvvel s nem fértek a bőrűkben. A századfordulón úgyis hangos város volt Szeged egyik reszc, ruiridig akadt napokon át mulatozó társasága, hát ebben vezettek a mi embereink is. A farsangban nem tudtak hajnal előtt lefeküdni, mert hiszen farsang von s mikor mulasson az ember, ba nem most. A tavasz megbizsergeti a vért, egyszer vagyunk fiatalok, éljen hál az ifjúság. A nyár? Istenem, ri­deg hónapokban erre vár az ember, az éjszakák pedig olyan gyönyörűek, hogy halálos kár ilyenkor aludni. Mit tesz azért az okszerű lélek? Megvár­ja a hajnalhasadást, majd alszik ele­get, ha meghalt. Az ősz piszkos és lucskos, a legboldogabb szerelmesek is megunják egymást, ha folyton ma­gukra vannak. — keressünk hát társa­ságot. Igy bölcsen széljegyezve az évsza­kokat, valóban, mintha érezték volna, bogy egyszer úgyis rosszul végzik, -•zakadatlanul mulattak, hirük volt már ebben, hatalmas svitje az asz­szonynak. Valamennyi gavallér élén azonban egy cignyképü, zömök férfiú, olyan arcú, mintha belenézett volna a puskaporos hordóba a felrobbanás pillanatában. Rendezője az iramoknak, a mulat­ságoknak, tőle függött, hogy mit csi­nálnak, hová mennek, másnak bele­szólást az ilyesmibe nem engedett. Valamelyik nyáron a szokottnál korábban tértek haza. csak négy óra volt még habár világos reggel, nap­felkelte küszöbén. A kapuban búcsúz­kodik a sereg, de azt mondja a szép­asszony: — Soha ilyen unalmasak nem vol­tak, majd gondoskodom más gavallé­rokról. Azért feljöhetnének hozzánk egy pohár konyakra. Vagy hiszik, vagv sem, egyetlen el­lenvető hang se tiltakozott. Sőt he­lyes szimattal ott kullogott a nyomuk­ban tisztes távolságban a cigányban­da. akik elkallódnak, a szerencsétle­nek, ha magukra maradnak, jöjjenek iát fel ök is. Most kezdődött csak az igazi mu­latság. reparálása a rosszul sikerült éjszakának, a régi közmondásos ala­pon, bogy veszett kutya harapását a szőrével szokás gyógyítani. A házi­asszony villámgyorsan átöltözött, könnyű nyári ruhájából kivillogolt a elt fehér válla, meztelen karja, az italok is felvonultak. Mondtam már. hogv nagyon szép volt, harapós asszonyok is kénytele­nek voltak e/l elismerni róla. de csak most jutok oda. hogy a társaság leg­jobban elázott tagja a Miklós cimbo­ra volt. Gyermeteg kedélyű nagv-da­rab ember, ártatlan-fius szemü. Ezek i -zeruek pedig addig nézték a vakitó asszonyt, ainig ködbe borultak. Ami a/után történt, az pillanatok alalt zaj­lott le. Miklós odaugrott az asszony­hoz és megcsókolta a nyakát. — Na mit csinál? — nevetett az csiklandósan. — Tusi! — kacagott a férj, de a vezényszót a cigány szániára értve, nem a fürdőszoba tájára. Határozottan tetszett neki a felc­sege sikere. Felháborodva csak a puskaporos képű lovag volt. Nagyon felháboro­dott, kapkodott a levegő után, végii) is karon ragadta Miklóst. — Te veszett állat, mit csináltál? Minek jársz uri társaságba, ha visel­kedni se tudsz? Gyerünk át azonnal a másik szobába. Kiválasztott egv becsületbirőságra vató különítményt, vitte őket magá­val. Ott tört ki csak igazán, ordítot­ta a Jelzőket, a fenyegetéseket. — Az állásodba kerül! A rangod­ba! Hogyan hozod ezt helyre? Megadta ö maga a módját is. — Bocsánatot foasz kérni, airat­kozpi eszméletlenségig részeg ál­lapotodra s megígéred, hogy gondo­latban sem követsz el hasonlót. Meg­értettél? Semmi joga. jogcíme nem volt erre a terrorra, nem volt felettese Miklós­nak. az sem függött tőle hármi tekin­tetben. dc már ilyen erőszakos volt a természete. Elég bolond, aki állta. Miklós pedig részeg is volt. Vonultak hát vissza diadalmenet­ben. a feketeképü vezényelt — Na. kezdd! Miklós letérdelt a szépasszony eté s dadogva, nyögve belekezdett a mon­dókájába: — Nem tudtam, mit csinálok, el­kápráztatott ennyi szépség... az ön­tudat határán is tul vagyok... Hullottak a könnyei, nagyon oda volt. Hanem egyszer esak kivirágzott, felvágta a fejét, ugy folytatta: _ De meg, szó a mi szó. joggal te­het az ember elkeseredve, ha arra gondol, hogy mindenkinek szabad, csak. nekem nem? JW Kommunista izgatás miatt került az ötöstanács elé egy nyilasvezető (A Délmagyarország munkatár­sát ól) A szegedi törvényszék soro­zatosan tárgyalja az ötöstanács elé tartozó bűnügyeket. A tanács Nó­vák Jeuő tanácselnök vezetésével hétfőn több nemzetgyalázás! és iz­gatási ügyben hozott ítéletet. Az első ügyben Lukács Jenő bai­moki 33 éves cipész volt a vádlott, aki ellen az ügyészség nemzetgya­lázás miatt emelt vádat azért, mert augusztusban a hadikvégi székely­telepen többek előtt súlyos kije­'entések'et használt a székelyekkel szemben és többek között olyano­kat mondott, hogy ,.johb lenne, ba a székelyek fognák útleveleiket és mennének haza. mert ide úgyis visszajönnek a dobrovoljáeok". Lu­kács tagadta bűnösségét és ittassá­gával védekezett. A törvényszék bűnösnek mondotta ki é- három hó. napi fogházra, háromévi hivatal­vesztésre ítélte. Lukács semmisségi panaszt jelentett be az itéiet ellen. JaksiCs Mihálv hódsági kender­gyári alkalmazóit júniusban- ami­kor át akart kelni a Dunán és a fi­náncok szabályszerűen megvizsgál­ták csomagját, durván szidalmaz­ta a magyarságot. Jaksic- tagadta bűnösségét és azzal védek e/tó fc. hogy mindig jó magyar érzésű volt.. Védője, dr. Mamusi'ch Jó­zsef ismételten hivatkozott n vád­lóit. magyarságára. A törvény­szék bűnösnek mondotta ki Jak­siesot a nemzetgyalázás vétségé­ben és egyhónapi fogházra ítélte, valamint háromévi hivatal- és po­litikai jogvesztésre. Az, ítélet jog­erős. A következő ügyben Mutávcsic.s András sándorfálvi cipészmester volt a vádlott, akit nemzetgyalázás elmén jjmuár 8-án tartóztattak le. A eipénzmester a délutáni órákban a Vidéki-vendéglőben ivott többek társaságában és közben a magyar­ságot gyalázó kijelentéseket hasz­nált. Volt ivótársai azután feljelen­tették. A hétfői tárgyaláson azzal védekezett, hogv annyira ittas volt, nemis emlékszik, mi történt vele. A törvényszék Mntávnsicsot egyhó­napi fogházra ítélte. A büntetést az eddig elszenvedett vizsgálati fog­sággal kitöltöttnek vette. Az ítélet jogerős. Ezután egv kommunista izgatás­sál vádolt nyilasvezető iigvében tartott főtárgyalóst az ötöstanács. Lengyel János tótkomlósi cipészse­géJ ellen ez ügyészség kétrendbeli az állam társadalom törvényes rendjének felforgatésára irányuló vétség miatt emelt vádat azért, mert még JS39. telén több ismerő­sének műb&Iyébexi és lakásán nz oroszokat dicsőítette cs azt móridot­at bogy „majd bejönnek azok az országba s akkor ő népbiztos lesz, aki ellene van, azt fe.ibelövik és színházat Csinál a templomból". Lengyel János elmondotta., bogy a tótkomlóst nyilasszervezet vezetője. Tagadta bűnösségét és azt, hogy ilyen kijelentéseket használt volna. Mindössze vitatkoztak a finn-orosz háborúról. Szerinte azért jelentette fel egyik ismerőse, mert ő kizárta a nyilaspártból. Vallomására Tö­möry szavazóbíró ezeket mondotta': — Szép testvérek maguk, mond­hatom! Kihallgatták azokat a tanukat, akik jelen voltak a beszélgetések­nél, majd azokat, akiket Lengyel kizárt, a körzetből és akivel testvéri perbe is került. A törvényszék még további tanuk kihallgatását rendel­te el, csak ezután hozza meg íté­letét. Végül Becsegdö Budi szláv b ács­földvári üvegessegéd ügyét tár© gyalta az ötöstanács. Az elmúlt év őszén nemzctgyalázó kijelentéseket használt és „Nagyszerbiát" éltette. A törvényszék bűnösnek mondotta ki é> tekintettel arra. hogy válsá­gos időkben követte el a bűncselek­ményt. négyhónapi fogházra ítélte. A Magyar Szó Munka­közösség ballada délutánja (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedi Egyetemi Ifjúság Magyar Szó Munkaközössége vasárnap ren­dezte negyedik eíőadódélutánjál a bölcsészeti egyetem nagy előadóter­mében. Ezúttal népballadák kerültek előadásra a munkaközösség tagjainak avatott és mélyen átérzett előadásá­ban. Dr. O r l u t a y Gyufa egyetemi magántanár tartott bevezető előadást és sietett helyreigazítani a nyomtatott műsornak azt a tévedését, ami sze­rint magyar és székely népballadák kerülnek- előadásra. Rámutatott, bogy a székely balladák is magyar balla­dák, legfeljebb külön székely csoport­ról lehet beszélni, mint ameiy csoport legjelentősebb része a magyar balla­daköltészetnek. Beszélt ezután az elő­adó a ballada eredetéről és ismertel­te különböző külföldi és hazai kuta­tók, esztelikusok errevonatkozó véle­ményét. Igen elterjedt felfogás, hogy á ballada a hegyi népek költői meg­nyilatkozása. Ezze] szemben rámuta­tott Ortutav a spanyol, dán és a ma­gyar alföldi gazdag balladatermésre. Kifejtette, hogy a magyar bnlladnlor­més szerves összefüggésben van csak­nem valamennyi európai nép ballada­anvagával. különösen a délszláv kap­csolatok igen közeliek" és szorosak a magyarság formáló ereje azonban ezektől független, sajátosan magva r bailadaformát, versszerkezetet és rtal­farastilust teremtett. A balladnbcnrutatások" s Kőmű­ves Kelemen cimü ismert székely népballada eléneklésével kezdődtek. Ag egyszólamú kórusban Gyulai Lenke, Szabolcsi Gábor és Sapszon Ferenc énekelték a szólórészeket hiv balluda­stiiusban a drámai hatások érzékel­tetésével. Sorra következtek ezután * magyar bailadaköltészet legszebb da­rabjai K. Kiss Ilona, Zalányi Samu, Csenei Magda, Sztachó Lajos, Szabol­csi Gábor, Pauer Rozália, Rukovjn­szkv László, Gyulay Lenke. Kiss Ot­tó Miklós és Gvenes István előadásá­ban. Valamennyi előadó nagy hatás­sal, a termet színültig megtöltő kö­zönség lelkes tetszésnyilvánítása mel­lett szavalta, vagv énekelte el a maga balladáját. Érdekes és sikerültnek' mondható kisérlet volt a Júlia! szép leány cimü .ballada páros1 szavalása. K. Kiss Ilona és Szlachö Lajos tolmácsolták ezt a balladát jót összetanult hangon és mozdulatok­kal. Az előadást Ortutay Gyufa szaval zárták be. Hathónapi börtön a kevesebb fáért (A Délmagyarország nuinkatarsátó') Szombaton őrizetbe vette a szegedi rendőrség Kocta János fakiskeres­kedőt és alkalmazottját, Schwarti Mátyás magántisztviselőt fadragitás. miatt. Palotás rendőrtörzsőrmcs© trr és Schreibrr árellenörző kö­zeg ugyanis figyelni kezdték az utcá­kon a tüzelőszállitésokat. Megállító*, tek egy kocsit az utcán és lemérték A szállított fa. illetve szén mennyiséget. Megállapították, nogy egy kem.azsáj faszállitmány 34 kilóval kev^s-bu. il­letve nem számították le a tarát. Ez­zel szemben egy szénszállítmány !• kilóval iölib volt. mint a rendeli merv­nviség Megállapította a rendőr cs az árellcnör, nogv a szállítmány Kocb üzletéből való. Figyelni kezd ék a fás­pincéből történő szállításokat és egy alkalommal ismét megálii'.ct ák az utcán a taligát és ekkor megállapítot­ták a Icmérésiiél. hogv egy má/>.i tű­ri fából 23 kiló hiányzik. Feljelentésük­re őrizetbe vették Koch Jánost, aki a közelmúltban kapott fak< res':eaé-re • párig iz.olványl cs mivel pénze ee.n volt, Sclnvartz Mátyás voi' nmgnn­lisztviselő 3'JüO pengő foigitőkéjét használta. Kocb bejelentette a tiszt­viselőt alkalmazottjának Mindkettőjü­ket átszállítottak az ügyész-égre., amely hétfőn délelőtt Újvári Ist­• ván törvényszéki biró elé állította őket ádrágitás bűntettével vádolva, Mindkét vádlott tagadta bűnössé­gét, kijelentették, soha sem adtak" olyan utasítást az alkalmazottaknak, hogy kevesebb fát szállítsanak. A tör­vényszék szakértőül kihallgatta dr, Tóth Bélát, a Nemzeti Hitelintézet igazgatóját, aki előadta véleményé-' ben, bogy téves az a városi értesítés* amely szerint a tűzifa ára 5 pengő OS fillér, amelyhez hozzászámítható 20 fillér hópénz. Ez csak a nagyobb meny© tiyiségckrc érvényes, mig két mázsáin! a 6 pengő 18 filléres árat állapit,a. meg a rendelet, amennyiért a fáspince számolta a fát. Kihallgatták ezután a fáspince munkásait, akik arról tetteid vallomást, hogy többször nem mér® lék a fát, csak kosúrsznmra szállítót© iák és igy állhatott elő a sulyhiányj Dr. Szarvas János ügyészségi alelnöki példás büntetést kért. mert szerinte* ismételten előfordult, bogv fakereske© désekben nem számították le a taráti Ujvárj István biró ezután kibíró dette Ítéletét, amelyben megállapitot] la az árdrágítás bűntettét és ezé/Hl Kocb Jánost 6 hónapi börtönre. MOH pengő pénzbüntetésre, 100 pengő elég© tétel fizetésére és ipari gazolva nyári a ki megvonására, Scliwartz Mátyást 6 hál napi börtönre. 200 pengő pénzbiinír-i tésre é- 200 pengő elégtétel mcgfiz«i lésére itétte. Az itéiet ellen ugy aí ügyész, mint a vádlottak és védtek! fellebbezést jelentettek be, az . ügy? most az ítélőtábla eJé kerüL

Next

/
Thumbnails
Contents