Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-19 / 64. szám

A nyilt gümőkórmegbetegedések számára csak egyharmadnyi ágy áll rendelkezésére, mint amennyi kellene Nincs elég szakorvos, 60.000 nyilt tbc. eset — Étdekes szakelőadások az Egyetembarátok szakülésén (J Délmagyarország munkatársától) Szerdán délután a bőrgyógyászati klinika előadótermében előadást tartott az Egyetembarátok Egyesülete orvosi szakosztálya, amikor is több igen fontos és jelentőségteljes kérdésről hangzott el n»g:y figyelemmel kísért előadás. Dr. Rdvnay Tamás professzor megnyitója után Kubányi Károly néhány érdekes köldökzsinórsérv esetet mutatott be, majd Erényi Júlia ,,Brown—Sequart-syndroma érdekes esete" címen beszámolt egy a klinikán jelentkezett 13 éves leányrak a gerincvelő hártyáján jelentkezett gyulladásos megbetegedéséről és az alkalmazott gyógyeljárás eredményéről. Az előadáshoz Vidakovics Kamillo professzor szólt hozzá és rámutatott az elvégzett műtétek jó hatására ilyen krónikus esetekben. Dr. Csajdghy Márta hozzászólása után programon kívül Vidakovics Kamilló professzor szerepelt két érdekes bemutatással. Két betegen jelentkezett arcideg neuralgia gyógyítási módszeréről adott ismertetést, illetve a bevált alkohol injekciós alkalmazásának sikerességét mutatta be. A bemutatott két 60—70 éves asszonyon néhány perces műtéttol értele el jó eredményt. A műtét igen egyszerű ?s fájdalommentes. Második bemutatásában egy 62 éves férfi szerepelt, aki bizonyos gerincvelősérüléssel jelentkezett, ismertette a tumor eltávolítását és az operációs eredményt. Ezután Szarvas András tartott nagyfontosságú előadást a nyílt srümőkóros betegek elhelyezésének kérdéséről. Rámutatott arra. hogy ez elsősorban közegészségügyi kérdés, TTa az orvos manapság felfedez •gy-egy nyílt esetet, szinte kétségbeejtő helyzet elé kerül, rprrt nem tud vele mit kezdeni, nem biztosíthatja megfelelő elhelyezését. Magyarországon ma csak egyharmad annyi ággyal, rendelkezünk nyilt esetek részére, mint amennyire szükség volna. Nincs elég szakorvos sem, mondotta, összesen 146 giimőszakorvost tartanak nyito-'n, ebbő' is csak 43 működik vidéken! Az elmúlt, évben az utánpótlás pedig mindössze 8 volt. Ma Magyarországon a nyílt gümőkóros betegek száma mintegy 60 ezerre tehető. Két probléma merül fel. el kell helyezni a gyógyíthufókat és el kell különíteni a menthetetleneket. A legnagyobb veszély nem azoknál a betegeknél jelentkezik, akik fekvőbetegek. hanem azoknál, ak;1* nagy kayernákkal hosszú évekig fertőzik környezetüket és munkás társaikat. Abban jelölte meg a kérdés megoldását. bogy racionalizálni kell az ágyak biztosítását, biztosítani kell sok esetben az otthoni elhelyező megszervezését, és át kell állítani nz orvosok gondolkozását, hogy tudniillik a nyílt gümőkór többé nem egyéni eset, hanem meg kell látni benne a szociális kérdési. A nagy figyelemmel kísért előadáshoz Kanyó Béla és Kramár Jenő profeszszorok szóltak hozzá, Dubszay László a .,C"-vitamin klinikai alkalmazásának gyakorlati kérdéséről tartott előadást, rámutatott klinikai és néptáplálkozási vizsgálataira, amit előadásában ezalkalommal rsv, a metodikai kérdéseket fejtegette a végzett vizsgálatok alapján. Vázolta a C-vitamin kimutatásának eseteit és azokat a jelenségeket, amelyek mellett a kimutatás nehézségekbe ütközik'. Végül Batka István tartott előadást az iskolaorvosi intézmény népegészségügyi jelentőségéről. Régi szegedi chirurgusok »Sok szomorúsággal megrakott idő, siralommal áradt keserves esztendő ...« A bécsi udvari haditanács 1703 ban 4C0 forint fizetéssel egy sebészi áiiás létesítését rendeli el Szegeden, de a közbejött Rákóczi-szabadságbarc s ez: az állást valószínűleg nem töltetik be. A törökök kiűzése után az első tnedicinae doktor Szegeden A u s f e I d Kristóf volt. Későbbi utóda Hocfehér g Ferdinánd, ki az 1738—1740. évi pestis alkalmával igen hasznos szolgálatot tett s ugylátszik katonaorvos volt. A katonaorvosokon kivül (különösen pestis időkben) 1—2 polgári sebész is került a városba, de csak 1725 óta volt Szegeden véglegesen letelepült állandó sebész. 1728-ban azt határozta a tanács, bogy mivel a többi sz. kir. városok is »hites borbélyok«-kal igyekeznek ellátni magukat, ennél fogva Szegeden is már legközelebb 3—4 ilyen sebészt fognak alkalmazni, ök voltak a közegészségügy őrei és a diplomás orvosok pótlói. 1731-ben a városnak már rendszeresen alkalmazott chirurgusa volt, kinek a boncolások alkalmaval egvik borbély segédkezett. 1747-ben öt chirurgus lakott Szegeden. Csak ezután szervezték meg a városi tisztiorvosi állást. Ennek javadalmát 60 forintba állapították meg, ami a 18. század végéig fokozatosan 300 forintra emelkedett. 1788-ban Csongrád és Csanád megyék fizikusa Schrand Ferenc lett, a későbbi egyetemi tanár és protomedikus. 1708-ban PESTISJÁRVÁNY TÖRT KI SZEGEDEN és Aradon junius közepe táján és amig Szegeden mindössze 182-en haltak meg, addig Aradon (ahol nem gondoskodtak idejében a gondos szeparálásról) 3000-en pusztultak ei. Ugyanezen évben Szegeden pestis katonai kórház épül, mely roskatag állapotban még a 19. század elején is megvolt, mignem 1776-ban, a nagy kaszárnya mellett, uj kórházat kantak a katonák. 1710-ben ,Tos. Comét (talán a császári hadsereg valamelyik parancsnoka) megfenyegeti a kecskeméti, nagykörösi és ceglédi bírákat és ugyancsak e napon (Szeged, 1710 május 17) hasonló fenyegetést kíild, szintén Szegedről gr. llerberslein Ernő amely igy szól: 'Hallatik és bizonyosnak is tapasztalljuk is lenni, bogy Budán a pestishalál erősképpen grassál, kire nézve vadnak ollyanok, akik afféle nyavalyától nem irtóznak, sőt vakmerőképpen hozzá közelgetnek és a ragályt terjesztik'. Ezt fejves/.tés terhe alatt megtiltja, azt is hozzátéve, hegy azt a helységet, hová az illetők visszatérnek >tűzzel megemészti'. E megfehvitésben az is bennfoglaltatik, hogv akik budai vagy pesti emberrel szóba állanak, vagy csak leveleznek is »e világból kitörölteti őket'. 17.".(l-hnn császári rendelettel óvóintézkedéseket rendeltek cl a pestisjárvány ellen. Kijelölte azokat a veszteglő intézeteket, amelyek felállitandók, igy a többek között Szegeden is. Egészségügyi bizottság alakult, ameiy foglalkozott a pestistől ellepett Szegednek élelmiszerrel való ellátásával. Kimondotta, hogy a betegség ellen biztos gyógyszer nincs, leghelyesebb és legeredményesebb a megelőzés, szigorú vesztegzárral és más egészségügyi intézkedésekkel: Egyes helyeken a kutyákat is kiirtották, mert — szerintük — ezek is terjesztették a járványt. Ezzel kapcsolatosan felemlítendő, hogy az ez év tavaszán újra fellépett pestis idején Dorozsmán 1739-ben 55-en hallak meg pestisben, LEVÉLTÁRI ADATOK SZERINT a pestisjárvány igen nagy volt Hódmezővásárhelyen (1739), de rendkívüli volt a halandóság is. Az egykori Hivatalos jelentés megható szavakkal irja le a városban a nép szenvedését és kétségbeesését. »Az infectió — irja Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának — meg sem szűnik, sőt ez az Isten példás Ítélete ugy látszik még jobban sujt le közöttünk. Boldog szernek azok folytatja a jelentés —, akik ezeket nem láthatják! Mi nyögünk mint az galambok, akik még életben vagyunk és minden órán várjuk fejünkre ezt az Isten rettenetes Ítéletét, mert annyira elfogytunk, hogy még temető embert is alig kaphatunk és Sokan csak Szekérre teszik halottjaikat és még sirt ás neki az sérelmezett fél, addig szekéren vagyon halottja, azután ngy temeti el. A legfőbb ember házánál is. ha halott esik, alig látunk két embert, akik eltemetnék. Utcáinkon ember nem látszik, a szolgák gazdáikat elhagyták és haza jöttenek. ökrök, lovak széjjel és bosszúban bujdosnak. Senki sincs, aki reájuk vigyázzon, az utcák peniglen üresek. Az Ur Isten eő szent felsége beő irgalmasság szerint fordítsa el tőlünk e rettenetes csapást, mert teljességgel elfogytunk, tizenkét napok alatt holtának meg többen mint egy hétszázan*. Majd egy későbbi (1739) jelentés szerint pestisben meghalt Hódmezővásárhelyen 2388, Szentesen 1(199, Csongrádon 43, Mindszenten 33 egyén. Egy hivatalos irat szerint Csongrád megyében hat néptelen község van. A királyi és helytarlótanács 1740 julius 23-iki rendelete irja, hogy ...Szeged van még pestistől fertőzve, Pestmegyét elzárják, már azért is, inert Csongrád megyében pestissel fertőzött helyek akadnak. Ugyancsak 1740-ben a csanádi vám vezetője jelenti, hogy a Szegedről jött favágók közül többen meghaltak és ezek hulláit, nehogy nagyob bbajt okozzanak, vizbedobálták. Különösen erős himlő pusztított Hódmezővásárhelyen, Szeremlei Samu adatai szerint csupán a református A Mezőgazdasági Kiállítás féliíni vasúti igazolvflniial kaphatók a Délmagyarország jegyirodában I) E L M A G Y A R 0 B S / A ti (R Csütörtök, 1942 március 19. ti gyermekekből elpusztult 1781-ben 211, 1 í84-ben 326, 1789-ben 181 s a többi években is, mert a járvány néha 2—2 éven át is folytonosan tartott. HATÓSÁGI BABÁKKAI is elláttak néhány várost, igy Szege det is. (1719). A bábáknak kézi patika tartására is joguk volt, mely a legszükségesebb szereket tartalmazta. Ezek a kis patikák, az abortiv szerekkel való visszaélések miatt, az orvosok előtt általában rossz hírben állottak. Orvoshiány volt Csongrádmegyében, mert 1785-ben 11. József korában csak egy orvosa és két sebésze volt, csak 1796-ban szerveztek egv har. madik sebészi állást. Azonkívül a nagyobb községek is tartottak sebészeket: Hódmezővásárhely és Szentes kettőt (és egy borbélyt), Csongrád és Mindszent egy-egy sebészt, a több: többi községekben sem orvos, serr sebész nem volt. A ncp szaporodásának előmozdítására a kormány 1785-ben meghagyta az orvosoknak, hogy a betegekre kellő gondot fordítsanak; aki pedig eleiben és italban mértéket nem tartanak, jelentsék fel a hatóságnak büntetés céljából. A képesítést minden orvostól, sebésztől és borbélytól megkövetelték. Csongrád megyében azonban a sebészek vonakodtak a vizsga letételétől s igy néhányat el kellett tiltani a gyiv gyitástól. Hogv milyen nehéz volt jóravaló orvost kapni, bizonyltja az is, hogy 1792-ben Csongrád és Csanád vár. megyék együttesen egy közös főorvost kaptak, Szekér Károly János személyében, ik hosszas tárgyalás után végre Hódmezővásárhelyen kapott állandó lakást. A nép inkább a kuruzslókhoz fordult. Ennek megakadályozása céljából a kormány 1783-ban erélyesen lépett fel a kuruzslók ellen, mihez képest a vármegye elrendeöe. hogy az ilyenek elfogassanak és megbüntettessenek. Érdekes felemlíteni, hogy az állategészségügy még gyengébb lábon állott és mivel akkor még állatorvosok nem voltak, a kormány utasitotla Csongrád vármegyét (1792), hogy a Sebészek — ha barom orvoslásához értenek — e mesterségre a gazdaem< bereket is oktassák. Későbben, 1799ben és 1802-ben a kovácsmesterekvt akarták az állatgyógyászatra taníttatni a vármegye költségén A HIMLŐOLTÁST 1806-ban karolták Csongrád vármegy,:. ( ben, különösen, amikor Hódmezővásárhelyen sokan pusztultak el híméiben. A vármegye az orvos jelenté-e alapján elrendelte, hogy a lelkészek a szószékről figyelmeztessék a szülőket a himlőoltás hasznos voltára. Sok bajt okozott a kórházak és gyógyszertárak hiánya. A vármegye még 1792ben is azt jelenti, hogy területén --em kórháza, sem menedékháza nincs és hogv ezért a szegény betegek csak rokonok és barátai által ápoltatnak. Ragályos betegségek esetén egész családok pusztulnak el védtelenül és tanácstalanul. Csak 1809-ben fordult a hatóság figyelme a Kisteleken pusztító ragályos betegség felé, amelyről a vármegyei főorvos azt jelentette, hogy a lakosokkal egy szobában lakó katonáktól származott. Hiúba irt fel a szegedi piaristák colleglurnát is a hatóság, hogy a nyomorult község kiméltessék meg a beteg katonák átvonulásától, a katonai hatóság még megrakta sebesült katonákkal, miv"! a kórházba nem fértek el. sőt a gróf Károlyi-családnak derékegyházi kastélya is kórházzá lett átalakítva. A vármegye területén Szesorl kivételével még 1786-ban sem volt egyetlen gyógyszertár sem. IlódmezövásSrhclycn csak 1806-ban jelentkezett először egy Simonides András nevű gyógyszerész. A vármegye fel is karolta ügyét, dc később bizonyos szabálytalanságok miatt, a gyógyszertárt hatóságilag bezárták. Franki Antal