Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-17 / 62. szám

D6LMAGYAKORSZAG Kedd, 1912. méretni 17. HIREK Szegedi utmutatG A Somogy i- könyvtárban és az egyetemi könyvtárban vasarnap cs ünnepnap kivetelevel könyvtare/.ol­gálat A Városi Muzrnm fgéss évben nyitva. S/oIsílatos gyógyszertárak: Lein­/inscr öriik. k. Tukats Sándorné Horváth Mihalv u. 9. Pósa Balázs Kálvária n. 17, Kocsis J. Kndréné Földműves u. 17. Srimeezi Béla So­mogyi-telep IX. ii. 489. Szinház és mOzjk műsora: Belvá­rosi Mozi; fj u n a asszony, Kor/rt Mozi: Kísértés, Széchenyi Mozi: Kölcsönkért térjek, V* rnsi 8/inliáz: kedden: IV. Henrik, szer­dán: Boldoggá tes/lrk, esii­förtök este: Külföldi hangver­seny. a Hitler ifjúság vendéghang­* ersenyc. -oO— — Az Újságírók Szabadság-lako­mája. Budapestről jelentik: Az Orszá­gos Magyar Sajtókamara kiadói és újságírói főosztálya a magyar sajtó házában vasárnap tartotta évi rendes kö/tjyülését. Először a Szanatórium­egyesület ülésezett Hegedűs Gyuia el­nöklésével, majd a kiadói főisztály és tizenkettőkor Kolosvárv.Borcsa Mi­h.álv országgyűlési képviselő, elnök megnyitotta az újságírói főosztály közgyűlését. Beszámolt a mult évi működésről és kiemelte a jóléti intéz­mények fejlődését, amelyekre a ka­mara is nagy gondot hclvcz. A ma­gyar saitó természetesen hazafias kö­telességének tartia hangoztatta. hogy az ország hcl- és külpolitikai . érdekei által követelt sajtóellenőrzést a maga részéről is megkönnyítse, de sajlócenzura mai rendszerén «egi­ani kell. Ezután Gáspár Jenő igaz­ató-főtitkár terjesztette elő a beér­ezett indítványokat, amelyeknek egv­szét a közgyűlés elfogadta. Ezek özött szerepelt Berecz Sándor indít­ványa arról, hogy a sajtókamara tör­vényhozási szabályozása során csak hivatásos ujságirók lehessenek a ka­mara tagjai. Ezután az ujságirói jó­léti intézmények tartották meg köz­gyűlésüket. Bejelentették, hogy Huzly Imre, az Ujságirók Szanatóriumegye­sületének főorvosa lemondott erről a tisztségéről. A közgyűlés után a Ma­gyar Ujságirók Egyesülete tartotta meg hagyományos március tizenötö­diki szabadságlakomáját, amelyen nz első felköszöntőt Horthy Miklós kor­mányzóra Tóth László főszerkesztő mondotta. Az ünnepi beszédet, kezé­ben a Jókai-serleggel, Paál Árpád or­szággyűlési képviselő tartotta. A sza­badság fogalmának fejlődését vázolta és ennek során hangoztatta, hogy most a szabadság klasszikus fogalmában valami elváltozás tapasztalható. — Kinevezések. Budapestről je­lentik: Az igazságügyminiszter az 193ti:X. tc. 13. szakasza alapján a szegedi törvényszék mellé az épité­szeli szakértővé Szojka Jenő okleveles * építészmérnököt, a gyümölcs, és szól- | Jöszakértövó Vidonvi Dániel okleveles | szőlészt cs kertészt kinevezte. — A Magyar Vöröskereszt Egylet szegcdi választmánya hálás köszöne­tét nyilvánítja a szegedi 11. honvéd­ír* aloedandár parancsnokságának a február 9-én tartott helyőrségi tiszti es vitézi szék teadélutónjának tiszta jövedelmének, 75 pengőnek a Vöröske­reszt javára való szíves adományozá­sáért Hálásan köszöni továbbá az Or­szágos Eatermelö és Sylvánia Fake­reskedelnu Bl.-nek a lisztviselők es munkások kórében inditott gyűjtések eredményét, 2500 darab cigarettát, amelyet a távolban harcoló honvédek részére aiánlottak,fel* MAGYAR NYILVÁNOSSÁG HEKCZEG FERENC, klasszikus iga© ságu cikket irt a Pesti Hirlapban március 15-ről. A cikket szóról-szo­ra alábbiakban közöljük: 1848 március 15-ike nem a poli­tikusok, hanem a költők napja. Egy forró vérhullám, mely a szivből az agyba áradt; egy vakmerő ötlet, mely az áttüzesedett agyban megfo­gant; egv gondolat, melyet minden­ki gondolt, de senki sem mert ki­mondani; egy szó, mely váratlanul fölsikoltott, mint a jerikói trombita: ilyen napon, a költők napján, fala­kat tud dönteni, halottakat tud föl­ébreszteni, uj utakra tudja terelni a nemzet életét. * 1848 világosan vetette föl a cen­zora kérdését. A cenzúra fekete­sárga. a sajtó nemzeti szinü. A cen­zúra idegen zsarnokság, a sajtó a magvar szabadság. Ifa fölszabadul a sajtó, a nemzet nagyszerű fegy­verhez jut a létért való küzdelmé­ben. »Ez a kérdés válasszatok!8 De ha magyar nemzeti érdekből szükség van reá, akkor maga Pe­tőfi Sándor is vállalia a cenzúrát. * A dolgot komplikálja, hogv Két­féle sajtószabadság van: őszinte és hazug. Az őszinte a szabad disknsz­szió alanján áll. mely a pusztaszeri ffvülés óta a magvar közélet alfája és ómegája. A hazug azért követel szabadságot, hogy annak védelme alatt hatalomra törjön és ha azt elérte, akkor sajtóstul eltiporjon mindennemű szabadságot. I.ásd Ká­rolvi Mihály és Kun Béla példáját. • Március tizenötödike a magvar föltámadás napja. Mert mi magva­rok vagyunk a föltámadás népé. He ezzel ne nagyon diesekediünk. meri aki föltámad, annak előbb sirba kell s7állania. Mi magyarok nemcsak a föltámadás, dc a kripták népe is vagyunk. • A nevezetes nap estéjén Petőfi a következő szavakat jegyezte napló­iéba: >Szabad a sajtó! — ha tudnám, hogv a hazának nem lesz rám szüksége, szivembe mártanám a kaTdomat és ugv irnám le haldokol­va. piros vérrel c szavakat...* Eb­ben a mondatban benne van a már­ciusi nap egész lázas, Ifjú szerte­'ensége. mnsoM keltő, szent őrült­sége. Petőfi indokolatlan halálvágya is a tavaszi mámor szülöttje. Milv gvermeteg és milv nagysze­rű szárnycsanásokkat indult első útjára a magyar sajtót A sajtószabadság nem a szerkesz­tő és kiadó tulajdona. hanem a nem­zeté. A polgárnak az a joga. hogv közölje gondolatait polgártársaival. Mert az újságot nem ujságirók". ha­nem olvasók csinálják. A szerkesz­tőség az a rádiőfelvevő, melv fel­forrta és továbbadta a légkörben szálldosó gondol rí okát, * Ne higv'e el senki, fíogv a saltó etnémitásával rendet lehet teremt© ni. Csendet igen, de rendet nem. Aki betapasztja az ujságiró szá­ját, az ugy vigyázzon, hogy a köz­véleményt némítja el. Ez pedig a Ipgnversebb módja a kuruzslásnak, mert abból a föltevésből indul ki. hogv ha nem beszélnek a bajokról, akkor nincsenek is bajok, * Ahol nincs eszme-surlódás, ott az eszme előbb-utóbb vagy megpos­had, vagy lángot vet. * Egyre halljuk, hogy a tűzvész el­pusztított házakat, vagy egész lakó­telepeket, de még sohasem hallot­tuk, hogv óvatosságból eltiltották volna a főzést, vagy a fűtést A visszaélést nem a sajtón, ha­nem az irótollon kell megtorolni. « Mihelyt valami okból elsötétednek a sajtó-reflektorok, a homályban tüs­tént megindul a tőrpék rohama a köz­élet magaslatai felé. * Jó, ba az emberek kibeszélhetik magukhói az élet keserveit, igv azok nem genyednek beTelé és nem mérge­zik meg a szervezetet. Ezt minden gyóntató pap és minden psziehoanali­itkus tudja és tudnia kell minden saj­tócsősznek is. • A sajtó gvakran felületesen, sok­szor rosszhiszeműen végzi a maga dolgát. Nem angyalok, hanem embe­rek irják az az újságokat. He vájjon a parlament, ahola sajtó mogrendsza­hálvozását követelik, csakugyan a fö­lényes szaktudás, a kristálytiszta elv­hűség, a hazafias áldozatkészség pan­theonja? * A szentnek maga felé hajlik a ke­ze. demagóg hajlamai vannak, lejá­ratja a közéleti tekintélyeket, gvakran bárdolatlan hangon beszél.. Ki az' Az ujságiró, vagv politikus? '» Hogy a sajtó rontja a parlament tekintélyét? Édes Istenem, minden gyülekezetnek annyi a tekintélve. amennyi erkölcsi és szellemi értékei­nek összessége. Ebből a sajtó nem vonhat le, ehhez nem adhat hozzá semmit * Béke idején a szabad vélemény­nyilvánítás korlátozása általános bi­zalmatlanságot kelt. A közönségben felébred a gyanú, bogy a hatalmon levő szörnyű külügyi és belügyi ku­darcokat titkolnak el. Elburjánzik a homálvbán kúszó rágalom és hazug­ság. Ezt nevezik suttogó propagandá­nak, » Nemzeti érdek, hogy tt sajtót meg­védelmezzék mindenki ellen. A politi­kusok, a szerkesztők és kiadók ellen ts. * Tisztelet a márriusi ifjaknak! Há­rom elismert vezérük volt. ezek közül keltő. Petőfi Sándor és Vasvári Pák a csatatéren esett cl, a harmadiknak nődig. Jókai Mórnak, azért adott hosz­S7U életet a Gondviselés, hogv nan'r­ból megépítse a maga mesés Noé-bár­káját. amelv mindazt, ami a régi Ma­gyarországon szép és értékes vett. keresztülnsztatta a császári abszolu­tizmus vizőzönén. — Elitéltek rgy sztentori házitol. vájt. Rácz Ferenené 27 éves szentesi asszony 1938-ban Kerekes Lászloné házánál lakott és bejáratos volt házi asszonyához. Az év májusában házi­asszonya bizalmát azzal hálálta meg, hogy ellopott tőle több darab fehér­neműt, asztalneműt és egyeh kisebb holmit. A lopások elkövetése után el­költözött Szentesről, most három év után azonban nyomozólevél alápján elfogták és a szegedi ügyészségre hoz­ták. A törvényszék egycsbirája, dr Molnár István tanácselnök, lopás bün­tette miatt hétfőn 1 hónapi és 15 napi fogházra itélte. Ráczné a büntetést a vizsgálati fogsággal letöltötte, ezért nyomban szabadon bocsátották. — Vitéz Görög Kérőtv kitüntetése. Amint a hivatalos lap közli, a kor­mányzó a miniszterelnök elöierie-zté­sére megengedte, hogv vitéz Görög Károly szolgálatonkivüli pénzügymi­nisztériumi miniszteri tanácsos, a Sze­gedi Kenderfonógvár vezérigazgatója, a német Sasrend T osztálvu érdemke­resztjét elfogadja cs viselje. — Kijavíttatta n város a Somogyi­könyvtár tetőjét. Megírta a Hélma­gvarország. hogy a Somogyi-könyvtár olvasótermébe becsöpög a viz, mert az épület teteje lvukas A város 1'le­tékes szervei a cikk megjelenése után I rendbehozatták a muzeum tetejét s igv Í a Somogyi-könyvtárba .már nem csö­pög be az eső. — A múravárosiak március 15-iki ünnepségei. A Frontharcosok mora­városi csoportja vasaruap délután 4 orakor tartotta hazafias ünnepségét az egyházközségi népházban. Az üiésl Török János vezette. Az ünnepi bő­szedet Bartos Irma gimnáziumi tanár tartotta. Hazafias költeményeket ad­tak elö Iluttcr Bcla és Bárány Pálné. Az ünnepségen résztvettek vitéz Cseii­ky és Trischler ezredesek. Az egyház­község kebelében működő .egyesületek részvételével lelkes hazafias ünnepsé­get tartottak este 7 órakor a móravá­rosiak. Az ünnepélyt Berg József a munkásszakosztályok elnöke nyitot­ta meg. A cserkészfiuk szép énekek­kel szerepeltek. Hazafias költemény© ket adtak elő Zöldi Imre és Börcsöb Piroska és Szilágyi János. Az ünnepi beszédet dr. Márton Imre gimnáziumi tanár tartotta és hatásosari vázolta milyen hazafias kötelességek várnak ma a hazaszeretö magyarságra: fegye­lem, munka és áldozat. Jurka József énekszámai után lnczédy László P'é­bános zárószavaival ért véget a haza­fias ünnepség Keresünk Belvárosban legfeljebb első emeleten háromszobás prodahelvisétseí Ajánlatok postafiók Szeged, 94. Telefon: 27—72. A szegedi Katolikus Nóveció Egyesület következő nagyböjti előadá­sát március 19-én délután 6 órakor »A család szociális védelme* címmel a szegedi Horthy Miklós-tudományegye­tem tanára, dr. Bognár Cecil egyete­mi ny. r. tanár ur tartja. A befejező zárólitániát dr. Giatlfeldcr Gyula me­gyéspüspök ur tarlja. Az elnökség kéri, hogy az előadáson a katolikus nőtársadalom és az egyesület tagjai minél nagyobb számban szíveskedje­nek megjelenni. _ A TISZA VÍZÁLLASA. A he­gedi rendőrség révkapitánysága je­lenti. A Tisza vízállása márciusi 10-án reggel 7 órakor 733, hőmér­séklete 1 fok Celzius. — Megtámadták a rendőrt a ré­szeg cigányok. Vasárnap éjszaka ga­rázda cigányok megtámadták a FelsŐ­tiszaparton szolgálatot teljesítő Ké­li ay István rendőrfőtörzsörmesleH, kókay éppen a 2'5. szám alatti ház előtt haladt, amikor részeg emberek kiabálására lett figyelmes. Bevárta a liangoskodókat, három váiyogvető c»« gányt és figyelmeztette őket. hogy csendesebben viselkedjenek. A részeg cigányok megbántva éreztek magukul a figyelmeztetés által és rátámadtak a rendőrre. Kókay ellenállt és az éj­szakai támadásból ő keiül.t ki győzte­sen. Támadói közül egyet, Petrovies András 38 éves tápéi lakost sikerült elfognia, őt bekísérte a központi ügyeletre, a másik két támadó megfu­tamodott, kézrekerítósiik érdekében megindult a nyomozás. Pelrovics ellen közcsend elleni kihágás és hatósági közeg elleni erőszak miatt indul eljá­rás. Felhívás l Megvettem Borítós istvánné Fü­redi utca 1 szám alatti kocsma­üzletét. Felhívom, a hitelezőket, hogy esetleges követeléseiket leg­később folvó hó 19-én déli 12 óráig Füredi utca 1. szám alatti eimctn­re Írásban jelentsék be, különben azokért felelősséget nem vállalok. BALOGH ANTAL

Next

/
Thumbnails
Contents