Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-12 / 34. szám

Hogyan él Franciaország Mit ir a »Grincoire« a meg nem szállt terület napjairól (A Délmagvar ország munkatér- J sál ÓD Az ideiglenesen Marseillebcn, a meg nem szállott területen megjelenő Ismert jobboldali francia heti revü. a „Gringoire" legújabb számai Í9mét sok mindent elárulnak az összeomlásban sokszor önmagát szaggató Franciaország életéről, legalább Is a külsőségekről, a közélet és a szellemi élet maradványairól. Az ti tol só január! szám két elsőnldnlns „slágrrszalnga" két cikket hirdet, ar, egyiket Lapomare.le ezredes irta „Az orosz tél" címmel, a másik Címe n következő: Küzdelem nélkül akarja elvezitenf az USA a Csrndr*-óoednt?". De hogy valójában mi foglalkoztatja az okknpáeió nélkül akarja elveszíteni az USA a Vicyh köreit, arra rámutat Philippe Henriot egész oldalas cikke: „Dzslbuti, a hűség városa". A köztársaság ismert jobboldalt politikus közírója valósággal himnikns magaslatba emeli a Frnnela-Szomáli fővárosa franciáinak és főképpen kormányzójának kitartását, ennek során heves kifakndással fordul az Abesszlnbít megszállott angolok ellen és rámutat a gyermekeket és asszonyokat sn.itó éh«égblokádra. Tdézi Noftmlbrfas kormányzó válaszát arra a felhívásra, amit annakidején még nz etiópiai hadjáratotvezető Cvnningham tábornok intézett Ozsilmtihoz. ,.Fgy franeia krtrmányzóonk nem áll módjában — válaszolta — elfogadni egy Idegen hatalomnak sem tanáesait. sem paranesnit . . ." Ffáborns közleményeiből szinte minden fejezetben megnyilvánul a ..Grirvoire" magatartása Anglia és az Egyesült-Államok ellen. Sziluetteket közöl n japán kormányzat és hadviselés vezetőiről de a legérdekesebbek azok a beszámolók, amelyek a franeia szellem váltazat1 NTI megnyilvánulásáról adnak híreket. Kiderül, hogy ma Is nagyszámban jelennek meg űj francia könyvek, ugyanakkor egyre nagyobb példányban adják ki a klnszszikils írásokat, talán emlékeztetőül. Most jelent meg André Boll mfinká.in a mozgóképek történetéről. Gábriel Bonnef Snmháról irt könyvet. amelyhez Weygand tábornok írt. előszót. Gilbert PnintCelrt „Szíria ege. alatt" Címmel adott ki kötetet. A kritikusok beszámolnak Lenn Doudet új munkájáról. Turgenyev egyik elbeszéléssorozatnnak új franeia kiadásáról, Panl Chack „A tenger és birodalmunk" Címmel irt könyvet, részletesen ismerteti a „Gríngníre" Alfréd fírrígk könyvét, nmelv ..Roosevelt játszik és veszít" címmel jelent meg franciául, a regények sorában feltűnt Cniro Fromant „Pégoine" öfmű könyvo. Raphaol Tlarnüissag szigetekiről irt könyTot, tekintettel Saint Ple*rr re és Mnrfink|ue-ra, a hatalmas könyxrovat beszámol a spanyol irodalom megnyilvánulásairól is. IV a legjobban talán jellemző még nz összeomlásban vergődő francia életre is az. bogy ez a kimondottan h boulevardra készült heti revü. mint lapjának és nyilván a francia életnek legérdekesebb eseményét Pierre Benőit, ,.de l'Acadé•mic francaise'L új. A ..Gringoire" legutóbbi számának első oldalán hirdeti és közli Benőit új regényét, amelyet „Lunegrade" címen folytatásokban közöl a lap. Raymond Recouly bosszú eiket írt arról a beszélgetésről, amelyet Prlnon nagykövettel folytatott és ennek során a Párisha a német megszálló hatalom mellé delegált kormánymegbízott rámutat a németfrancia kapcsolatok fejlődésére. A háború hírei között külön cikk foglalkozik a „Mártírok városával", BresUel. És egy tragikomikusán mosolygó karrikatura is megvilágítja Franciaország mai- belső életét. A fajz egy könnyező bácsit ábrázol, aki karosszékben ül pokróccal Betakarózva, "Kezében vaskos könyv, mellett riadtan áll egy fiatal leány. A két figura alatt a következő párbeszéd áll: — Bácsikám, maga olvadás közben sír . . . Nyilván nagyon megható történetet olvasott . • — Igen. kedvesem — felel a bácsi —, ez egy szakácskönyv a háborúéi őtlről . . . És ..piéeo dc rcsistnníe"-ul a „Gringoire" ntolsó (oldalán a következő hirdetést közli meglehetősen feltűnő szedésben? „Mindennek ellenére! . . . NYITVA VANNAK A DÉLALGÉRTAI VTR A NS A TL A NTIQUE" nOTELEK . . . Téli tavaszi szezonI Napfény! Pihenés! Komfort! BISKRA — BOU SAADA — TOUGGOURT Mélyen redukált árak . , , Nem veszi házikezelésbe a város a kéményseprést A kéményseprők lapjának cikke a Városok Szövetsége idevonatkozó határozatáról (Á Délraagyaroiszág munkatársától) Ismeretes, hogy igen sok kérdésben, a gyorsabb és hatékonyabb elintézés érdekében nemcsak az egyes társadalmi egyesületek, testületek, hanem maga a város is ahhoz az intézményhez fordul együttes állásfoglalásért, amely o városok hivatalos egyesületének tekinthető: a városok szövetségéhez. Beszámoltunk arról, hogy Szeged is igen sokszor fordult a Magyar Városok Országos Szövetségéh z olvan problémák megoldása érdekében, amelyek nemcsak szegedi problémák, hanem általános, országos kéidésekis Ilyen probléma volt nemrég az a kérdés, hogy a kéményseprést városi kezelésbe vegyék-e, vagy sem. Ennek a kérdésnek felmerülését több ok indokolta. Ilyen ok volt többek közölt az. hogy a mai rendkivüli viszonyok közölt fokozottabb felelősség hárul a városokra a tűzbiztosítás tekintetében s ezért szükségesnek látszik, hogy a kéményseprést maga a város vegye saját kezelésébe. Ez az ügy — mivel országos probléma volt — a városok szövetsége elé került Iclárgyalás végett. A városok szövetsége cm rég megjelent jelentésében panaszolta azt, hogy az ügymenet a rendkívül idők következtében meglassult, szuporodMindcn külön értesítés helyett. Mély fájdalomtól lesújtva tudatjuk, hogy drága férjem, apánk, nagyapánk, apósunk, 1 riscücr Linói a Magyar Francia Biztosító Rt. nyűg igazgatója t. ho lü-én 80 éves komban, Doldog nazassagának 59. évében csendesen elhunyt Akik ismerték, szerették. Drága emlékedet szivünkben őrizzük. — Földi maradványait február 12-én délután 3 orakor helyezzük örök nyugalomra az izr. temetőben. A gyászoló család: özv. Fisehcr Lipóthé feleség, Fischer Géza, Ilcrman Miksnné szül. Fischer Ilona gyermekei; Hermán Miksa veje; Fischer Gézáné szül. l.ubojatzky Mária menyé; Fischer Ili, Ilerman György unokái és a kiterjedt rokonság. — Részvétlátogatások mellőzését kérjük. * 305 tak a bürokratikus intézkedések és megnövekedtek az aktaszámok. „Minden kommentár nélkül..," Hogy a kéményseprésnek városi kezelésbe való vételét milyen körülmények között táigyalta le a városok szövetsége, arról érdekes képet rajzol a /Magyar Kéményseprő* eimü lap legutóbbi száma, amely /Minden kommentár nélkül* cim alatt közli a városok szövetségének ülésén ebben a tárgyban felvett jegyzökönyvet. A cikk a következőket mondja: • Minden kommentár nélkül közöljük a /Városok Lapja* 1912 évi jaBetegeit tibbnyirt »z«krekedésben I* •zoktak szenvedni. Vigyázzunk ilyenkor a rendes emésztésre. Betegségben szúk seges nuár elsején megjelent számában közzétett, a Magyar Városok Országos Szövetségének 1911. év december tü-án meglartolt választmányi ülésének azt a részét, antely iparunkkal foglalkozik.* A /Magyar Kéményseprő* a továbbiakban az ülés jegyzőkönyvét ismerteti — kommentár nélkül: /A Szövetség december tü-án délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott Szendy Károly elnöklésével. A választmányi ülésen jelen voltuk: (itt a jegyzőkönyv felsorolja, hogy az elnökség, az ügyvezetés, az egyes városok — Szegedről dr. Tóth Béla helyettes polgármester — s a tagtársak részéről kik voltak jelen, összesen mintegy 50 név), majd igy folytalja: (Nem!) (Igen!) (Helyeslés!) Elnök: Igen tisztelt Választmányi A Magyar Városok Országos Szövetségének mai napra egybehívott országos választmányi ülését megnyitom. Megállapítom, hogy a választmá nyi ülés tagjai határozatképes szám ban jelentek meg, stb. /Következik a tárgysorozat 7. pont ja. Lukács Ödön ügyvezető alelnök ismerteti a javaslatot a kéményseprés városi kezelésbe vétele, illetve a viszszakerütt városokban várost kezclcsben való meghagyása ügyében. Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Legyen szabad megjegyeznem, sokat lehetne vitatkozni arról, hogy a kéményseprés vájjon magánkézben, vagy közkézben volna-e mtgfeleiübb mohon, véleményem szerint ort, rtot magánkézben van, egyelőre nem kell erőszakolni, vagy legalább is, nem ok vetlenüi kell erőszakolni a községi kezelésbe való átvételét. (Helyeslé*' Ellenben ott, ahol megvan, örülni ketl annak, hogy községi kezelésben van, (Helyeslés.) Azt "hiszem, hogy ez a* igen tisztelt választmánynak is a nézete és ezt ilyen értelemben fogjuk előterjeszteni. Méltóztatnak igy elfő* gadni' (Igen!) Ha igen, akkor pártolólag terjesztjük a közgyűlés eié. (ÍUlyeslés.)* A /Magyar Kéményseprő* kora5 menlár nélküli cikke ezután közli a szövetség aznap délután megtartott évi rendes közgyűlésének jegyzőkön yvét, amelyben színtér, szerepel a kó< ményseprö-probléma. A jegyzőkönyv igy szól: /A Magyar Városok Szövetség* december 16-án 17 órai kezdettel Szendy Károlv clnöklésével ülési tartottA közgyűlésen megjelentek: (ezen k helyen ugyanaz a névsor szerepei, mint fentebb), majd igy folytatja * jegyzőkönyv az események felsorolá' sát; „...az ügyet részletesen letárgyalta ..." Elnök: Tisztelt közgyűlés! K Magyar Városok Országos Szővetsé' gének 1911. évi rendes közgyűlését megnyitom. A közgyűlés jegyzőkönyvének ve* zetésére felkérem dr Lukács ödön és dr. Karay Kálmán urakat, annak hitelesítésére pedig Esztergár Lajos es Alapy Gáspár polgármester urakat, stb..'. /Megállapítom, hogy a közgyűlésen a tagok kellő számban vaunak jelen, igy a közgyűlés határozatképes (Helyeslés!« slb. /Következik a tárgysorozat 7. pont. ja; Javaslat a kéményseprés városi kezelésbe vétele, illetve n visszakérni! városokban városi Mjt^iésben való meghagyása ügyében Tisztelt közgyűlést \ választmány rzt az figyel részletesen letárgyalta és magáévá tette. Fel'eszwn a kérdést, kiván valaki hozzászólni? (Nemű Ha senki sem kiván hozzászólni, felteszem a kérdést. méltóztalnaK-e a javaslatot elfogadni? (Igen!) Ezl határozatként kimondom*. —iMimmi —/winimminininiM—s—r Konvédeinkért A Tanárképző Főiskolások TurulSzövetségébe tömörült /Botond* Bajtársi Egyesölet a magyar Vöröskereszt megbízásából Szegedre és egész környékére kiterjedő gyűjtést indított a harctéri szolgálatot teljesítő szegedi honvédcink részérc. A gyűjtést városunk legfelsőbb hivatalos fórumai pártfogásával és tá-» mogatásával mintegy 130 közép- és elemi iskola bevonásával végzi. A gyűjtés első napján érdeklődtünk » gyűjtésről. Megoldása gyiijtőives rendszerrel megy. Főiskolás leányok és fiuk járják a várost és a Vöröskereszt által kiállított gyüjtőivekre jegyzik fel az adományokat. Gyűjtenek? mindenféle meleg ruhát, szórakoztató könyveket, továbbá dohánynemüt. Ezúton kérjük fel az egész vá:o« hazafias érzésű közönségét, hogy n* adománygyűjtőket fogadják szeretettel és támogassák nemes fáradozásukban, G'yüjtőközpont a Tanárképző FGinkoía Botond Bajtársi Egyesületének hivatalos helyiségében van. ahol egésa nap átveszik az adományokat. Magyar Testvért Támogasd Te Í1 honvédeinket. Katonáink megsegítés* önvédelem, családvédelem, nemzetvto delein. Olvassa a Délniagyarországot, hirdessen a Qéfmagyarot&zágbafi!