Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-10 / 32. szám

Ur- Széchenyi István és Gebhardt Domokos a biztosítás nemzetgazdasági jelentőségéről (A Délmagyarország munkatár­sától) A Biztosító Intézetek Orszá­gos Szövetsége a biztosítás eszméjé­nek propagálására és a biztosító­intézeti tisztviselők társadalmi meg­mozdulásaként „biztosítási napot" rendezett Szegeden. Délelőtt 11 óra­kor a városháza közgyűlési termé­ben díszközgyűlés volt, amelyen megjelentek a biztosítási szakma 'agjai teljes számban és teljesen megtelt a közgyűlési terem. Az elő­kelőségek sorában ott láttuk dr. Tu­kats Sándor főispánt, dr. Tóth Bé­la helyettes polgármestert, dr. Ko­qutowlcz Károly egyetemi rektort, HCckrr Vendel apát-kanonokot és másokat. Dr. Simkó Elemér vásár­helyi főispán, Ferenczy Béla Csa­nádi alispán és Issekuts Béla Csaná­di főjegyző táviratilag mentették ki magukat. 'A díszközgyűlés a Hiszekegy el­cneklésével kezdődött a Szegedi Dalárda és Oratórium Egyesület slőadásában. Dr. Széchenyi István országmozgósítási kormánybiztos nyitotta meg az ülést, rámutatva beszédében a biztosítás! nap jelen­tőségére és a biztosítási ágazat nepiztcgazdasági fontosságára. Fej­tegette, hogy biztosítás nélkül a közgazdaság egyéb ágazatainak fej­lődése kockázatos, éppen ezért or­szágos érdek, hogy ez a szakma fejlődjék. Beszéde végén üdvözölte a szegedi biztosítási napon megje­lent Gebhardt Domokost, a BIOSz és a Magyar Biztosítás Tudományi Társulat elnökét, valamint a dísz­közgyűlésen résztvevő közönséget. Gebhardt Domokos tartotta meg Miután előadását a biztosítás jelen­tőségéről, feladatairól és céljairól. Előadása bevezetőjében utalt arra. Hogy féligmeddig maga is szegedi­nek tartja magát, mert iskoláit a negyedik elemi osztálytól kezdve Szegeden végezte és mint biztosítási tisztviselő is itt kezdte működését Az általa kezdeményezett biztosítási napok megrendezését az tette szük­ségessé, hogy a biztosítás Magyar­országon nincs eléggé elterjedve. A biztosítási kultura nagyobbmérvű elterjedését szerinte sem államosí­tással. sem önsegélyezési rendszer­rel nem lehet előbbre vinni. Vége­zetül a biztosítás rendkívüli jelen­tőségét fejtegette nemzetgazdasági, Családvédelmi, szociális és erkölcs! szempontból. A nagy tetszéssel fogadott érde­kes előadás után Ferenczy Szabó Kálmán vezértitkár javaslatot ter­jesztett elő, bogy a díszközgyűlés közönsége táviratilag üdvözölje a szegedi biztosítási nap alkalmából Remény i-Schneller Lajos pénzügy­minisztert. A díszközgyűlés részt­vevői az indítványt ielké»en dío gadták. Széchenyi István záróbeszédével, majd a Szózattal ért véget a köz­gyűlés. A jólsikerült biztosítási napot a Hungáriában bankett fejezte be, itt Ferenczy Szabó Kálmán, Gebhardt Domokosra mondott pohárköszön­tőt, Gebhardt Domokos pedig a biz­tosítási szakma i&gMi'a /emelte poharát. A délvidéki képviselők belépnek a kormánypártba Budapest, február 9. A Magyar Élet Pártja vitéz Lukács Béla or­szágos elnök elnökletével hétfőn dél­előtt 10 órakor a képviselőház mi­niszterelnöki tanácstermében párt­értekezletet tartott, amelyen Bár­dossy László miniszterelnök és a kormány valamennyi tagja megje­lent. Bárdossy László miniszterel­nök az értekezlet során bejelentette, högy a képviselőház ülésén nagyje­lentőségű törvényjavaslatot nyújt be a kormányzóhelyettesi méltóság tör vénybeiktatásáról, A pártértekezlet nagy lelkesedés­sel fogadta a miniszterelnök beje­lentését és az ismertetett törvényjar vaslatot egyhangú helyesléssel el­fogadta. Ivddy Béla szólalt fel ezután. A párt köszönetét tolmácsolta a mi­niszterelnöknek a történelmi je­lentőségű javaslatáért és indítvá­nyozta, hogy tegyék pártkérdéssé a javaslatnak a kormány szövegezé­sében való elfogadását, A pártértekezlet ilyen értelemben határozott. Vitéz Lukács Béla országos el­nök az értekzelet végén bejelentet­te, hogy a Délvidékről behívott képviselők tudatták vele azt az elha­tározásukat., hogy belépnek a Ma­gyat Élet Pártjába, Az értekezlet az országos elnök bejelentését nagy tapssal és éljenzéssel vette tudo­másul. A hatalmas hóesés ismét megbénítással fenyegeti a városkörnyéki forgalmat Szaporítani kell a hótakarító munkások számát ÉLMATIURDTTOUI. edd. 1912. február 10. (A Délmagyar ország munkatár­sától) Szegeden alig van ember, aki olyan nagy havazásra emlékezne, mint amilyen az idén „örvendeztet­te" meg a várost. Talán csak az. 1916-os és az 1932-es esztendő folya­mán takarta be ilyen temérdek hó az Utcákat. A Dóm-téren minden díszlet nélkül elő lehetne most adni Madách tragédiájának eszkimó-je­lenetét. Vastag, ijesztő hótakaró lep e] mindent. Hogyan lehet ezt eltakarítani1 Ezt a kérdést intéztük a köztisz­tasági hivatal vezetőjéhez: vitéz Irányi László igazgatóhoz. Megtud­tuk, hogy a városban jelenleg 200 hótakarító munkás dolgozik napi 4 pengő bérért. A városnak tehát ke­reken 800 pengőjébe kerül naponta a hó eltakarítása. Ehhez kell még számítani a beszállítási költsége­ket, mert az összelapátolt hóraká­sok egy részét a lehetőség szerinti gyorsasággal a Tiszába szállítják. Ennyi munkás egyszerre mintegy 15 nfeát tnd Szegeden takarítani. A baj Stt van, hogy mire 15 utcával végeznek és átmennek a másik 15 utcát takarítani: a már megtisztí­tott Utcát, ismét ellepi a hó. A jelen­legi munkáslétszám tebát semmi­képppen sem elegendő, feltétlenül szükség van arra, hogy a város még több hómunkást állítson csatasorba. A mult években átlagosan 10.000 pengőt irányoztak elő a hótakari­tási •munkálatok költségeire; ez az Összeg az idén nem less elegendő. Már most elérkezett a város az elő­irányozott összeg határához, ágy, hogy nem lehet elkerülni a költség­előirányzat túllépését. Megkívánja ezt főképpen a közlekedés zavarta­lanságának biztosítása a szegedi ut­cákon. A vastag „kásás" hóban már csak négylovas szekerek tudnak közlekedni, az autóforgalom Csak­nem teljesen leállt s ha még napo­kig így tart a havazás: még tán a gyalogförgalom is minimumra cükken. Szükség van tehát arra. hogy a város vezetősége minél sür­gősebbed iwtézSeÜék az nj munká­sok beállítása ügyében. Néhány nappal ezelőtt már-már úgy látszott, hogy a nagyarányú havazás megállt s ennek következ­tében bizonyos javulás állhat be a városkörülí ködekedésben. Nemrég adtunk bírt arról, hogy a városi autóbuszüzem ismét beállította a felsőközponti járatot. Hétfőn, sőt már vasárnap is erős havazás kez­dődölt, úgy, hogy a látszat szerint a nemrég életbeléptetett könnyítése­ket ismét kénytelen lesz a város megszüntetni. Ebben az ügyben kérdést intéztünk az autóbuszüzem vezetőségéhez. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy egyelőre csak az ár­pádközponti járatot állították le. Ez a járat keddtől kezdve csak Dö­rozsma-központig közlekedik. Tekin­tettel azonban arra, hogy láthatóan egyelőre nem lehet számítani a ha­vazás és hófúvás enyhülésére, való­színűen sor kerül még több járat le­állítására. A kocsik mór most is Csak nagy nehészégek árán futhat­nak, az egész vonalon általános ké­séssel közlekednek a járatok gépei. Ha a havazás tovább tart és az uta­kat nem sikerül gyorsan megtisztí­tani, akkor leállítják csaknem az egész antóbnszforgaJmat. A nagy hóesés nagy nehézségeket okoz a ta­nyai kisvasút közlekedésében is. F 'ő. ha a havazás tovább is így tart, itt is akadályok jelentkeznek Megrágalmazta a bíróságot egy nyugalmazott rendóriő­törzsörmester (A Dcluiagvarorsság munkatársától) A szegedi törvényszék hétfőn ismétel­ten tárgyalta Závoczki János 4<i éves nyugalmazott szentesi rendűtlo­törzsürmester bűnügyét, aki ellen az ügyészség felhatalmazásra hivatalból iiidifandó rágalmazás miatt adott ki vádiratot. A rendörfőtörzsörmestnr, aki betegsége miatt ment nyugalom­ba, rendkívül ideges, neuraszténia; ember és izgatottságában egyremásre adta be beadványait a bírósághoz amikor különböző polgárt, büntető és végrehajtási ügyei keletkeztek. Egyik perében a szentesi járásbíróság ítél­kezett és amikor a nyugalmazott rend­örfőtörzsörmester nem volt megelé­gedve az ítélkezéssel, nemcsak felleb­bezést jelentett be a szegedi törvény­székhez, hanem ezenkívül még kusza (betűkkel irt beadványt is szerkeszteti, amelyben példátlan állításokkal rágal­mazta meg az ügyében eljáró bírákat Március 25-én például olyanokat irt bog}' a birók »esyoMnluan bírálják el iigyét«, »törvénytiprásról« beszélt és arról, bogy ilyen rablóhadjáratta' neki 190 pengő írért okoztak®. Vádat emel — irta beadványában a volt rendőr és kijelentette, hogy neki ezért •kártérítéssel tartoznak. Az ügyészség az igazságügyminiszter felhatalmazás,, alapján vádiratot adott ki Závoczki el­len, mert beadványában megrágalmaz ta a polgári fellebbezési tanács há rom bíráját, ezenkívül vitéz dr. G á r­donyi Gyula akkori szentesi Járás bírósági elnököt, jelenlegi szegedi já rásbirósági elnököt, valamint dr Szűcs Sándor akkori szentesi, Jelen legi gödöllői járásbirót. Závoczki a törvényszék előtt be­tegségére hivatkozott, a perek nagyor felzaklatták, ebben az idegállapotban azt sem tudta, mit irt, nagyon saj­nálja a történteket. A törvényszék az első tárgyalói után hivatalból elrendelte Závoczst elmeállapotának megvizsgálását. A hétfői tárgyaláson ismertették a tör­vényszéki "elmeszakértők vizsgálata nak eredményét. A szakértők megálla­pították, hogv bár Závoczki elmebaj­ban nem szeuved, de ideggyenge, in­gerlékeny égvén, háborús sérülése is fokozta neuraszténia ját, igy beszámít­hatósága korlátozott. A törvényszék a perbeszédek el­hangzása ntán kihirdette Ítéletét amely szerint bűnösnek mondotta ki felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségében és ezért 15 napi fogház r; Ítélte. Enyhítő körülménynek vette fel­indult idegállapotát és korlátolt be­számithatóságát. Az Ítéletben Závocz­ki megnyugodott, úgyhogy az jogerőre emelkedett

Next

/
Thumbnails
Contents