Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-08 / 31. szám

I s DELMAGV ARORSZAO Vasárnap, 1942 február 8. dóst, vi ist, boldogtalanságot okoz. Ha a elfordult tőle. akkor a világnak legsajátabb érdeke, hogy viszszatérjen hozzá és régisége miatt m-m lenéznie kell ezt az erkölcsiséget, hanem legíöllebb sa jnálni és szégyellnie, hogy kétezer év alatt még nem tudolí átitatódni vele. A boldogulni vágyó embereknek valóban az kell. ami számukra jobb, tekintet nAjtTil arra, hogy uj-e vagy régi, — ámbár ha a világ keresztény felensége továbbterjed, elkövclkczhet az a helyzet, amikor a számára jobb csakugyan azonos lesz a számára ujjal, mert valóban kereszténynek lenni egészen uj dolog lesz neki. Mindenesetre jobb volna az emberiség számára, ha minél előbb újragombolná a roszszul gombolt, de boldogulása szempontjából varázslatosan üdvös keleszténvi mellényt, amelv kétezeresztendős. dc elnviihelellen. Dialógus a művészetről és a kritikáról A napi események idegekre menő torlódásából adódó, izgalmakon fciüli feszültség kényszerű életszemléletében: az irodalom, a tudomány a művészet, az az aránylag csendes terület. ahol a zaklatott ugy megpihen. Európa változásának vajúdásában, a felfokozott élet dinamikájában, az álalakulást kikényszerítő véres csatazajtól ez, ngy-ahogy, még mentes. A szellemi erők nagy nekifeszülései a nmezeti életben és annak harcaiban nagy fontosságúak. Ha mentesek a célnak semmit nem jelentő egyéni szemponttól s az egymásra következő uapok ingatag divatjától. Müvek, a/ok feletti megbeszélések, viták vagv viharok szellemi életünk bármely frontján, ha a tárgyilagos személynélküliség és a tudás alapjából indulnak, a megoldásban szellemiségünk térhódítását, nemzeti életünk * csatany'-réset és előrejutását jelentik. 11a irolalniat, tudományt, művészetet, a szereplés, a beszélnivágvás vagy iro'dalmiaskodás l'art pour t'art-ja indítja el, vagy a napi politika demagógiája, esetleg az Ingadozó egyéniség változó nézőpontja hozza porondra, srmmiesetre sem tölti he hivatását. Eredményt. értéket nem jelent. A Mí KRITIKA nem lehel konstruktív, ha annak vonalvezetését. a kór a pesszimizmus, ikar a /lóról nézés* — a mindent levágó lekicsinylés vezeti, de akkor sem, ha pártszempontok, akár a patriotizmus, vagy a derülátó optimizmus jóindulatából ered. A kritika az a műfaj, ahol elhallgat az érzelem, nem érvényesül a szubjektivitás s nem kap szelepet az emberi /mozgató* — a tetszés vagy nein tetszés kérdés*. A kritika jogosultsága olt kereshető, nhol a kritizált müvet olyan értéket jelentő egyedülálló szemszögből Ismerteti, amelynek jelentőségét a kritikus intuíciója, másoktól nem észlelt, szinte matematikai érvénye indokolja. Ezeknek az elgondolásoknak rehocsátósával ismertetjük azt a előKÉPZŐMŰVÉSZETI VITAT. ami a /.Magyar Csillag® januári számúban jelent nicg. Kállai Ernő által megindított érdekes, /wildeoszi-ári< lelopitésü tanulmányban. A dialógusokba konstruált munka képzőművészetünk mai állásáról, a követelményekről, a kívánható lehetőségekről igvekszik képet nyújtani. A magunk részéről Kállainak élvezetesen ntegirl tanulmányához, csupán annyi nem helyeslő hozzászólásunk van, hogv az lijalrb távlatok sejtésének lendületében olvan értékeket is támad, amelyeknek korszakot jelentő eredményei nrm vitathatók. A dialógust, egy lehetséges fiatal grafikus művészünkkel folytatja, vagy legalább is a suli osabb jellegű gondolatait neki iniputálja. Elgondolása abból a Dézöuntból indul ki. bogy képzőművészeink derékhada nem képviseli többé a/l a haladó szellemei, amely művészetünk előrejutásában eredményt jelent és /» modern tudat sokrétű, ornplez, átfogó e£y fi éné hői* adódik. Dialógusának szereplője azokról a művészeinkről, akiknek munkássága a mai magyar művészet európaiságát elismertette, sőt elismerteti, a következőképpen nyilatkozik; ».\M ini a művészeti eredménye?* (Az emiitett derékhadnak.) /Mit produkálnak a 40—50 év körüli neves mesterek, a művészetünk derékhadához tartozok; Berény, Bcrnálh, Szönyi, Egry, Czóbel, Márlfy, Szobotka, Diener-Dénes, Kuictty, Pálzny? Valami leszűrt és letisztult, clfinomult és eikénycsedctt, elpuhult féstői, illetőleg plasztikai tenyészetet, kcMomes* színzsongást, terjengő jóérzést, enyhe és sima lejtésű formákat, mindezt persze igen kultlvállan, artiszlikusan. De nekem ezeknek a szobroknak és képeknek láttán, mindig az az érzésem — irja — mintha langyos tejrt. vagy limonádét innék. vagv mintha ernyesztő mákonyt szívnék magamba. Hol van cz a művészet a niai élet veszedelmes eleiétől, a jóban és rosszban egyaránt hatalmas feszültségű, mozgalmas, drámai társadalmi valóságtól, ennek a valóságnak a cselekvő lendületétől, a dolgok áthaló és szövevényes összefüggéseitől? Az efréle indítékok helyett csöndes természeti idilleket, réveteg álmodozást, formai iljémtudásra, csinra tartó szépségei kapunk. A másik oldalon pedig a Gerevich professzor ácsolta színpadon a hivatalos egyházi és állami művészet rendezi a maga ünnepi díszmutatványait. Ide tartoznak a reneszánsz és barokkmintákra dresszirozott. nagyképű, vagy szenvelgő közismert kompozíciók, Aha-Novák, Molnár G. Pál. Medvcezkv, Kontuly, Grandtner szemforgató festői és plasztikai szólamai. Hál nem vigasztalan látvány ez? Így festenek a mai magyar művészet kimagasló jelenségei?* r u in, likőr és Kiváló minőségű Első Szenem ium- és unsr PÁLINKÁT AA Szepesvary Soloz Dezső cégnél vásároljon. Mars-tér 1. sz. Tel. 31-19. Eladás nagyban és kicsinyben. V-'.ABKIKAMIMKIBRMIAMI A M AI HALA DÓ MŰVÉSZETET, HSY KÍVÁNJA: /Kerülnünk Tif 11 olyanfajta átszelIcmülést, mely minden rendű, rangú és műveltségit ember által érthető, konkrét ábrázolás helyett elvont, jelképes formákkal dolgozik. Meri az ilyen titkos festői jelbeszéd, csak egy szektaszerüen összeszűkült és elszigetelt közönség számára érthető, hololt legtöbb ideje, tiopry a művészet újból mindenkihez szóljon. Nem nierein mondani, hogy a néphez, mert czl a szót manapság annyi politikai kotyvasztékba mártogatják, hogy az embernek a gyomra is émelyeg tőle. Szóval ugy kell ábrázolnunk, hogy az egyszerű ember is láthassa, miről van szó. Persze nem a Műcsarnok kiállításain szokásos, szellemi Végkiárusitás es tetszetős, triviális kinálkozás módján, — irja. — Egyrészt a társadalmi valótlntiiUús. hogy ugy mondjam mindenkit fejbeverő és mellenvágó súlyára, tömörségére van szüksCg, másrészt olyan emelkedett szellemi távlatra, mely ezt a sok ábrázoló konkrétumot ütemesen tagolt, értelmes formai renddé fogja össze...* /Ez a társadalmi pokol olyan mérhetetlen, annyira zsúfolva van az emberi tökéletlenség ezerarcú nyüzsgésével, hogy kétkedve és megzavarodva állok a politikai messianizmus minden jelszóba tömörült, sommás programja előtt. De bármilyen megváltónak hitt programot valljon is a művész, mehet a fenébe, ha az ábrázolás idealista kicscndülését, páthoszát, nem köti cs hatja át a realizmus kemény konkrét tárgyi részleteivel. A társaLÁSSUK dalmi valótlátás értelmes tagolásra neveli az embert és benne a művészt is. Megóvja a nagyhangú frázisoktól, az öbölös szólamoktól, a s;iHangoktól, nuityüikéktől, mindazoktól avaskos, vagy hig, do mindenképpen zavaros illúzióktól, amelyek például ősmagyarkodó művészeinket terhelik...* /A modern művészetnek általában tulkcvés a tagoló és ütemező érzéke — irja még. — A festészetben tutién,; a színáradozás ... Ha jmeresztő, hogy nálunk milyen sárhoz ragadt obskurantizmus tart fogva nem egy jobb munkára hivatott fiatal tehetséget Egyre jobban süllyedünk egy korlátolt, műveletlen, fullasztó vidékiossegbe*. PATZAY PÁL kiváló szobrászművész cs nagy felkészültségű eszléla, a /Magyar Csillag* februári számában reflektál Kállai tanulmányára. Mint momljutflehcti ezt, mert talán az egyetlen, akit dialógja folyamon Kállai önmagával szemben megvédi, szinte megdicséri s igy senki sem mondhatja, hogy személyes sérelem lendítette porondra. Kállai cikkét nem tartja jelentékenynek, — jelentőségét csak attól az irodalmi fórumtól kapta, mely közreadta. S minthogy a /Magyar Csillag* az az irodalmi-tudományos és művészeti folyóirat, amelynek komoly hitele van, /százszorosan ártékony ebben az órában minden raelléfecsegés, minden idegen szcmponlu hamis hang, ami a képzőművészet valójának megértését nemhogy segili, hanem a félreértések folvtogató zűrzavartat még tetézi*. Érdekes jellemzést ad Kállai esztétikai szavahihetőségéről, mikor a következőket mondja róla: /Kállai szabad ember, akit sem intézmény, sem társadalmi hovatartozás érdeke nem köt, igaz kóbor intellektuel.,. beavatottal) az átlagos kritikusnál*. Kritikai vonalvezetését, érzelmeken alapuló, a tárgyilagosságot kizáró alapnélkiiiiséggel vádolja; /Ila beleszeret valamelyik művészbe, határtalan a lelkesedése... Kóbor felelőtlenségével ugy hódol mindig legújabb szerelmének, hogy az előzőkel gyalázza... Nemrégen még olyan cikket olvasiam tőle, melyben az ábrázolástól függetlenül, teljesen tárgytalan festészetért ra jong, most pedig mindenki által érthető konkrét tárgyi ábrázolással kiván társadalmi /valótláttutni*. Uj ingyenes német tanfolyamok kezdődnek február 9-&n. Tandij nincs. Beiratési dij 6.- P. Í

leiratkozás a Német Tudományos Intézetben (Tisza Lajos-körut 52. II. ebruár 5—11, este 5—8 óráig, és az első órákon. — Első órák: kezdőkuck és közepeseknek: február 9-én este fél 8 órakor a Tanárképző Főiskolán; haladóknak: február 10-én este fél 8 órakor a Lcszámoló-palolában. Német Tudományos Intézet Szeged (N met Lektorátus) A továbbiakban leirja, hogy esztendővel ezelőtt megjelent »Uj Ma* gyar Piktúra* eimü könyvében elképesztő fölénnyel intéz el a magyar művészet múltjából a jelenében is komoly művészeket és életműveket, ugyanokkor olyan művészi tevékeny* ségeket dicsőit — bennük látva a ma* gyar művészi alkotóerő ormait —, akik azóta az ismeretlenség hoinályá-i ba tűntek. Mint konkrétumot közli ai következő neveket, akikben szinte tr«^ gikusan félreértette a művészet e!kö® vetkezendő nagyságait: Huszár Vil* mos, Moholy-Nagy László, Forbál Alfréd. Kassák Lajos, Péri László, Bortnvik Sándor, stb,.. /ennyire fél* rcérteni, kinőhetctlen alkati hibára vall*. Tökéletesen igazat adunk Pátzav-4 nak, mikor kijelenti, hogy a művé* szélről irott, értékeket lerántó cs za® varos jelmondatokban beszélő beálli® tottság kártékony, mert /firhangota beszél a mii és szemlélője közé. TárJ sadalmunk ítclökéipességo még alig! heverte ki az izmusok megzavaró hu* tását s ha gyöngén sarjadozó hitét is megdöntik komoly orgánumban ko* moly formák közé zárt zavaró beszédj tárgy kereséssel, a nemzeti előrehu* ladásunkban komoly pillért jelentő művészetét az eddiginél is súlyosabban negligálja a társadalom. Pátzaynaka művészetek cJbanyago® lásának okairól is vannak igen jcllemJ zö megállapításai, ami a művész 0$ cgyszersmint nagyludásu és élessze*/ mű ember meglátása: /A művészet*/ ellenes érzelmek a társadalom afölött való bosszankodűsa, hogy a művésze® teket egyáltalán nem, vagy csuk na*l gyon körülményesen tudja a széles néprélcgekre ható eszközül alkalmaz* ni. A széles rétegek szintjén csak ug^ tudja a művészetet egész lélekkel lel* kezni, hogy például az expresszionizmus 8:2 gólarányban győzte le a kubizmust. Igen ám, ba volna ESZTÉTIKAI CZOLLSTOKy amivel a müveket közérthetően lelxett ne lemérni. Csakhogy itt ininden rez< dülésnyi ilyen- vagy olyanságokoa fordul meg*. Azonosiljuk teljes mér* lékben magunkat minden mondvacst* nált, kiagyalt és spekulatív esztétika* val és felfogással szemben azzal a megállapításával, hogy »a művészei I

vagv hitvány s akkor ucni is az, vagy jó cs akkor mugávulrngadú*. Mert i felesleges s hiábavaló minden tétel, ' kioktatás vagy előírás, a mű létrehozását a teremtő képesség végzi, ezt pedig intuícióján kivül semmi nem irányíthatja. Más alkalommal már kifejtettül?, hogy nagyon sok esztétikai csillogó köntösbe álcázott szereplési vágy milyen érdekekből adódik, de mivel ezt Pátzay is megállapítja, az ö szavai* val fejezzük bc ismertetőnket, amely® hez ugyhisszűk, különös kommentár: nem szükséges. /Bizony mondom, ezeki a felfuvalkodott irányítók, nem a ké® pet, a szobrot szeretik, hanem legfel® icbi> a haladás gondolatát: nem a müvet akarják, hanem kívánatos tárgyát, nem a művészettől vannak elragadtatva, hanem saját emelkedettségük (adatától, amit a művészettel való fogKtiatoi-kollás révén vélnek elérni*. Tcmcsváry József Gyári bölcsődénk éjszakai ve* zetésere gyakorlattal rendelkezői van ápol felveszünk'. Jelentkezni leltei naponla délelőtt 8—12 óra kő-*; zött. MAGYAR KENDER-, LEN ES JUTA!BAB BT.. ÚJSZEGED.,