Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-05 / 28. szám

SZEGECSELIK A HIDAT... Fagypont alatt, négy emeletnyi magasságban a lengő deszkapalló hősei között gouignol film főszereplője — a másik lyukhoz lép a billegő pallón s azlán ezen a lyukon átbújó szegecset üti a helyére. Igy megy ez órákon, napokon. heteken keresztül, Egész sor függő deszkapallón egész sor ember dolgozik. A hőmérő jóval a fagypont alatt áll, kemény hideg süvit át a híd vastraverzei alatt: ezt a szelet tán nem is érzik, erről a hidegről tán sejtelmük sines azoknak, akik az utcákon, a szilárd köveken s a.hid mozdulatlan uttestén tárnak. (A Pélmagyarország munkatársától) Lehet, hogy nyáron egy műugró bajnoknak meg se kottyan az a távolság, amelyet a Tisza vize és a hid szintje közúti íul be a szem. De igy télen megborzong az ember, ha innen a hídról a mozdulatlan folyó szürkésfehér jégtakarójára tekint. Tán nem is a mélység borzongatja meg, hanem a jég, a tél, a hideg. Pillanatnyilag — ahogy most állunk a hidon — nem mutat »magas« fokú hideget a hőmérő. alig 8 fok. De néhány nappal ezelőtt még 30 fok körül mászkált a higany. S ebben a harmincfokos hidegben." amelyben a kéz ugy megdermed, hogy egy cigarettát »lg tud meggyújtani. szakadatlanul zörgött valami furcsa gépezet a hid szintje alatt, zúgott a szegecselő, működött a kalapács. Tizenöt ember szegecselte a hidat... 30 fok alatt, 4 emelet fölött... Ismeretes, hogy a város költségvetéséiben minden esztendőben szerepelnek a hid szegeeselésénck kiadásai. Összesen 30.000 pengönyi össze, get tesznek ki ezek a kiadások, b minden évben meg kell ismételni, minden évben újra kell szegecselni a hidat, mert a vastraverzek lazulnak, a szegecsek kopnak. Titokban folyik a hid szervezetének romlása: nem is vesszük észre a hidon való jarkálas közben, hogv az úttesten áthaladó ezernyi szekér, autó és egyéb jarmu ellenállhatatlan erővel rázza meg » hid alkatrészeit s lassan bomlasztja a hatalmas alkotmány apró kis részecskéit: a szegecseket. Ezeket kell minden esztendőben megújítani és ped'g olyan időszakban, amikor az anyag a fizika törvényei szerint a legkisebb térfogatot foglalja el. A hideg összehúzza az anyagot, a meleg kitágítja. Télen kell tehát felkészülni arra. hogy amikor majd a meleg elkövetkezik, a helyrekalapált uj szegecsek kiállják a próbát s még jobban összetartsák a hid behemót testét. Harmincfokos hidegben, négy emeletnyi mélység fölött kezdték meg • munkát a hidon a szegecselő munkasok. 18 20.000 szegecset szednek ki frs kalapálnak be a szegecselőgép monoton zúgása, pattogása közben. Csaknem 2000 vasrúd kap uj szegecseket, nem is beszélve azokról az alkatrészekről, amelyeket végképp eltakar -.zcinönk elöl a hid utteste. Alattunk, mellettünk, mindenütt zng a gép, mindenütt izzik' az acélszcgecs, mindenütt folvik a munka Függő deszkapaílókon a jég és a hid között. . • Ha lehet, itt még nagyobb a hideg a hid alatt Függő deszkaállványokon állunk, ahová egyik munkás segítségével leereszkedtünk. Hatalmas •állkapcsok tartják ezeket a függő deszkapailókat. Masszív testük kölcsönöz az embernek bizonyos fokú biztonságot, de azért aki nem szokta meg ezt a belvet, annak olyan kellemetlen érzés szaladgál a belsejében, mint amit akkor érez. amikor mondjuk a hullámvasút lejtőin zuhan tefelé a játékkofsikban. Csakhogy a hullámvasúton játszik az ember, itt pedig most komoly harc, munka folyik. Bizonytalanul teszünk néhány lépést. Előttünk ijesztő arcú »réin« működik. Fejét vastag börsapka burkolja. a szeme helyén sötét üvegü szemvédő, kezén >kétágu« kesztyűk kőzött a szegecselő góp fogója A szegecs átJbujik a lyukon s aztáa fülrepesztő zaj közben megkezdi a működést a gép. Néhány perc és n szegecs szétlapított koponyával már szilárdan áll a helyén. A rém —* mert valóban ugy néz Sustorpő lángok... A pillér mellett lilás lángok sustorognak, heggesztés, forrasztás folyik nzon a részen. Mindenhol agyvelőhe hasitó zaj. az emberi orditás elvész a gépek gigászi zenéjében. Nem szédül? — kérdezzük az egyik munkást- aki mellettünk szegecse?. Karját kell megráznunk, Hogy megtudja: valamit fefirdezant roie. az ember füle annyira együtt zug a zajjal, hogy még a gépek pillanatnyi szünete közben sem fogja már fel a kisebb erejű hangokat. Valósággal ordítjuk ezt a kérdést, a válasz is hasonló orditás. — Nem! Dolgoztam én már tízszer ilyen magasságban is! — Volt itt már valaha szerencsétlenség? — Velünk soha. Olyan biztosan áll itt az ember a lábán, akárcsak a földön. Még biztosabban. Mert éhhez már hozzászokott Fölöttünk kinyilik a hid gyalogjárójának deszkanégyszöge és lebujik a váltómunkás. Mi pedig behunyt szemmel felkapaszkodunk a keskeny létrán és újra fenn vagyunk a hidon. Fellélegzünk. Itt fönn melegebb van. És kevésbé veszedelmesnek látszik a Tisza jege is. Harsogó hahóval köszönünk el a >lenti« emberektől. Egy szálig hősök; munkások. Két-három hét múlva készen áll majd a hid. Minden alkatrészében uj szegecsek lesznek. S ha lépkedünk majd a hid szilárd, hatalmas testén, emlékezzünk majd rá, hogy negyedóráig voltunk közvetlenül a hid alatt fs a traverzek között. Ott, ahol 15— 20 ember szegecselte a hidat 30 fokos hidegben. Az olvasó irja Á szinház vendégei Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Előre kell bocsátanom, bogy nem vagyok a Délmagyavországnak előfizetője. mégis arra kell kérnem, szíveskedjék helyt adni levelemnek, vagy szíveskedjék bármilyen főimában hangot adni annak a panaszomnak. amelyet több színházbajáró nézőtársam nevében akarok tenni. Arról a furcsa hirverési módról van szó, amely ebben a színházi évadban különösképpen lábrakapott Szegeden. A szinház igazgatósága többízben meghirdette, hogy darabja szegedi bemutatóján a szerző is megjelenik. Ilyen módon ígérte Tamási Áron megjelenését a « Vitéz lelek" bemutatóján és Illés Endre részvételét a „Törtetők" premiérjén. Nagy híve vagyok Tamási költészetének, Illés Endre finom irodalmi stílusát is rendkívül szeretem, kapva-kaptam tehát az alkalmon, hogy kedvenc íróimat testi valóságukban is megismerjem. Sajnos. erről le kellett mondanom, mert a kommüniké ígérete ellenére sem Tamási, sem Illés nem jelent meg. Ezek után már el sem mentem a színházba, amikor Nádor József zeneszerző megjelenését hirdette a sziuházi iroda közleménye. Ámbár bevallom, Nádot! József űr nem tartozik kedvelt zeneszerzőim közé, éppen ezért nem is érdekelt túlságosan „testi valósága". Na, de nem ís erről van szó tulajdonképpen, hiszen végeredményben nem a szerző kedvéért megy az ember színházba, hanem darabja látására és a színészek játékának élvezésére. A baj az, hogy legújabban a hndapesti vendégszereplő művésszel kapcsolatban Is alkalmazza a szinház ezt a tavasa hirverési módot. A szinház a mult hét végén plakáton és újságban meghirdette, hogy kedden a ,.Milllomos"-t játssza Ttíray Ida vendégfelléptével, filléres helyárak mellett. A plakáton szórólszóra ez állott? „Csak egy napig! Ida. az Uj Magyar Színlíáz művésznője, a magyar filmek primadonnája felléptével." Ugyancsak ezt hirdette az újságok kommünikéje is. A dologban nem találtam semmi különöset, elvégre — gondoltam magamban —, ha Somlay Artürt, akit Sándor Iza átengedéséért úgy hallom, ingyen kapott meg a szinház (amit ugyan őszintén szólva nem hiszek) adhatták felemelt helyárakkal, akkor Turayt nyilván kárpótlásul filléres helyárakkal prezentálhatja a szinház. Megváltottam tehát filléres jegyemet a „Milliomos" előadására és kedden este beültem filléres helyemre Turay Ida művészetében gyönyörködni. Azaz, mielőtt beültem volna, a jegyszedőtől kellett megtudnom legnagyobb meglepetésemre, Kogy Turay művésznő nem ma, hanem szombaton lép fel. Határozottan becsapva éreztem magam és amikor emiatt panaszt tettem, megkérdezve, miért nem hozták a közönség tudomására megfelelő formában kommünikében, vagy plakát átragasztásával (ahogyan ez változás esetén mindenütt szokásos) Turay Ida felléptének elmaradását, azt a feleletet kaptam? igaz, hogy nem 'cáfolták . meg Turay fellépését, do az utolsó napokban már nem is hirdettek. Hozzátették még a szinházi irodán': csak nem képzelem, hogy Turay Idát filléres helyárak mellett léptetik fel. Szinte azt érthettem ezalatt: nekem, mint szegedi nézőnek, lehetne annyi sütnivalóm, hogy nem számíthatok budapesti vendégszereplőre filléres áron. Még mielőtt levonnám nz eset konzekvenciáit, hogy nem megyek el színházba. Ka legközelebb vendégszereplő fellépéséről olvasok, le kell szögeznem azt a tényt, hogy abban az újságban, amelyet én járatok, vasárnap még úgy volt, a műsor kiszedve, hogy Turay vendégszereplését hirdette. Mivel t'cídeü toknak alapján jogosan mearerae* abban a hiszemhen színházba, hogy Tüfrayt fogom látni ós semmiesetra sem az ón hibám, Kogy nem láthalM tarai, ám annál nagyobb bosszúsát gom. Soraim közléséért fogadja Szerkesztő Uí őszinte köszönetemet! (Aláírás.) ki a szokatta k«L\Mínt_aax „JiLetórrLz. Tora*Jbuun volt uisáa. ennek és * nlaká« A42-es bizottság ülése Budapest, február 4. A 42-es ori szagos bizottság szerdán délelőtt l} órakör vitéz Purgly Emil elnökié? sével ülést tartott. A kormány ré* széről fíeményí-Svhneller Lajod pénzügyminiszter, Varga József ke/ reskedclem és iparügyi miniszter; Antal István igazságügyi és vitéq Bonczos Miklós belügyi államtitka) vett részt az ülésen. Az országos bizottság Koós tán előadásában letárgyalta a KüH kereskedelmi Hivatal egyes szervet zeti kérdéseinek szabályozásáról szóló rendelettervezetet, a községi hivatali állásokra Helyettesként ideiglenesen kirendelt alkalmazott tak illetményei tárgyában, a lakát ós egyéb helyiségek bérletére vonali kozó egyes kérdések szabályozása tárgyában 'és a közhasználati tehén gépkocsik fuvarozásánál használ! fuvarlevél illetékeiről kiadott kort mányroncdletckct. A bizottság a naJ pirenden lévő rendelettervezetet «b fogadta és a már kiadott renddé' teket tudomásul vette. Az ülés fél Í órakor ért véget (MTI) A kozmetika tudománya a MANSz előadássorozatában (A Délnmgyarország munkatársától 1 A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet* ségénél; előadássorozatában dr. Ba* tizíalvi János professzor nagysí* kerü előadásai után most dr. Het© ner Lajos egyetemi magántanár, bör-J gyógyász-szakorvos adott elő bölgyelj számára igen népszerű témáról, a kozmetikáról, Dr. Ilciner magántanár előadását nak bevezetéseként arról értekezett) hogy a kozmetika az orvostudomány* nak az a rcsze, amely a bőrnek éá kapcsolt részeinek épségben tartása* val foglalkozik. Hivatása a szépséj megőrzése, ápolása. A kozmetika tm dománya a bőrgyógyászatból indul ki, dc szoros összefüggésben áll aJ egyetemes orvostudománnyal. Az előadó ezután a bőr tisztántari tásáró! beszélt és felvonultatta a ter* luészetes kozmetikusokat, a kemény é? lágy vizet, amelyet mosakodásra, für-1 désre használunk. Rámutatott arra) hogy a száraz bőrt és a zsíros bőrt különféleképpen kell kezelni, mosni és szappanozni, majd elsorolta azokat a bőrtápláló szereket, amelyeket a bőr jó kondíciójának megőrzése vé.) gett javasol az orvostudomány. Igen érdekes volt az előadás azoif része, amelyben dr. Ileincr Lajos í leggyakoribb börmegbetegedésekrtö beszélt, niajd a kezelési módozatokat fejtegette, végül rátért a haj kozmetw kajára ós a felesleges szőrszálak el* távolításának szükségességére. Végül arra mutatott rá, hogy a kozmetika tudományának fejlődésével az utóbbi három évtizedben a hölgyek virágzó© sának kora egy évtizeddel tolódott kl cs befejezésül megcsillogtatta azt al lehetőséget, hogy a további fejlődéi a Szebbik nem ujabb fiatalpdását idé/j majd elő. A kedves közvetlenséggel, népszW riisitö tuodorbau előadottak őszinta figyelemmel és érdeklődéssel, valai mint hálós tetszésnyilvánítással taláM koztak a MANSz hölgyközönsége réí széről. Az előadást dr. Széchenyi Ist« vátiné elnöknő vezette be és_ meleg sza* vakkal köszönte meg,.