Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-28 / 48. szám

Havi láraattfot gféU meg a (örvcntjsicK cöu halálos IárflasicrcncsítlcnsÉö mialt A licncmszort járda mialt fe2elAss€g<ei tarfailh a háztulajdonos I DCLM'AOVASOLSZAR, » $ 7. A m h a t. 1942. f e h r o i r 18. c /in m mmmmmmmmmmmmmrnmmmm róthy-Meiz1§r Károly, Abonyi Feroe, ftudin*zky László, KoHai József. GosAonyi Sándor. Vájna Gábor, Zsdtnboki Pál, Szögi Géza, Haála Róbert, Sütő Gyula. Gaál Csaba és Csia Sándor. Azoknak a négyszemközti kihallgatásoknak során, amelyeket Szálasi az AnJrAssv-útt nyllasliázban tartott. Eítner Sándor, a nyilasmozgalom egyik legrégibb tng.jn és Ilapcsdnyi László képviselők jelentették ki, bogy semmiképpen sem tartják alkalmasnak Szálasit a párt. vezetésére és ezért kilépnek a pártból. A Magyarság szerint Matolpsvék kilépése még nem elintézett daloO, de szinte biztosra vehető. A lap azt Vja. hogy Mntolcsyék egyelőre taktikáznak és majd odaosatlnkoznak. ahová a legéé]irónyosahbnak látják. Összegezve tehát az. eddigieket, a pártból ez.ideig a következők léptek ki önszántukból, vagy kizárás útján: Buszkai Jenő és Hubay Kálmán pártvezető helyettesek, Tanoss Dezső pártvezetőségi tag. gróf Széchenyi Lajos, Eitner Sándor. Ilapcsdnyi László. Mokesay Dezső. Andréha Ödön. Krancz Rajmund és Kcck Antal. A Hurinfné képviselőből tehát hét már nem tagja a nyilas pártnak, a megmaradó 23 hój is egyelőre esak 14 biztosította fs/.álasít jragnszkoJósáról. n töhbi képviselő még nem adott határozott választ Tíogy mennyire alapjaiban bomlott meg a nyilas párt. bár részben >,«ak pusztán kicsinyes emberi sértődések miatt, misem mutatja jobban, mint Gruber Lajos esete. Gruber. aki feltétlen személyes híve volt Szálasinak. amint ismeretes, nemrégen szabadult ki a Csillagbörtönből egyéves fogság ntán, Gruber testvér rendkívül zokon vetít hogy Szálasi nem utazott le eléje Szegedre fogadására, holott annakidején Múlná sí Ödönt, a nyilasmozcnlom ..ideológusát" sziute a börtön kapujában tárt karokkal fogadta. Gruber emiatt most szintén élesen szembenát] Szdlasival. Az ellentétek fokozásához,, mint hírlik, hozzá járult az is. hogy SzAlasí aj annyira óhajtott, de egyre távolabbi 'álomként tűnő úgynevezett nyilasegységet egy olyan előkelő személyiség vezetésével akarta megvalósítani, akinek *c m'jye él* n még a legbensőbb Szálasi-hiveh sem viseltettek bizalommal. Ennek a magas születésű személyiségnek bekapcsolási terve nemhogy megteremtette volna az egységet, de még jobban széttagolta az amúgy is szétzilált, alapjaiban megbomlott pártot (A Délmagyaro-rszág munkatársától) Érdekei kárléritcsi perben hozott Ítéletet a szegedi törvényszék. A kártérítési per kapcsolatban áll azzal a halálos szerencsétlenséggel, amely tavaly télen játszódott te egészen rendkívüli körülmények között a Dugonics-utcában. lítlO december 15-én reggel munkába indult lakásáról Schwarez Mór asztalosmester. Alig tett néhány lépést a Dugonics-Utcában, amikor az l-es számú ház előtt a sikos, jeges gyalogjárón megcsúszott és olyan szerencsétlenül esett el, hogy rendkívüli hclsft sérülést szenvedett. Az asztalosmester rosszul lett, haladék nélkül szanatóriumba szállították, dr hiába volt minden gyors beavatkozás, azonnali műtét, segiteni nem lehetett rajta és három nappal később meghalt. Az orvosszakértftk, majd az Igazságügyi Orvosi Tanács megállapította, hogy az esés következtében az asztalosmester hasnyálmirigye olyan fokn sérülést szenvedeti, hogy a halál hasnyálmirigy zsirszövetcíhalás miatt következett ha. A halálos szerencsétlenség miatt kétirányú eljárás indult meg. Bűnvádi uton felelősségre vonták elsősorban annak a háznak a házmesterét, amely előtt a szerencsétlenség történt. A törvényszék Rónay-tnnáosa a közelmúlt napokban hirdetett Ítéletet az ügyben. Gondatlanság miatt bűnösnek mondotta ki a házmestert és egyhónapi toffbázra itélte. az Ítélet végrehajtását felfüggesztette. Ugyanakkor az asztalosmester özvegye kártérítési pert inditolt a ház (A Délmagyarország munkatársától) A Zárda-utca moderu bérhazáuan lakik Gábor Jenő, a Pécsről Szegedre került festőművész. Egy éve él már Szegeden és festői működése mellett, a Baros Gábor gyakorló gimnázium rajztanára. A festő modern lakásában csodálatos látvány fogadja az érkezőt. A szobáknak pár négyzetméternyi területe, a falakon függő nagyméretű képek hatására kitágulnak és nem érezzük a kis 3 szobás lakásban a ma interiőrjének kalitkaszcrü levcgötlenségét. Minden oldalon tág horizontok tárulnak elénk, amelyeknek érdekes, szincs messzeségét nyüzsgő, mozgó, élő alakok népesítik be. Egy helyütt atlctatermetü férfiak küzdenek, tornáznak, versengnek. Feszülnek az inak, dagadnak az izmok. Máshol fáradt munkások tértek déli pihenésre. A félnapos muntulajdonosa, dr. Boros József ellen és elsősorban kérte a 000 pengőt kitevő orvosi, miitéti és temetési költség megítélését, ezenkívül havi járadék megítélését. A kereset hivatkozott arra, hogv a szerencsétlenül járt asztalosmester legutóbbi havi jövedelme 200 pengő körül volt, az özvegyet tehát havi 100 pengő járadék illeti meg. Hivatkozott a kereset arra, hogy a szerencsétlenséget kétségtelenül a felnemszórt járda okozta, amely veszélyessé tette a közlekedést, emellett a jogszabályok szerint a szükséges elővigyázat! Intézkedések! elmulasztásából származó károkért a háztulajdonos felelős. A kártérítési kereset ügyében többször tartott tárgyalást a sze.gedi törvényszéken dr. Jancsó Károly törvényszéki biró. aki előtt a felperes özvegyet dr. Balassa Jenő, az alperes dr. Boros Józsefet dr. Jezernitzky Ákos képviselte. A törvényszék lefolytatta a bizonyítást, ismertette az orvosszakértők megállapításait. majd a felek képviselői adták elő álláspontjukat. A törvényszék ezután Ítéletet hirdetett, amelyben helyt adott a keresetnek, megítélte az özvegy részére az orvosi és temetési költségeket és ezenfelül a háztulajdonost havi 100 pengő Járadék megfizetésére kötelezte. Kimondja az Ítélet, hogy a felnemszórt járda miatt! gondatlanságért a háztulajdonos felelősséggel tartozik. Az Ítélet ellen a háztulajdonos képviselője fellebbezéssel él, úgyhogy második fokon nz Ítélőtábla mond Ítéletet a halálos szerencsétlenség iigvében. kától ernyedten heverészve gyűjtik az erőt. Hatalmas izinu férfiak, dologra formált kc/.ek. csontos, tnas iábak pihennek a déli napsütésben. Emitt egy kubikos feszül ialieskájának, amott két utcai énekes dalolja, a rég megunt monoton melódiát. Egy pierot busán támaszkodik gitárjára, cirkuszi akrobaták gyakorolnak, vásárosok rakodnak, egy-egy nagy karaktcrkészséggel festőit arc, láncoló akt körös-körül. Egész falat boritó vásznon építkezés folyik. Elől a mérnök, a vállalkozó, a megrendelő, az előmunkás tart megbeszélést, hátrább már javában folyik a munka. Asszonyok követ, maltert hordanak, a kőmÍvesek dolgoznak. Szinte halljuk az építkezés zaját A SZEGEDI MŰVÉSZETI ÉLET ismeretébe elmondhatjuk, hogy Gábor Jenő festészete kellemesen meglepő, nagyvonalúan fővárosi. Egy munkásélet delelőjcnek eredménye. Amikor megszemléljük a lakásban levőkön kivül a rengeteg raktározott képet, vázlatot, rajzoff áttekinthetővé válik a művész életének sok vívódása. keresése, kísérletezése. Minden időnek megvan az eredménye, ami mégsem jeleni a folyton jobbal alkotni akaró művésznél megnyugvást, megállást. Az akadémikus naturalizmusnak épp ugy nyomát ta bitjük. mint a húszas évek forrongó izmus zavarának. Hol a tónusok variálása, árnyék és fények játéka, hol a vonal dinamikúja, vagy a szin harmonizálásai ragadja mngáva) fantáziáját. Minden idő kísérletének komoly értéket ad fölényes rajztudá-a és disztingvált izlése. Egyformán részese a vaiudó eurónai művészet ffltnd»t! kísérletének, de fuMsokh'a sosmo ragadtatja magát. A céltalan handabandázó s a hatásos félrevezető sarlatansagtól — még kubisztlkus próbálkozásainál is _ távoltarlja jó alapokon épült tudása. Az a többé-kevésbé leszűrt és ktegyensúlyozott művészi felfogás, arat utóbbi éveinek termését nemes harmóniába hangolja: a tormaszeret© ten és klasszikus kompozíció egységen épült eszmei tartalom. Müveinek vezermotivuma, a monumentálisra törekvő konstrukció, a mozgás és forma kihangsúlyozása, amit a szinek atmoszférikus hangolásával komp© nál. Nagyméretű képeinek zömét a munkás életéből keresett témák alkotják. Alakjai dolgoznak, szomorkodnak, gondolkoznak, örülnek. Művészi attitűdjén a munka öröme é» mozgalmassága tükrözik. Finomat* érző művészi láttatásán a nyomorúságban, a dohos lakásban, az élet sok meg nem oldolt problémájában görnyedő, de a munkában mindig vigaszt lelő munkásnép lelki világához jutunk közel. Témái nem propaganrlaizüek. bár annak is tekinthetők, mert minden egyes képe. költeménye ni erőnek, egészségnek s a termelő munka felbecsülésének. Parasztjai, munkásai, nem a nyomor torz figurái, hanem izmosak egészségesek, öntudatosak. Földművelőin érezzük a termő föld tiszteletét, vizhordói nem esetlen mozgású páriák, hanem ösztönös életű, ritmikus mozgású erős magyar parasztelányok. Az. élet árnyékos oldalán is érzékeli a fényt, a művészi szépet s müveinek meggvzö hatásá1 an a lebangolónál is megtaláljuk a felemelöt- __ MŰVÉSZETE KORSZERŰ Nem azért, mert témáiban szociális problémákat keres, de mert festöiségében megfelel az ízlésnek és követelménynek, ami korunk művészetének biztos alapon álló fejlődésre képes megjelenítést ad. Festészete nem menles hatásoktól, amiknek eredőjét nem e^ves festők stílusában kell k© resnünk. hanem magában a kor szellemében. Az a tény. hogy egyes müvein az olasz noveeento élharcosainak művészi szemléletét figyelhetjük meg nem jelenti, hogy epigonjn ezeknek. de bizonyltja, bogv a művészeti kultúrák európai hullámai, a humanizmus mély gyökeréből táplálkozva, nemzetünk művészeit is magukkal ragadják Az ujj klasszicizmus nacvv© nalu egyszerűsége az. ami Gábor JenŐ mozgalma kompozícióinak nvugodt egységet ad. amikor alakjai szinte barokkosán kontsruált tömegekhon élnek-mozognnk. NPITI csupán a látható felületet fesú. de a dinamikusan tagolt fclszin alatt érződik a sziv lüktetése, a gondolkozásra kész agv. az emberi élet! Az életjelenséget oly szerencsésen komponálja az arrhitektnrába. hogy az utóbbi, a figyelmet nyugtató zenei akkordnak tűnik, ami szabadjára engedi a melódiát. Gábor Jenő kortársa azoknak, kik ma hazánk festészetének derékhadát jelentik. Elmondhatjuk azt is róla. hogy felkészültsége, művészi elasztieitásn méltó hozzájuk. Gábor .1© nő müveivel egy egész délutánt töltöttünk el. abban a reményben távoztunk, hogv a művész, rövidesen a nvilvánosság elé lép visszavonuHságából, bogy bemutassa Szeged közönségének kitűnő művészetét. TemesCáry jOzeeí Szeged sz. kir. város közellátási hivatala. 118—1)42. le. 6. szán* Zsirkiosztás! F. évi március hó l-töl 10-ig terjedő időre esedékes zsíradag kiadása a 115-os sztámú szelvényre tör, ténik személyenkent ',20 dkje. zsír, vagy 25 dkg. olvasztani való bőruélküli szalonna, POLGÁRMESTER. Fájdalomtól megtörve, de Isten akaratában megnyugodva tudaljuk mindenkivel, aki szerette, hogy Vincze Lipótné drága jó Feleségem. Anyánk és Testvérünk e hó 26-án viszszaadla nemes lelket Teremtőjének. Gyászolják: férje, gyermekei: Imre (San Francisco),István* Zsófi és Pál, menye: Gombos Erzsébet, veje: Pósa József, testvérei: özv. Vágó Vihnosné, Hirschfeld Lipótné és Özv. Gros*. maim Adolfné. Gvászolják még: sógorai, sógornői és unokatestvérei családjaikkal. Temetése vasárnap délelőtt fél 11-kor a cinlcreuiből. Soha el nem felejtünk egyetlen drága Blandikánk, Részvétlátogatások mellőzéséi kérjük. Műteremlátogatás Gábor Jenő festőművésznél