Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-27 / 47. szám

A kereskedelmi és Iparkamara véleményező bizottságának ülése (A ftetmagyarország munkatársától) A szegedi kereskedelmi és iparkama­ra véleményező bizottsága csütörtököd délelőtt 10 órakor ülést tartott a ka­qjara székházának nagytermében. Az elnöklő dr. Kocsondy Gyiila mi­niszteri biztos megnyitó beszédében visszatekintett az elmúlt esztendőre. Megemlékezet arról, hogy Demény Alajos főtitkárral együtt egy évvel ezelőtt vette át a kamara vezetését. Az elmúlt év fölvAmSn a szegedi ke­reskedelmi és iparkamarára hárult, az a feladat, hogy a felszabadult Dél­vidék iparát és kereskedelmét bekap­csolja az ország gazdasági életének vérkeringésébe, sikeréit ezt a felada­tot is kielégítő módon megoldani éS a Bácskában ma bizalommal tekinte­nek a szegedi kamarára. Beszéde vé­gén megemlékezett napjaink- nagy történelmi eseményéről, a kormány* zéhelyeltes választásáról és kijelen­tette, hogy a magyar iparos- és ke­reskedőtársadalom törhetetlen ragasz­kodással tokint Horthy István kor­mányzóhéivettesre. Beszédének ezt A részét a véleményező bizottság tagjai állva hallgatták végig. A napirend tárgyalása során De­mény főtitkár a kereskedelem képesí­téshez kötéséről szóló törvényterve­tetet ismertette. Többek hozzászólása után a véleményező bizottság ugy ha­tározott. hogy a törvénytervezetet an­két formájában meg több izben meg­beszélés tárgyává teszi. Hasonlókép­reti határoztak a közúti közhasznú téhergépkocsifuvarozás újjászervezése Jgvében készített tervezetről, majd le­tárgyaltak és megvitatták az ipari ta­mnekérdést, a kézműipari árszabá­vozás uj rendjét, az átháritási kérdé­seket a gyáriparban és a kereskede­lemben. A kereskedelem és kisipari hitelakció állásáról való jelentés után nagyobb vita keletkezett a kereske­delmi könyvek illetékének átalányo­sásáról szóló rendelet megbeszélése során. Wirth István, W a g n e r Fe­renc, D a n n e r János és B e n c z é János (Szabadka) hozzászólásukban . ezzel kapcsolatban kifogásolták a pénzügyi hatóságok eljárását és uj el­járási módokat ajánlottak. A vélemé­nyező bizottság határozatára a ka­mara közben fog járni az illctékátalá­lyozás uj módszerének bevezetése ér­tekében. Az épitGipari anyagellátás állásá­ról Kocsondy miniszteri biztos tájé­kozta tta a bizottságot és megnyugtató kijelentéseket tett az anyagellátás cs anvagkiutalás tekintetében. Bencze Já­nos (Szabadka) hozzászólásában azt kérte, hogy az anyagkiutalásoknál Szabadkát részesítsék előnyben, mert a szerb uralom alatt ez a város sem­mit sem fejlődött és most rengeteg építkezés vár megkezdésre. Szabó Lajos (Zenta) szigetelőanyag kiutalá­sát kélte az árviz által összedöntött házak felépítéséhez. Rainer Ferenc, Horváth Sándor (Topolya), Erdé­lyi András cs Kerncr Zoltán (Zom­bor) szóltak még ehhez a tárgyhoz, niajd Kocsondy miniszteri biztos be­jelentette, hogy a kamarakerülct bá­dogos- és lakatosiparosai részére szükséges fekctelemez és horganyle­mez ellátást lényegesen felemelte az anyagellátási hatóság. Bejelentette végül a miniszteri biztos, hogy a ka­mara megfesteti Horthy Miklós k.ir­máMyzó arcképét díszterme számúra. A bejelentést a jelenlevők nagy tet­széssel vették tudomásul. Az indítványok során tárgyalták Párinér János indítványát arra vonat­kozólag. hogy a vasuli vagonkirakás­ra rendelkezésre álló idő meghosszab­bítása érdekében a kamara járjon közben a MAV-nál. Az indítványt égy* hangütés elfogadták. Két évig készült *gy 16 éves földeáki fiu nagyanyjának és nénjének megölésére Statáriális tanács he!yétt rendes bíróság e!ó állítja a sze­gedi ügyészség, mert a fiatalkorúak tanícsa is megfelelő megtorlással sújthatja (A Ttélma gyar ország munkatár­sától) Csütörtökön délelőtt egy Csizmás, alig serkenő bajuszú, pi­rosareú, élénk magaviseletű fiatal fiút kísértek le a fogházőrök a sze­gedi ügyészség folyosóján dr. Gaál Őrlőn ügyész elé. Az alig 16 éves fiú ekkor tudta meg, hogy revolve­res merényletp ügyében az első le­hetőséggel szemben nem ül össze á statáriális bíróság A szegcdi tör­vényszéken. Az ügyészség döntése értelmében megmenekült a rögtiin­bíráskodás súlya alól, ügyében le­folytatják a vizsgálatot és 16 éves sorsa fölött a fiatalkorúak bírósá­gának tanácsa fog határozni. Az alig 16 éves földeáki fiú bűn­cselek ményébefi egy szinté meg­foghatatlan és megmagyarázhatat­lan pszichológiai és kriminaliszti­kai dráma kap megdöbbentő kon­túrokat. A fiú Földeákon élt szü­leinél, kis birtokukon, válságok és nagyobb nehézségek nélkül folyt gyerekélete. A béresek két évvel ez­előtt sokat beszéltek munkaközben arról az örökösödési perről, amely bosszú ideig folyt szülei és nagy­nénje között. A pert a szülők elve­szítették és így a család nem ré­szesülhetett a földörökségben. Az akkor még alig 14 éves fiúra a bé­resek elbeszélése rendkívüli hatást gyakorolt. Az elbeszélés hatásálól azóta nem tudott szabadulni és ha­tása volt későbben most, két évvel később arra határozta el magát, ho<ry kiirtja szüleinek ellenségeit, azokat, akiknek tanúvallomásaikkal szerinte részük lehetett az öröksé­gi per elvesztésében. Olthatatlan harag érlelődött benne elsősorban nagynénje ellen és már akkor el­határozta. hogy végezni fbg velük. Tisztában volt azzal, bogy tettéuhk elég biztosnak érezte magát a fegyverkezelésben és Vasárnap elhatározta, hogy elin­dul végzetes, szerinte „igazságot te­vő" útjára. Vasárnap korán délután azzal ment el hazulról, Kogy bemegy Ma­kóra — moziba. Begyalogolt a vá­rasba, de mozi helyett bezörgetett nagyanyja ajtaján. Az idős asz­szonyt az mentette meg az életnek, hogy betegen feküdt és vem volt senki, aki ajtót, nyithatott ivolna, A tervvel nem hagyott fel az első sikertelenség ntán. Fogta fnagát és elindult a makói tanyák közé, hogy felhetesse nagynénjét. Már elég volt a gyalogolásbólj szánkót bérelt a Korona-szálló előtt. Amikor ki­ért a tanyára, az idegen érkezésére hangosan ugatni kezdtek a kutyák. Nagynénjének férje előtt gyanús­nak tűnt fel a dológ, nagykabátot kapott magára — mint később ki­derült, ez is hozzájárult megme­neküléséhez .— és kiment az íidvar­ra. Kövid beszélgetés ntán behívta a nyugodtan viselkedő fiút a ta­nyába. Itt néhány pillanatnyi vára­kozás Után a fin nyugodtan elővette pisztolyát és rövid célzás ulán rálőtt nagynénje férjére. A célzás pontos volt, a fiú jól meg­tanulta a fegyver kezelését. A sze­rencse az volt, bogy • a bundán és a vastag mellé­nyen kérésziül hatoló golyó elgyengült és pontosan a szív rölötl, az egvik hordában megakadt, így a fiú nagybátyja csuk sérülést szenvedett. A fiú tovább nem foly­tathatta tervét, mert nagybátyja hangosan kiáltott, megsebesülve A fegyvere után nyúlt és a fiú attól I) E I, M A Ci » A B ta t\ Al. E[ r élitek. HMS. február Tt. J nem járt és ezenfelül a fiatalkorú"Is híróságának módjában van a ren­des eljárás keretében is • megfelelő súlyos megtorlást alkalmazni. Mm-t lefolytat;!'1" a szabályszerű vizsgái latot, majd rövidesen a fiatalko­rúak tanácsa elé állítják a földeéld merénylő fiút. rendkívül súlyos következményei I való félelmében, hogy rálő, gyor­Ichetnék. lalán soha sem kerül ki a börtönből, mégis, mint mondot­ta. nem tágított tervétől, sőt állan­dóan táplálta, érlelte megmérgezett gyermeki képzeletében elhatározá­sát. A fiú nemsokkal a béresekkel való gyakori beszélgetés után A tanya padlásán az egyik gerendába rejtve egv öreg Stevcr-ptszlolvl ta­íált és ekkor elhatározta, hogy ezzel fogja kiirtani sziiiei ellenségeit. Hosszú időn keresztül tanulgatta a pisztoly szerkezetét, üres óráiban tisztogatta, szétszedte, szinte min­den alkatrészét jól megtanulta, hogy hiba nélkül tudjon bánni Ve­le. Az volt az elhatározása, hogy A revlverrel agyonlövi nagy­nénjét, annak férjet és nagy­anyját. Pontsoan mérlegelte a dolgokat Egyszerű nyíltsággal mondotta el az őt kihallgató ügyésznek, hogy amikor megtalálta a pisztolyt, azért néni követte el azonnal a me­rényletet, mert akkor mag nem tu­dóit bánni n fegiirrrrVl és úgy gon­dolta. ráér az akkot is, amikor már lói megtanulta a Steyer kezelését. Most azután már san elmenekült a szobából. Igy nagynénjéig — aki ebben az Időben bent tartózkodott a szobában —, nem tudott eljutni. Néhány órán keresztül egyedül bolyongott a havas tanyák között, azután mindenre felkészülve, visz­szagynlhgolt és jelentkezett a csend­őrségen. Kihallgatása tífáO beszál­lították a szegcdi ügyészségre, ahol tekintettel arra, hogy lőfegyverrel elkövetett bűncselekményre ér­vényben van a statáriális rendelet, dr. Gaál Ödön ügyész azonnal meg­kezdte kihallgatását® A fiu megbánás nélkül, hideg elszántsággal, semmit sem kertelve mondotta el az egész megdöbben tő gyei mckd rá m á t, amely büntetőjogi és pszicho­lógiai szempontból egyaránt Különleges figyelmei kelt. Az ügyészség gsütörtökön úgy döntött, hogy nem kéri a rögtönitélő ta­nács összehívását és a fiatal­korú merénylőt a fiatalko­runk bíróságának rendes ta­nácsa elé állítja. Az ügyészség elhatározását azzal okolta meg, hogy a fiú még vem "11.1 őtfe he Ifí. életévét. Merénylete súlyosabb, életveszélyei! sérüléssel Gróf Hunyady Józseí halála Budapest, február 26. Gróf ffU\ nyady .Tózsef, /FI tKároly király utolsó főudvarmestere 'csütörtökön éjjel fél 2 órakor budapesti laká­sán elhunyt. A beszentelési gyász­szertartás szombaton délelőtt 11 órakor a farkasréti temetőben 1ÖZ­ténik, ahonnan a. megboldogultat Mesztegnyőre szállítják és ott a PSaládi sírboltbán helyezik nyuga­lomra. Gróf Hunyady .Tózsef még trónörökös korában szárnysegédje lett IV. Károly királynak — mi­ntán Hunyady gróf tartalékos tiszt volt — mikor pedig a király trón­ralépett. ő továbbra is személye kö­rüli szolgálatban maradt és hama­rosan főudvarmestere lett. Az összeomlás után követte kv» rályát Svájcba és mellette maradt magányában. Hunyady József ké­sőbb visszafért Magyarországra, de a politikai életben sohasem volt aktív szerepe. Visszavonultan élt mindenki tiszteletétől körülvéve). Tagja volt a felsőháznak és belső titkos tanácsos, aranygyapjas lo­vag, lovagja a sziivérén Máltai Jo­Nyolchónapí börtönre ítéltek egy sövényházi hentest a drága birkahús és zsír miatt (A Délmagyarország Aitifckatársdtól) A szegedi törvényszék uzsorabirósáaa Nóvák Jenő tanácselnök vezetésével hétfőn sövényházi hus- és zsirdrági­tási öítvet tárgvalt. A vádlottak psd­jára került Szász! Mihály 31 éves sövényházi henteS. valamint .társa, Orbán D. Lajosáé Lantos Katalin 30 éves asszony, akik ellen az ügyész­ség üzletszeréén elkövetett árdrágitas ' büntette miatt emelt vádat. Szász Mihályt 1910-ben egyszer már elitélték árdrágítás miatt. A vádirat szerint a hentesmester az élffrult év októberé­ben Sövényházán üztetszerüleg 2 pen­gő 40 fillérért árusította a birkahúst a 2 pengő 10 Filléres legmagasabb ár helyett. Ennél is jelentékenyebben ve­szélyeztette a közellátás érdekeit az­zal, hogy a bőrös szalonnáért pen­gő 84 fillért, illetve 3 pengőt kért 5 pengő 64 fillér helyett, * zsirnakvató hájat pedig 3 pengő 6 fíllcr helyett 3 pengő 20 fillérért árusította. Ezenkí­vül azzal is vádolta az ügyészség, hogv a zsirnakvalót csak akkor roll kiszolgálni a vevőknek, ha azok hust is vettek, i zZ.el a fontos közélelmezési cikket elvonta a közfogyasztás elől Ténykedésében segédkezet nytjitoK társa. Orbán D. Lajosné. Mindketten tagadták a vádat és azzal védekeztek, liogv nem követték el sem árdrágilásf, sém áruelrejtést, mindenkinek adtak, akinek jutott, sze­rintük C9ak hosszúból jelentették fel őket. A törvényszék számos tánut hallgatott ki. majd 8 bizonyítás le­folytatása után hünösnék mondotta Vi mind a Vét vádlottat árdrágítás fiün­tettéljen és ezért Szász Mihályt nVole* hónapi börtönre és háromévi hivatal­vesztésre. Orbán D Lajosáét pedig hathóriapi börtönre és háromévi hív ­tál vesztésre itélte. Mindeketteu sem­misségi panaszt jelentettek V a* Fé­lét étlen.

Next

/
Thumbnails
Contents