Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-26 / 46. szám

Magyar földön magyar politikát! A nyilaskeresztes párt, miut a fegalsóbbrendü élő organizmus, csa­lással szaporodik. A magyar köz­élet újra ilyen szaporodási teve­kenységgel találkozik, — a „vezérek" egymás fejéről szaggatják le azt a koronát, amit egymás fejére is ők maguk iliesztették. A nyilaskereszt minden irányába > kiválik egy-egy csoport a megtagadott anyapárttol r a párt megtagadott fiait, a kita­gadottak a pártot taszítják most le az esznievalóság tarpéji szirtjéről. A magyar; közélet tájékozatlanul nézi a dísztelen jelenségeket s egyelőre nem tud felelni a kérdés­re: mi megy itt végre, a vezetésre képtelenek acsarkodása egymás el­len, avagy szétmáladása annak sz alapnak, amire eddig támaszkodhat­tak egymásnak vetve hátukat mind­azok, akik forradalmi felfordulás­tól várhatták osak anyagi, exiszten­ciális, vagy közéleti érvényesülésü­ket. A nyilaskeresztes párt, úgy lát­szik, kezd feleszmélni arra, hogy milyen totális teljességgel helyez­kedett szemben a nemzet közérzület­tel s kezdi belátni, hogy mértani arányban növekvő népszerűtlensé­gük súlyát valamivel ellensúlyozni kell s ha mással nem tudják, azzal, hogy a hullámok taréján táncoló bajóból kivetik a vétkeseket. A meg­oldás nem is látszik rossznak, ám ki marad a csónakban, ha minden bűnöst kivetnek belőle? Ki az közöt­tük, aki nem helyezkedett szembe a nemzeti közérzülettel, vagy cselek­véssel. vagy mulasztással, — mert falazni azoknak, akik szembehelyez­kedtek kisebb bátorság, de nem ki­sebb bűn, mint akár a legbotorabb kiállás. A magyar közéletet sz#mély szerint kevéssé érdekli, hogy ki lép bele és ki mászik belőle ki, — a ne­vek már Csak azért sem fontosak, mert náluk ez a kibelépés szinte epidémiaszerű. De ez az oszladozó­foszladozó eszmevalóság végre vá­laszút elé állítja azokat, akik a nemzet "ersdöntő éráiban nem párt­frakciókat, de az egyetemes nem­zetet, nem pártvezéreket, hanem az Egyetlen Vezért kívánják szolgálni. Minél történelmibb súlyú esemé­nyek felé görgeti nemzetünket a kor parancsa, annál komolytalanabb csetepaténak tűnik fel minden párt­villongás s személyi tusakodás, — amikor a nemzet nagy harcát vív­ja. amikor a nemzetet a magyarság és kereszténység védelme állítja a zászlók alá. kinek nincs komolyabb viELV/mosi mn Csütörtök, péntek 5, 7, 9 ANNY ONDRA HEINZ RUHMANN kacagtató burleszk vígjátéka Csoda a hálókocsiban 120 perc kacagás JÖN! Minden idők legnagyobb riportfilmje, a Keleti csata aggodróma annál, hogy az „uralko. dás" sorrendjében milyen változás áll be azoknak a belépéseknek és kilépéseknek zuhatagán keresztül, amivel a tavasz első hírnökeként most a nyilasok nyiladoznak? A magyar Rorstól, a magyar élet­től, a magyarság szent erőfeszítésé­től idegen az a párt, mely most ron­gyolódik darabokra, de idegenek azok a tünetek is, melyekkel a párt­'c'sődtömeg közeli végét jósolja. A magyarságnak nines ideje ezekkel a jelenségekkel foglalkozni, — ha nem volnának az idők komorak, ta­lán derülni lehetne csak rajtuk. Má­soktól szótlan engedelmességet, lel­ketmegtagadó megadást követeltek, — de ilyenkor nem takarhatják el, hogy milyen kevés összetartó ereje van ám'"1- az eszmevalóságnak, ami őket ideig-órákig összefogta. De hol aa a program, hol aa a gondolat, hol aa a jövendő, melynek szolgá­latára vállalkozhatnának? Kiszol­gálni mást, azt talán mégsem elég tartalom és összefogó erő egy poli­tikai párt számára s az -átvesszük a hatalmat" monomániája csak azo­kat hipnotizálhatta, akik annak ré­szeseivé akartak válni. A magyar gondolattól, a magyar lélektől min­dig idegen volt és mindig idegen maradt az a készültség, amivel a hatalmat alázatosan kiszolgálni, ke­gyét keresni, hulladékát felkapni igyekeztek s ebben a nagy odaadás­ban mindig volt valami komikus is, mert az igazi hatalomnak rájuk so­ha szüksége nem volt. az igazi ha­talomnak magyar férfiakra van szüksége, de magyar szolgákra soha. Ez a program a szolgaság program­ja volt. méltatlan ahhoz, ami ma­gyar büszkeség, magyar gőg, ma­gyar történelem volt egy ezred­éven keresztül. A kolonicsi program ujjáélesztői ők. azzal a mérhetetlen különbséggel, hogv nines most ha­talom, amelyik igényt tartana eu­OFIMAOYARORSZAtt Csütörtök, 1942. február 3 nek a programnak szolgálatára. Az a politikai kaleidoszkóp, mely óráról-órára változtatja színét és formáját, végre teljes és tökéletes szakításra kötelezi azokat, akik ma­gyar földön magyar politikát akar­nak támogatni, akik magyar erővel magyar jövendőt akarnak szolgál­ni. A felelőtlenség kora véget ért s az amnesztia ideje lejárt: nincs tovább bűnbocsánat azok számára, akik a nemzetnek e szörnyű próba­tétele idején idegen bálványok ol­tára elé viszik erejűket. Nincs to­vább s aki nem mer szfntvallani a nemzeti e11«m. nemzeti gondolat és nemzeti egyse" mellett, az tagja lehet a magyar államnak, de nem lehet ta"ía a mn""**?- nemzetnek Akinek van ideje p^i'ikai komédiák számára, amikor életet é« balált követel a nemzet s a jövendő az nem magyar s azt nem fűzi össze szent testvériségbe a magyar vér. a magyar föld és a magyar Himnusz A tanárképző főiskola ifjúsága impozáns lefolyású gyűlésen kérte sérelmei orvoslását Memorandumot intéztek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez (A Délmagyarország munkatár­sától) Impozáns lefolyású nagygyű­lést tartott szerdán délelőtt a sze­gedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola ifjúsága. A nagygyűlésen azokat a problémákat tették szóvá és kerestek reájuk megoldást, ame­lyek már régóta fájó kérdései a fő­iskolás fiatalságnak és a magyar polgári iskolai tanárságnak. Mint­egy 500 főiskolai hallgató és hall­galónő szorongott a főiskola zsú­folásig megtelt nagytermében és a fiatalság vérmérsékletének megfe­lelő tónusban, de mindvégig komoly cs túlzásoktól mentes hangon tár­gyalta a saját életére nézve sors­döntő problémákat. A nagygyűlé­sen elejétől végig jelen volt a ta­nári kar, élén Schilling Gábor igaz­gató is és megértéssel hallgatta az elhangzott kívánságokat Horváth József, a főiskolások hivatásszervezetének elnöke nyitot­ta meg a nagygyűlést és a vendég­ként jelenlévő tanári kar üdvözlése után rámutatott azokra az okokra, amelyek a gyűlés összehívását szük­ségessé tették'. Nagyjából a főiskolai ifjúságnak az egyetemi ifjúsághoz viszonyított kedvezőtlenebb helyzet­ben és a polgári iskolai tanárság meg nem felelő dotálásában jelölte meg ezeket az okokat. Kijelentette: a főiskolás fiat alsós? tudatában van. KORZOBAN Ma bemutató! Ellenállhatatlan viharos kneagásoj, B1LICSI LATABÁR SÍMOR ERZSI KISS MANYI VASZARY l'IRI hogy a magyarság sorsdöntő napo­kat él. A lemondásra, önfeláldozásra a magyar történelem folyamán ta­lán még soha sem volt annyira szük­ség, mint éppen most, mégis, vagy talán éppen ezért szóvá kell tenni a főiskolás fiatalság cs a polgári iskolai tanárság helyzetét. A főis­kolás ifjú, akiből a nemzetnevelés egyik legfontosabb tényezője, a pol­gári iskolai tanár lesz, tudatában van, hogy felelősséggel tartozik a nemzet sorsának alakításáért, ép­pen ezért kötelessége a saját sorsá­nak alakulását is kedvezően befo­lyásolni. Mi sem áll távolabb a fő­iskolai fiatalságtól, mint a felelőt­len hangulatkeltés, de ki kell jelen­tenie, hogy a helyzet feltárása még az ország mai állapotában is joens éa azok orvoslása kötelesség. Beje­lehtette, hogy memorandumot készí­tettek. amelyet fel fognak olvasni és felterjesztenek a vallás- és köz­oktatásügy miniszterhez. Az elnök' szavait nagy taps és él­jenzés kísérte. Gertig Béla, a diákszociáHs osz­tály vezetője sorra vette azokat a sérelmeket, amelyeknek orvoslását kéri a főiskolás ifjúság. Rámuta­tott. bogy hiteles statisztikai adatok szerint a főiskola hallgatósága öt­éves tnnítóképzőíntézeti tannlá* után kerül a főiskolára, mégis 9 évi szakadatlan munka íttdn mint pol­gári iskolai tanár alig kap valami vei több fizetést, mint egy tanító A főiskolások első kívánsága, hogy nyissák meg számukra a IX. fizetési os-tályt, tanár korukban a X. fize­tési osztály helyett a IX-ben kezd jenek, és egész a VT. fizetési osztd lyig juthassanak. Másik fontos kí­vánság, hogy a 40 éves szolgálati időt gimnáziumi tanárokéhoz hason­lóan szállítsák le 35 évre. Kérik, hogy a tanügyi fogalmazói karba a 1 polgári iskolai tanár is bekerülhes­sen. végül pedig mint legelsősorban teljesítendő kívánságot terjesztik elő: hogy a főiskolát emeljék tény­leges főiskolai rangra és az itt ab­szolvált négv év megfeleljen egye­temi képesítésnek és doktorátus alapjául is elfogadják. Kijelentette a szónok, hogv a főiskolás fiatalság nem címek után fut, C«ak munkájá­nak elismertetését akaria ezzel el­érni és a társadalmi állásának meg­felelő rangot akarja kiharcolni. Az­zal végezte beszédét, hogy a főisko­lák elnéptelenedését és a polgári is­kolai tanárhiányt, amely már most nagy gondot, okoz az illetékeseknek: csak ezeknek a kívánságoknak telje­sítésével lehet megakadályozni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Horváth József felolvasta a kultuszminiszterhez intézendő me­morandum szövegét. A memorandum feltárja a mi­niszter előtt, hogy a főiskola ifjú­sága is mély fájdalommal látja azt, hogy jövendő pályáján sem erköl­csi, sem anyagi vonatkozásban nem élvezheti majd azt a megbecsülést, mely négv éves főiskolai végzettsé­ge ntán ezt a derék, kötelességtudó, magyar szívvel biró ifjúságot künn az életben valóban megilleti. Ennek az állapotnak megszűntetése érde kében a következő kívánságaik tel jesitését kérik L Kérik, hogy a polgári iskolai tanár a IX. fizetési osztály 3-ik fo­kozatának megfelelő anyagi java­dalmazá'ávnl kezdje működését ki­SZÉCHÉNYI MOZI Ma ufoljáral CSAK NÉVLEfr Főszereplők: CAROLE LOMBARD, KAY FRANCIS és CARY GRANT Kisérő műsor: HÍRADÓ 5, 7, 9 órakor jón! Tóparti látomás I JÁVOR, TOT.NAY, SIMOR |

Next

/
Thumbnails
Contents