Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-04 / 27. szám

Kitűnő sikerrel zárult a Vöröskereszt önkéntes ápolónői tanfolyama '(A D é 1 m a gy a ro r szá g munkatársá­tól) Hétfőn délelőtt folyt le nagy ér­ieldődés mellett a Vöröskereszt leg­íjabb bctegápolási tanfolyamának zá­'óvizsgája a Katolikus Nővcdö Egye­sület székházában. A tanfolyamon ez­attal a komoly- idők szavát megértve szeged elit-hölgytúrsadalmának tagjai veitek részt és nagy lelkesedéssel, ko­moly kölelességtudással végezték el mind az elméleti, mind a gyakorlati betegápolási stodiumokat. őszinte si­kerrel zárult a legújabb vöröskeresz­tes tanfolyam, amelyről legutóbb ri­portban számoltunk be. A záróvizsga is a legnagyobb si­ker jegyében folyt le hétfőn délelőtt. A tanfolyam hallgatói kivétel nélkül nagyszerűen vizsgáztak, a vizsgáztató­bizottság és a tanfolyamot vezető ön­kéntes oktatótestvér legnagyobb meg­elégedésére. A vizsgáztató bizottság tagjai voltak: vitéz Solymossy Jánosné, a Vöröskereszt betegápolási szakosztályának elnöknője, dr. Csi­kós-Nagy Józsefné, a Vöröske­resztnek az V. hadtest területére ki­nevezett önkéntes főápolónője, vitéz dr. Falta Béla, a Vöröskereszt sze­gedi csoportjának igazgató-főorvosa, dr. Nagy Sándor tan Fel ügye lő, a Vö­röskereszt helyi csoportjának alelnö­ke. Dr. Csikós-Nagy Józsefné el­nökasszony, akinek értékes irányítása mellett folynak az egymásután ismét­lődő vöröskeresztes tanfolyamok, mint az országos főnökasszony: báró Apor Gizella megbízottja vezette a vizsgát. A megnyitóbeszédében Flo­rence Nightingallt idézte, az em. beriség ideális eszméiért küzdő nemes női lelkek egyikét, aki az öukéntes női betegápolást megteremtette. Majd Henry Dunant svájci orvosról be­szélt, akinek a világ a Vöröskereszt Egylet megalapítását köszönheti. A Vöröskereszt nagyszerű feladatát meg­értelte az egész világ és egységes lo­bogó alatt sietnek most is magasztos kötelességük teljesítésére a vöröske­resztes zászlóra felesküdött nők. A tanfolyam végzett hallgatót felszólí­totta az elnökasszony, hogy bátran, fölemelt fejjel és nyugodt öntudattal induljanak emberbaráti hivatásuk tel­jcsitésére. Az clnöknő nagyhatású beszéde után a tanfolyam 42 hallgatójának vizsgája következett Mind az elméleti, mind a gyakorlati betegápolás terén olyan jártasságot, komoly tudást és elmélyedést tanúsítottak, hogy a vizs­gáztató bizottság valnmennyiök részé­rc kiállította a jó bizonyítványt A záróbeszédet ismét dr. Csikós­Nagy Józsefné mondotta, — aki ez­• ultal először viselte formaruháján a Vöröskereszt másodfokú kitüntetését, a tiszti keresztet, nagyszerű munkás­ságáért a közelmúltban kapott elis­merés jelvényét. A sikeres vizsga után vázolta a tanfolyam célját, amely a szenvedők fájdalmainak enyhítése s a háborúban a sebesültek ápolása. Mint ahogy a közkatona kiképzése rendkívül fontos a háborúban, az önkéntes betegápolás közkatonáinak kiképzése is elhatáro­zó fontosságú. Most erről a kiképzés­ről gondoskodtak s a vizsgázók be­mutatták elméleti és gyakorlati tudá­sukat, bebizonyítva, hogy kitűnően képzett közkatonái ennek a nagyszerű hadseregnek. Dr. Gsikós-Nagy Józsefné bo­Jelentette, hogy 9-én, a következő hét­főn ujabb párhuzamos betegápolási tanfolyamok nyílnak a Katolikus Nő­védőben, Ezúttal három tanfolyam ha­lad egymás mellett, a délelőtti, dél­utáni és az esti órákban is, ez utóbbi t munkásnők számára. E három, két­hetes tanfolyam lezajlása után önkén­tes vöröskeresztes ápolónői tanfolyam nyüik meg s azok, akik a betegápolá­sa umiulvam etaLajés* jiua ereznek magukban, elvégezhetik az ápolónői tanfolyamot Az önkéntes vöröskeresztes ápolónők gyakorlati ki­képzésüket a belgyógyászati és a se­bészeti klinikán nyerik majd el. Végül a tanfolyam lelkes vezetője: Pataky Bertalanné önkéntes okta­tótestvér mondott néhány meleg, szív­ből fakadó szót, megköszönve a hall­gatóság figyelmét, szeretetét és han­goztatta, hogy felelőssége teljes tuda­tában, boldog büszkeséggel bocsájtjn útjukra a sikeresen vizsgázott részt­vevőket Mi történt az alsóközponti pénzügyörségen A szegedi törvényszék felmentette a pálinkacsempészéssel vádolt legényeket és az erőszakoskodással vádolt pénzügy­őröket (A Bótmagyarorszdg munkatár­sától) Két év óta foglalkoztatja a különböző hatóságokat és a bíró­ságot az a hangos jelenet, amely az alsóközponti pénzügyőri szakasz helyiségében játszódott le és amely nek egyes részletei egészen szokat­lanok. A széles és hangos mederbe terelt ügy VsempcszpáUnka körül keletkezeit. Az ismételt kihallgatá­sok után Csípals József és Lajos alsótanyai legények ellen okiratha­misítds, hatósági közeg elleni erő­szak büntette és felhatalmazásra üldözendő rágalmazás miatt adlak ki vádiratot, míg a kihallgatásban, illetve a legények megfékezésében részt vett bárom pénzügyőr: Sza­bolls Pál szemlész, Pap Imre vi gyázó ós Molnár Béla elsőosztályú vigyázó ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt készült vád­irat. Volt ezenkívül még- két vád­lottja az ügynek: Kiss Mátyás szikvízkészítő és felesége, akiket felhatalmazásra üldözendő rágalma­zás vétségével vádolt az ügyéítzség. Négyszer is tartott már főtárgya­lást ebben az ügyben a szegedi tör­vényszék, végül is kedden délután ítéletet hirdethetett a bíróság: va­lamennyi vádlottat felmgttette a különböző vádak alól. A nyomozás, illetve az ügyészség vádirata úgy adja elő a történte­ket, hogy a „fekete pálinka" miatt Csipak Józsefet és Lajost ismétel­ten beidézték a pénzügyőri szakasz­hoz és amikor először Pálmai Jó­zsef fővigyázó jegyzökönyvet akart készíteni a csempészésről a két Csi­pak-legény zsebkéssel fenyegette meg a pénzügyőrt, majd áthúzta a jegyzőkönyvet és összegyűrte, han­goztatva, hogy az nem helyes. A fekete pálinka ügyében most már — 1939. szeptemberében — Szabolcs Pál szemlész folytatott nyomozást. Kutatást végzett a háznál, majd egy vasárnap délelőtt beidézte a két testvért. A továbbiak során, bogy valóban mi történt, a főtár gyaluson sem lehetett pontosan tisztázni. A vádirat szerint a két legény zsebkéssel megsebesítette Szabolcs Pál s zenit észt. Hangos du lakodás játszódott le. amelyre fel figyelt az utca népe ls. Ezenkívű' felhasználtak egy meghamisított szesznuüglát. valamint azt mondot ták volna, hogy „azért vitték el a pálinkát a fináncok, hogy legyen nekik ingyen pálinkájuk". A vád irat szerint még azt is mondták volna a véres botrány után, hogy „a finánö italmérés' engedélyt ígért nekik, ha a történtek miatt nem tesznek ellenük feljelentést." Ezzel szemben a két Csipak-fiú azt adta elő. hogy őket verték ve résre ököllel, derékszíjjal a f inán ­vádat emelt a bá híyalíaí j^m júöésafor rom pénzügyőr ellen is, Kiss Má­lyás és felesége ellen pedig azért emeltek vádat, mert állítólag olyan kijelentést tettek a hangos botrány hallatára, hogy „mészárszék készül a fináncoknál". Mindegyik vádlott tagadta a vá­dat.. A törvényszék többször ujabb tanukat idézett be, de a vallomások­ból nem lehetett kétségtelenül tisz­tázni, hogy valójában mi is tör­tént a fekete pálinka és a kihallga­tás körül. Szabolcs Pál elmondotta, hogy megállapította, hogy a szesz­bárcát valaki meghamisította és amikor emiatt kihallgatásokat fo­ganatosított, az egyik Csipak-fiú bicskát rántott és megsebesítette őt. — A legnagyobb szeszcsempé­szek voltak Csipakék — mondotta a pénzügyőri szemlész —, már ko­rábban is rfflámadtak az egyik fő­vigyázóra, nehéz az ilyenekkel ki­hallgatást foganatosítani. Bókay fanácselnök: Megülötte-e maga a két Csipakot? — Ök szúrták meg a kezemet, nem is nyúltam hozzájuk, nem igaz az, hogy derékszíjjal ütöttem vol­na őket. Ezek a tilos pálinkafőzők sok kárt okoztak az államnak, én ezek ellen jártam el. hogy megvéd­jem az állam érdekét. Arany vitéz­ségi érmet is kaptam, kemény mar­ké ember vagyok, azért haragud­tak rám. Most én bűnhődjem azért, mert védtem az állam érdekét? Egymásután hallgatta ki ezután a törvényszék a tauukat, akik az utcán hallották a kiabálást cs azt is látták, hogy a pénzügyőrnek vér­zett. a keze, az egyik Csipak-fiúnak pedig a feje. Dr. Oláh József főor­vos vallomása után Meló Károly alsóközpouti szeszfőzde tulajdonos a nyugtákról tett vallomást és ar­ról, hogyan szoktak a szeszfőzésnél eljárni. Arról semmit sem tudott, hogy valaki meghamisította volna a más névre szóló szesznyugtát. Fél 3 óráig tartott a bizonyítási eljárás, majd dr Szarvas János ügyészségi alelnök és dr. Szabó Mihály védő mondotta el a perbe­zédeket A törvényszék délután 5 órakor hirdette ki az ítéletet. A bí­róság. valamennyi vádlottat f elmen­'ette a vád alól azzal az indokolás­sal. hogv egvik vádnnnt. sem a Csí nak-fiúk terhére sem a pénzüoyőrök 'erhére emelt vádak nem nyerteit megnyugtatóan bizonyítást. Az két­ségtelen. hogy a bemutatott nyűg tát valaki meghamisította. de hogv ki tette, azt nem lehetett megálla­pítani. Bizonyítékok hiányában igyik vádlottat sem lehetett bűnös­nek kimondani. A felmentő ítélet ellen egyik fél sem jelentett be fel­'ebbezést. igy a két év óta húzódó viharos ügy jogerős felmentesse' ivetelttürcrgtt DELMAGYARORSZÁG C Szerda, 1941. február L V Felolvasó ülés a Dugonics-Társaságban (A Dclmagj-arorsjság munkatársától) A Dugonics-Társaság vasárnap dél­után a bölcsészeti egyetem nagy elő­adótermében tartotta januári felol­vasó ülését. A gazdag és érdekes pro­gramon két székfoglaló és egy rendes előadás szerepelt. Dr. Banner Já­nos elnöki megnyitója után P á r d u c z Mihály rendes tag >A Tiszavidék a szarmata korban* cimmel tartotta meg nagy érdeklődéssel kisért székfoglaló előadását Elmondotta cs vetített ké­pekkel illusztrálta, hogy a Tisza vi­dékén 2000 évvel ezelőtt is gazdag em. beri kultura virágzott. Ebben az idő­ben a keletről jött szarmaták, a jazi­gok éltek a Tisza vidékén és beleke­rültek a szomszédos római birodalom vonzási körébe. Beszélt az előadó a jazigok életmódjáról, ismertette te­metkezési szokásaikat, lakásukat, ru­házatukat, fegyvereiket, a bemutatott képek segítségével szemléltetővé telte azt a primitív civilizációt, amely az akkori Európa harcos népének sajá­tossága volt, de amelyben itt-ott már fellelhetők a mai civilizáció nyomai. A Szeged, Vásárhely környékén és Csanádinegye északi részében feltárt jazig sírokból, amelyek feltárásának jó nagy részét maga az előadó végez­te, érdekes dokumentumok kerültek felszínre a szarmatakor életére vonat­kozóan. A jazigok ékszereiről szólva bemutatott az élőadó az egyik feltár) jazig telepen talált egy szőrcsiptt töt. amely ékesen bizonyítja, hogy a koz­metika már kétezer évvel ezelőtt is igen fejlett és igen fontos életszük­séglete volt a nöi nemnek. Elő­adása vógén megjegyezte, hogv a jazig nép is eltűnt hamarosan a Tis/.a­videkröl, akár az utána következő itt megtelepedő népek és csak a ma­gyarság tudott itt megmaradni, orszá­got alapítani, ékes bizonyítékául ál­lomalkotó erejének. A másik rendkívül érdekes szék­foglaló előadást Vinkler László festőművész tartotta Aba-Novák Vil­mos művészetéről. A kiváló fiata művész, aki maga is annak a művészi iránynak és hitvallásnak követője egyéni sajátosságain felül, amelyuet a magyar piktorában Aba-Novák volt a főképviselője, mély, gondolatokba!, gazdag előadásban mutatott rá arra az összefüggésre, amelv a középkor lezáródásával feléledi barokkmüvé szet, a legutóbbi századforduló forma­kereső képzőművészete és Aha-Nová: pikturája között van. Vctitett képel" segítségével bizonyította azt a ro konságot, amely a barokk mesterei­nek lépcsőzetes tagolásn kép-, vagy dombormiikomponálása, Piccasso és a többi kubista művészek geometrte. ábrái, valamint Aba-Novák hasonló gondolásokból fakadó, a távlat és le­vegő illúziója nélkül készült képei kö­zött van. Rámutatott végül azokra o sajátságokra, amelyek Aba-Novák nagy megújító művészetét jellegzete­sen "magyarrá és mélyen keresztényi­vé teszik. Bálint Sándor egyetemi magán­tanár volt a felolvasó ülés hannadi­előadója: az alsóvárosi templom kegy képéről tartott előadást Megjegyez­te, hogy a főoltár kcgyképéről, Havai Boldogasszony képéről óhajt beszélt! amelynek kultusza az utóbbi idő­ben mintha hanyatlani kezde­ne, szemben a templom má­sik oltárképének, Fekete Mária nak kultuszával. Rámutatott, hogy ez a fordulat teljesen indoko­latlan, mert Havas Boldogasn szony kultusza sokkal ősibb é? nevezetesebb eredetű. Még abból az időből való. amikor a ferencesek meg indították az obszerváns mozgalmat és amikor Szent .Takab és Kapisztrán Szent János Szegeden jártak a buszt tizmus, illetve a török elleni keress teshndjárat megindítására Hangozt 1 la, no©' Bavas Boldogasszony, akit A

Next

/
Thumbnails
Contents