Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-25 / 45. szám

„Kalongya" Az egységes magyarság kérdését tekintve, leginkább elfogadhatjuk Vlycs Gyula álláspontját, aki a politikában a regionallzmus híve, a lehető legkisebb egységek függetlenségéé- möndván. hogy ennek kö»zön hetik a nemzetek is, egyenek is üzabaclságukat. Szellem dolgában ellenben a leliető legnagyobb egyseinket helyesli, mert cz békítheti ösz-ze a félreértések miatt veszekvő népieket és egyéneket. „Politikai egységnek Ozora, sőt Oyánt-puszta is sok — mondja Illyés —szelleminek Európa is kevés." Ha elfogadjuk ennek a tételnek n helyességét, vitathatjuk, hogy van-e létjogosultságuk azoknak az irodalmi és kulturális szemléknek, smolyek mostanában egy-egy vidék ragy országrész szellemiségének érvényesítéséért, elismertetéséért indultak harcba, tehát regiőnalisla Sélkitfizések'et követnek a szellem területén. Ilyen szemponthói szükséges megvizsgálni a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség nemrég újonnan megindított folyóiratának a ..Kalnngv ú"-nak megjelenését. Á szerb megszállás évei alatt kétségtelenül nagy és fontos Hivatást töltött b'e Szent eleiig Körnél és Csuka Zoltán folyóirata az idegen uralom alá körtilt magyarság szellemének ápolásával és megőrzésével. A Kalangya közel egy évtizedes munkáiénak köszönhető nagyrészt, h'ogy a Délvidék irodalmi, művészeti magyar kultúrája nem süllyedt le. nem szűnt meg, sót. fejlődött, virágzott, és állandó kapcsolatot tartva az anyaország •zellemi mozgalmaival, maga is hozzájárult annak fejlesztéséhez. Színesítéséhez. Képes-e azonban erre most. is. amikor a felszabadült országrész élete belekapcsolódott az (invaország szeliami vérkering'é•ébe. helyes-e most is külön délvidéki szellemet pronagálnla é« van-e sgyálfalán délvidéki szellem? Ezek a kérdések a Kalangya Tiöst megjelent január—februári l_2. együttes számának oldalain is sokszor előkényszeriilnek. De megtaláljuk a megnyugtató feleletet, is. Herceg János, a folyóirat szerkesztője ..Fiatalok, szóljatok!" című Sikkében megmondja, miért volt szükség a Kalangya folytatására és mit. akar a lap további munkásságával. ..Tengernyi münka v'ár itt elintézésre. — h'rja. — Kulturális, népi és nemzetiségi egyaránt. Kafa tó és szervező munka. 'A népek versenyében a magunk értékeinek felmutatása, hibáink és gyöngeségünk beismerése és megjavításaMondjam-e még azt is. bogy a magyar öntudat erősítése? . . ." A délvidéki magyar fiatalságtól várja Herceg ennek a munkának elvégzését. _ . _ .. „Fiatalok! — így végződik a eikk — ápoljuk a délvidéki szellemet, mutassuk ki magyar történelmi mültját, mutassuk ki a magyar hatásokat a velünk együttélő népre. erősítsük mi magunk is jogainkat azzal, hogy tiszteletben tartjuk a népcsoportok jogait, de amit a történelem hagyott ránk és amit mi megőriztünk: hagyományainkat továbbadjuk az Utánunk következőknek." Tiszta é« világos Célkitnzések 97/k s létjogosultságukhoz. sőt ttiiksÉgességiikböz kétség sem férhet Ha lauozzuk a kettős szám vas« tag ftizeféT, az írások tömegéből céltudatosan, igen sokszor a legnemesebb művészi formában árad felénk ennek a szellemiségnek megjelenése. Meglepő, milyen nagy számban vonulnak fel a folyóirat hasábjain a délvidéki költők és hangjuk milyen friss, milyen szép, milyen egyéni. Legizmosabb tehetség köztük Dudás Kálmán, aki verseiben az elnyomatás harcainak és a felszabadulás mámorának" állít emléket. Hódsághy Béla és Benéz Boldizsár. Erdélyi Tibor szintéu erőshangú ígéretei a délvidéki lírának. Versekkel szerepelnek a kettős számban a régi gárda tagjai is, Fekete Lajos és CsuJca Zoltán, akik még az elnyomatás keserves esztendejében kivívták maguknak a nevet, rangot, elismertetést. Igen tehetséges prózai írásokkal szerepelnek a füzeiben Czíráky Imre, Lévay Endre, Hcreeg János, Kolozsy Tibor (regényrészlete figyelemreméltó), Muhi János, Illés Sándor, dr. Veréb László, Kisbéry János, Csuka János, Czakó Tibor és Török László. Dr. Hegedűs László „Horgosi lakodalom" című munkája a magyar folklor-irodalom egyik igen értékes darabja. A Kalangya január-februári szúrna bebizonyítja a folyóirat fenntartásának szükségességét és a délvidéki szellem ápolásának létjogosultságát, (SZ.) DÉLMAGVARORSZAFI Szerda, 1943. febrnár 2K. § A magiiar tifrvfrtghozás üdvözlete a baráti tapán nemzetnek Berehcszteifóh a képviselőház ülésszakát, a kövefkezö ülés> szak kezdete: március 10 Budapest, február 24. A képviselőház keddi ülését 12 óra 10 pereikor nyitotta meg Tas nádi Nagy András, elnök. Az ülésen Bárdossy László miniszterelnök is jelen volt. Az elnök kérte a Ház hozzájárulását ahhoz, hogy a baráti és rokon japán nemzetet, hadseregük dicső fegyvertényei alkalmából üdvözöljék. A képviselők állva hallgatták végig az elnök szavalt és a javaslatot magukévá tették. Tasnádi-Nagy András ezután bemutatta a behívott új erdélyi képviselők megbízólevelét, majd Ptif• noky Móric háznagy bevezette az ülésterembe az új képviselőket, akik nagy taps közben elfoglalták helyüket. Ezíftán Bárdossy László miniszterelnök állt fel: —• Legfelsőbb kormányzói kézirat érkezett. — mondotta. — Kérem annak felolvasását. Tasnádi-Nagy András ezután felbontotta a kormányzói kéziratot, amelyet a jegyző felolvasott — Magyarország országgyűlésének kormányzói üdvözletem! — hangzik a legfelsőbb kézirat. — Tisztelt Országgyűlés! A magyar királyi miniszterelnök előterjeszt© sere az általam 1939. június 10 ére összehívott és ugyané hó 14 ik napján megnyitott országgyűlés harmadik ülésszakát ezennel berekesztem és egyszersmind a negyedik ülésszakot március 10. napjára ősz. szehivotfnak nyilvánítom. Kelt 1942. í február 23. Horthy s. k. Bárdo&sii s. 6. A ielsáház ülése A felsőház ülését fél 12 óra után nyitotta meg gróf Széchenyi Bertalan elnök. Vitéz Biró István rámutatott arra, hogy egész társadalmi életünk, sajtónk és hivatalos fórumaink is osztatlan testvéri elismeréssel fordulnak Nippon hadidicsősége felé. Az egcsz magyar közvélemény büszke. boldog testvéri csodálatáról akar örvendező üzenetet küldeni a japán népnek és a dicső japán hadseregnek. amely — bár évek óta Karéban áll Kínával —, alig két hónap alatt nemcsak az angol flottára mért bénító csapást, hanem kemény harcok árán elfoglalta az angol világbirodalom bevehetetlennek hirdetett távolkeleti vácáT: Singaporét is. Kérte a felsőházat, hogy a japán országgyűlésen keresztül küldje üdvözletét *a hősi japán nemzetnek és vitéz hadseregének. Az elnök bejelentette, hogy a felsóház nevében a budapesti japán követ útján eljuttatja majd a felsőház üzenetét a japán országgyűlés elnökéhez. Az orvosi rendtartásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló javaslathoz vitéz Meskó Zoltán szólt hozzá. Kiemelte, hogy az orvosi kar teljes bizalommal van a belügyi kormányzat iránt, de szerinte az orvosi rendtartás jelen formájában nem kielégítő. Kijelentette, hogy az önkormányzatba a zsidó orvosoknak nem lehet helyük. Kifogásolta, bogy egyes helyeken zsidó orvosok kamarai tagság nélkül orvos! gyakorlatot folytattak. Szerinte a javaslat a szükséges intézkedéseknek csak igen kis töredékét váltja valóra, ezért nem fogadta eL Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszolt a felszólalásra. — A zsidókérdést illetően — mondotta a miniszter —-, azt hiszem nekem egy kötelességem van. Ez a kötelesség az, hogy az 1939. évi IV. törvénycikket, amely a zsidók helyzetét minden vonatkozásban szabályozza és elvileg lefekteti, én az orvosok vonatkozásában ls az összes konzekvenciákban végrehajtsam; de nem lehet kötelességem, sőt vétenék az ellen, ha a részletkérdésekben vagy a végrehajtásban a törvényen és annak szellemén túlmennék, jnert azt hiszem, hogy nekein és a kormánynak ez a törvénycikk fektette le azokat az alapelveket, amelyek szerint nekein ezt a kérdést kezelnem kell. — Szerintem törvényellenes és a kormány megsérti a maga kötelességét akkor, ha ezen a törvényen bármely tekintetben túlmegy. Ha a tőrvényhozás bölcsesége egyszer azt látja majd, hogy ennek a törvénynek az elvi alapjai nem kielégítőek, akkor újból rendezi ezt a kérdést, de addig, ami ezzel a törvénycikkel van rendezve, a kormány nem mehet tovább. A belügyminiszter beszéde Után általánosságban, majd részleteiben is elfogadták az orvosi rendtartásról szóló javaslatot, majd az elnök ismertette a képviselőház elnökének átiratát a legfelsőbb kéziratról. A kormányzói kézirat felolvasása után elhatározták, hogy a felsőház március 10-én -délután 5 órakor tartja legközelebbi ülését, amelyen az, elnök megteszi javaslatát az újjáalakulás iránt. Egy elmebajos apa vérengzése és öngyilkossága Békéscsaba, február 21. A Békéscsabához tarlozó Fürjes-tanyákon B e n c s i k János 54 éves földműves borotvával feleségére támadt és az anyja segítségére siető Zsófia leányát súlyosan megsebesítette. Ezután felvágta saját nyakán az ütőeret. Mire segítség érkezett, meghalt. Feleségé! és leányát súlyos állapotban szállították a békéscsabai közkórházba. Megállapították, hogy a vérengzést pillanatnyi elmezavarában követte el, 14 éve szenvedett már elmebajban. Nemrégen szabadult az elmegyógyintézete bői. Makói hirek A csendőrség elfogta azt a 17 éve? suhancot, aki — mint a Délmagyarország jelentette —, vasárnap este S c p> sei Antal makói tanyásgazda ellen revolveres merényletet követett el. Kihallgatása során azt vallotta, hogj ponyvaregények hatása alatt követte el tettét, sőt az volt a terve, hogy az egész Scpsei-családot, amellyel egyébként rokonságban áll, kiirtja. Vallomása után beszállították a szeged' ügyészség fogházába. Sepsei Antal állapota lényegesen javult, A hirtelen megindult olvadás több középületben tetőbeázáshoz vezetett. Tűzoltók vonultak ki a pénzügyi palotához, amelynek tetőzete beázással és beszakadással fenyegetett. A városi bérpalotához, az ipari tanonciskolához és számos más középülethez cs magánházhoz is kivonultak, hogy az egyszerre olvadó hótömegeknek a lecsúszását, a tetők beázását és beszakadását mcgakadálvozzák. Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság Meghívó a Szegedi Közúti Vaspálya R. T. 1'J42, évi március hó 5.-én déli 12 órakot Szegeden a tarsaság hivatalos helyiségeben megtartandó ötvenhetedik rendes évi közgyűlésére. A kö/gyülcs tárgyai: 1.) Az igazgatóság és fclügyelöbizottság jelentése az 1941 üzleti évről s ezzel kapcsolatban a számadások megvizsgálása, az 1941. évi mérleg megállapítása és határozás a veszteség elővezetése iránt, 2.) Határozás az igazagtöság és felügyelöbizottság részére adandó felmentés iránt. 3.) A feIüja'olöbizottsá,sf megválasztása. 4.) Az igazgatósági, végreh3jtóbi> zottsági és felfigyelőbizottsági tagoí tiszteletdíjának megállapítása. Azok a részvényesek, akik a közgyűlésen szavazati jogukat gyakorolni kívánják, tartoznak az alapszabályok értelmében részvényeiket társaságunk pénztáránál Szegeden 3 nappal a közgyűlésre kitűzött határnap előli letenni. Szeged, 19-12. február havában. A/ IGAZGATÓSAI*