Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-20 / 41. szám

Ujabb ayamak a berlini kettős rablógyilkos meneküléséről Szeged felé Az utolsó adatok szerint Kiskunhalason hat pengőt kapott egy gazdától — kutyaharapásért (A Dclmngyafország munkatársától) Beszámoltunk arról, hogy a hatóságok nagy apparátussal indították meg a nyomozást Luetke W'alter. a berlini kettős rablógyilkos után, aki a jelek szerint Magyarországra szökött és Szeged környékén bujkál, Az első adatokat a mélykúti Csendőrség állapította meg, fcsütörtökön újabb' adatok érkeztek" a szegedi ranvJőrségTe, amelyek még valószlnbbé teszik, bogy ifóliák Jakab Lajos ismert berlini gyáros feleségének és anyjának gyilkosa a környéken próbál tovnbbmenekiilni. Luetke Walter úgylátszik, Mélykút ról Kiskunhalas felé vette útját. ezt bizonyítja a Bsendőrnyomozó alosztály jelentése, amely .közölte a szegedi rendőrséggel, Hogy Luetke kedden, vagy szerdán rrivid ideig I! alason tartózkodhatott. Amikor oz egyik tanyában ennivalóért jelentkezett, egy kutya megharapta. Ezt jól kihasználta a többszörösen büntetett előéletű gonosztevő; felelősségre vonta a tanya gazdáját, Sík Sándor előadása Dante ró! az Egyetembarátok szabadegyetemi előadásán (A Délmagyaf ország munkatársától) A Csütörtöki szabadegyetemi előadás alkalmával 'ismét szűknek bizonyult a központi egyetem aulája. Az előadói döbiogóra pótszéke. ket kellett beállítani és még így is sokan kívülmar»dtak s a folyosón Hallgatták végig Sík Sándor előadását Danteijól. Az előadás valóban megérdemelte a legnagyobb fokú érdeklődést, mindvégig érdekes, 'élvezetes, lebilincselő volt mint maga a 'dantei mn, amelyről szólott. Sík Sándoí! S költő avatott triódon szólt' a legnagyobb költőről és sikeresen magyarázta a Hallgatóságnak az Isteni, szinjátéfe szépségeit. Dante költeményének négy tulajdonságát jelölte meg Sík, mint olyan tulajdonságokat, amelyekben Dante a legtökéletesebb a világ valamennyi költője között Ez a t égy tulajdonság az ábrázolás, a ifejezés, a jelentés és az alakítás •roje. Sorra vette valamennyi tTibiid nn ságot és a Divina Cömedidból vett példákkal győzte meg a Hallgatóságot állításai igazságáról. Ennek során kijelentette, le kell számolni azzal a babonával, amely Darifc költeményében allegóriát lát. Az Isteni színjáték nem allegória, líanem az ennél sokkal mairasabbrendű szimbólikns költemény. Emellett a legremekebb mese, amely emellett - magában foglalja a középkor Hallójának, főleg Firenzének egész történelmét a legnagyobb történelmi hűséggel. A • lélek'ábrázolás legtökéletesebb mestere volt Dante, amellett a valóság legnaíurálisztiVu'sabb ábrázolására is képes solt. Maii árra mútaiott aki megijedt, nem tudta magát megértetni a németül beszélő emberrel, végül beindultak a városba, ahol felkeresték dr. Barabás ügyvédet. Az irodában a gazda hat pengő kártérítést fizetett a kutyák által megtépett nadrágért, Amikor felszólították az ismeretlent, hogy írja alá a nyugtát, az nem volt hajlandó erre, ellenben sietve távozott. Megállapították, hogy a vakmerő ember valószínűleg Lüctke Walterrel azonos, a felmutatott fényképben a halasi ügyvéd is. felismerni vélte a berlini kétszeres rablógyilkost. A nyomozás sorén megállapították, hogy a menekülő embernél van egy Radics György névre kiállított munkakönyv és egy zalaegerszegi kijelentőlap, amelyek valószínűleg lopás útján kerültek birtokába. A jelek szerint Luetke tovább próbált menekülni a szegedi tanyák felé, A hatóságok teljes apparátussal folytatják a nyomozást a kettős rablógyilkos elfogása érdekében. rá Sík" Sándor, hogy amennyire elbeszélő költemény az Isteni színjáték, éppen annyira lirai költemény is. Maga Dante is annak írta, hiszen Beatrice iránti szerelmében trnbadnr költeménynek szánta. Theológiai költemény is az Tsteni színjáték, főleg a III. rész tele van theológiai tartalommal. Mégis Dante amennyire skolasztikus, legalább is annyira misztikus is. A dantei költemény fórmai tökéletességéről szólott ezután és kiemelte, bogy a tökéletes forma hiánytalan harmóniában van a tartalommal. A képek plaszticitáa'áról szólott még, majd végül a költeménynek egy ötödik tulajdonságú ról szólott, amelyet nem lehet szóval leírni, amiről nem lehet tudni, bogy micsoda, ami azonban minden nagy költőt jellemez. Ezt a megfoghatatlant és elmondhatatlant legtökéletesebben Arany János fejezte ki „Dante" "című költeményében. Sík Sándor ennek a költeménynek felolvasásával fejezte be nagy tapssal fogadott előadását. Az Egyetem Barátainak az előadás keretciil szolgáló ülésén dr. Birkás Géza egyetemi tanár eluökölt, ő vezette bc, majd köszönte meg Sík Sándor, előadását. Legvégül Degregorió Ottono a szegedi olasz kulturintézet vezetőié szólalt fel és köszönetet mondott az elő"dónak a legnagyobb olasz szellem hív bemutatásáért. Fájdalomtól megtört szívvel tudatom minden jóbarátommal, hogv kisleányom, Vörös Kléra f. bó 18-án elhunyt. Temetéso f. hó 20 an délután 3 órakor lesz az alsóvárosi temető halottasházából. ÖZV. VÖRÖS JÓZSEFNÉ. Juíi mm - mdtyalatnh 12:0 Adatok egy. Uáziszatka ^oeti-éfáUoz (A Délmagyarország munkatársától) Nem hataszthatoni tovább, Juli nénit végre toll-hegyre kell vennem, mert benne látom kiteljesedve a szarkatermészetet a művészettel elegyítve s végtére miért maradjanak mcgiratlanul a különféle történetek? A sajtó lelkiismeretes alapossággal foglalkozik különféle csirkefogók dolgával, szines sorokat szentel a biciklilopók krónikájának, a hellyelközzel előforduló betöréseknek, de micsoda kontárok ezek valamennyien Juli nénihez képest! Az egyik verzió szerint csak hetven éves, de történtek már állásfoglalások a nyolcvanon felüli korhatára tekintetében. Messziről egyszer magam is feltekintettem, — megállapíthatatlan az életkora. Elégedjenek meg annyival, hogy sok. A gazdasszonya, akinél nem anynyira bejárónői méltóságban van alkalmazva, mint inkább csak a takarításnál való segédkezésre és az edények elmosogatására, igy jellemzi: — Uradalomban nőve fel, közelebb voltam a természethez. Nem ismerem a hivatalos irodalmat, de az én tapasztalatom szerint. a snepf, meg a vadgalamb (nem a gcrlice) repül a leggyorsabban. Igazán kitűnő puskás kell hozzá, hogy lc tudja lőni kiszámithatatlan cikázásukban, hiszen sokszor csak egy villanás a megjelenésük és már nem láthatók. Minden tiszteletem a fecskéé, aki este sem fárad el, vagy lassit, pedig ugyancsak korán kezdi a légi kilométereket, — továbbá nem utolsó jelenségek fürgeségben a stukák sem. Mégis, micsoda ólmos esőben fagyott szárnya túzokok ők valamennyien Juli néni mellett, mikon a villámot megszégyenítő gyorsasággal elcsen valamit. Pályája delelőjén szakácsné volt s akkor szívódott vérébe a kosárpénz. — Ugy szerettek engem minden helyemen, mesélgeti, hogy soha nem tartottak zárva semmit. Ugy bizony 1 — mondja részint célzatosan, részint sérxődötten. Boldogabb időben, mikor rendes és állandó cselédet tartottam, hogy kedvük szerint egészíthessék ki zsebkendő és harisnyaszükségleteiket, nálam sem volt minden elzárva. Ha azonban Juli néninél is alkalmaznám a szabadságot, régóta bámulhatnám meglombtalanitott szerény éléskamrám falait. Lehetőség szerint egy pillanatra sem hagyom magára s ngy kísérem a szeme villanását, mint vivó az ellenfele kardpengéjét. A fás ládára látszólag oktalanul elhelyezek valamit, hogy ne legyen hozzáférhető, mert tudom még a fizikából, hogy minden fásláda annyit veszít a súlyából, amennyit kiszorítanak belőle a Juli nénik. Nyilván célzatosságot Iát az eljárásomban, mert véletlenül vagy lesepri a nehezéket, vagy morog. — A fene enné meg, mingyárt nekiütődik az ember. Senki más ncin ütődik neki, csak ő. Nyilván a kora teszi. Fát a pincéből nem 6 hord fel. öreg hozzá, kímélem. — Semmi az nekem, mondogatja, de mikor egyszer könnyelműen engedtem az unszolásának, átvedlett vén cperfává. Bár az csak a lombjait hullajtja, Juli néni útközben, sarkokba n, fordulókon helyezett el egy-egy darab fát, amiket azután hangyaszorgalommal szedett össze alkalmas időben. Csak oldalt tekintek 9 már eltűnik a szemem elől. Annyit jár, mint egy jobbfajta járvány, a házban van szobája, azt érthetetlen okból ezerszer felkeresi, de fordulásai ntán eltűnt egy fej vereshaffvmám, ujjai negativját megtalálom a kikészített lisz hat krumpliból hiányzik kettő. — Csinálok magamnak én ia egw kis gombócot, veti oda könnyedér mintegy jelezve, hogy nagy szelleme* a konyhaművészet mezején is tudnak találkozni. Ugyanis ellátást nem kap, ez nincv benne az alkunkban, hiszen érzem » megnehezedett időket, s a beszerzések keservei kényszeritettek arra a po gányságra. 11a véletlenül marad valami, úgyis ő kapja. Táplálkozás dolgában városi ellátáson van s különféle népjóléti akciókba kapcsolódik,ami egyúttal a főszórakozása. Mondtam már, hogy szeret járni s fürge minden mozdulatában. Eléggé benn lakunk a városban, de kiszaladni neki a Vásárhelyi-sugárut végér" — semmi. Ugy libeg, mint fakir a levegőben, a lába nem is érinti a földet. Nálam két órányi elfoglaltság' sincs, a többivel gyalogközlekedési szenvedélyét elégíti ki. — Hol járt Juli néni? — kérdem — Csak itt a Hóhiárt basa-utcába* néztem meg, hogy mit csinál a lányom. Nem kcllvalami a nagyságos asszonynak, megyek az ebédemért útközben elintézem. Már repül is, de a szeme közben körbejárt, feldepntálta a sparherdet, a kredenc avult kincseit, lesimította a konyhaasztalt é» eltüntette féltve őrzött falatnyl szalonnabőrfinket, ami pedig már családi viszálylyal f« ayegette házunk békéjét. Az urai* ugyanis azt tervezte, hogy belekom. binálja a rántottába, én a káposzta Ízesítésére szántam, a fiam gumipuskához szerette volna felhasználni, d* mert gumit nem kapni, keservesen rászánta magát, bogy azzal erősítteti meg a cipője orrát. — Kenyérért megyek, — jelenti be Juli néni, habár nem tartozik számadással a léptei felül. Határozottan megrovok minden' kit, aki ezen a téren panaszkodni tne< részel. Nézzék meg Juli nénit, * nyolcvanéves gyalog-aviatikust, micsoda passziója van benne, hogy err« is járt, meg arra is, kilométereké" át társadalmi életet él, tapasztalatait nézeteit élénken közli a házra este fékkel, az udvar cselédjeit illemre oktatja, (mert az ő idejében mindé* máskép volt), szidja a kofákat, rab lyen drágák. — Más baj is van, Juli néni, hnsl fillérrel kevesebbet adtak vissza! — Hogy az ördög vigye cl őket felhasználják, hogy nem tudok olvasni, meg irni. — A pénzolvasáshoz csak ért! Ea nem regény! — Becsapott, de mék is már visw sza, majd megmondom ueki a mar gáct! Alig halad tul a kapun, a piacra semmi esetre sem érhetett, jön vissza. Megvan a husz fillér. Elég szemtelenség, hogy észrevettem, minden át[ka a csaló kofát illeti, bár érzemhogy nekem szól. Az érzékenységrő rég letett, akármilyen elcsent holmi? nyugodtan kivehetek akár a kezéből akár a szoknyája alól, nem ülődn meg, annyira ütődött már. — Épp a helyére akartam tennt Szó sincs róla, mond valamit csak a felül támadhat vita, hogy hol va» az a hely? Állandóan szid valakik mert >igy bánik a szegénnyelt, tőn. vényt csinálva belőle, hogy a szegénynek kutyakötclessége a lopás 6* becstelen, aki szól érte. — Juli néni, mondom, maga a ell* kuszban f®-szám lehetne! — Ugyan menjen már a nagyság* asszony, öreg vagyok én ahhoz! Nem a kor számit, hanem aB Ügyesség. Jobb időkben magam is mulatnák! a zsonglörősködésein. (szv.1 -