Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-20 / 41. szám

ren vezengazgatofoelyetiesi teendők ellátására is. Ekkor széleskörű külföldi tapasztalatai, valamint sokféle és kitűnő nyelvismerete folytán az "izem exportjával kapcsolatos ügyeket intézte és ezzel kapcsolatosan sok külföldi utat tett. Járt Németországban, ahol a MAVAG-nak különféle -licenciái voltak — a Daimler Bcnz AG a Hirth-motor KFT, stb. —, Svédországban, Hollandiában, Franciaországban és más államokban Egy alkalommal nagyobb tétel vasúti vaslaip megszerzése miatt hosszabb időt töltött Perzsiában, hogy a hazai ipar szempontjából oly fontos üzletet lebonyolíthassa. Több ízben megfordult hivatalosan Törökországban is. 1937-ben a MAVAG igazgatója lett, majd a következő év júliusában vezérigazgatóhelyettessé neveztek ki és 1939-ben megbízták a vállalat vezetésével. A MAVAG üzletmenete az idő alatt, amíg Horthy István a vállalat élen működött, rendkívüli módon föllendült. A vállalatban foglalkoztatott munkáslétszám 5000-ről 21.000-re emel. kedett s a termelés üteme, amelyet a fiatal, lendületes, máris nagy tapasztalatokkal rendelkező, világlátott s Í

izig-vérig modern beállítottságú mérnök: Horthy István diktált, erősen megélénkült. A bravúros budapest—bombayi repülőút Erre a munkaütemre mi sem jellemzőbb, mint hogy 1939-ben, amikor egy nagy és fontos külföldi megrendelés sürgős lekötéséről volt szó, vitéz Horthy István kicsiny, 100 lóerős sport-repülőgépen, valóságos kis légi lélckvesztőn azonnal útrakelt , egyedül, minden kísérő nélkül. Rekordidő alatt Bombavbe repült, ott személyesen letárgyalta az ügyet s amikor mindent a legtökéletesebben elintézett, ugyanazon az úton, amelyen jött, folytonos életveszély közepette tért vissza kis sportrepülőgépén Budapestre. Erről a bravúros, nagyszerű teljesítményről, amalyhez hasonlót kevés üzletember kockáztatott valaha s amely világszerte méltóképpen elismertté tette a bátor magyar sportrepülő tevét, az alábbiakban részletesebben is beszámolunk: .Vitéz Horthy István pompás indiai repülőbravurjára egész Európa felfigyelt. Horthy Tstván a legtehetségesebb és legbátrabb magyar pilóták egyike. Mint már emiitettük, már műegyetemi hallgató korában kezdett foglalkozni a repülés technikai ré- , szcvel 192G nyarán a légierőkhöz vonult be. hogy önkéntesi evét leszolgálja az akkor még a trianoni korlátozások miatt titkolt fegyvernemnél, ínként vonult be katonai szolgálatra, liszen már a haditengerészetnél katonai kiképzésben részesült. 1927 októberéig szolgált a légierőnél, megszerezte a különböző repiilő-fokozatokat. 1929-ben nyerte el a repülőhadnagyi rendfokozatot s a repülésben állandó gyakorlatot tartott. Rendszeresen bevonult a légierőkhöz fegyvergyakorlatra. 1938 szeptemberében, majd 1939 március és később augusj'.usában a légierő mozgósításai alkalmával vadászszázadához mindig bevonult és rendszeres szolgálatot teljesített. 1939 január óta a légierő főhadnagya. Nagy érdemei vannak a légierő fejlesztése terén. Korán felismerte a modern hadászati szempontból oly fontos fegyvernem fejlesztésének szükségességét s mindent elkövetett ennek érdekében. 1938-ban a Magyar Aeró Szövetség elnökévé választották, majd 1939-ben elfogadta a Horthy ' Miklós-Nemzeti Repülöalap elnökségét. Mindkét intézmény szervezési munkájában fáradhatatlanul vett reszt mind a mai napig s a reSZ1VES FIGYELMÜKBEI Arra a példátlan nagy érdeklődésre, melyet a VASKORONA c. gigantikus film városszerte kiváltott, kénytelen voltunk a film előadásait meghosszabbítani. Méltóztassék ezt a vissza nem térő alkalmat megragadni s a filmet ma feltétlenül megtekinteni. VASKORONA az olasz filmgyártás reprezentatív alkotása. , 5, 7, 9 Ma BELVÁROSI MOZI JÖN A múmia bosszúja pülöalap intézményének megszervezését maga irányította; munkatársaival minden részletre kiterjedő terveket dolgozott ki. Nagy gyakorlati és repülőszaktudásának, egészen kivételes repülő és navigációs érzékének cs a vállalt feladat pontos teljesítésére iiányuló erős akaratának, valamint szinte vakmerőségig fokozott bátorságának és sportban edzett, minden fáradságot könnyen bíró szervezetének köszönheti ragyogó bombayi repülöbravurjának sikerét. Utazási tervét repülőszakemberek ellenezték, mert tul veszélyesnek találták, hogy >Arado 7'J« nevű kis sportgépen egyedül, minden kísérő nélkül,' ismeretlen s igen veszélyes légköri viszonyok mellett nekivágjon a mintegy 13.000 kilométeres útnak, amelynek néhány szakaszgn többszáz kilométert kellett a nyilt tenger fölött repülni. A kis sportgépben irányítóberendezés sem volt... A repülőszakemberek a Kormányzó úr tudomására hozták aggodalmaikat az indulás előtti napon, miután Horthy István nem akart lemondani vakmerő tervéről. Munkásai nagyobhmérvü foglalkoztatása volt a szeme előtt s az a tudat, hogy a Bombayben lekötendő szállítási üzletért a világ több hatalmas vállalata versengett. A MAVAG megbízottja tehát hajón csak "későn érkezhetett a tárgyalás színhelyére s ennek vitéz Horthy István bátor, magyar lélekből fakadó feladatvállalása értelmében nem volt szabad megtörténni! Az apa aggódik fiáért A Kormányzó úr fiát Gödöllőre hívatta s a repülő-tanácsadók fellélegzettek: — A rendkívül merész vílalkozás bizonyára elmarad! Annál is inkább óhajtották ezt, mert az Indiai-óceán felől igen kedvezőtlen időjárásjclentések érkeztek és a nemzetközi utasjáratok vezető pilótái is valószínűtlennek tartották, hogy Ilorthy István négy nap alatt Bombaybe tud repülni komoly szakrepülő műszerek és rádióirányítás nélkül, hiszen mindez hiányzott a kis »!égi bolháról*... Ilorthy István az indulás előtti estén felkereste édcsatyját Gödöllőn. Hogy milyen párbeszéd folyt le apa és fiú között, azt senki sem tudja rajtuk kívül, csak a szülői szeretetről alkotott felfogás súgta meg az aggódva figyelő közvéleménynek, hogy az apa féltette fia életét... A Kormányzó íjr azonban a legelső magyar ember s a legbátrabb magyar katona csak ennyit üzent a repülőszakembereknek: — Fiam megmaradt elhatározása melleit. Ezt megértem, helyében én Korzóban Ma bemutatói Csak felnőtteknek 1 JEAN GABIN utolsó nagy francia filmalkotása! MIRE MEGVIRRAD Két férfi idegtépő drámai küzdelme a szereleni és szenvedély tüzében. is ezt tenném és bízom benne, hogy i tervét végre is fogja hajtani! ' Horthy IstMán 1939 június 18-án hajnalban indult el a budaörsi repülőtérről és Bhodos, Aleppo, Bagdad, Gvadar, Karácbi útirányon át pontosan ncgy nap alatt, naponként 1500—2000 kilométert repülve, órapontossággal tette meg a 7000 kilométeres ulat... Átlag 150 kilométeres sebességgel kellett repülnie. Naponként 11 és fel órát volt a levegőben, aini egész páratlan teljesítmény, mert nemcsak a gép kormányára kellett állandóan éberen figyelnie, de ugyanakkor elölte teljesen ismeretlen terep felett kellett tájékozódnia s olyan ie. pülőgépen, amely navigálás szempontjából a legprimitívebb segédeszközökkel volt csupán felszerelve. Az ilyen 11 és félórás repülés a legjobb pilótát is kifáraszthatja. Az óceánrepülők js úgy készülnek nagyobb távrepülésekre, hogy először 5, majd 6, később 8, végül 10 órát tartózkodnak a levegőben egyfolytában. Horthy István egymásután négy alkalommal, ncgy nap, naponként végezte ez a majdnem 12 órás idegölő, nagy figyelmet és rendkívüli önmegtagadást kívánó munkát akként, hogy közben alig pihent valamit. A repülés — a távolságot és a kis sportgépet tekintve — nagyszerű időrekord volt! Ilyen kis >légi bolhán* ma már senki sem merne útrakelni Ázsia fölölt, — a háborús légköri viszonyoktól eltekintve sem. És négy repülési nap alatt, hasonló körülmények között még senki sem repült be 7000 kilométeres távot! A bombayi ut v'szontagságai Érdekes intermezzo történt Horthy Istvánnal Bombay felé való útján Gvadarban. Amikor az egzotikus helység határában leszállott, kiderült, hogy a repülőteret itt már nem tartották üzcinbcn s igv a repülőtéren semmiféle élőlényt nem talált. Horthy István aznap, közbeeső leszállással 2000 kilométernyi utat tett meg a levegőben, Jermészetes tehát, hogy 1) E L M A (> Y A R O R S / A C, Péntek, 1942. február 10. igen fáradtan szállt ki Gvadarban kis gépéből. Elképzelhető, milyen kellemetlen meglepetés volt számára, hogy sc élelem, sc szállás s aini a legfontosabb volt: benzinpótlás nem várta. A fáradtság annyira- elcsigázta, ho:y repülőruhájában, ugy, ahogy volt, lefeküdt egy szelet csokoládéból s ku lacsában megmaradt néhány korlny; citromos teából álló vacsorája utái gépe mellé, a szabad ég alatt a föld re cs elaludt. Hajnalban arra ébredt, hogy egv teve mozog körülötte. A tevéről egy bennszülött kászálódott lefelé. Kiderült, bogy a pár kilométernyire fekvő városkában észrevették a repülőgép leszállását s az egyik éleim s benzinkereskedő teveháton néhány tank benzint hozott, meg papírba csomagolva egy — sült csirkét... Horthy István a benzint örömmel fogadta, de a sült csirke a nedves és beró klima áldozata lett s ncni volt ehető állapotban, amikor eléje került... Éhgyomorral kellett hát nekiindulnia az utolsó útszakasznak. Karachiban ismét leszállott benzinért s egy kis élelemért s aznap délután már megérkezett Bombaybe. Visszafelé útját ugyanilyen óraműpontossággal hajtotta végre. Pedig Azsiá felett a legjobb látási idő is hamarosan változik. 500 kilométere tiszta látókörből szinte minden átmenet nélkül zivataros zónába kerülhet a repülőgép... — Vigyázz, szállj feljebb, mert zivatarba ütközöl — ilyen figyelmeztetést pedig egyetlen meteorológiai állomás sem küldhetett a vakmerő magyar pilótának, hiszen nem volt a ki •légi dióhéj'-on semmiféle vevőkészülék! A földön katonás sorrendben elhelyezett görög, török, holland, francia, angol repülőállomások Ilorthy István gépéről azt sem tudták, hogy merre jár! S az a tudat sem volt szívderítő, hogy kényszerleszállás eseien sehonnan sem várhatolt segítségei... A repülés nem jár több veszéllyel, mint az autóvezetés! A repülöszakértők Istanbulból jelzett elindulása után kiszámították, hogy mikor érkezhet meg a budaörsi repültérre s csakugyan, alig egynegyed órás Várakozást kellett csak átszurkolniok a repülőtéren megjelenteknek. Természetesen ott volt a Kormányzó -úr aki már elinduláskor így vélekedett fia tervéről: — Ha Pista repülni akar, csak azt mondhatom: Isten veled fiam, — én is ilven voltam! A Föméltóságú asszony előtt eltitkolták az utazás veszedelmes körülményeit, ő úgy tudta, hogy Pista fia a holland-keíeti'ndiai repülőjárat utasgépén hagyta el a budaörsi repülőteret s igy is tér vissza keleti út járól... És Horthy Tstván mosolyogva szállt ki repülőgépéből s örömmel sietett édesatvia ölelő karjai közé ... SZÉCHÉNYI MOZI Ma premier! Budapesttel egyidőbenj CSAK NÉVLEG egy házasság és egy nagy szeretem regénye Főszereplök! CAROLE LOMBARD KAY FRANCtS CARY GRANT Azonkívül LEGÚJABB U F A - III R A D ó Előadások 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 Meggyőzte feletteseit és édesatyját is arról, bogy a repülés ma már nem jár több veszéllyel, mint egy gyorsan tovarobogó gépkocsi vezetése. Kitűnő pilóta és vakmerő vállalkozó kedv kell csak hozzá s útnak lehet indulni akár Angol-India felé is! Érdekes itt megjegyeznünk, hogy Ilorthy István kezdetben Szegeden i smerkedett meg a magasabb repülés tudományával. Abban az időben, amikor pilótáink még csak >rejtett alakulatokban' működhettek, Szombathelyen és Szegeden tanították •titokban* repülésre az önkénteseket. Horthy István is elvégezte ezt a két iskolát és íme: akárcsak édesatyja, Szegedről indult el, hogy az egész világ figyelmét és osztatlan elismeréséi magára vonja,.. • A Magyar Államvasutak élén 1910 junius elsején Horthy Istvánt a Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága elnökévé neveztek ki. \ rendkívüli időkben nagy energiával és komoly szaktudással vette kezébe a MÁV vezetését s azon munkálko| dott, hogy a MÁV a nehéz viszonyok j ellenére is megfeleljen minden tekintetben a vele szemben támasztható követelményeknek. Alighogy átvette a MÁV vezetését, néhány hét múlva megkezdődött a magyar—román batárkilgazitási tárgyalás, majd augusztus 30-án megtörtént a második bécsi döntés, amely 2300 kilométer hosszú vasútvonal üzembehelyezésének és a kolozsvári új üzletvezetőség megszervezésének nehéz feladatait rótta « MÁV-ra. Majd a Délvidék visszafoglalása rótt újabb, rendkívül nebfo feladatokat a MÁV-ra, A megrongá>t pályák gyors helyreállítása és forr*-