Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-20 / 41. szám

\ forg&tomfrS 9§ aa vf péezzel megln­dalt M nj gazdasági élet. A Magyar Németi Bank létesíte­ne és a pengő bevezetése, valamint az iparfejlesztéssel kapcsolatban hozott ' törvényes rendelkezések újjáélesztet­ték a magyar ipart is. A szén, a vas­érc és a finomításra való nyersvas termelése 1929 közepén érte el tető­pontját. A termelt barnaszén meny­ayiségc ipari konjunktúránknak eb­ben az idejében 70 millió q-t tett ki. Külkereskedelmünk passzivitása azon­ban még ekkor is megvolt Az ipari munkásság szempontjából fontos eredmény volt az a nagyvona­lú társadalombiztosítási reform, amely az 1926—1928-as évek között fejlődőit ki teljes egészében. Az utóbbi idők­ben annyira kiépült már ez a bizto­sítási rendszer, hogy ma, betegség, baleset, megrokkanás és öregség ese­tére fedezi a munkásság elsőrendű életszükségleteit az élvezett járadék. Horthy Miklós kormányzata nagy gondot fordít a gyermekek, a fiatal­kornak és nők védelmére is. Ezt a célt szolgálja az 1928. évi V. tc., amely a fiatalkorúak, nők és terhes anyák védelmét célozza és jogait biztosítja. Hazánk' a trianoni szerződés által elszigetelten és védtelenül állt Euró­pa közepén. Ezt a politikai elszige­teltséget igyekezett Horthy Miklós kormányzata külpolitikai sikon ke­resztültörni. Szerencsére Magyaror­szágnak számos elsőrangúan képzett diplomatája állt rendelkezésre. Az ő feladatuk volt, hogy a Hazánkkal tör­tént súlyos igazságtalanságokról mi­előbb meggyőzzük a világot. Az első diplomáciai természetű segítséget Ma­gyarország 1921 őszén Olaszországtól kapta. Ekkor a tárgyalások eredmé­nyeképpen Sopron népszavazással visszatért az anyországhoz, a csehek pedig az olaszok jóvoltából nem tud­ták megvalósítani a szláv korridort, amely a Dunántúlon áthúzódva Cseh­szlovákiát kötötte volna össze Jugo­szláviával. Külpolitikai szempontból a továb­bi fontos mozzanat az 1927. évi olasz­magyar barátsági szerződés megköté­se, amely Magyarországot eddigi el­szigeteltségéből kiemelte és ezzel nj­hól ténvezővé avatta a Dunamcdcncé­ben. Horthy Miklós kormányainak kül­politikája elsőrendű célnak jelöfte meg az elszakított területek és ide­gen hatalom alatt élő fajtestvéreink visszaszerzésére irányuló békés tö­rekvéseinket Kultur-kormányzö Horthy Miklós kormányzosaga alatt a kultura kiépítésének munkája is erős lendülettel indult meg. 1867­lől 1929-ig, tehát több mint félévszá­zadon át a történelmi Magyarország kormányai népiskolák létesítésére nem fordítottak annyi pénzt, mint amennyit a népnevelés eszközeire a csonka ország fordít. Tantermek és tanítói lakások ezrei épültek, olyan ilapvető oktatási reformok készültek, amelyeknek hatását csak a jövőben lehet lemérni. A tehetséges gyerme­kek ezreinek taníttatását biztosilja a Horihy-ösztöndijak megalapítása. Szá­mos Magyar Intézetet tartunk fenn külföldön, ahol a magyar ifjúság is­mereteit és látókörét bővítheti. Tu­dósaink és képzőművészeink a leg­erősebb nemzetközi vetélkedésekben mindenütt az élen vannak. A szegedi Horthy Miklós-egyetem Nobel-dijjal is öregbítette a magyarság tudomá­nyos hírnevét. A maga is művészlel­kű, sőt festegető Kormányzó telkes pártolója a képzőművészeteknek is. Mosolyogni látjuk kormányzónkat mindannyiszor, valahányszor a nem­zet jövendő reményei, a leventék és cserkészek között megjelenik. Előtte hódolt 1933-ban a cserkészek világtá­borában a világ ifjúsága. Ugyancsak neki jelentett elsősorban örömet az 1936. évi olimpiászon elért magyar győzelmek sorozata. Horthy Miklós szelleme és példája nyomán mélyebbé é% terelőbbé vált a nemzeti érzés. Vi­rágzó lett uira a hitélet Sokan uira megtalálták Istent olyanok is, akik nem is olyan régen még hátat fordí­tottak a Teremtőnek. Egy széles ré­tegekből táplálkozó és a tehetség jo­gán érvényesülő ifjú nemzedék viszi ma Horthy Miklóst követve a ma­gyar szellemiség lángját az ujabb ez­redév felé. Reformpolitika . Ez az időszak az 1932—1938-ig terjedő hat esztendőt jelenti. Belpo­litikában biztosítva van a parlament nyugodt munkája. A külkereskedelmi mérlegünkben mutatkozó passzivitás eltűnik, sőt mérlegünk erősen aktiv lesz. Állami beruházásra és köz. munkákra több mint 200 millió pen­gőt forditanak, a betétállomány lé­nyegesen emelkedik, a buza árjavu­lása az 1931. évi 3—4 pengős búzaár­ról 18—20 pengőre emelkedett. Ezál­tal az árszintemelkedés által az el­adósodott gazdatársadalom helyzete lényegesen javult. A gazdavédelem 78.000 gazdaadós birtokát tette vé­detté, ezek közül 97 százalék volt kis­birtokos. A munkanélküliség is lénveges enyhülést mutat. 1938-ban, 1932-vel szemben. Az enyhülés százalékos ará­nya 50 körül mozog. Megtört kereskedelmi elszigetelt­ségünk is. 19?8-ban már 606 millió pengő kivitellel szemben 489 millió pengő behozatali szükségletünk áll csak fenn. A gazdasági élet rövid néhány esztendő alatt ismét nyugvó­pontra jutott. Ez volt az oka annak a körülménynek, hogv a külföldről ka­pott kölcsön ellenőrzésére kiküldött népszövetségi biztos 1938-ban befejez­te működését és ettől az időponttól kezdvo Magyarország famet a tel­jes gazdasági önállóság nt­l ját járja. Olasz-német-magyar barátság Közben az ország külpolitikai kap­csolatai is erősödtek. Olaszországgal a legszívélyesebb baráti viszonyba kerültünk. Amikor pedig' 1935-ben az abesszíniai háború miatt Magyaror­szág a nagyhatalmakkal szemben meg­tagadta az Olaszország ellen irányuló szankciós politikát, Mussolini azt ir­ja, hogy >...az olasz kormány és az olasz nép ezt soha nem felejti Ma­gyarországnak.® A német kapcsolataink is megujul­tak. 1933 nyarán Gömbös Gyula a sze­mélyes kapcsolatot is felvette liitler Adolffal s Gömbös Gyula volt az első külföldi kormányelnök, aki az uj Né­metbirodalora vezérét meglátogatta. Ugyanez évben Papén német alkancel­lár, majd 1934-ben Göring marsall Budapestre látogattak. Magyarország hivatalosan is hangoztatta már akkor, hogy olasz- és Démetbarát politikát folytai. Ennek a politikának erőteljes kihangsúlyozására utazik Kormányzó urunk feleségével együtt 1936 decem­berében Olaszországba, az olasz ki­rályi család és a Ducc meglátogatá­sára. A látogatás viszonzásául a követ­kező évben, 1937 májusában III. Vik­tor Ernmanuel császár és királv csa­ládjával együtt Budapestre látogat, mint a Kormányzó ur és a nemzet magasrangu vendége. Ugyanez év ok­tóberében Radoglio. Abesszínia aiki­rálya, olasz tábornagy, tett látogatást a Kormányzó urnái. Kassa, Kolozsvár A döntőbírói ítélet nekünk juttat­ta az elszakított felvidéki terület egy részét. A felszabadulás örömmámorá­ban uszó Komáromban 1938 novem­ber 6-án vezeti be csapatait a már legendás hirüvé vált fehér lován vi­téz nagybányai Horthy Miklós, Ma­gyarország kormányzója. Az egész bevonulás a szakadatlan örömmel volt egyenlő. A felvidéki terület meg­szállását kassai bevonulásával 1938 november 11-én fejezte be a Kor­mányzó. Az idö kereke azonban nem áll meg. A történelem igazságszolgálta­tása folytatta munkáját és 1939 már­ciusában Kárpátalját is visszacsatol­ta országgyarapitó Kormányzónk az anyaországhoz. Most már északkeleten, az ősi, ezeréves határokon állott újra a magyar. Az események azonban to­vább peregnek. 1939 februárjában Ma­gyarország, amely annakidején első­nek szállt szembe és küzdötte le ide­haza a bolsevizmust, csatlakozott a kommunistaellenes nemzetközi egyez­ményhez. 1940 nyarán a nemzetközi helyzet ugy alakult, hogy Románia iöbb olvan jelentős területet, amelyet ré­szint a Balkán-háború részint az 1914—18-i világháború után szerzett' meg. visszaadta régi birtokosain^k. A magyar kormányzat nvomatékosan hangoztatta álláspontját, mely szerint a magyar területi igényeket sem ke­zelheti Románia kedvezőtlenebbül, mint más. harmadik államok igénvetf. Ezen álláspont mellett a magyar kor­mányzat mindvégig szilárdan ki is tartott. A már-már válságosra for­dult helyzetet azonban ezúttal is sike­rült békés uton megoldani. Amikor a magyar—román közvetlen tárgyalá­sok eredménytelenek maradtak, a ba­ráti nagyhatalmak közvetítőén léptek fel. Igv jött létre a második bécsi döntés. Szabadka, Zombor, Újvidék Az idő és a háború eseményei azonban nem engednek megállást. 1941 tavaszán a háborús uszitók Ju­goszláviát vitték bele a háború örvé­nyébe és az uj Európa ellen táborDa. Magyarország, amely már 1940 no­vemberében csatlakozott a háromba­talmi egyezményhez, nem lehetett tét­len nézője az eseményeknek, hisrzen Jugoszlávia Horvátország elszakadá­sával fel is bomlott, az államvezetés megszűnt működni, a magyar Délvidé­ket fegyveres bandák fenyegették s szerb repülőgépek mit sem sejtő ma­gyar emberek életét oltották ki bom­báikkal magyar felségterületen. • A Legfőbb Hadúr ismét kiadta hadpa­rancsát: >Honvédek! Előre az ezer­éves déli határokig!® 1941'. húsvétját mutatta a naptár és Szabadkán újra magyar húsvétra zugtak a harangok 22 évi rabság után. Európa védelmében Még jóformán meg sem pihenhettek itthon a hazatértek és hős katonáink ki sem tisztíthatták fegyvereiket, ami­kor a nemzet és Európa legádázabb ellensége, az orosz-bolsevizmus U­nyegető támadása ellen kellett véde­kezni. Lehullt a lepel az álarccal maszkírozott barátságról, amelyet a szovjet felénk mutatott és 1941 juliu­sában indokolatlanul megtámadta bombáival Kassa békés polgárait. Ezzel természetszerűen beállt a hadiállapot ós országgyarapitó kor­mányzónk hős katonafiai ma is ott küzdenek diadalmasan az orosz me­zőkön, hogy biztosítsák az eljövendő békében s az uj Európában a magyar­ság örök jogait és a magyar élet bé­kés fi+ődését. A szociális, kormányzó Az egész országra kiterjedő szo­ciális akciók, mint amilyeneket az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, a Zöldkeresztes akció, továbbá a Közjóléti Szövetkezetek letesitése ál­tal lebonyolít, valamint a mezőgazda­sági öregségi bifctositás megvalósí­tása és a különböző adóreformok az ország gazdasági életében mind-mind egy-egy fontos állomása az utóbbi évek céltudatos, szociális szellemű reformpolitikájának. Ezenkívül jelentős lépést mutat a UELMAGYARORSZAG B Péntek, 1942. február 10. 3 társadalombiztosítás ügyének haladá­sa, a cseléd- és munkáslakások kérdé­sének rendezése. Munkáskérdéseink terén a 48 órás munkahét és a fizetése* szabadság bevezetése, valamint a s "ídidő cél­szerű felhaszná'ására i rá moz­galom megszervezése bir riagy jelem­tőséggel. Ugyancsak tárgyalások foly­nak a munkakamarák megteremtése tárgyában is, abol a nemzeti alapokon szervezett munkásság megtalálhatja jogos érdekvédelmét. Népegészségügyi vonatkozásban óriási horderővel bir az 1912. február 1-én életbeléptetett házasság előtt: kötelező orvosi vizsgálat megvalósí­tása. A házasulandók érdekei megvé­dése szempontjából pedig nem kisebb jelentőségű a házassági kölcsönök fo­lyósítása, amely kölcsön kamatmentes és a születendő gyermekek szániának megfelelően részben, vagy egészber elengedésre is keriil. Az országos jellegű szociális se­gitő munkában mindenütt korniánvó urunk hitvesét. Horthy Miklósnő őfő­méltóságát látjuk jó példával elől­járni. Ott van a fázó és éhező sze­gények mellett éppen ugy, mint a visszatért országrészek akcióinál sz az árviz által sújtottak nyomoruságá­nál, vagy a hideg téllel is küzdő hon­védeink roelegruba segélyezéséréi. ! Könnyeket töröl, sebeket gyógvit, méltó élettársa a nemzet Atyjának. Horthy Miklós kormányzatának nem utolsó programja a nagyaránvti utépités, hídépítés, motorizálás és vasútépítés, amely az utóbbi esztendő, ket jellemzi. ö maga pedig minden munkáról tájékoztatja magát. Sok munka elő­rehaladásáról személyes látogatásá­sával szerez meggyőződést Ott látjuk őt az óriási jelentőséggel biró alföldi öntöző csatorna építkezési munkála­tainál épp ugy, mint a közforgalmi re­pülőtér megnyitásánál, vagy az uj egyetem felavatásánál. A jó gazda és gondos országvezető szemével min­dent lát, mindenről tudomása van és éppen ugy ismeri a minimális mun­kabér és a munkaidő kérdését mint köztisztviselők családi pótlék emelé­sének arányait és hatásait. A keresztény gazdasági élet és a fiatal generáció e pályán történő el­indulásának lehetővé tételére és bol­dogulásának elősegítésére teremtetlo meg a Nemzeti Onállósitási Alapot. Az alap már eddjg is közel 20 millió pengővel segítette szárnyra a gazda­sági pályák felé vonzódó keresztény magyar ifjakat Az első milliárdos programot té pénzügyi vezetés mellett időközben több, mint négyszeresére sikerült fo­kozni. Ma, ' a hadigazdálkodás >leghábo rusabb® korszakában sem állott meg a szociális és gazdasági megújhodásra irányuló országépitő munka. E tekin­tetben két kiemelkedő eseménye volt az országnak: A második milliárdos program és az Erdélyi Nyereménykölcsön kibo­csájtása. A második milliárdos program a mezőgazdaság mennyiségi és minősó­gi termelésének fejlesztését szolgálja. Az Erdélyi Nyereménykölcsön kiho­csájtása pedig az első olyan állam­kölcsön volt, amelyet a gazdasásiing önálló Magyarország boesnitott ki A siker nem maradt el. Az Erdélvi Nvo­reménvkölcsönt sokszorosan felül le­gyezték és 80 százalékban kisemberek jegyezték. Ezeket a tényeket mutatja Horíhv Miklós országlásának utolsó négx esztendejéről az időrendi feljegvzés. Ha ma Magyarország főméltóságú Kormánvzója gyönyörködve nézi dü­börgő léptű gyalogságát és korsze­réén felszerelt més fegyvernemeit, méltán töltheti el büszkeség, minké' pedig mindannviunkat meg-mig-rés ff hál*. i

Next

/
Thumbnails
Contents