Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-19 / 40. szám

Ujabb hét ikerház építését kezdik meg a Horthy-telepen 30 szegénysorsu család költözik be 30 lakásba 310 gye­rekkel — Áprilisban megkezdik az alsófanyai telep építését (A Délmagyarország munkatár­fától) Sokszor beszámoltunk már arról, hogy a városnak legközeleb­bi terve az, hogy a Hörthy-telepen tavaly 8 ikerházat építettek egyeu­íént két darab kétszobás lakással, •sszesen mintegy 100.000 pengős íöltséggeL A telepet azért létesítet­te a város a Nép- és Családvédel­mi Alappal együttműködve, hogy :t sokgyermekes és szegénysorsú ' zsalááokat egyrészt otthonhoz, la­káshoz, másrészt pedig olyan lehe­tőségekhez juttassák, hogy házi ál­lattenyésztés és háziipari munka özése folytán létalaphoz, megélhe­téshez jussanak. Az eredeti terv ízerint mult év tavaszán adták vol­na át rendeltetésének a Horthy-te­tepet, beköltöztetve a telepre 16 szegénysorsú, sokgyermekes csalá­dot. Ezt a tervet azonban nem le­hetett megvalósítani, mert az építő­anyag beszerzésének időközben be­következett nehézségei miatt nem lehetett felépíteni a Horthy-telepi házak melléképületeit Most azntán fordulat követke­zett be a telep ügyében. Mint an­nakidején az árvíz által rombadőlt házak újjáépítésének problémáját, ágy most a Horthy-telep ügyét is kivette az állam a város kezéből és a Nép- és Családvédelmi Alap ve­zetőségének olyaniráfayú rendelke­zést adott ki, hogy további hét iker­láz építésével bővítse ki a telepet s a lehető legrövidebb időn belül telepítse be a szegénysorsú sok­gyermekes Családokat. A közjóléti szövetkezet a város vezetőségével lefolytatott tanács­kozások után összeállította azok­nak névsorát, akik a Horthy-telep lakói lesznek. Eszerint aa Horthy­telep 15 ikerházába, vagyis 30 laká­jába 30 szegénysorsx'i szülő, össze­sen 310 gyerekkel költözik be. A még hiányzó 7 ikerház építé­sét a napokban megkezdik, felépí­tik a még hiányzó melléképülete­ket is és a Horthy-tclepct most már visszavonhatatlanul átadják rendel­tetésének. Az ünnepélyes aktus áp­rilisban játszódik le, április első napjaiban megtartják a felavatási ünnepséget a beköltözött telepi la­kók részvételével. A további épít­kezések mintegy 100.000 pengőbe ke­rülnek, úgy, hogy a Horthy-telep építkezési költsége eléri a 200.000 pengőt. A Horthy-telep építkezései, ki­bővítési és berendezési munkálatai­val egyidőben megkezdik az alsóta­nyai telepi építkezéseket is. Isme­retes, hogy a közjóléti szövetkezet a Nép- és Csalárlvódplmi Alap ter­hére a kormányzat rendelkezései­nek megfelelően Alsóianyán 50 egy­szobás családi házat épit 600 négy­szögöles telkeken. A házhoz adott telken zöldségeskerteket létesítenek, amelynek hozamából azok a sze­génysorsú sokgyermekes családok, akik megkapják a házat és a telket, könnyen törleszthetik a ház vétel­árát. Minden gyermek után bizo­j ngos százalékos engedményt kap­nak a beköltöző családok, 10 gyer­mek' ntán a vételár 70 százalékát engedik el, vagyis az ötezer pengős költséggel épült alsótanyaí családi házakat átlag mintegy 1000 pen­gőért kapják a 10 gyermekes csa­ládok. Még a tűzbiztosítást is sike­rült minimális mértékben megálla­pítani a kis családi házak tulajdo­nosainak: minden ezer pengő után 40 filléres biztosítási díjat fizetnek. Az ötven Családi ház építését ápri­lis első napjaiban kezdik meg, a szükséges építőanyagok szállításra várnak, nagyrészt már meg is ér­keztek Szegedre. Március elseién végleg megszűnik Szegeden a szellemi inségmunka Nyugdijjogosultságu alkalmazottak lesznek a visszatartott inségmunkások BELVÁROSI MOZI Ma utoljára Vaskorona grandiózus filmremek. Páratlanul szép film. 8,7. Í (A Délmagyarország munkatár­sától) Ismeretes az a belügyminisz­teri rendelkezés, amely kötelezővé tette két esztendővel ezelőtt, hogy a városok vezetőségei a lehető leg­rövidebb időn belül oldják meg a városi hivatalokban alkalmazott szellemi inségmunkások kérdését A miniszteri rendelkezés antiszo­ciálisnak bélyegezte, hogy a szelle­mi inségmunkások, akik sok esetben már évek óta igen jelentős és fon­i tos munkát végeznek el a városi hivatalokban, 15—30 pengő dotációt kapnak havonként. Ez ellen az ál­lapot ellen a társadalomnak számos tagja harcolt annakidején s ennek a harcnak eredményeképpen az­után a miniszter tette meg az első lépést azirányban, hogy ez a „meg­szokottá" vált antiszociális rend­szer továbbra ne álljon fent a vá­rosi hivatalokban. Hivatali munka a véglegesítés reményéért A probléma megoldása azonban nem mutatkozott könnyűnek egy­részt azért, mert a szellemi inség­munkások nagyrészo nem volt haj­landó annakidején engedni semmi­féle olyanértelmű felszólításnak, hogy hagyja ott a várost és keres­sen jobb elhelyezkedést, mert ezek a rendkívül alacsony bérért dolgo­zó szellemi szükségmunkások nagy­részt abban a reményben dolgoz­tak — sok esetben díjtalanul —, hogy egyszer majd bekerülnek a városhoz, mint szerződtetett, vég»­legesitett alkalmazottak® Amikor az első ilyen akció elin­dult, az inségmunkások túlnyomó többsége kijelentette, hogy „ha már eddig dolgozott a városnál, akkor most nem hagyja abba a szolgála­tot, mert hiszen ez az egyetlen re­ménye arra, hogy exisztenciát ala­(íorzóban Ma utoljára! JOSKPHINE BAKER-el II fekete Vénusz KOLOZSVÁRTÓL ZÁGONIG és HÍRADÓK píthat. És az inségmunkások: szám­szerint 245-en, továbbra is működ­tek a városházán reggel 8 órától sokszor este 8 óráig, ebéd és pihe­nés nélkül, havi 15—17—25—30 pen­gőért. Emellett azonban az is nehe­zítette a megoldást, hogy a város költségvetésének összeállítását igen erős . mértékben befolyásolta volna az, hogyha a régi időkből megma­radt szokástól eltérően nagyobb do­tációt állapítottak volna meg és fi­zettek volna ki az inségmunkások­nak. Ilyenirányú próbálkozásokat végrehajtott a város s egy-két hi­vatalban fel is emelték a szellemi inségmunkások fizetését: ez azon­ban nem volt generális intézkedés é^ lényegében nem változtatott ta helyzeten. A szükségmunkások kiválogatása A miniszteri rendelkezés azután gyors változtatást írt elő. Ennek a rendelkezésnek értelmében a város­nak határoznia kellett afölött, hogy alkalmazza-e továbbra is a szellemi inségmunkásokat, illetőleg a szor­galmas és ügyes, tehát bevált szel­lemi inségmunkások közül kiket tart meg továbbra is a város szol­gálatában a felemelt díjazás mel­lett. A döntés nem volt könnyű, mert a város vezetősége nem tu­dott gyors határozatokat hozni ate­kintotben, hogy kiket tnd nélkülöz­ni a hivatalokban. A szellemi szük­ségmünkások nagyrésze kitűnő hi­vatalnoknak bizonyult s ezért egy­részt emiatt a szempont miatt, más­részt pedig azért, mert csaknem minden hivatal szinte emberfeletti munkát végzett a restanciák fel­dolgozása érdekében: nem lehetett azonnal dönteni abban a problémá­ban, hogy van-e egyáltalán szüksé­ge s ha van, akkor hány szükség­munkásra van szüksége a város­nak. Igen sok szempontra kellett tokintettel lennie a városnak. Első­sorban az ügyes, bevált szellemi inségmunkásokat kellett megtarta­ni a városnál, a családos inség­munkások helyzete, a teljesen sze­génysorsúak alkalmazása éppolyan irányadó szempont volt. mint az, üogy lehetőleg minden szellemi in­ségmunkásnak biztosítsa továbbra j is a város a legszűkebb napi meg­I) El M.A Ci Y, A RO R SZ A « ff Csütörtök, 1942. februÁr RJÍTJ WTL jiTTYtJ élhetéshez szükséges filléreket. A válogatás munkája hosszabb időt vett igénybe s ennek eredmé­nyeképpen nz egykori 245-ös lét­szám 105 főre apadt. Megmaradt 105 szellemi inségmunkásnak bel­lett tehát megoldani a megélhetési problémáját éppen akkor, amikor már a rendkívüli idők amúgy is számtalan sok szociális és egyéb problémát vetettek felszínre. Látni­való volt. hogy a város a maga erejéből nem tudja megoldani ezt a problémát mái* csak azért sem. mert sem kellő anyagi fedezet, sem pedig megfelelő szervezet nem áll rendelkezésére az ügy lebonyolítá­sára. A népjóléti hivatal ugyanis annyira túl volt zsúfolva cgyébírá­uyú munkával is. hogy képtelen­nek bizonyult volna ennek a pro­blémának gyors megoldására. Az anya"i ''edewrffil beszedett insé"-adő nedig jóval kisebb volt. semhogy fedezhette volna az ezzel járó kiadá­sokat. Ez azonban nem lehetett mentség mert a problémát a mi­niszter intencióinak megfelelően a leggyorsabban meg kellett oldani még pedig vagy úgy. bogy az ösz­szes szellemi inségmunkást elbó­csájtják, vagy pedig úgy. hogy a kiválogatottaknak' magasabb fize­tést adnak Az inségadó megszűnése Időközben bizonyos konjunktu­rális állapot köszöntött be a volt szellemi inségmunkások elhelyezke­dése tekintetében. Akik egykor a városi hivatalokban dolgoztak, mint ínségmunkások, azok nagy­részt más pályán —; főként a sza­had foglalkozásokban, kereskedelmi pályán és egyéb hivatalokban — megfelelőbb elhelyezkedést talál­tak. úgy, hogy a város válláról le­esett az a gond. hogy egykori szel­lemi inségmünkásainak nagy részé­ről továbbra is gondoskodjék leg­alább úgy, hogy valamilyen kere­seti lehetőséget keres számukra. Ez a konjunkturális állapot éppen ak­kor lépte át a küszöböt, amikor a kormányzat ennek a fontos problé­mának s ezzel egvütt sok más szo­ciális vonatkozású kérdésnek mesr­oldása érdekében megszüntette az ínséemunka-rendszert és ezzel együtt az inségadót 8 helvébe c nép- és Családvédelmi műnk* il­letőleg a nép- és esaládvénf' adót állította be. Ezt az átálRtast hosszas előkészítő, munka előzte meg, úgy. hogy amikor a problé­ma megoldásának közeli lehetősége szőnyegre került, a kormányzatnak már iólmfíkndő és begyakorolt SZÉCHÉNYI MOZI Ma 4, fél 7 és ,9 órakor! Charles Bover és Bette Davis főszereplésével C6Y ASSZONY HÜ RÖFI ÉLflf Rachel Field világhírű regénye filmen

Next

/
Thumbnails
Contents