Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-09 / 6. szám

Belgrádból jelentik Belgrádból jelentik: A görögkeleti szerbseg január 7. és 8-án ünnepelte karácsonyát. A szerb lapok ünnepi cik­kéket közölnek, de a sorok között ott lappang a keserűség. Azok a harcok, amelyeket Szerbia erdeiben és hegyei között a kormányhü és nagyobbrészt ssetnikekből toborzott csapátok viv­tiak a kommunista érzelmű szerbekből. Moszkva és London félrevezetett hí­veiből alakult úgynevezett erdei ban­dák ellen, a szerb karácsonyi ünne­pekre, ha nem is szühtek meg teljesen, de hevességük alábbhagyott. A jelen­tések szerint a hegyekben és erdőkben rejtőzködő bandák nagvobb részét megsemmisítették. A kommunisták másrésze a tűrhetetlen hideg és éhség miatt kénytelen volt elhagyni rejtek­helyét. a falvakba menekültek, de kö­rülzárták és elfogták őket. Megállapít­ják a szerb lapok, hogv Szerbiában hó­napok óta olyan kölcsönös emberirtás folyt, amilyent még nem élt át a szerb' nép. 'A" szerb kormánv. hogv legalább a karácsonyi ünnepekre biztosithasson fűtött szobát Belgrád lakosságának, rengeteg erdőt kiirtatott. Romániából és Horvátországból is érkezett né­hányszáz vagon fa. Tűzifát jegyre adnak hetenkint egyszer. A szegények, önkéntesek, csetnikek és hozzátarto­zóik, valamint hadifogságból hazatér­tek száz dinárért (10 pengő) kapják a fa métermársáját. mások 330 dinárért (33 pengő). Eddig a lelkiismeretlen üzérek kétezer dinárt (200 pengő) kér­tek száz kilogram fáért. A legnagyobb belgrádi fakereskedőt ilyen üzérkedés miatt internálták és egész vagyonát elkobozták. A legfontosabb utvonalakon újra megindult & villamosközlekedés. A forgalom életveszélyes. Uj cipőt Bel­grádban nem lehet kapni. A legkere­settebb cikk a használt cipő. Talpbőr nincs. A bandaharcok megszűntével ki­mutatást közölnek a lapok arról, hogy kik voltak tagjai >a szerb szocialista­kommunista hadseregnek*. Az Obnova eimü lap nyolcvannégy nevet közöl, valamennyien volt középiskolai taná­rok, tanítók, tanfelügyelők. Ezekhez az alakulatokhoz sok zsidó csatlako­zott, sőt az Obnova szerint szerb pa­pok és szerzetesek is beléptek »a fel­szabadító* hadseregbe, igy többek kö­zött egy Kovácsevícs Sztanojlo nevü pap is, aki parancsnoka volt egv külö­nítménynek. Egy másik terrorista cso­portnak a vezére az a Csolákovlcs volt, aki 1921-ben Draskovics belügy­miniszter ellen megszervezte és végre­hajtotta a gyilkos merényletet. Az erdei bandák által kiürített te­rületek átkutatása során megtalálták Putnikovica tábornok holttestét. Put­aikovics előbb csatlakozott az erdei hadakhoz, később elhagyta őket s ez­ért agyonlőtték. Most megállapították, hogy az Ősz tábornokot meggyilkolása előtt embertelenül megkínozták. Le­tartóztatták egyik gyilkosát is, Bojo­vics Milovánt. a trepcsai aranybánya munkását. Bojovicsot kivégezték. A karácsony előtti bandaharcok legvé­resebbiké a Milanovác melletti Szavi­nác faluban zajlott le. Az erdőkből idemenekült egy sereg bandavezér, de a kormánycsapatok körűizárták a fa­lut és huszonhárom szemétét állítottak rögtőnitélő bíróság elé. Valamennvit halálra ítélték és rögtön kivégezték. Az egyik banda vezére, Dugosevics Natália túrijai fanlfónö volt. —«Oo— — Miskoié hózuzógépet vásárolt. Miskolcról jelentik: Svájcból most ér­kezett meg Miskolcra az a hózuzógép, amely hivatva lesz, hogy hófúvás e<té­lén a borsodmegyei állami utakon szabaddá tegye a közúti közlekedést. A gépet két 70—70 lóerős Ford motor hajtja. A gép elején rendkívül nagy gyorsasággal forgó dobszerű korong van, amely az utakra hullott havat közel 15 méter távolságra dobja- kl ol­dalt. A hózuzö hátulsó részén pedig szabályozható eke van amelv a kisebb hótorlaszok oldalratolását végzi. A gép 150.000 pengőbe kecOlt s legelső munkáját a lillafüredi állami miinlon fogja végezni. A hóztizógép megérte zésc éppen aktuális. Nem volna cél­: szerű Szeged számára Is hasonló — ha kisebb teljesítményű Is — bótéka­;Htó gépet vásárolni? Az erdő védelmében A jó modor, a esaiacn növelés, a gyerekszoba eredménye nagyon fon­tos mindenütt, ahol embereit találkoz­nak. Ezért kialtanak a megfeledkezett valakire: — Micsoda haug ez? Néni vagyunk a kocsmában. Bocsánatot kérek, de a figyelmez­tetés meggondolatlan és felületes. Hogy tetszik ezt érteni? A kocsmában minden szabad? Eddig ugy tapasztaltam, hogy mi­helyt a legártatlanabb témát egy ok­távval magasabb hangon feszegeti va­laki, hogy idegeskedni kezdenek a szomszéd asztalnál ülők, — a főpin­cér megjelenik a láthatáron s szinte stratégiailag helyezkednek el körülöt­te a kiszolgálók.' A tapintatos fizette­tő az asztalhoz is odaóvakodik. — Parancsolnak az urak? De hogy senki sem reagál, elsimít­ja a zavarát. — Pardon, azt hittem. Az ilyesmire berendezett nagyobb helyeken a tulajdonos, vagy a kö­szönő ember bukkan elő. végigmegy a helyiségen, mindenfelé hajlong a "leg­mélyebben a lármás asztalnál. Kis kocsmában pedig — az elsajátított tapintat mértéke szerint — eltanácsol­ják, vagy kurtán kidobják a kellemet­len vendéget. — Micsoda hang ez? Nincs az ur Otthon! Hát méltóztassanak revideálni a felháborodásokat. Nekem ugyan na­f yon kevés közöm van a kocsmáh­oz, szimbolikus vacsoráimat otthon n | fogyasztom el, de az igazság bajnoka­ként nem hagyhatom rajtuk ezt a szé­gyenfoltot. Sokkal súlyosabb a másik megrög­zött mondás, amely legszentebb érzé­seimbe, emlékeimbe vág bele. Ha va­laki abnormális, vagy felháborító va­lamit tapasztal, ha megcsalják, vagy meg van sértve, emberi méltóságából kivetkőzve kiabál: — Hol vagyunk? Az erdőben? Ugy tünteti fel az erdőt, mintha az az elvetemültek számüzetési helye vol­na, válogatott gonoszok tanyája. Sze­rinte az erdőben nem érheti az embert igazság, ott tág tere van a bűnnek, a visszaélésnek, ezért ennek megfelelő á hanghordozása ls. — Az erdőben vagyunk? Bocsánat, ezt nem tudom zsebre vágni, tiltakozni vagvok kénytelen. A méltatlankodó ur nyilván csak embe­rek közt töltötte kies napjait, város­ban, mondjuk kávéházban, talán ott ls született mingyárt balra a kassza mellett, esetleg a mosdóban, ott élt társadalmi életet, ott ismerte meg fe­lebarát jai erkölcséi, nívóját. Milyen jogon meri akkor becsmérelni az ere dot? Pihent már annak az isteni csendjében, őrültté a napsugárnak, amint kígyózva keresi az utat a lom­bok résein, hogy megsimogassa a bok­rokat is, felcsókolja a páfrányok har­matát? Hallgatott tnadftrdali termé­szetes trillákat, amik mílliószerte szebbek', mint amiknek élvezésére en­gem akar elcsalni, mert az unokatest­vére sógorasszonyának beesett mellű leánva most vizsgázik és állandó epé­ömlés közben szidja az Operaház te­hetségtelenjeit, — tudfa-o, hogy ott nem csak csend van. hanem béke is, imára serkentő áhítat, ott lehet a leg­jobban megismerni az Istent, aki a fa­levelek kiformálásával épp annyit tö­rődik, mint ahogy gondot visel a csi­gabigák házának lakhatási engedélyé­ire, — tudja-©, hogy még a legelvete­mültebb őserdőben is (amiről bizo­nyára hallani tetszett valamit, hanem is olvasott) sokkal nagyobb' bizton­ságban sétálhat, mint teszem azt a korzón, ahol az Önmaguk által klneve­zett kulturlények minden ok nélkül belém marnak szellemileg, bogy ne említsek holmi érvényesülési terüle­teket. amiket, mind önmaguknak sajá­títanak ki jogtalanul... tudja-e,... de akár reggélig folytathatnám, akkor sem gvözné'm meg. hogv alaptalanul, felületesen rágalmazza az erdőt, fo­galma sincs róla. hogv mi az. Ne jár­ton Hát a szája, az Tsten áldja meg. Ha nagyon fel van valamin háborod­va. kérdezze inkább azf­— Mi az. hol vagyunk* A társa­dalom itcrkeíben? , — Romlott ételek okozta mérgezé­sek leküzdésénél a gyorsan és bizto­san ható természetes »Ferenc József* keserűvíz azonnali igénybevétele — egy vagy két ivópohárral _ gyakran rendkívül fontos segédeszköz. Kér­dezze meg orvosát! — Uj vezető a Szeged" Mezőgazda­sági Kisérletügyi Intézmények élén. A földművelésügyi miniszter a szerve­zeti szabályzat értelmében 1942. január 1-töl kezdődő 2 év tartamára á Sze­gcdi Mezőgazdasági Kisérletügyi In­tézetek (m. kir. Alföldi Mezőgazdasá­gi Intézet) igazgatótanácsának vezeté­sével Laczkó Aladár m. kir. kisér­letügyi igazgatót, az Országos m. kir. Kender-. Len- és OlajnÖvénytermesz­tési Kisérleti Intézet Igazgatóját bízta meg. — A jeges Dunába ruliadt a »Bu­yern« egyik matróza. Budapestről je­lentik: Á hajógyári sziget befagyott öblében állomásozik a Bayerischer Ltoyd >Bayern< nevü vontátógőzöse. A szomszédos >Ruthoff« gőzös sze­mélvzete tegnap este Csattanást hal­lott.' A félhomályban két férfilábat lát­tak kiállni a Bayern mellett a jégtáb­lákból. Nyilvánvaló volt. bogy a gő­zös a szárazfölddel összekötő pallóról a viabe ésett egy társuk. Megpróbál­ták kiszabadítani a szerencsétlenül járt embert, de mire kihúzták, meg­halt. Pl eyer Antal 19 éves régens­burgi hajókezelő volt. A mentési mun­kálatok közben Klrálv Jenő. a Rut­hoff 29 éves hajóslegénye is a vizbe esett, de őt sikerült kimenteni I i) El. M AGY A KOR SZ A (. f Péntek. 1942, január %. I — Értesítés! A Szegedi Szakszerve­zeti Bizottság közli, hogy pénteken, folyó hó 9-én este fél 8 órai kezdet­tel Kéthly Anna országgyűlési kép­viselő a Magántisztviselők Országos Szövetségének főtitkára a Munkásott­honban. Hétvezér-u. 9. »A hangtól a betűig* cimen tudományos előadást tart. — Nővére esküvője napján öngyil­kos lett egy 17 éves fiu. Szombathely­ről jelentik: Kassai Lambert 17 éves sárvári fiu Désen egy szikviz­gvár alkalmazásában állt mint tiszt­viselő. A fiatalember két nővére Ugyancsak Désen élt. A napokban a nővérek hazautaztak, hogy Sárváron ünnepeljék a fiatalabb Kassai-leány, Jolán esküvőjét dr. Részegh Ferenc déri hatósági állatorvossal. A 17 éves Lambert azzal az ürüggyel maradt Désen. hogv egy fontos iigvet el keli intéznie, a következő vonattal azonban Ö ls utazik. Másnap az esküvő napján a Kassai-család táviratot kapott Rés­ről. hoírv Lambert az egvik ottani szállodában főbelőtte magát és meg­halt. Az esküvő ntán tervezett lako­dalom ilyenformán elmaradt és a csa­lád vonatra ült, hogy a tragikus vé­get ért fiatalember temetésére utaz­zék. Désre megérkezve tudták meg, hogv Kassai Lambert halálosan bele­szeretett egy nálánál idősebb kolozs­vári urlleánvba és ezért lett öngvil­' t-n* SZÍNHÁZ $xinhá%i bemuidéók (Egy bérlő hozzászólása) A sainbázkérdés ismételt felszínre­hozását, a közérdek és az Igazság ke­resése mellett, most a színházlátoga­tók egy csoportjának, az üzletileg is alapot jelentő premierbérlöknek jogos panasza, sőt felháborodása indokolja. A bérlők, a bérletért kifizetett össze­gek ellenértékének mind nagyobb neg­ligálását »élvezik*. Hogy a szinház vezetése, kutturszí ti vonala jó, értéket jelentő, vagy rossz, nem Szegedhez il­lő, azt sem mentegetödző nyílatkoza­tok, sem interjuizü hírlapi pártfogások nem döntik el. A hírlapok támogatása helyénvaló ott, ahol érdemleges kul­turtényezőre kell az álmos közÖnvt felrázni, de csupán szimpátiából, vagv rosszul értelmezett világnézetből, vagy éppen üzleti érdekből: a közér­dek semmibevevését jelenti. Hogy a hirlap! támogatásnak szavaztatási kí­sérletekben kulmináló félreismert jó­indulata jelent-e tényleges értéket... nagyon is kétes! A szavaztatgatások­kal zavarbahozott közönség kijelenté­sei, a feladott kérdések mtnémüsége és tendenciája viftzönyiagban fogadható el csupán, arról Igén egyszerűen meg­győződhetnénk, hn ugyanazokat a sze­mélyeket, az előzővel ellentétes beállt­tottságu kérdések feladásával nyilat­kozhatnánk. Hogy a város nagy anyagi segít­ségével működő szinház, ugy kulturá­lis, művészi, mint szórakoztató hiva­tását betöltse, a legelemibb ellenszol. gáltatás, amit a 40.000 pengős szub­vención felül megfizetett mindenkori belépődíjakért Jogosan követelhet a közönség. Hogy a színvonal biztosit­ja-e * jogosságnak ellenértékét, erről képet alkothatunk — ha netalán ez­iránt kétségeink maradnának egy-egy előadás megtekintése után — napila­pok' kritikái, pesti folyóirat, színházi vezetőség és a Hatóság tárgyilagos, vállveregetS, simitgató nyilatkozatai­ból. Leszegezhető tény, hogy a veze­tés köriili hibák olyan értékűek", amit nem ellensúlyoz a gazdasági viszo­nyokra. sem Szegednek ktiltumem­póntból roehezen kezelhető* közönsé­gére való hivatkozás. Jelen esetben, egvéni érdekek meg­sértéséből származó sérelemről van szó. mikor is a premlerbériőt. hígult nínninbnu támadta meg a színház A bérletrendszert. illetve a bérleti dija­kat a meghirdetéskor kategóriákba osztották, n előadások időrendje sze rint Á legdrágább bérlet a heirujtató­előadás. a >prcmierbérlet* volt. mii az >A-bérlet* követ. (A múltban nemcsak árban, de időrendben is.) A premie­reknek vonzereje, ami a közönséget nagyobb kiadásra bírja, annak hangu­latában, művészi élményeket produ­káló izgalmában rejlik. A kulturált színházlátogató semmiesetre sem az­ért igyekszik bemutatókra, hogy azt tulfizesse, vagy előbb dicsekedhessen az átélt élvezettél, hanem ismeri a színjátszóknak a premier lázában ösz­tönösen tormáit, átérzett, legjobbat adni akaró igyekezetét. Mikor a mű­vészi megérzések, a darabok szelle­mének a valóságot megközelítő hang­szerelései még őszinték és mélyről fa­kadók. — nem váltak még matviná, vagy hangulatokhoz kötött unalommá Ezt a sokszor sökat jelentő produkciót fiatéIi meg a premierbérlő. Most, nem első ízben, a heti színlap Ismét arról győz meg. hogy a színházi direkció a telt báza't jelentő premier­bérleti napokat tartalékolja magának arra az időre, amikor már bérleien kívül nem igen kap közönséget elő­adásaihoz. A karácsonyi ünnepekkel kezdte — talán éppen az ünnepekre hlyatkozva — a premierbérlöket ki. szorítani. Az ünnepek folytatód'ak ujabb ünnepekben, a sérelmek ujabb sót elmekben, mikor is az anyagilag megbízható, az obiigóból csupán igaz­gatói beleegyezéssel szabadulni tudó türelmes bérlőkre csupán a Ő-ifc, 4-ik napon kerítették a sort. Az ünnepek elmultak, a bérlők nem zúgolódtak és igy sikerült az ünnepek­re vonatkoztatott stratégiai lépési át­meneti az uj esztendőbe s elfogadott rendszerré szentesíteni. Ebből az el­gondolásból származik aztán az a • zseniálisan* szerkesztett heti műsor mely szerint X hó X-ére hirdet bemu­tatót s ugyancsak abból a színdarab­ból X hó Y-kán premiert. A premierbérlök kielégíthetik szín­hftzszomjukat ezen a héten a »Törtc­tÖk« péntek esti bemutatóján viszont szombaton a »Tizedik kérő* ctmü Har­sányi—Huryadi vígjátékot már bérle­ten kivitt hozza a direkció, hogy mire annak elképzelhető gyönyörűsége ki­merítette már a »b©ldoffl nembérlök* gyér sorait, még két telt házat bizto­sítson — az elragadtatott •nyilatkoz­taikból* megismert bérlöközönségböl Anyagi szempontból jónak bizonyul­hat ez a merész lépés, de vájjon az érdekeken tul is nem sérti-e az üzleti etikát? Mi a direkcióban őrömmel fo­gadtuk a keresztényi szellemet, a magyar nemes úrhoz méltó színházi vállalkozást s elképzelt kulturideál­Jaink helyett kicsinyes fogásokkal ope­ráló üzletet kaptunk. Ez ellen az üzleti kisértet elte* nem Csupán mint a közérdek minden­kori védője tiltakozunk, <fe tiltakozunk' mint bérlők xs, megfizetett jogatr.k megsértése eltett, femesváry lám*í

Next

/
Thumbnails
Contents