Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-31 / 25. szám

DÉLMAGVAAÜASZAG Szombat, 1WÍ. január 8t Tohapapríkás (A családi albumból.) A gyomrom mindig kényes volt, valósággal »ze­tzmográlja az idegállapotomnak. Ha valami, vagy valaki felmérgesített, mingyárt jelentette a jelenlétét Ha emberi cselekedeten megutálkodtara, mintha kft nyomta volna hirtelenében a gyomromat. Senki nálamnál lobtan nem értet­te meg azt a mondást, amely szinte polgárjogot nyert a társadalomban: — A gyomromban fekszik ez az omberl Hogy mennyire tud valaki Ott fe­küdni! Izgalmamban ugy érzem, hogy va­lósággal ugrál, egészen fol a torko­mig, soha en olyankor egy falatot le­nyelni nem tudtam. Sokáig azt hittem, hogy gyomor­bajos vagyok. A régi bűnök egyszer jelentkeznek s bosszút állanak a meggondolatlan szórakozásokért, ami­kor ártalmasnak hirdetett, de igen jól eső ételek alapozták meg a mos­tani bajt. Egyszer régen éjfélkor olyan fájdalom fogott el, hogy csak injekció térített magamhoz, másnap alapos vizsgálat, aztán szigorú diéta. Nem szabad enni... Tetszik már tudni az osztályosok­nak, hogy mit nem szabad. Viszont z kívülállókat minek riasszuk el? Hát nebéz volt betartani, de lás­suk, basznál-e? A megijjesztett em­ber mindenre képes, főleg, ba rűbelli a fizikai fájdalmat. Elég kerül an­nak a lelki válfajából. Közben az történt, hogy elkerülhe­tetlenül meg kellett jelennem egy békevacsorán, ahol hathetes malacból főzótt paprikás, meg sonkás tészta volt a menü. Legföljebb nem eszem belőle, hi­szen mind a kettő méreg a gyenge gyomornak! Persze hogy nem eszem, turániatok egy gyenge Kecsegét! Mi­kor aztán megláttam az ételek feje­delmét, alkudozni kezdtem önmagam­mal. — Egyetlen egyszer ei lehet ternt a rendtől. Lelkes ember hogy mel­lőzhetne Ilyen kiválóságokat? Azért a rongyos gyomorért? Ugyan márnó. Holnap megböjtölöd, nem eszel mást rántott lovesen kívül, nézdd csak, hogy mosolyognak rád a csodálatosan felkunkorodott apró darabok. Csupa mandula annak az ize. a Paprikája is a legjobból való! Sikerült magamat rávennem, nát igenis, kérem, majd holnap látjuk meg, hogy mi lesz holnap, de most a béke kedvéért sem járja a különckö­dés. ITát nem tartóztattam magara, másnap pedig egyszerre meggyógyul­tam. Nem éreztem én atlól fogva sem­mi bajomat Eszembe se jutott a diéta — egészen a legközelebbi alkalomig. De hány hét múlva volt azl Mit le­hessen azt is tudni, hogy mitől I A malacpaprikás, meg a sonkástészta mindenesetre jót tett. Hogy érzékeny a gyomrom, azt régóta tudom. Ném kell annak a* el­rontásáhos ételi Kis gimnáeista koromban dismó­toron voltunk Fülepéknél a testi­lelki jóbarátéknál. Az egyik főattrak­dó tokapaprikás volt, bőséges lében "szó s a Szalay tiszteletes ur agy nyelte egymásután a hatalmas fala­tokat, mini fecske a legyet En megborzadva néztem és nem tudtam ételhez nyúlul. Egyáltalában semmihez a darab kenyérén kívül. Azt sóztam-paprikáztam. — ma is kell belőle ebéd után egy falat, akármit ettem légyen. — De kákabélű vagy! _ ingerkrd­fek velem szinte bosszúsan. Mégse vacsoráztam semmit. Másnap az Iskolában a tábla előtt felelek s eszembe jut a tokapaprikás, Szalay tiszteletes, a JÖ étvágya s ab­ban 9 pillanatban elfogott a tökéle­tes rosszullét, a tengertrengés, még az álló táblát ls feldöntöttem, pedig reggel csak egv findzsa káv.é_ került belém. — Ml Bajod? — hökkent meg a ta­nárom. Kísérje valaki haza. Öltözködés közben kutatva a »al okát, megkérdezte. — Mit ettél? — Tanár ur kérem, tegnap disznó­torban ... Nem folytathattam tovább, közbe­vácotk — rersze, uyen telenül összezabál még disznótorban. Értem mjtc.^,.ter­mészetes ... Sokkal ÖsszetÖrtebb voltam, sem­hogy érdemesnek tartottam volna a felvilágosítást, a magyvutázatot. Mi­nek az? Ugy sem hinnék eL Azóta ls, ha előre látom, hogy nem lehet valakit meggyőzni, inkább szót se a gyere*, AASgL- szoioa, megnagyom az emoereaet « mindent Hozzá 1 maguk bölcsességében. Konok né­pekkel szemben az a legszebb elégté­tel, hogy előbb-utóbb úgyis nekimen­nek a falnak. (jU­Február 43-fő! 23-ig tbc-napokat tartanak Szegeden A nagyszabású egé*z»éavédelml akcióba bekapcsolják az egyetemet, a magánorvosokat, az Intézményeket é» a xtfIdkeresztes szolgálatot (A Délmagyar ország munkatár­sától) Emlékezetes az as afepió, ame­lyet a kormányzat indított az el­múlt évben a tbt ellen. Az ország minden részén ismeretterjesztő elő­adások? orvosok, egyetemi tanárok előadásai hívták fel a figyelmet en­nek a betegségnek pusztításaira, arra a felbecsülhetetlen nemzeti kárra, amely ennek a betegségnek elharapózásából keletkezik s azokra a veszedelmekre, amelyek ebből ki­folyóan a jövő nemzedékre vár ab­ban az esetben, ha erős kézzel és nagy felkészülteéggel gátat nem ve­tünk a tbc terjedésének. A nagy­szabású propagandaelőadásokon kí­vül a kormányzat gyakorlati téren is elő kívánta mozdítani az akció si­kerét, úgy, hogy jelentős összegek­kel támogatta azokat a testületeket, amelyek tüdőbeteggondozókat kí­vánnak létesíteni, vagy tartanak fenn. A1 városok tiszti főorvosi hi­vatalait bizta meg azzal, bogy mi­nél hathatósabban működjenek köz­re, illetve kezdeményezzenek olyan akciót, amely a már meglévő tüdő­beteggondozók fejlesztését célozzák, ugyanakkor pedig megteremtette az anyagi előfeltételeit annak, bogy a tüdőbaj elleni védekezés az egész vonalon minél* hatékonyabb legyen. Johann Béla államtitkár több esetben járt Szegeden és vitéz dr. Tóth Béla tiszti főorvossal, vala­mint a város vezetőségével beha­tóan megtárgyalta a szükséges in­tézkedések és megoldások módoza­tait. Ezeknek a tanácskozásoknak eredménye az lett, bogy a tiszti fő­orvosi hivatal egyre nagyobb ará­nyokban fejthette ki a tbc ellen a küzdelmei A városi tfldőotthon, a tüdőbeteggondozó, a tanyavilágban felállított egészségvédelmi házak működése összekovácsolt, egységes munkálkodás volt a tüdőbaj ellen. Máf az első időkben megmutat­kozott ennek a működésnek ma még szinte beláthatatlan jelentősége. A zöldkeresztes egészségvédelmi szol­gálat, amely vitéz dr. Tóth Béla tisztifőorvos vezetése alatt nemcsak a szorosan vett és orvosi szempont­ból jellemzett népegészségügyi szol­gálatot látja el, hanem az orvos szo­ciális munkásságát is nagy léptek­kel viszi előbbre, az anyatejakción, a Bntorakeíón, az állandó gondozá­son kívül a tbc elleni küzdelembe is a leghatékonyabban kapcsoló­dott bele. Állandó Röntgen-vizsgá­latot tari ott, ahol erfe módot nyújt a felszerelés. A tbfl gyanúsakat azonnal gyógyintézetbe szállíttatja s megfelelő gondozásban részesíti. Ma már odajutott a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat, hogy a felvilágosító előadások, a tanyai házak egészeségesebbé tétele, az ál­landó figyelés és ellenőrzés révén nemcsak a gyógyítás útján tett je­lentékeny előrehaladást, hanem a prevenció tekintetében la nagy lép­tekkel vitte előbbre a tbc elleni vé­deWzést A zöldkorcsztes egészség­védelmi szolgálat munkásai állan­dóan járják a tanyákat s ma már egyre szebb és egyre nagyobb ará­nvothan bontakozik ki munkássá­guk eredménye Különösen az átökhdzi részen vár nagy feladat a* egészségvé­delmi szolgálatra. Ezen a részen egy mnlt esztendőben nyilvánosság­ra hozott statisztika szerint 68 szá­zalékos a tbc-fertőzés. A küzdelem természetesen nem ért véget, hiszen az eredmények még további mun­kára buzdítják az egészségvédelmi sz'>srálat minden harcosát, 3 kormányzat — hasonlóan a mnlt esztendei akcióhoz — az idén is megrendezi országszerte az ügy­nevezett „TBC-napokat", amelyek alatt végig az országos egyetemi tanáTok és orvosok százai tartanak előadást a tbc-elleni védekezésről. Szegeden február 15-tól február 27-ig tartják meg a „TBC-napokat". Ebbe az akcióba helevönja a tiszti főorvosi hivatal az egyetemet, a magánorvosokat és a eöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatot. Szege­den éTroúgy, mint az ország más városában többszáz előadást tarta­nak majd úgy a város belterületén, mint a külterületen az akpíó hatá­sa fel sem mérhető, hiszen termé­szetszerűleg nőm áll mag az előadá­soknál, hanem újabb segítséggel teszi lehetővé a munka eredmé­nyes folytatását.. A tiszti főorvosi hivatal már megtette az előkészüle­teket, úgy, hogy Szeged felkészülve várja az akció megindulását és fo­kozottabb erővel folytatja a mun­kát a legveszedelmesebb népbeteg­ség ellen A magyar és külföld i( ^^^ gm BE ^^^ rem»««ri miere-erioiv»»n«iJ»,n»»eir»t»ou« r 9^®ésc8í®#rdélmagyarorszag • «?••*• •ayvtériui remnkeít fillére'érI»lv««halJ»,H» beiratkozik r Az ipartestület jövő évi költségvetése (A Délmagyarország munkatársától! A szegedi ipartestület elöljárósága pénteken este Rainer Ferenc elnök vezetésével rendkívüli ülést tartott, hogy a február 21-én, illetve 28-án megtartandó évi rendes közgyűlés tárgysorozatát megállapítsa. Veret Károly jegyző ismertette a közgyúr* lés tárgysorozatát, amelyet az elöljá­róság jóváhagyott. Ezzel kapcsolatban vázlatosan ismertette az elöljáróság multévi jelentését amelyet a közgyű­lés elé terjesztenek. A jelentést tudo­másul vették, ugyanígy az 1941. évi zárszámadást és vagyonmérleget. A zárszámadás szerint az egész évi összes bevétel 6r.307.ft6 pengő, ezzel szemben a kiadás 66.134.70, egyenleg 173.95 pengő. Az 1942. évi költségve­tés szükséglete 64.063.30, bevétele 64.267.95 pengő. A költségvetéshez Balogh Wttí szólt hozzá, keveselte a segélyezések­re és a kiküldetésekre beállított 600. illetve 400 pengőt. Kevés a könyvtár­fejlesztésre beállított 300 pengő is — mondotta —, ez az összeg még a könwek karbantartására iem elegen, dő. Kérte, hogy a segélyezések és a kiküldetések összege 100«—1000 pengd legyen a rendkívüli kiadásokra be­állított összeg terhére. Rainer Ferenc elnök felvilágo­sító szavai után az elöljáróság eredeti formájában, változtatás nélkül fogad­ta cl a költségvetós^^^ Februári adónaptár 5-én: 48—240 P közötti forgalmi él fényűzési adó (váltság; navl átalány egyhatod része bélye­gekben lerovandó. 13-én: Forgalmi és fényűzési add (váltság): 48-240 P közölt? havi átalány egyhatod része bélyegekben lerovandó, 240 P-n felüli havi átalány január hó­ról befizetendő. Készpénzforgalom után havi fizetőknek január hóról beval­lást kell benyújtani és az ösz­szegét be kell fizetni Készpénzforgalom után ne­gyed-, fél- es egész évi beval­lasra jogosultságnak havi elő­leget kell befizetni Kimenőszámlák alapján adót zónák január hóról bevallási kell benyújtani és a XII. 15-én és I. 15-én beadott bevallás Jé —V4 összegét be kell fizetni Egyenesadók első negyedóvj részlete befizetendő. Illetókegyenérték K évi részle­te befizetendő. 20 . 18—240 P közötti forgalmi él fényűzési adó (váltság) havi átalány egyhatod résza béljv gekben lerovandó. Kimutatás nyújtandó be azelőj ző évben kifizetett nem alkal­mazott ügynökök jutalékáról.. 25 én: Alkalmazottak kereseti adója illetményjcgyzék kapcsán befi­zetendő. Atalányöszegben megállapított alkalmazotti kereseti adó ben fizetendő. 28-án: 48-240 P közötti forgalmi és fényűzési adó (váltság) havi átalány egyhatod része bélye­gekben lerovandó. 48 P-n felüli forgalmi és fény­űzési adó (váltság) havi áta. lány egyharmincad része na­ponta bélyegekben leróván-tó; ugy, hogy "a hó végéig a teljes összeg lerovatott Alkalmazottak bejelentendő!?, kiknek előző évben 3600 P-t meghaladó jövedelmük volt, a földbirtokosnak a gazdaságá­ban alkalmazottakat ne kell je­lentenie. Több lakóhely esetén vala­mennyi adóhivatalnak be kell jelenteni a jövedelem- és va­gyonadó kivetési helyének meg-, választását Adóval lomás terjesztendő t>« általános kereseti-, jövedelem* és vagyonadóról Rögzített adó esetén ís Vallo­más terjesztendő be, ha az adó­alap legalább 50 százalékkai emelkedett. A január végéig beadott rőt" arités felmondása visszavonható, összeállította: Bareza Béla bi« dapesti hites könyvvizsgáló-

Next

/
Thumbnails
Contents