Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-30 / 24. szám

A városi a „dijtalan évek" (A Ddlm&gyarorvság mnnkaUrsától) Érdekes probléma merült most fel a torony alatt a dijnokok és a kisegí­tők javadalmazásával kapcsolatban. Ismeretes, hogy a város szolgálatá­ban igen sok dijtalan gyakornok: Ír­nok és ktsegitő dolgozott éveken ke­resztül Amikor ezeket a kisegítőket — illetőleg egv részüket — a város véglegesítette, akkor a fizetési foko­zatot. a fizetés mértékét ngv állapitot­ta meg, hogy a dijnokok c»ak attól a:i évtől számította a szolgálati idejét, amelyik- évben mint végleges tisztvi­selő kezdett működni a városházán. Es az eljárás a fizetések kiutalásánál jelent hátrányt, mert köztudomásu, hogy a szolgálat első éve után és minden harmadik szolgálatban eltöl­tött év után pótlék Jár. Nemrégen azután országos akció trdnlt meg azirányban, hogy a dij­unknak számítsák be - a szolgálati időbe azokat az éveket is. amelveket mint dijtalan gyakornok töltött el a közigazgatást munkában. Az akció sikerrel járt: a belügyminiszter ree­'líletéhen elrendelte, hogy a »községl d'jnoki, Illetve kisegítői munkaerői dijnokok beszámítását kérik minőségben eltöltőt szolgálatot a dij­noki és az Írnoki illetménynél be kell számítani az illetmény szempontjáé­ból*. A rendelkezés tehát kimondja, hogy a "díjtalan évek* is beleszámí­tanak a szolgálatba a javadalmazás szempontjából, a díjnok oknak arra az időre is ki kell fizetni a megfelelő pótlékot, mig díjtalanul dolgozott a hivatalban. Ez a belügyminiszteri renoeTR tvés Szegeden igen sok dijnokot érint A •áros eddig akként folyósította a dij­nokok fizetését, hogy nem számította be a dijtalannl átdolgozott éveket ha­nem csak a véglegesítés napját vette irányadón! az illetmény megállapítá­sánál. A dijnokok azonban — hivat­kozva a belügyminiszteri rendeletre — most azt kénk a Tárostól, hogy rlsz­szamenőteg állapítsa meg a számvevő­ség as a) Illetményeket ngy, ahogvaa azt a rendelet előírja. A dijnokok me­morandumot nynjtanak be a városhoz és a kormányhoz, amelyben kérik a rendelkezés érvényesítését fizetésük folyósítása és ilnmn eltöltött® éveik­nek beszámítása ügyében roKozódlk a ftfícrtsíöch terjedése a szegénQsorsn sinqlödök között Neg Kell valósítani a szegényház es a sínylődök hazának Kibővítésit (A Délmagyarország munkatár­sától) A tisztifóorvosi hivatal ér­dekes kimutatást állított mostösz­sze az ellátatlanoknak, a város ál­tal gondozott szegényeknek egész­ségi állapotáról. Megállapítja ez a kimutatás, hogy a szegények között főként a rákbetegek száma szapo­rodott erős mértékben. Ez kétség­telen bizonyítéka annak, hogy a szegények gondozása és ápolása további intézkedéseket tesz szük­ségessé főleg olyan irány ban, hogy a betegeket megfelelő orvosi segít­ségben és a lehetőség szerinti gyógyintézeti ápolásban részesítsék. Ebben az ügyben vitéz dr. Tóth Béla tisztifőorvos ismételten a vá­ms vezetősége elé tárta, hogy minél előbb eszközölni kell a szegényház­zal Összefüggő »sinylődők házá­nak* kibővítését. Ebben az épület­szárnyban történik a szegénysorsu betegek gyógykezelése Ma a sínylődök háza a szegény­házzal egvütt annyira túlzsúfolt, hogy rgyetlen szegénysorsu beteget, •agy egyetlen menedéket kereső szegény emberi sem lehet elhelyez­ni. A városnak régi terve a sze­gényház kibővítése, hiszen a sze­gényházban és a sínylődök házá­ban csaknek háromszáz szegényt helyeztek el, noha a szegényház cs a sinylódők háza mindössze 200 férőhellyel rendelkezik. Ez a túl­zsúfoltság egyre sulyosabb problé­mát jelent, mert hiszen az ellátat­lan idős emberek száma természet­szerűleg növekszik. 1942-ben csak­nem háromszor annyi szegényről kell a városnak gondoskodnia, mint néhány esztendővel ezelőtt. Ez a nohamos növekedés már a mult esztendőben és az ezt megelőző években is azt a tervet érlelte meg, hogy a szegényházat és a sínylődök házat kibővítik. Az időközben be­következett események azonban legalábbis átmenetileg lehetetlenné tették a nagyobbarányu terv vég­rehajtását: a szegényház is és a sínylődök háza is megmaradt a régi szűk keretek között Hogy a szegények ellátását a város megkönnyítse, ezért léptette életbe az elmúlt év tavaszán azt az intézkedést hogv a tanyákra he­Ivezte ki a szegények egy részét }',r vámoltunk Kon CB az . intézkedés nem járt a kívánt ered­' ménnyel: a tanyára kihelyezett ' szegényeket vissza kellett szallita­ni a varosba s mivel a szegényház­ban nincs hely: átmenetileg a Gyertyámos-utcai óvódágan he® lyezték el őket. Ez a megoldás sem bizonyul — különösen most tél fo­lyamán megfelelőnek. Ebben leli magyarázatát az a tény is, amelyet a tisztifőorvosi hivatal most a ki­mutatásban közöl, hogy a betegsé­gek elterjedése egyre nagyobb ará­nyokat ölt a szegénysorsu ellátat­lanok között Nincs megfelelő elhe­lyezés, nincs megfelelő gondozás, nem áll rendelkezésre kellő befoga­dóképességű szegényház é$ megfe­lelő gyógyintézet A kórházak és a klinikák a mai túlzsúfoltság mellett — amelyről nemrég számolt be vitéz Tóth Bé­la tisztifőorvos a közigazgatási bi­zottság ülésén — nem tudják fel­venni ezeket a sinylódőket A vá­ros egészségügyi és szociális köve­telményei azt írják elő, hogy a sú­lyosan beteg szegénysorsuak meg­felelő gondozásban, ellátásban ré­szesüljenek. Minél előbb fedél alá kell hozni tehát azt a régi tervét, hogy a szegényházat és a sínylődök házát kibővítik, mert csak ezzel biztosítható ennek a kérdésnek végleges és megfelelő módon törté­nő megoldása. A ^csodálatos Greta*, a »svéd szfinx« Anglia csühhcnli a Görögország eiicnl blohüűoi London, január 29. A szövetség' s államok hosszas megbeszélesenek eredményeképpen most az angol közvélemény megelégedésére csök kentik a Görögország ellen életbe­léptetett blokádintézkedéseket. Dal ton blokádügyi miniszter hivatalo­san bejelentette, hogy Görögország 8000 tonna búzát kap a Törökország­ba folyó szállításukkal kapcsolat ban. Az elosztást a nemzetközi Vo röskeretet végzi. (A DflmagyaTorszAg munkatársán t tót) összejöveteleken, különösen höfgytársaságokban az utóbbi napok­ban sok szó esett a »®véd szfinxről*, Greta Garbóról, akinek »Ninoe»­ka«-bell alakítása hossza ideig emlé­kezetes marad mindazok előtt, akik ebben a szerepében láthatták. A •szovjet paradicsomban* nevelt, he. lyesebben — kitenyésztett, groteszk női típust karikírozta a »N>nocska« címszerepében olyan ragyogó művé­szettel s szinte aszkétikus, minden külsőségről lemondó emberábrázolás­sal, hogy alakítása fölért a legszelle­mesebb propagandával.., Greta Garbó, a filmművészet ed­dig legérdekesebb egyénisége. Feltű­nése és tündöklése mindent elsöprő erővel hatott az nj női divat-ideál ki­alakítására a regényírók és divat­kreátorok fantáziájára, sőt még zene­művészeket is megihletett, legalábbis egyről, egy világhirességről annak­idején sokat pletykáztak a világlapok* A »c8odálfttos Greta*, ahogyan nép­szerűségének zenitjén becézgették, már hosszabb idő óta nem csillogott a filmvásznon. Azzal indokolták, hogy a női divatot irányító, nagy sovány­sága végzetessé vált számara és ha­zájába, Svédországba utazott, hogy ott — hízókurának vesse alá magai. Most ismét feltűnt, valóban, néhány kilóval nehezebben és régi, legendás művészetének visszasugárzó fényében. Hany éves lehet Greta Garbó? Uj filmje, a »Nínoeska* tulajdon­képpen szintén nem egészen nj, több, mint egy éve várta az alkalmas idő­pontot, amikor bemutatható lesz film­színházainkban. Ez az alkalmas idő­pont most készeres aktuálitást nyert azáltal, hogy a szovjet-állapotokat ki­gúnyoló filmet a Szovjet uj szövetsé­gese: Amerika gyártotta... Nos, el a film és a címszerep ál­landó beszédtémára adott okot —mint már emiitettem különösen hölgy­társaságok berkeiben. Az első kérdés mindig igy hangzott: — Hány éves lehet Greta Garbó? A választ adó — természetesen hölgy volt — többnyire egy legyintés­sel elintézte: — Hát... bizony, már öregecske... Hiszen olyan régen játsziki Elhatároztam, hogy felsorakozta­tatom Greta Garbó mellett a véde­lem fegyvereit: egyáltalán nem mult •1 még felette az idő, nemcsak külső s ebben a szerepében legkevésbbé sem , szépség-álcázott megjelenésere, de va- j lósagos életkorára vonatkozóan sem. Előrobocsájtom. bogy a védelem fegy­verei között nem akarok összehason­lításokkal csatázni, mint például M i s. t i n g e 11 e ismert magas kora, vagy ama Fanny Ward nevü, egykori amerikai színésznő reklám-évszámai­nak felvonultatása, aki 76 éves korá­ban bájos pillangókisasszonyt alakí­tott egy nagysikerű amerikai filmben, s nem látszott többnek, mint 20—25 évesnek... Tehát — hány áves lehet Greta Garbó? A legpesszimistább számítás sze­rint — s ebben benne van az is, hogy a számoló-plajbász asszony kezében működik — nem tehet több, mint 36— 38 éves. Greta Garbó — akkor még Grete Gustavsson — hazájában, Svédországban kezdte film-pályafutá­sát nem egészen két évtizeddél ez­előtt Élettörténett és karrierjének le­gendája jól ismert; próbakisasszony volt égy stockholmi áruházban s elő­ször reklám-filmeken lépett fel. Dun­di. szőke, butuska arcú kislány volt akkor, nem lehetett több 16 esztendős­nél. Első »nagv filmje*, amelvben már bizonyos rangot kapott, a »Gösta Ber­ling* volt Lagerlöff Zelma gyö­nyörű regényének filmváltozata. Eb­ben Gösta Berling igaz. nagy szerel­mét, a kis D o h n a-grófnőt látszotta. Itt már valamivel karcsúbb és fino­mahb megielenésfi volt a későbbi nagv Greta Leheteti akkor 20 eszten­dős, semmivel sem több. És ezt a fil­met 15-16 érvvel ezelőtt mutatták be Európa minden országában. A »vü filmgyártás akkor már letünőben voH és Greta Gustavssont is az nj filmé Bábel felé sodorta a sorsa: kisebb filmszerepekre Berlinbe szerződött, Greta Garbó pályafutása Német filmeken aratta első, Jelen® tékenyebb sikereit Greta. Berlinben Grete Gerbernek nevezték az első filmjén B csak azután vette fel a kft. lönós hangzású Garbó nevet. A a első nagyobb szerepei, amelyet mint Greta Garbó alakított már, a hir* hedt B e 11 a u e r-regény, a »Bánatoa utca* változatában adódott Itt egy lejtőre került fiatal nril&nyt alakí­tott Eszterházy Ágnes, a magyar származású UFA-sztár árnyékában ,, Eszterházy Ágnes nevét azóta régen elfeledtek ami nem is csodá­latos, hiszen tehetségénél szépség* sokkal nagyobb volt Greta Garbó akkor Inkább csúnyának, mint szép® nek mondható, sovány és kócos, s&« tétszőke haja leány volt. de a szemé­ben, rejtélyes szfinx-tekintetében a minden mozdulatában benne volt egyé­ni művészetének kibontakozó szépsé­ge... Köztudomásu dolog, hogy Grete Garbó Amerikában csinált karriert Uj női típust teremtett talán nem is ő, inkább zseniális rendezője s né­hai férje: Maurice Stiller. A »svéd szfinx* teremtette meg az amerikai •wamp* nőtipusát, a rejtélyes, külö­nös, kiszáraithatatlan, tigrtsszerü mozdulatokkal és kesernyés mosollyal hódító »végzet asszonyát* és kissé túlzott soványsága — mint már emlí­tettem — elhatározó tényező volt a fogyókúrás női divat-őrület kialakítá­sában ... Tnl a divatőrület szárnyán felka­pott külsőségeken, Greta Garbónak volt és ma is van egy elvitathata'lan értéke: a színjátszó tehetsége. Ez a ma már kiforrott müvésztehetség az, ami túléli a soványitóknra divatját, a »végzetes asszony® romantikus alak­Í ának irodalmi hatását s ma. közel msz esztendő pályafutás után is éb­ren tartja az érdeklődést a •svéd szfinx* müvészegyénisége iránt. Az elfelejtett kortársak., * Nézzünk csak szét a filmvilágban, hol vanak ma már Greta Garbó egy­kori partnerei, kortásrai? Az előbb említett Eszterházy Ágnesen kí­vül de sok ragyogó filmcsillag hullott le azóta az ismeretlenség homályába! Greta Garbó egyik parádés amerikai szerepe volt a »Camille«, a •Kaméli­4s hölgy* filmváltozatának etmszerp­ne, amelynek első. néma változatában még Norma T a 1 m a d g e aratott vi­lágraszóló sikert. Norma Talmad­gera, a századeleji halkszavn, bálos, egyszerű asszonvtipusra vájjon ki etn­lékszik még? A »esodálatos Garbó* másik felejthetetlen szerepét szintén egy híres regénv filmváltozata adtai »Áz asszony és ördög*. Ez volt az igtizi démon-szerep partnere Lars H a ns o n. a nagy svéd színész. Gösta Berling alakítója és John Gilbert volt, a női szivek bálványa Hol van már ez a két filmsztár? Mindkettőt elsodorta a filmről az élet .. Egy Blaseo Tbanez-drámában a tüzesszo­mfl. uj Valentíno: Riccardo C o r t e a volt Greta szereplötársa Résen eltűnt az ismeretlenség homályában ... De kortársai voltak karrierjének felfelé vivő utján a kővetkező női csillagok is: a szelíd szépségű, rend­kívül tehetséges Lilian Gish. a sző­ke, temperamentumos Marion Da­v i e s, a spanyolos szépségű Bébe Daniels es Dolores del R i o, Cla­ra Bow, a vörőshaju kis »nőstéuy­ördög® és mások, akiknek emléke mar olv ritkán jár vissza kisérteni.. Di­csőségük elhalványult, mind elfelej­tett nagyságok azóta De Greta Garbó még mindig hódit, érdekesebb, von­zóbb, nagyszerűbb, mint valaha. Azt hisszük, ennek csupán egy titka van: tul a »wamp«-szinésznő egyéni, külö­nös varázsán Greta Garbó igazi mű­vész, az emberábrázolás isteni szikrá­jának örök letéteményese...

Next

/
Thumbnails
Contents