Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

$ d e l m a (i y aflobsza.i V a s á r n a p, 1942. j a n u á r 3*, i íiji a nagy háború után Lengyelország. Németország és Magyarország jut vezetőszerephez Európában. Mi-yar ország olyan hatalmas lesz, amilyen még sohasem volt. — Adja Isién! A »Világ* című lap 1918-ban Közölte azokat a jövendöléseket, amelyekel Tolsztoj, a nagy orosz író tett ualálos ágyán. Ezek á jóslatok az elmúlt világháborúra vonatkoznak, de . így is igen érdekesek: »A nagy tűzvész 1912-Hcn világkatasztrófává fejlődik* — mondotta eszerint Tolsztoj ás nem sokat tévedett... Beszélt még i négy vezetőszervet játszó hatalomról, amelyek eldöntik majd a világ sorsát: germán, latin, szláv és mongol hatalmakról szóit a jövendölés és egy reformátorral, aki mongol lesz s aki "megváltja a világot... A jövendőleshez 1918-ban hozzáfűzték, hogy más magyarázatok szerint ez a reformátor a mongollal rokon magyar népből születik majd! Az amerikai Rnssel szerint a világítóiét 1914-ben kezdődik. Graef Mária kolozsmegyei adventista látnoknő viszont 1923-ra jósolta a világ végét... Ugy látszik. — tévedett... "jövendöjésébeh érdekes, ahogy a világ végét leírja. Szerinte a világ úgy fog elpusztulni, mint Sodorna és Gomorra, a fellegek közül tűz hull a városokra, amelyek eltűnnek a föld színéről. Az emberiség egy része elpusztul, a többi megtér s ekkor az Ur megjelenik a felhók között és a világot paradicsommá változtatja. Az Ur paradicsomi világában nem dolgoznak többé az emberek, mindenkinek mindene "Jneg lesz, nem süttek és nem főznek, mert mindent készen kapnak a növényektől és virágoktól... Az emberek csak tanulnak és Jelküket művelik s szárnyuk nő, amellyel mint a madarak a levegőbe lendítik magukat ha utazni akarnak... Dr. Johannes jóslatai Európáról Rendkivül érdekes kis könyvecskére bukkantam a Somogyi-könyvtárban. Cínic: Pprophezciungen iiber Asien, Afrika und Amerika, über die Östcrr. Monarchie, Russland, Ttirkei, Kngland, Frankreieh, Deutsehland, S<invciz«csatöbbi. A szűnni nem akaróan bosszú című kis könyvecske 1849ben jelent meg és dr. Johannes, a szerzője száz év előtti jóslatokat sorakoztat fel benne Európa különböző országaival kapcsolatban. A jóslatok látnoka, nem a szerző, hanem egy Ií. L. nevű bécsi Jerencrendi szerzetes, aki 1840-ben jövendölte meg imígyen az európai államok sorsát: • Anglia, ez a kereskedő-állam nyerészkedési szenvedélyből minden igazságtalanságot támogat s ez okozza, hogy a legnagyobb borzalmak színhelye lesz. Írország és Skócia egyesülnek és he fognak törni Angliába, amelyet el akarnak pusztítani. A királyi családot elűzik és a nép fele megsemmisül. Szegénység lép fel mindenütt, ahol addig tobzódó jólét uralkodott. Anglia minden dominiumát el fogja veszíteni.* • Belgium. Holstein. Szilézia és Svájc Németországhoz csatlakozik, rii-zíría szintén Németország része !f«z Semmiféle német hercegség, vagv királyság nem marad fenn. egységes Németország lesz. amelyet a császári család egyik ága kormányoz. Ez az •ni uralom megerősíti majd Németorszúgni és ennek az uralkodónak bölcs kormányzása alatt egyetértés és jólét uralkodik majd az országban. Németország hatalma valamennyi más európai ország felett fog állani*. Igy szól B. L, atya ' jövendölése * XX század Európájának kialakulásáról. Olaszországról azt mondja, hogy Róma lesz a fővárosa s az ország egységes és szaliad lesz és a katolicizmus sziklavára marad. Oroszország _ mondja tovább a -záz óv előtti látnók — a legnagyobb és legborzalmasabb kegyetlenséirek színhelye lesz. A történelem legnagyobb csatáját éri meg és ebben a háborúban nagyon sok varosa, faluja és kastélya elpusztul. Előzőleg egv szörnyűségéé forradalomban pusztul el lakosságának fele... A cári családul, a nemesség é- papság egy részét megölik. 1'éterváron és Moszkvában a 1 iTrtláli hétszámra hevernek az utcpn i anélkül, hogy volna, aki eltemesse őket! Az orosz birodalom különböző részekre bomlik. A kereszténység terjedése Keleten A ferences atya megjósolta a kereszténység terjedését a Kelet országaiban. Lelki szemei előtt látta, hogy Konstantinápoly felöl eltűnik a félhold és a kereszt emelkedik helyéhe. A keresztény vallás innen kiindulva valamennyi keleti államban elterjed. Franciaországról azt mondotta ft száz év előtti jövendölés, hogy nagy háborúba bonyolódik, sokat szenved, de a francia nép a háború után felemelkedik. Páris városának több, mint fele hamuvá változik, de a sok hűn is elhamvad, amely a népet tönkrctte. Algir leválik a' francia gyarmatbirodalom testéről és a hadsereg ketté szakad. Afrikában egy benszülött fejedelem uralkodik majd, aki a Katolikus vallás terjesztője lesz,.. Spanyolország és Portugália egyesül — "jósolta a látnók 1840-ben —, köztársaság lesz. amelynek székhelye Spanyolországban lesz majd. Valamennyi lakósa békében és rendben él egymással, a két ország azonban külföldi birtokait elveszíti... Dánia és Svédország, valamint Norvégia hatalmas északi birodalommá egyesülnek F! L. atya látomásában, "amely az emberiség mérhetetlen szenvedései után az evangéliumi országlás. az uj, szellemi Európa öszszefogását hirdette. Száz év előtti látomások voltak ezek. az Ember, az örök gyermek játékos kísérletei, hogy a jövőt takaró fátylat ellibbentsck. Valószínű, hogy akkor sem hitt senki komolyan benne, még a jóslatokat közreadó dr, Johannes nevű tudós férfiú sem. Akkor is, ma is megért egv félórai csöndes szórakozást. CSANYI PIROSKA Mezőgazdasági gépszükségletét fedezze idejekorán BttCHER-MELÍCHflRNBL Budapest, V. Vilmos császár-ut 52. szám mmmmmmmmmmmmmmmm jlítyi kíkwiláfy Iflit idolt a<z u{ságok a békevilághan, amiUai voUalt UacUieOentéselt és alig egg Uasábt*gí uotl a politikai tat? (A Délmag var ország munkatársától) >Add ide fiam az újságot* —szól a ház ura a ház. asszonyához, miközben különféle pótanyagokbó) összetákolt kávéját kavargatta 10 perccel a hivatalbamencs elölt. Aztán sebtében átfutja az oldalakat, alaposan szemügyre veszi a címeket, innen-onnan ogv-egy mondatot ragaszt az agyvelejéhez. beletekintget az apróhirdetésekbe, hátha lehet valahol kéz alatt venni egy hócipőt. Mindezek elmultával gondosan összehajtogatja a lapot és feláll. »Nincs henné semmi* mondja és lehörpinti az ulolsó kávékortyot. • Csak azt nem tudom — morfondíroz a ház ura kifelémenet —, bogy mi az ördögöt írtak az újságok abban az időben, amikor nem voltak hadijelcntcsek, nem volt a politika olyan elsőrendű fontossági! dolog, mint manapság? Mivel tudták megtölteni az oldalakat?...* • Mikor is volt az?< teszi föl a kérdést a ház asszonya. »Valainikor a régi jó békevilághan ...« Régi békevilág . , , Mikor is volt csak? Csaknem hihetetlenül hangzik, hogy volt olyan kor. szak, amikor az ember hiába vette kezébe az újságokat azzal a célzattal, hogy azokban valami politikai zavart, vagy valamilyen hadijclcntésfélét fedezzen fel. Borzasztó elgondolni, hogy ilyen hétszük-esztendőket is élt áz emberiség... Vannak, akik jól emlékeznek még ezekre az időkre: egyre ritkábban idézik ugyan, de ha szó kerül róluk, akkor ezt a megjelölést használják: a régi jó békevilág... S, ha ezt a meghatározást odatesszük a I ház urának kíváncsi kérdése mellé: akkor próbáljunk felelelet találni arra, hogy: valóban, mit is tudtak irní abban á bizonyos békevilágba az újságok? ... Álljunk meg a poros polcok előtt. Emeljünk le egy kötetet:' rési lapok bekötött példányai. 1908. Békeév. Lapozgassunk ebben a kötetben, nézzük meg: mi minden töltötte meg az újságok hasábjait. Külpolitika Egyik szegedi lap • Támadások* cimii vezércikket közöl. Ez az egyetlen külpolitikai cikke a lapnak. >A külföldi hirlamrodalmat is figyelemmel kisérni szokott magyar újságolvasó közönség _ irja a vezércikk — már régen rendbenlévőnek találja, hogy a nyugati sajtó egyes orgánumai ugy szidják a magyart, mint a bokrot. A rágalmaknak és a hazugságoknak egész özöne zudul ránk. Annyi hitvány valótlanságot egyetlen egy nemzetről sem írtak össze az utóbbi években, mint a magyarról. Pedig itthon mindenki tudhatja — ír ja az 1908-as vezércikk —, hogy az egyetlen bűnünk az, hogy mint állani magyarok akarunk maradni. Ehhez talán egy kis jogcímet ád a magyar államnak eddig eltöltött ezer esztendeje. Tisztább" alkotmányos alapokon nyugvó és hosszabb életű államszervezet nincs az egész Európában. Mikor még mindenek a rabszolgakor járma alatt nyögtek, itt már alkotmányos nemzet élt* — irj[a lap 1908 tavaszán. Belpolitika Elsőrangú bútorok a saját készítésű gyönyö^ Lakberendezési Vállalatnál Hál.k, kombinált szobák, rekatnirek é* konyhák, legolcsóbban kaphatók Dugonics tér 3. Ezzel a cikkel' ki is meri tettük a • régi békevilág* sajtójának külpolitikai rovatát. Lapozzunk egv oldallal tovább: szemünk elé tárul Íziben a belpolitika. ^ORSZÁGGYŰLÉS a belpolitikai rovat eime és a szegedi újság saját tudósítójának tollából közli n képviselőház üléséről szóló cikket. A képviselőházban tegnap — irja a lap — Hodzsa Milán, Pop Csiesó István. Vojvoda cs Maniu Gyula szólalt fel. A felszólalók a 16 órás üléseket kárhoztatják. A kérdéshez hozzászól Vlád Aurél is. akit néhány kijelentése miatt az elnöklő Rakovszky István rendreutasít. A képviselőházi ülésről szóló tudósítás két hasábot foglal el. Azzal kezdődik ez a tudósítás. hogv ^unatkozva és fázós kedvvel kezdődött ma a technikai obstrukcló*... Hírek, színek és újdonságod A hírrovat rendkivül élénk. Bes/* mol arról, hogy Aradon egy tüzvCsj alkalmával meghalt ijedtében egy fK atal asszony anélkül, hogy egy szikr» is ráesett volna. Elmondja, honv •Henri Rochetta, a nagy szélhámos Magyarországon is vállalatot alapi, tott*. Naigy cikk teszi közhírré, hogy M i l U ó Henrik banktisztviselőt aki sósparti köziben guta ütötte. Megtud juk a hírekből, hogy >Bárká»vj ödön szegedi törvényszéki joggyakor. nok sikeresen letette a jogtudományi doktorátust Kolozsvárott*. Akkor meg oda jártak a szegedi jogászok vq* gázni. Akárcsak manapság... •Tarka világ* gyűjtőcím alatt olvashatjuk, hogy Pálmay Ilka Szegeden járt. "'•A mai nap — irja a rovat vezs tője — rövid időre vendége volt Sze, gednek Pálmay Ilka. Temesvárra ut* zott, hogy a Zöldy Ella javára rendezett hangversenyen közreműködjékEbben az útjában Szegcd-állomá-oj időzött az >aranyost, persze csak addig, mig a gyorsvonat állt. Ez a néhány percnyi" idő azonban elég volt arra, hogy néhány eltántorilhatatlan szegedi Palmay-imádó kiszaladjon a perronra és konstatálja, hogy Pálmay Ilka még mindig üde, aki örök ifjúsággal kérkedhetik ...« A szinházrovat bőséges voll a régi jó békevilághan. Teljes két hasábot foglal el a többi művészeti eseményről beszámoló cikkekkel együtt. Csillag Teréz vendégjátéka tartja izgalomban a szegedi népet. Az Uránia filmszínház műsorát a következő darabok alkotják; »A szerelmes levél, A félrevezetett rendőr és Az elszakadt nadrág* cimii bohózatok. Nagy sikert aratott — irja a lap — az » Utazás Délafrikában* eimü fil«< is, amely a vadregényes afrikai vidék' szépségeit mutatta be a nézőknek. Az előadásokat a katonazenekar játék* kiséri. A Tisza-szálló nagytermében hangversenyt rendezett Armcntano Anto'nio és San teliiné. Sikerükről teljes két hasábon át számol be a lap. A városi ügyekről szóló beszámolókban olvashatjuk, hogy a vezetőség: Lázár polgármester nagyarányú konyhakertészet kiépítését vette tervbe a város környékén. Az ujszegeíi villamosvasút sineit kezdik lerakni, a város igen sok részén már készen áll a pálya, a villamosok meg is kezdték a jfutkosást*. Mindazonáltal a város vezetősége »ncm kiván lemondani * lóvasutról, azt továbbra is üzemben tartja, mert hátha nem válik be 8 villamosvasút s valami hiba miatl felmondja a szolgálatot...* Végül hatalmas cikk foglalkozik azzal "a megdöbbentő katasztrófával, amelynek egy »Tiger nevű hajó esdi áldozatul. A hajónak a ködben véletlenül nekiment egy »Bervick< nev® cirkáló és kettészelte ugy, hogy a ger azonnal elmerült. A harminchat főnyi legénység vizbefalf. Megdöbbentő katasztrófa 1906-ba ti.« Ilyen események, ilyen híradások töltték meg a régi békevilágban a pokat. Az ember olvasgatja, forgaM* őket, aztán összecsukja a régi köteteket. >Nincs bennük semmit- I—mondja csöndesen és előveszi a mai lapmmiközben megkavarja a pótkávét " csészében. Az óra egymásután számolja le a tűnő idő állomásait: sietni kell. késő van. Az idő gyorsan nálad, nem lehet megállni, tiem visszacsatangolni a múltba. 194irunk ... (maron) Divatárunál a m csillaghoz ajánlja: szövet, selyem, bársony különlegességeit. Vászonáruk, függönykelmék, asztalneműtek stb. nagy választékban nmm-tér is Hlgutiuíca saroft.