Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-23 / 18. szám

4 f»£lma«s * péfttek. 1' január m. kicsendült a« a fájdalom, ami-.miatt keletkezett ezekuek a fiúknak * lelkében, begy ff falusi inféttiflertcia rgyréstse széfet ellenül, megértés nélkül keféli problémáikat. EÍ hangzottak olyan kijelentések is, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ezek a fink tudják, ezen a bajon csak 61c maguk segíthetnék a paraszttársadálom fél'emel ésével. Nekik kell a fala, a tanya vezetőinek léÖlíiÉ, Vezetők pedig esak úgy lehelnék, ha sókat táirtrlnak és kifűn nek * többi közül. A falú. a tanya helyzetének ismeretéről folytátödótt ezután á beszélgetés, itt felhozták Mit a problémát, hegy * nanaemttáísadalOröbau az öregek tatét iák késükben á földet és az apák kSftzervitifmlfta megakadályoz sok olyan üdvös újítást, ámit a fiatalok swtfetaének bevezetni. rA birtokmegoeglási kérdéseknél valamennyien rámtttsttak g törpebirtokrendszer egészségtelen voltára és arra, hogy mf átfogó nagy főldbiftókrendesés során egészséges kisgazdaságokat keH létesíteni, amelynek keretében a belterjes tervgazdálkodás, állattenyésztés egyaránt jövedelmezd módon űzhető. Az értékesítés, fogyasztás kérdésénéi a szövetkezés eszméié került megvitatásra és azok a« akadályok, amelyek a parasztszövetkezetek megalakításának útjában állanak. 'A parasztság kvltrifális helyzetének megbeszélése következét* végül, majd összefoglalva az elmondottakat, aVr* mutattak rá a felszólalók. Kogy minél több népfőiskolai tanfolyamul kel! rendezni, azon ir»fft# több szegény falusi fíot, napszámos- és zsellérgyerekél kell indáshoz itrtlafni. EZekoef a problémáknak mejrvi'a'fáiá közberf felKángzoft egy-egy melórfiájú népdal, amelyéi a fiúk » fnln+rikhöl ffoztak magukkal és * W, Né^^^ ^fe áfo'ff süt, ™ ifir rí mfrf-iiii .,• htowiiy rcraekcl WLM m ül*ttépsegi jhslíwlöflb??. ^^p^f. bW&ÍSfay Maipwsffllafeálwib. és spnwiya|n«ie*-.ft^.ih« müéL' W ^sruv mröif wffmws w jacjpi bwi WÜBS W&SFFLBFLÖJSITETI. Kiviteli tilalom Torok országban BWBBPib- ''jssnaSr 2S. -98 fínrifk nemktfoGMM ÜBOHsSg elhatározta, mgrf f&fSggesM mindazoknak « sj&keknfk n kiviteléf, amelyeit as <&fíiMg szempontjából fontosak. Izokban m üzemekben, ahol az elengedbéléll ertfi ek látszik, k i mondJáSt * mmkaJcötelezeltséget. ÍMTT) Művészet és nacionalizmus Irta lemesváry József Ezéréves nemzeti életünk szellemiségének miódét) mozzanata, rokonvönafkozása első vonalban mozgó frontot képezve foglalkoztatja tudósaink, Íróink, esztétáink nagy tömegét. Tamányos művek, tanulmányok, előadások,' megdönthetetlen tényekkél táré ját a szabad nemzeti életéért ezer éve rajongó hazánk minden rétege elé: Önálló magyarságunk életképességét, a koronkirrti fejlődésekkel való égyiivétartozását mindenkori jelentőségét s a mindén tekintetben kitcíiésiilt "lövő haladásának kómoly reményét. egy nemzet eletének pusztitbatatlaú és vitathatatlan értékmérője: szellemi élet®. Mikor a történelem, az irodalom, vagy a művészet kutatója, búvárkodása fölvamán a hellén világhoz, Vagy ztt Olasz XIV. —XVI. századhoz á keresi a jelzőket, a móndatol ho; megilletődve - atokat. • egv rég halott kultúra* örökké nagyszerfiségét érzékeltesse, hogy egy nép szellemi élete három évszázadának utolérhetetlen csodáit előtárja. Nemzetek élefébén lehetnek nagy események, tömegeket irtó háborúk, dicsőséges hadjáratok, Csodálatos civilizációs vívmányok, vagy éppen világra szóló sporttéijesitmény-eb; ami nevét, hírét, nagyságát, nemzeti erejét — századokra előrévilágüva — eldönti: szellemi életének dinamikája! Lehet-e kicsinylőleg nyilatkozni "gy nemzetről, élete bármély szomorú sorsfordntásábah. melv évszázadokon át a teremtő intuíciónak az egész művelt világot egyetemesén lázba hozó, csodálatos kiindulóíá volt? Nem iswrató-e ma. ís. egész kultúránk, bőlcsé'ré tflnk, gondolkozás formánk, állani! rendszerűnk, nemketésbé nnlvészétönk bölcsője: a görög szellem? Ha művészetünk történeté! a nacionalizmus szemszögén át tekintjük, az európaiságban is' önálló éléttihk !áíVán, felmerülnek korunk problémájaként kérdések, amelyek mellett sróflauul nem haladhatunk el Annál inkább sem, mert a szellemi élet ma nem elsődleges szfikscgleíe társadalmunknak?! Európa nagy átalakulásában vajúdó nemzetek harcában, az érdeklődés a szellemi életről. öükfníe fenűl is eltolódik. EZ a kényszerű intervallum, mely az eredményiéket érleli, a következőképpen adja fel a kérdést: Nemzetünk életében, annak erőkifejtésébén, a néhisséti nagyság kialakulásában Szükséges-® a művészet? Vájjon magyar fajunk képes lehet-e nemzeti életre, országalapitásra s az ország megtartására, művészeteinknek, az európai humanizmusból — ázsiai életbölcsességen átszűrt — kifejlődése nélkül? A nacionalizmus érzésének kövétője-e a művészét nacionalizmusa, Vagv a művészet-® a szükséges tényező, ami á nemzeti szépemét kifejleszti? Az eitróat halturából fakadó nacionalizmus ensöségét, az államformák és berendezések nemzetenkinti variánsai jelentik-®, Vagy a nemzetenkint átélt és egyéniesített szellemi élet az, ami á nemzeti őrzést elmélyíti és természetessé teszi? A művészet az európai szellemi Versenyben jclenfőS-é mint nemzeti produktum, vagy c®ak hazai viszonylatban döntő hatású á nemzeti ideológiára? Az első kérdési® határozott igennel, illetve nem-mel válaszolhatunk, őshazánkból magunkkal hozott művészetünk megfért a pásztortfiz mellett, á táborhelyekén, nem kívánta á helyhezkötőttséget, a végleges lételépölést. A keresztény kultúra, az európai életforma átérzése családi tűzhelyről, Istenről. Isten ábrázolásról Ós Isten hajlékáról kapott mély hfenyomásök. á művészétekkel történt' átértékelés®, a szükségszerűen nekilendült építészét, a vallásos ábrázolások, díszítések, tehát: építőművészet, szobrászat, festészet volt ftz a biztos horgony, amely a Vándorláshoz, szabód mozgáshoz szökött népünkét helyhez kötötte. Az áiiamépitö királyok szigora intézkedéseit. bölcs tőrvénveit, az új életforma nagv nehézségéit a sok kényszerű véráidozatot. a művészetek vigasztaló jelenlété könnyítette. Az ujj formák ösztönös fogalmazásának újszerű jé!éked jéléalö gyohVöré. az egvövéui'tózá® klfhczwemtségib. nvsiz®ti eszmévé emelte. Nemzeti nagyság, nemzeti kultura nélkül, eiiröpdi közösségben nem képzelhető él. Vájjon élhetnénk-e,- ősi pogány mivoltunkban, a haladó szellemi Világról tudomást nem Véve, azon a földön, ahol még a honfoglaláskor a római kultura jól érzékelhető nyomai Voltak s ahol a keresztény kultúrából gyökerező művészetnek talaja volt. Pannóniában a III. században kezd a. kereszténység terjedéi, az őskeresztény művészettel. Amikór hazánkban a térítés munkája megkezdődött, az őskeresztény korbafi épült bazilikák közül nem egy, még fönnállóit. Aáí első monumentális templomot Szent István Székesfejérvároft, a régi bazilikák mintájára építetté, de ánnak stílusát már A uemzéti ülés és követelmény átformálta, á bazilika építészetnek sehol Európában nem található egyéni megjelenésre. Ennek a lapos méúnyéZéKt, pajtaszérfien itóalmás niógoldásu stílusát, a templom négy sarkán elhelyezélt s áz épület téstévcl egvbeépitétt tornyokkal élénkítette. Székesegyházainknál a tornyok használata, melyek kizárólag fmcéidak voltak- — különítette el akkori építészetünket a külfölditől. a7 ország haladni vágyó energiáját tükrözi az a tény. hogy hazánk akkori területének kéíeti és déli határa, a folyton változó, uj. tevékeny, nagy életerejfi európai művészetet elválás®íja á bizánci dogmák szigora korlátjai közé merevedett művészetétől. Á magyar szellem elfordult Kelettői ~ bar sok ázsiai elem jellemzi —, de belátta, hogy nemzeti életének kívirágzását néni keresheti a sürü visszapillantások reméniszceneiájábah, hanem NVugát felé, a messzi távlatokba tekint. Eldobja magától Faji adottságaitól távol álló. örökérvényű pompásra fagyott Kelet liturgiáit. Szerepet követel magának Nyugat haladásában, hogy művészete, állami berendezkedésé, méltóképp k ti ülhessen az európai kultúrharcban s mindenkor elismertesse a nemzet vér. senvképés kiválóságát. Nemzetünk nagyságát kultúrája 6s művészete szabja meg. Erre példa, törtchctmilhknék pár évszázados hagy európai kiemelkedése, Tlí. Bclá. később Zsigmond. Mátyás, legújabb korúnkban pedig kiváló művészeinknek a Világviszonylatban i* magasan csúcsosodó szereplésé. ! A trianoni gyászos ítélet sóm hartg zott Volna el, ha módunk van szabad nemzeti éleire. A Habsburgok önző politikája, az ismeretlenség fátylával borította be élciübket A müveit Világjáró még századunk elején is elcsodálkozott ittiartában. hogy ez az órsZág nem a pusztákon váglátó •villogó gatyát forgatót, — >lietyár-grófek* rosszabb esetben sátorozó cigányok otthona. Ma amikor egy >BienaJéu«, — »Internacionálé Arié Sacrént, párisi, newyorki világkiálliláson » magyár művészek szereplése előtt az égész Világ szaksajtója á legnagyobb elismeréssel adózik, bizonyíthatjuk, hogy bár számban kicsiny nemzet VA gyinik, de Európa haladásának s « földrész további élétlehetöscfének és virágzásának jelentős, számottevő pillérei vagynnk. A NACIONALIZMUS" ÉRZÉSE ás s művészei nacionalizmusa, egymásból fakadó az együvétartOzás szorosságát jelentő erős kapocs, amelyek egv időbén születnek s életükben egymás érőjéből táplálkoznak. Egyik sem öélkülözhető. Vagy pótolható, mert az egyik pusztulásával, pusztul a másik is. Mégis a művészet az, ami azokban az időkbén is _ mikor a némzeti érzés megtivilatközása kényszerű hatásra megnémul — továbbél, mint mitikus erő, mely csak az átmenet hoszszab-rövidebb idejét várja, bogy újra egvesifhéssé a IeíkekbŐl fakadó nemzeti ideológiát, a művészet nacionalizmusával. A nemzeti szellem kiteljesülésének táperéjö a művészét, mért ennek nagyságán épül a nemzeti önbizalom, a nemzeti öntudat, belül erősnek tudván magák kifelé merész kezdeményező. magabiztos! fie az európai kultúrából született nacionalizmus kiépítésére és feúttáré fására nsís elég s f&tbvtüae áznia* átvállalása, átért fta aZ a mélyről vő nemzeti széliem hagyományain m adottságain nem szülődik át, a egyedei nem élik át, gyökértelen rad! A nacionalizmus minősége, nemJ zctenkint akkor jelent életformát h* magát az eszmét, a nép szelleműt. egyenicsiti. A mövésaet művelése és sövárgá^ egyaránt irracionális lelki rnozzamj s a lélek leghatalmasabb eröinetj egyikével, a hitlel van mélyen egybe. forrVa Az ember hitt minden korba* valamiben: vallásai szépségét s igagj ságait a művészet ünnepelte, csodát®! vő varázzsal vonva be a műremeket! másszor a szépségimádat volt hiti legfőbb tárgya, majd hitt a mult viszszáidézíésébén, a bistorizus világába^ á természettudományokon ftflelkesüü ve, hitt a valóság Csontig ható megi ismerésében, majd bitt a művészetbe* magában, há másképp nem, hát l'art pour l'art s végül nitt abban, hogy » művészet kifejezheti a kiFcjezh(;tétlent ... mig eljutott addig, hogv a fesb tnénvt s a szobrot nélkülözni tnd..j ... A festő szeme helyébe, a masittf hideg, de érzékeny lencséje lépett; hogv az emberiség lankadatlan kép; éhségét kielégítse... A világ minden sarkán, rotációsok milliárd példányban öntik a mélynyomásos, fillérekért megszerezhető képeslapokat, melyét hazavisz az ember s vacsorája után rádiója mellett lapozva, mindent Iá mi érdekli, s mélynél grandiózusabb drámát egy Michelangelo sem tárhaf elébe: a világ minden eseményét s gigászi gépeknek az ókorban elképzeli hetetlen összecsapását, az egyetlen! műfajt, amely mégis megmaradt. tnW élté a többit s ez a Csatakép...* sóhajt sötéttétóan egy esztéta! A hit sohasem pusztulhat el! MW vészetiink hite. örök metamórfózi! sán eltávolodhatott az örök szépség, ideáltól, a mult visszaidézésétöl. vsgv a természettudoníánvok rcSlizmusátö^ a metafizika Világától, de ujből még) találja magát, régi és mindig nj hite kibontakozásában: a hagvómányoko* épült uj formaideálb'an. a keresztény humanizmus örökérvénvfi tételébeú mit a némzeti érzésvilág forró kntté nában csodákra képes műremekké foH inni: az igazi és nemes, magvar lé'M ptefhen 30 százados pótlékot kell fizetni az OTI-járadékok után A hivatalos lau csütörtöki srámíl közli a hfliigyminiszter fen'tlelrtéí az öregségi, rokkantsági, özvegyi éí árvajáravlékban részesülők' rendkíj vüli pótlékáról. A rendelet érteiméi Iten az ezután történő járádéítmeg állapításoknál a fokozódó járadék, részt kidőn-külön kell kiszámítani azokra a járulékKetekre, amelyekei a biztosított az 1941. november 80. napjáig és azokra a. járulékHetekrg amelyeket a biztosított az 1941. ért november 30. napjától követő idő* ben töltött kötelező biztosításban] Az 1941. november 30. napjáig fiw töltött járulékbetek alapján az 194b évi deRember 1. napjától járó fokozódó járadékrészbez 30 százalék rendkívüli pótlékot kell HOzsászámv tani, az 1941. november S0-ika ufóit betöltött .iárülékhetck alapján pá rá fokozódó járádekrészbez rendkívüli pótlékot Hozzászámítani nem szabad. A továbbiakban kimondja a mm •delet, líogy mindazok, akik éddií já'fádékot kaptak, J911. december i tői számítva 30 százalékos rendkívüli pótlékot kapnák. járadékul titán s á rendkívüli pótlék jár azoknak ís, akik' az 1600/1941. M. E. számú rendelet alapján segélyben szesűlnek. Nem járadékszerű szolgáltatások (végkielégítések) óik* remikívüli pótlók nem jár, kivért azokat az eseteket, amikor a véíkr elégrités összege az igényjogosult' tftsílöfetö Járadékhoz igazodik. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ-