Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-21 / 16. szám

Vásárhelyi hirek A vásárhelyi ármegállapító hatóság az ősszel a tűzifa jelenlegi aránál valamivel olcsóbb helyi árakat dolgozott, ki Vásárhely területére. Az új árakat jóváhagyás végett felterjesztettek az árkormáuyhíatossághoz, válasz azonban mindez ideig nem érkezett. A helyi ármpgfállapító hatóság inost sürgető felterjesztést intézett illetékes helyre. A vásárhelyi méntelep parancsnokság és a lótenyésztő bizottság vasárnap tartotta meg a vásártéren a lósorozást Lázár Lajos gazdasági főtanácsos vezetésével. Husz lovat, 8 méncsikót .és 12 kancát váasztottak ki abból a célból, hogy Vásárhely lótenyészetét képviseljék » tavaszi mezőgazdasági kiállításon. Dr. Czakó Lajos tiszti főorvos hirdetményben közli, hogy a belügyminiszter rendelete értelmében a Pasteur-oltások elvégzésével' január L óta a városi kerületi orvosok vannak megbízva. Akit kutya, vagy macska mar meg, forduljon sürgősen lakhelye szerinti illotékes városi orvoshoz, aki, ha szükséges, elvégzi rajta a Pasteur-oltást. —o()o— — Beszakadt a jég a szán alatt. Temerinből jelentik: Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt Tcmerinben. Ifj. Wolpert József jómódú gazdálkodó a szállásra igyekezett szánján. Útközben, a sötétben eltévesztette az utat. A lovak az egyik legelön akarták áthúzni a szánt s ahogy letértek az útról, belezuhantak egy mély árokba. A vékony jégréteg beszakadt alattuk és a két ló a vizhe zuhant. A szánról lezuhanó Wolpert is a jeges vízbe esett, de öt az utolsó pillanatban sikerült kimenteni. Két lova azonban megfulladt. — Megjelent a repülök két lapja. A líorthy Miklós Nemzeti RepülőAlap támogatásával szerkesztett repülésügyi folyóirat uj száma most jelent meg. Repülőemlékek a hadimúzeum repülőtermében cimmel rendkívül érdekes cikket közöl a lap Raczkó Lajos tollából. Különös figyelmet érdemel még vitéz Iiefty Frigyes cikke a repülőkönyvekrőL valamint Szilass Tibor és Nagyiványi Zoltán novellái. Képekkel tarkított cikk keretében számol be a lap a német Légierők uj iskolagépéről, valamint a repülőgépanyahajókról. A légi krónikát Bisits Tibor repülőőrnagy, mig a világ repülöhireit Udvary Jenő százados ismerteti. A szokásos rovatokon kivül repülőregényt is kőzöl az u] szám. Jánosy István szerkesztésében megjelent Magyar Szárnyak mindenütt kapható. Ara 50 fillér. A magyar fluK repülőlapja az >Ifju Repülő* uj száma ís most jelent meg. Egy modell elindul cimmel igaz történetet közöl a lap, a világháború előtti időkből. A Vöröskeresztes repülők munkájáról dr. Pados Pál, a zárttéri >kacsa« tnodeli építéséről Benedek György ir. Az érdekes beszámolón kivül a lap teljes modell tervrajzot, valamint modell építéssel kapcsolatos ismertető cikket is közöl. A rendkívül szépen illusztrált folyóirat mindenütt kapható. Ára 30 fillér. Mutatványszámot a két lapból a kiadóhivatal." Budapest, VII., Király-utca 03. kívánatra ingyen küld. — Pászkahirdetroény. A Szegedi Izraelita Hitközség közli tagjaival, bogy a közellátási miniszter u( rendelete értelmében a többszörös, ellátás elkerülése érdekében a hivek pászka•zükségletüket csak kenyérjegyeik beszolgáltatása ellenében kaphatják meg. A kenyérjegyeket a legsürgősebben, Január 27-én délután 5 óráig a hivatalos órák alatt kell a hitközségi irodában (Margit-utca 20.. I.) beadni. Egy kg pászkához, vagy pászkadnrához <5 Harab kenyérjegy adandó át. Híveink » birtokukban levő még le nem járt kenyérjegyről előre is levághatják a február—április 15-ig érvényes szelvények bármelyikét. A pászka árában kilogramonktnt 2-50 P a kenvérjegyek átadásával egyidejűleg a hitközségi imyAáawtí k&setenöci. 107 Értekezésem a tamtóbácswal Szivet megrepiegletiea piliéz a hf> Csak az ablakból nézem, nem vehetek benne aktiv részi, mint valamikor régen, amikor a legnagyobb gyönyörűség volt térdig gázolni benne. Bele. temetkezni teljesen a fehérségbe, szeretni azért mert febér és tiszta s nem vagyok kénytelen arra gondolni, hogy mocskot tipornak bele érzéketlen törtetők. Istenem, vajakor órákon át mentem és esak mentem előre, bokáig ért-e, vagy térdig? r olyan mindegy volt. Nem is igaz. nem mindegy. Minél nagyobb legyen, takarjon él, szépítsen meg mindent. Mennyire resoektálja a kéményből felszálló füst is ezt a világot, ámelv karácsonyfákkal tűzdeli tele- 'az utcákat, a parkokat! Csak bátortalanul tör elő a prémmel szegélyezett tégla-otthonból. közben haragos feketére reked a hangja, de hirtelen magához tér és belesimul a nagy összhangba, alkalmazkodik. Nyáron néha lelkiismereti furdalásom támad, hogy nem használtam ki a tél minden szépségét, valahol könnyen . vettem a dolgot, felületesen, nem méltányoltam eléggé három szál varjú színfoltját, sorsukat nem követtem elég utánjárással. Vájjon megvannak-e még és merre járnak? Épp igy keresem u problémát, hogy a házi galamb miért repül az utca fáira, mit keres ott. ahol rendes körülmenyek közölt keresni valója nincs? Egyszer már szóba kell hozni Kiss Feri bácsival a dolgot. Mindenkinek van olyan emléke, amiről nem tud számot adni, hogyan fészkelődött meg benne, — esetleg sokkal fontosabb dolgok rovására. Igv él bennem közel ütveD éve egy novella emléke. Abonyi Árpád irta a Magyar. Szalon-ban, a multak ezen artisztikus bavi szemléjében. Egy számnak forint volt az ára, de garasaimat arra spóroltam, hogy megvásároljam. Abonyinak sok boszniai emléke volt s égv katonai őrszemet irt meg a novellában. Szolgálatba küldik óriási havazásban s a katona megy, megy, egyre kevesebb rész látszik" ki belőle, már csak a szuronya mered neki a támadó hópihéknek, aztán gyanítani lehet, bogy valami élő tömkeleg inozog a gyilkos fehérségben, amig minden eltűnik és elcsendesedik. Nagy, szent békesség van itt késő tavaszig, amikor elolvad a boszniai sok hó s előkerül egy csonttá fagyott ember az öreg Werndlpuskával. Soha el nem tudom felejteni, télen látom már az első bópihék jelentkezésénél. Annvi a ráérő ember, aki önálló alkotás helyett a mások dolgát piszkálja kutatja. — valaki megkeresheti. Vagy talán napjainkban az ilyesmi már nem újság? Azonban történnek csodák és 'gy esett, hogy mégis csak kikerültem a szobából. Szükség van az ilyesmire, hátha elfeled az ember járni. Nem is éreztem a hideget, pedig előzőleg az ártott meg. mig most a sűrű hóesés szépsége érzéketlenné tett minden mással" szemben. A legjobban a gyerekek tetszettek, kipirult arcocskák, szilaj mozdulatok, az életőröm akkora megnyilvánulása, hogv ma különösen jól esik. Gimnazista kislányok fejüktől kezdve fehérek, az iskolatáskájuk a hóra téve, ők maguk a hógolyózás örömeibe merülve. Hála Istennek, nem csak a fiuk tudnak pajkosok lenni! Annál jobban bántott egy kis csoport, Most jötték az iskolából, kettős rendekben es szigorúan facsenietézve, hátuk mögött a tanitóbácsi, aki minden mozdulatukra figyel. Ha valamelyik egy centimétert elferdül, már ott az intő szó. — Mit csinálsz? Be a sorba! Égő szemük az ut összegyűlt havát leste, egy-egy mozdulatuk vonagló vágy, hogy résztvegyeuek ők is a téli szórakozashan, ám arról most szó sem lehet A tanügy éber őre elvezeti őket valamely nevezetesebb csapásig, ott oszlanak szét utcák szerint. Hát mondok magamban, itt valar mit tenni muszáj. — Adjon Isten, kedvos tanitóbácsi, kurjantottam nagyot, de rég láttam mit csinál? Régi jóismorös, kiterjeszti kövér két kariát — Lam, lám, csakhogy találkozunk még egyszeri Aztán a k-'s nyájára tekint __ Gws&rekek. rendbeal Én tempósan megállok. — Próbára engedtek ki, mondom, csak apró ütemekben szabad járnom. Emlékszike, a nyáron nagyon érdekelte valaki, de akkor nem tudtam {óla sokat. Most már referálhatok. — Ugyan, ne mondjál — csattan fel a hangja. Látom, még a nyárnál is jobban érdekli a/ eset — Nagyon gyanús volt. naggyon gyannus. i — Joggal, felelem ujabb megállást | vezényelve. — Jaj, a pulyáini, — kiáltja kőzte, mert hogy a gyerekek már jelen tősen előrehaladtak. Sőt látom, hogy felbomlott a soruk is, az egymástol való .centiméterek megnőttek, egy tömzsi lurkó lehajol, hógolyóért. — Hagyja őket, mondom tanitóbácsinak és bevonom a mellékutcába, mert hogy ott nem fú a szél. De ezt a történetet faggvúzza meg, ilyet reg hallott! Fájdalmas pillantást küld még a gyerekek után, kiáltana is valamit, de hiábavaló, mert már nem hallanák meg, azonfelül úgy állítom a sarokba, hogy ne lássák meg az édes apró gazemberek, akik ebben a pillanatban benne vannak a hó kellő közelében, úgy dögönyözik, havazzák egymást. Nem is akartam én egyebét Tanitóbácsi izgatottan hallgatja az igéimet, öt most nem érdekli más. A történet, amit elmondok neki, alapjában véve ártatlan, hiszen senki sincs any. . nyira elzárva a rémhírek forrásától, mint én, ha azonban legközelebb valami fantasztikus mese részleteibe . kevernének bele, méltóztassanak enyí hitő magyarázatul hozzája fűzni a most feltárt előzményeket is. , l> E í. M A G Y A R O R S Z A G J ! Szerda, 1942. j a n n 4 r 91, I •ammjaiaomiusi umaiu. mm "i mbimuni,imi iái Modern gyeritíielc&ocstk 330 a legjobb kivite ben Gróf Apponyi Aibert-utca 15. ftrisíel üMíosnái jw színház = Február elején kezdődik Szabadkán a téli szinievad. Szabadkáról jelentik: Kardoss Géza szegedi színigazgató tervbevette, bogy "társulatával időnkint vendégjátékokat rendez Szabadkán. Az első vendégjáték hétfőn este volt, amikor a szegedi társu-t lat Herczeg Ferenc »A hid* cimü történelmi drámáját adta elő. A' kultuszminisztérium megengedte Kardossnak, hogy ebben a hónapban összesen tíz előadást tarthasson a szabadkai színházban. erre azonban most már előreláthatólag nem kerül sor, mert február elején megkezdődik Szabadkán a téli sziniszezon. Ugyanis Kőszegi Géza, a Szabadkára " beosztott egvik stagione igazgató, aki jelenleg Székesfehérváron játszik és februárban Győrött akarta folytatni szezonját, ugy határozott, hogy a iövő hónapban mégis Szabadkát keresi" fel. Kőszegi Géza pár nap óta Szabadkán tartózkodik. ahol a város vezetőségével megbeszélte az évad nyitásával kapcsolatos kérdéseket, bemutatta 40 tnjru mjivészsaemélyzetének névsorát, valamint a műsorra tűzendő darabok listáját. A gazdag rcportoáron ugv a prózai, mint a zenés darabok sorában szép, értékes és vonzó- darabok szerenelnek. Kardossék igv most már legfeljebb két-három előadást tartanák még Szabadkán. = Sándor Iza a Vígszínházhoz szerződik. A Délmagvarország egvik legutóbbi cikkében felhívtuk a figyelmet Sándor Izára, a Rardoss-társulatnak már sokszor méltatott drámai hősnőjére. akinek tehetségét régesrécen parlagon heverteti a szinház igazgatósága. Sándor Iza tehetségét ha a szegedi szinház igazgatója nem is, do a budapesti Vigszinház igazgatója. B6kav János, a jeles iró felfedezte. Legutóbb Horváth Árpád, a Vigszinház főrendezője járt Szegeden és megnézte Sándor Izát egvik szerepében, nyomban utána a budapesti színház igazgatósága szerződést ajánlott fel a szegcdi színésznőnek. Sándor Tza őrömmel fogadia volna el a megtisztelő ajánlatot. Kardoss igazgató azonban nem járult hozzá a vele kötött szerző, dús felbontásához. Amint értesülünk, igv Sándor Tza szegedi szerződésének lejárta után. a jövő szezonban kerül a Vígszínházhoz, de esetleg egv darabban vendégként már ebben a szezonban fellép. Szeged sz. kir. város polgármeslőrétől 2547/1942. II. sz. Tárgy: Gazdaság) munkavállalók kö-' telező öregségi biztosítása. hirdetmény A gazdasági munkavállalók köte lező öregségi biztosításáról szóló 1938. j évi XII. t.-c. végrehajtása tárgyájba-n kiadott 87000/193S. F. M. sz. ren| delet. 21. szakasza értelmében a -gazI dasági munkavállalók kötelesek ! minden évben legkésőbb január hó yégóig az előző évi bélyeglapjuknak beszolgáltatása végett' biztosítás' könyvüket a lakóhelyük szerint illetékes községi elöljáróságnak bemutatni. Felhívom ennélfogva a város belterületén, a városkörült feketeföldeken, valamint Röszke és Szentmihály telek kapitányságban lakó gazdasági munkavállalókat, hogy a belterületi elsőfokú közigazgatási hatóságnál (Városi bérház II. em. 19. ss.), az Alsótanyán lakó gazdasági munkavállalókat, hogy az alsóközponti elsőfokú közigazgatási hatóságnál, n fel sőt anyai gazdasági munkavállalókat pedig, hogy a felsőközponti elsőfokú közigazgatási hatóságnál biztosítási könyvüket a» 1911. évi bélyeglap beszolgáltatása végett f. évi január. 31-ig mutassák be. A biztosítási könyv bemutatásakor kötelesek a gazdasági munkavállalók szolgálati cselédkönyvöket, vagy munkásigazolvdnyukat it bemutatni. Ezzel kapcsolatban felhívom a biztosítási kötelezettség alá eső gazdasági munkavállalókat, akik a biztosítási könyvet ezideig netán ] még nem váltották volna ki, hogy ! a biztosítási könyvet haladéktala| nul váltsák ki. Az 194.1. évnek a várakozási időbe való beszámítása a munkavállaló javára esak afekoí biztosítható, ha a bélyeglapon 15 heti járulék le van róva, vagyis .arra legalább 3 P bélyeg van. A já-. radéktörzspótlék pedig a munkavállalóknak csak olyan év után számítható be, melyben legalább 25 heti járulékot rótt le, vagyis a bélyeglapra legalább 5 P bélyeg van felragasztva. Annak a munkavállalónak, aki az 1941. évben mindvégig keresetképtelen volt s emiatt gazdasági munkát nem vállalhatott, tehát járulékot sem róhatott le, a keresetképtejenségét tiszti orvosi bizonyítvánnyal kell igazolnia és ezt a bizonyítványt a bélyeglappal együtt be kell szolgáltatnia. A tiszti orvosi bizonyítvány az 1938. évi XII. t.-C. 38. szakasza értelmében -díj- és illetékmentesek. Az a munkavállaló, aki az 1943. évben két hónapot meghaladó katonai szolálatot teljesített, katonai parancsnokságának erről kiállított bizonyítványát köteles a bélyeglappál együtt beszolgáltatni, i Szeged, 1942. január 17 . Dr. TÓTH BÉLA I* h. polgármestert.