Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-21 / 16. szám

Véres szerencsétlenség | a horgosi pályaudvaron) Tolatás közben a vonat levágta »gy szegedi kocsifékezö lábát (A Délmagyarőrsság munkatár­sától) Súlyos vasúti szerencsétlen­ség történt kedden hajnalban fél 6 éra tájban a horgosi pályaudvaron­Szalma László 22 éves Szeged, Fa­ragó-utca lt szám alatt lakó MÁV munkás a Szegedről Zentara tartó tehervonaton volt szolgálatban. Horgoson a vonat tolatott és a fé­kező leszállt, hogy két kocsit össze­kapcsoljon. A lépcsőkről olyan sze­rencsétlenül lépett le, hogy elesett ét a vonat kerekei alá került. A ke­rekek ballábál térden félül levág­ták, jobblábát pedig összeroncsolták. A súlyos sebesültet dr. Rennich János községi orvos részesítette első regélyben, majd Szegedre szállítot­ták a sebészeti klinikára, ahol mind « két lábát amputálni kellett. Szal­ma László állapota súlyos, életveszé­lyen. A szegedi rendőrség nyomo­zást indított, hogy a súlyos szere n­stétlenségért kit terhel felelősség. Mibe kerül Szegednek a kultura A zeneiskola, a muzeum, a Somogyi-könyvtár, a szinház és a kuJturegyesületek segélye­zése a városi költségvetésben Betörés a Margit-utcai hitközségi székházban Zsákmány nélkül távoztak a véletlenül megzavart betörők (A Délmagyarország munkatársától) Vakmerő betörés történt keddre vir­radó éjszaka a zsidó szentegylet Mar­git-ntcai irodájában, a tetteseket azon­ban mielőtt dolgukat elvégezhették volna, a házmester megzavarta, igy csak rombolási kár keletkezett. Az izraelita hitközség takarítónő­je reggel fél 6 óra tájban, tehát a szo­kásos időben becsöngetett az épületbe, előbb azonban észrevette, hogy a hit­község két kapn melletti földszinti ablakát az éjszaka beverték. Papp József házmester a csengetésre ki­jött és kaput akart nyitni, a kulcs azonban nem nyitotta a kaput Nagy kínlódás következett és csak nehézség­gel tudták kinyitni a zárat. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy az éjjel betörők jártak a hitközségbén. Rögtön látták, hogy a kapn diszpántját ismeretlen betörök lefeszítették és elgörbült álla­potban a koesint hóbuckát közé dob­fék. A gvanus felfedezés ntán nyomban az irodába siettek, ahol minden a leg­nagyobb rendetlenségben hevert Ér­tesítették a rendőrséget, ahonnan bi­zottság szállt ki a helyszínre. A bi­zottság megállapította, hogv a tette­sek a betört utcai ablakon keresztül behatoltak az épületbe, majd innen az irodába jutottak, ahol először az íróasztal fiókjában kerestek pénzt. Mikor itt nem találtak, a sarokban levő Werthcira-szekrennyel próbálkoz­tak meg, amit állványéról ledöntötték a földre és a tetején levő holmikat szétszórták a földön. A pénzszekrénvt lefektették a földre és a hátsó részét akarták megfúrni minden bizonnvaL Ekkor azonban Papp József házmes­ter lakásában meggyújtotta a lámuát mert gyomorbajos lévén, orvosságot akart bevenni. A tettesek a felgyulla­dó fénvből azt hitték, hogy észrevet­ték őket uavhogv mindent otthagyva, az ablakon keresztül eltávoztak Va­lószínűleg többen voltak a tettesek, akik először á karún akartak beha­tolni 'az énületbe Erre mutat, hogv * karw zárját megrongálták Megállapí­tották'. hoov a betörés fél 1 óra tájban történhetett. A házmester ugvanis kö­rülbelül ebben az időben gyújtotta meg a lámpát. (A Délmagyar ország munkatár­sától) Nemrég számolt bo arról a Délmagyar ország, hogy a város knl­turtárcúja lényegcsen nagyobb költ­ségvetési keretek között dolgozik az idén, mint az elmúlt esztendőkben. Beszámoltunk arról, hogy az isko­lákra közel egymillió pengőt fordít az 1942. esztendőben a város. Ezen­kívül természetesen egyéb kulturá­lis kiadások is szerepelnek tisztes számban a város költségvetésében. A városi zeneiskola, a könyvtár, a színház, a különféle kulturegyesü­letek segélyezése további jelentős összeggel emeli a kulturtárea költ­ségvetését. Érdekes bepillantani az egyes tételek részletes adata! közé: milyen kiadásokat és bevételeket kell számontartani egy-egy iskola, vagy kultúrintézmény fenntartása ügyében. A zeneiskola költségvetése A városi zeneiskola részletes költség-vetése például a következő képet mutatja: A személyi kiadások — a tanerők fizetése — 65.111 pen­gőt tesz ki ebben az évben- A fűtő díjazása 840 pengő. A zenedei helyi­ségek takarítása költsége 120 pengő. A helyiségek fűtésére 1839 pengőt irányoztak elő, a helyiségek világí­tása 300 pengőt emészt fel. Az iro­dai átalány 300 pengő, „apróbb ki­adásokra és hangjegy beszerzésére" 500 pengőt vettek fel a költségve­tésbe. A zongorák hangolása 200 pengőbe kerül, a hangszerek jókar­bantartása további 300 pengőbe. A zeneiskola évi bére 7400 pengő, a tandíjkezelésért járó jutalék fejében pedig 170 pengőt fizet ki a város, összesen tehát 77.000 pengőt kőit el Szeged a városi zeneiskolára. Erre fedezetként tandijakbői és felvételi dijakból 18.800 pengőt vess be a vá­ros, Muzeum és könyvtár Több mint 20.000 pengővel költ kevesebbet a váfos a Somogyi­könyvtárra és a városi muzeumreT: pontosan 53.058 pengőt irányoztak elő erre a célra a város költségve­tésben. Ez az ősszeg a következő­képpen oszlik meg! A személyi járandóságok, a mú­zeumi és könyvtári tisztviselők és alkalmazottak fizetése 23.733 pengő. Ez a legnagyobb tétel. A könyvtár gyarapítására a városi háztartásból 3000 pengőt, államsegélyből 600 pen­gőt és a belépődíjakból 1000 pengőt fordít a várös. Könyvek és folyó­iratok bekötésére 1000 pengőt irá­nyoztak elő, nyomtatványok és iro­daszerek beszerzése 200 pengőbe ke­rül. K múzeum gyarapítására felvett összegeket a költségvetésben sorra indokolja a város vezetősége. „A múzeum gyarapítására, továbbfej­lesztésére a városi segélyből 20no pengőt, az államsegélyből 600 pen­gőt, a belépődíjakból 1000 pengőt fordít a város". 'Ásatásokra, kuta­tások" költségéire mindössze 800 pen­inagyar enekesrlő minden este én -ke __ zenekara muzsikát TélírOesÉttáfembeír."Tulajdonos és?rey J 'zsefné. FÍRIVPIpIüV Móriósy Kata'in I Így ÜMÍI8I • Rídi'bőt ismert Fátyol J nc»í gót irányoztak elő, annyit, mint az elmúlt esztendőben, bár a díjak az­óta lényegesen emelkedtek. Konzer­válásba, fényképezésre, irodai szerek beszerzésérc 600 pengőt irányoztak elő. Kiállítási tárlatokhoz 1000 pen­gőért szerez be szekrényeket a vá­ros. A múzeum telefonköltsége 160 pengő, az épület fenntartása 9000 pengőt emészt fel. A Somogyi­könyvtár telefonköltsége 160 pengő. A helyiségek fűtése 3145 pengő, a fűtő díjazása 1070 pengő. A szüksé­ges üzemi anyagok beszerzése 300 pengő. A laboratóriumba 750 pen­gőért bevezetteti a város a gázt. A könyvtár világítása 960 pengőbe ke­rüL Takarítási költségek 500 pengőt tesznek' kí. A múzeumi őrök díjazá­sa 620 pengő, irodai költségek 300 pengő és végül a központi fűtőbe­rendezés fenntartása 500 pengőjébe kerül a városnak. Ezekre a kiadá­sokra fedezőként mindössze 4200 pengő mutatkozik: 3000 pengő belé­pődíj és 1200 ppngő államsegély. A Városi Színház AB annyiszor emlegetett Városi Szinház 52.411 pengővel szerepel a város költségvetésében. Az összeg a I következőképpen oszlik meg: A színházi személyzetnek a város ál­tal kiutalt fizetése összesen 2095 pengő. „A városi színház igazgató­jának készpénzsegélyezése a szerző­dés alapján a 4/941. k"gy. hat. alap­ján" 25.000 pengő ... A színház fű­tése 11.516 pengőjébe, a szinház vi­lágítása pedig 12.000 pengőjébe ke­rül a városnak. A szinházi fűtőtes­tek fenntartására és javítására 1000 pengőt irányóztak elő, szőnyegbe­szerzésre 800 pengőt. A színházi épü­let, felszerelés és kellékek tűzbizto­sítás! díjának az 1947. június 30-ig terjedő időre évi díjként fizetendő összege 2567 pengő. Az épület fenn­tartására 20.000 pengőt vettek fel a költségvetésbe, 13.500 pengővel töb­bet, mint az elmúlt esztendőben. A Városi Színházra fordított költségek végösszege 75.000 pengő. Közművelődési intézetek és egyesületek A' város állandó segélyben rósZ­siti a különféle közművelődési, tár­sadalmi és kulturális egyesületeket és intézményeket. A Cserkészszövet­ség 1000 pengőt kap, a Légoltalmi Liga házbére 1400 pengő. A Katoli­kus Leányok Országos Szövetsége lakbér fejében 600 pengőt. Sgyanezt a lakbért megkapja a Cserkészszö­vetség is. Az Országos Méhész Egye­sületnek évi 7 pengőt fizet a város tagdíjként. A Magyar Városok Or­szágos Kongresszusának ugyancsak tagdíjként 1200 pengőt fizet Szeged. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagdíja 150 pengő, a Pol­gári Lövészegylet segélye 2800 pen­gőt tesz ki. Az Országzászló fenntar­tására és gondozására 120 pengőt fordít a város. „Különféle segélyek" cím alatt 10.600 pengőt .voltok fel a város költségvetésébe. A Vivó Egye­sület 800 pengőt kap. a Revíziós Li­ga "500 pengőt, a SzAK 3000 pengőt kap Szeged városától. A magyaror­szági olasz kulturintézetnek 6nf» pengőt, a Pusztaszeri Árpád Egye­sületnek 2250 pengőt ad a város, a Filharmonikusokat pedig 1000 pen­gővel segélyezi evenként. Az isko­lánkívüli népművelés évi költség* 10.000 pengő. „A művészek támoga­tására műtárgyak — képek, szobrok — beszolgáltatása ellenében átenge­dett 9 lakás bértérítménye 5560 pen­gő. A segélyezések, tagdíjak végösz­szege 42.187 pengőt tesz ki, A Leven tealap segélyezésére 50 ezer pengőt fordít a váfos, Horthy Miklós kormányzó emlékművének költségeire 6000 pengőt irányoztak elő ebben az évben. Ezekkel az ösz­szegekkel együtt — az iskolai költ­ségvetéseken kívül — 303.223 pengőt teszi ki a knlturtáfCa költségvetése. Ha ehhez hozzáadjuk az iskola költ­ségelőirányzatokat is, akkor több mint másfélmilliós knlturtáfWai költsé<-v"to=cr>l állunk szemboTí. minisztertanács Budapest, január 20. A kofmány tagjai Bárdossy László miniszterel­nök elnökletével kedden reggel S órakor minisztertanácsra ültek Ösz* sze, amelyen folyó kormányzati ügyeket beszéltek meg. A miniszter­tanács -délután 2 órakor ért véget. Fodor Görbe Péter „görbe dolgai" a törvényszék előtt Két és félévi fegyházra ítéltél' a notórius betörőt (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Bókay-taná­csa kedden tárgyalta Fodor Gör­be Féter 24 éves többszörösen Bünte­tett szegedi gyárimunkás ügvet, akit az ügyészség kétrendbeli lopás bűn­tettével vádolt meg. Fodor Görbe Péter november 8-sr» virradóra Nagy István makói gaz­* dálkodóhoz tört be. A Bethlen-utca 50. számú házba ugy jutott be, hogy » kapu lesőlyukán az üveget beverte ős benyúlva, kizárta a kaput. A többi zá­rat álkulccsal nyitotta ki. Nagymeny­nyiségű ágy- és ruhaneműt vitt el mintegy 50Ü pengő értékben. A lopotl holmit részben Makón, részben Szege­den eladta. Nagy Istvántól tollat le­lopott és ezt Dégi Ferenc makói zsibárusnak adta el. A lopott holmik ért vallomása szerint összesen lf pengőt kapott, amelyet italra és szú rakozásra költött. Nemsokkal ezután az egyik délelőtt betért ifj. Siket Jo­zsefné vendéglőjébe, hogy egy pohai bort igyon. Itt egy óvatlan pillanatba? a pohárszekrényből 3 pengőt akart el lopni, de tettenérték és átadták a rend őrségnek. ,,, . A keddi tárgyaláson a vádlott ta­gadta, hogy elkövette a lopásokat és azzal védekezett, hogy a jelzett időben nem is volt Magyarországon. A biró ság azonban ennek a vallomásaim* nem adott hitelt, mert a rendőrségen annakidején részletesen beismerte a betörést és a vallomás alapján meg ts találták nála a lopott holmi egy ré­szét. A kihallgatott tanuk szinten megerösitették a vádat. A bíróság en­nek alapján Fodor Görbe Pétert jog­erősen 2 és félévi fegyházra itójte A tárgyaláson dr. Ilyés Tivadai királyi ügyész a tanúként szereplő Dégi Ferenc ellen is vádat emelt, mer az ügyész szerint Déginek tudnia ';el lelt volna a megvásárolt toll lopót' voltáról. A bíróság a tnnuból lett vád lottat tulajdon elleni kihágásban mer dot+a ki bűnösnek és nem jogé:­100 pengő pénzbüntetésre itélta .

Next

/
Thumbnails
Contents