Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-20 / 15. szám

DÉL»AGY AMIRSZAa Kedd. IMI január 9) 8 hónapi börtönre ítélte a szeded' törvényszék a magyarságot gyalázó villanyszerelőt Olyan felzúdulás volt ellene a színmagyar Doroszló faluban, hogy Zomborba kellett költöznie (A Délmagyarország vftál) Prans JAofli 28 érés towa* léi villanyszerelő nesnretsryaláráei ügyét tárgyalta Kétffiu a szegedi törvényszék ötöstanáraa. Franz. mint m wwnhori villanyáélep alkahnanottja. t áofoffl dl vfl* WrámimfíjiiV tanadéftárol rolt wtfbfivt. Tafriy jéifiwbfin péníbtDióst versei! (wetti a tnmh námlijii si© g yreilf féee, kertien hrwílzölait hóndfett rramúwl ée UH kéf tol©, Miért rteetl kabátja kihajtóján a VoHrsb#nd jelvényét, hímen tudomása szerint mindig magyarnak vallotta magát és magyarságát, a szerb urélom alatt is Hangoztatta. A pénxbrezedő éktelen harapta gerjedt, megfogadta magyarságát, ötösen sértő és gyalázkodó kifejezéseket használt a magyarsággal szemben, majd nmt mondotta, hegy hiába állították fel a templom előtt az Orszájraásrtót, 6 nem emel előtte kalapot. Franz elten nemzetgyalánó kijelentéseiért eljárás indult. A Hétfői tárgyaláson Franz János tagadta bűnösségét, hangoztatta, hogy jó magyarnak tartja mayát. gyermekkora éta a szinmagyoit lakosságú TWomló községben •I. ahol még a német-nevű polgárok is magyarít! Kernéinek, f) b Hsak magyarPl beszél, németül nem is ind. Sírva panaenolta el. hrtgy a Dióziókn'ál történt eset 6te olyan felzúdulás volt ellene a faluban, hogy el kellett költöznie onnan és rnóta Zomborhan él. Kétte felmentését. A tanuk ént kihallgatott Dióéi Ferenc és fia. János terhelőm válhattok. Elmondották. Hogy Franzot a szerb megszállás alatt jó magyarnak ismerték, a felszabadulás a tán egye seriben megvdttoeo i t és szinte meghótyagosodva, idegen eszméket kezdett hangoztatni. A* inkriminált kijfJontáeeket Ftau® a fülűk Hallatám tette meg. A tffiüványmék megállapította FraM Jánfle bftnömagét a vádbelí ú fi nreej ekmén yHen Üa 8 hónapi bőr 'ónra, valamint háromévi politikai fátjfyp. FlljAnf) boíW" íéDfi fefiíMiilroffftw wlvihi WfcffHjjNAfj&ifoff fWteUwn, ífy 9/tf HTMnbsv JöjtHárom évre emelték lel Törökországban a szolgálati időt T^tatihni, január 19. Az OF1 tc lenti: A tőrök katonai szolgálat idejét az eddigi 2 évről 8 fvre emelték fel. (MTI) Héfhéftapi börtönre Ítéltek egy sikkasztó és okirathamisitó veit dorozsmai tanítót (A Délmagyarország munkatársától) Nagyszabású sikkasztási ügyet tárgyalt hétfőn a szegedi törvényszék Ungváry-tnnkemn. A vádlottak padján Juharos Dezső íhknndorossmai tanító ült, akit folytatólagosa* elkövetett sikkasztás, valamint magán- és közokirathamisítás bűntettével redőit az űgyásuség. JnKsera 1887-Hen a szegedi Népbanknál henmtatott tartósítási kőtvényre idfcsisWtaMs több kiskundvrozsosai kon* égi előfjdvó nevét és a hamis kötvényre MW pengét vett fel. A pánt a saját eékjnsrn költötte. HHW. szeptemberében iis októheréhen Jwharös testvérét helyettesítette a dorozsmai postaügynökségen. Helyettes sége alatt a dorozsmai Hangya-szövetkezet ogyizben 1325 pengőt adott fel postán. Juharos a pénzt nem továbbította, hanem megtartotta magának és elköltötte. Tavaly áprilisban Gyuris Lajos kigkttndorousmai gazdálkodó nevére váltót hamisított és a hamis váltóra 9f* pengőt vett fel a szegedi Népbankmái. JnHaros üzelmei tavaly nyáron pattantak ki. A megtévedt tanítót letartóztatták, de a vádI

tanára siahadlábra helyezte, meni családja megtérítette as okozott károkat. Előfizetőink havi* se fillérért »tü>fjK»n»[> txsrélhctoek könyvet halmaot a kn*.«za« kétesünk* táréba* MAGYAR NYILVÁNOSSÁG MAGUNK, .VAGY MÁSOK? címmel vezércikket irt Milotay István az »UJ Magyarság* vasárnapi MÁrnában a magyar revízió és a közeljövő útjáról. Cikkének bevezetésében emlékezett arra a husz év előtti közhangulatra, amely a trianoni katasztrófával szemben egyidőre szinte mákonyos álmodozásba ringatott bennünket. A revíziós tervezgetés rózsaszínű reményei után vázolja Milotay lord Rothcrmere fellépésének idejét »A revíziós követelések ügye ebben a mindent ellangyositó légkörben — irja _ egy valóságos pacifista, sőt defetista szemlélet áldozata lett a világbékétől kezdtünk mindent várni, miközben már egyre bizonyosabbá vélt, hogy csak egy nj vflágháborn segíthet mindazon, amit a páriskőrnyéki békék elrontottak és tönkretették*. Vázolja az olasznémet felemelkedés vonalát, amikor bekövetkezett a fordulat — fejtegeti — a mindent-viszakapnnk-kőzvéleménv a maga igazolását látta az ország békés meggysrapodásáhan. •Most minha egy ujabb ilyen hullám, a mindenvárásnak, a defetista minden-mindegy szellemnek egy másik huláma rezegne végig az erre hajlamos magyar közvéleményen, — irta. Minek csináljnk eat vagy azt, hallja az ember léptennyomon. hisz bgyisngy lesz, ahogy a németek akarják, ok ugrik elintéznek majd mindent?... Ez a pasz^ szivitás nagy erényünk tndott lenni a magyar történelem nagy megpróbáltatásai között, mikor ellenállásunknak nem lehettek többé más eszközei, mikor fegvert nem szegezhettünk a fegyver ellen. Akkor ezen a cimen utasítottunk el minden kezdeményezést, mert a némettől jött. Érthető volt, hogy az elnyomótól, a zsarnoktól meg aa sem kellett, aminek különben hasznát táttnk volna. Ez a 49-től 66-ig terjedő korszak azután pgy egész nemzedék lelki, erkölcsi, szellemi felkészültségére kihatott s annak irányát hosszú Időre meghatározta .. A nemzeti passzivitásnak ezek a tüntető nyilvánulása! azonban a mulfhau valami olyasminek a megakadályozására irányultak, ami egy idegen uralom beavatkozását, erőszakra elnvomását, beolvasztási kísérleteit jelentette velünk szemben. Most azonban ez az sj nemzeti po^zszí vitás, csodálatosképpen, éppen az ellenkező irányban működik. Most tétlen várakozásunk nem a németek ellen irányul, őket akarja megakadályozni valamiben, erre nincs irs szükség, mert hiszen semmi rosszat nem akarnak ellenünk. Vem a németekkel szemben vagyunk 'ehát passzívak, ellenkezőleg, az a hi/onyos KöKveleméirv mindent tőlük vár és saját magokkal, a magyarsággal szemben 'jvakoreíja a passzivitást » tétlen aki aat gondolja, hogy bérmilyen formát öltsön i« HE nj Európa, s bármilyet! helyet kapjunk benne, mert ingyen kapjunk, amiért nem kell verekedni. Milotay ezután igy fejezte be rtfekét: »A németeknek nem kellünk se tehernek, se kibiceknek. Mun katársnak kellünk, aki a maga dolgát nem bízza másra, banem kemény energiával, sőt kemény önaéssel önmaga végzi el. Éppen ezért annyira becsülnek majd, amily mértékig a magunk feladataival szemben nelyt tudunk állni, a közös nagy európai erőfeszítésben amely ma még háborút jelent, bogy holnap már békét, de ugyanakkor fokozott épitő munkát, s annál is többet, erőpróbát, versenyt jelentsen minden benne résztvevőnek!* •LEVÉL a BAROSS-SZÖVETSÉG ELNÖKÉHEZ* cim alatt közli az OMKE hivatalos lapja Kontsek Géza, az OMKE alelnökének levelét, amelyet Ilovszky Jánosnak, a Baross-Szövetség elnökének küldött abból az alkalomból, hogy a Baross-Szövetség és a TTringva között bizonyos megállapodások jöttek létre. Á levél bevezető része megállapítja, bogy ezek a megállapodások főként abban csúcsosodnak ki, hogy a keresztény kereskedelem számithat a Hangva segítségére. A levél további sorai kifejtik, hogv a levél küldőjének nézetei miért és mennyiben férnek cl a Hangya elképzetó seitfil. >A magvar kercskedelem el tudja magát látni .áruval _ mondja a levcl —, ha I kereskedelmi tevékenységében ugyanazt az erkölcsi és eszme? támogatást meg kapja, amit a Hangva. Hagyjuk a magyar kereskedelmet, a magvar importőröket természetes viszonyok és fettételek mellett fejlődni. Figyelmen kivíH nem hagyható, hogy Hangya és a magánkereskedők végeredményben versenytársak. Most. amikor a Hangva már talán nem is fokozható jelentőségre és halalomra tett szert és kísérlet történik közte és a kereskedelem közötti együttműködésre, bátor vagyok azt röviden ismertetni — irja. Köz.tudomásn. hogv a Hangva a kereskedelmi alkalmazottak közül a nvngdij reménvében a leg jobb, legérfékpsöbb emM'ranvagof hódítja et áradéi vezetésére, és el látásra Ezek sohasem lesznek önállóak, sohasem lesznek adófizető polgárok" hanem mindig esak alkalma róttak maradnak.* A továbbiakban kifejti a levél hogv bizonyos idő elteltével a Hangra átadhatná az üzletet, az Srndát a Beváít allalmazeátaknak. hogv reze! minél több Önálló Kereskedelmi exisztenciát teremtsen Ez sokkal jobb megoldás lenne, mint az önallósitási alan rendszere — irja —, mert az alan ból támogatott kezdő kereskedő működése közben szemben találja ma gát a Hangyával. Adja vissza tehát a Hangva is — szól a levél b> fejező része — a közgazdasági étet nek" azokat a kereskedő-3ttvedekrt akikre a magyar BatrakoMmnek • .-j „ .. • * '~c tp*. A hétfői türgyaíésou Dezuő azzsl védekezett. Hopy amym gi és családi körülményei kényszer ritették az idegen pénzek elsikkasp* fására, valamint ae okirathamisitásra. Elmondotta, hogry Doroxsmta mint segédtanító működött áz 88 pengő fizetéséből nem tudta eltartani dsaládjdt. Emellett évekkel e* előtt kirabolták és olyan dolgokat' vittek el tőle, amiket részletre vás*. rolt. Hogry a részleteket fizetni tudja, nagyobb pénzösszegekre voW szüksége. A törvényszék mérlegreive azt sá enyhítő körülményt, hogy a vádlót! azelőtt nem volt büntetve és hog^ ap okozott kár mogtérfilt, de súlyosbító körülménynek véve, hogy * bűncselekményeket folytatólagosan követte el, 7 hónapi börtönre ífélte Jühorost, aki belenyugodott m itigj letba, Eltemették Hanauer püspököt Vác, január 19. Országos részvét kísérte utolsó útjára Hanaüer £'. István váci megryéepüspőköt Vasárnap délután 3 órakor az elhuny! püspök holttestét, amely addig a püspöki palota dísztermében volt felravatalozva, Kovács Vince segéd! püspök újból beszentcite. Ezután a kopovzót gyászmenetben átvitték a székesegyházba, ahol a gyászszeif tartásig fel ravatal ózták. A székesegyházban a koporsó elhelyezesd után beszentelési szertartást végzet! Vanyek Béla kanonok, plébánost Sokszáz váci hívő vonult el imád! kozva a koporsó előtt. Hétfőn fdí-J tíz órakor érkezett a székesegyház főbejáratához Serédi Jusztinián hé* boros-hcrcegprímás. A híboros-hoijcegprímás rövid ájtatosság utáni felöltötte az egyházi rúhákat, majd megkezdte az ünnepélyes gyászmisét Gyászmise után a Libera-Szegtartás következett, mire a bíboros főpásztor és az abszolúciót adó püspökök felöltötték a fekete vetfepi? nyepalástot. Az ünnepies abszoluciókat sorrendben Glattfelder Gyula csaná<Sj Shvoy Lajos székesfehérvári, Grősi József szombathelyi megyéspüspök és Kovács Vince váci segédpüspök káptalani helynök adta, míg a zárd abszolúciót a biboros-heröegprímág végezte. Ezután leemelték a ravatalról a koporsót és a piarista diákoS gyászéneke mellette a papok és hívők imái között levitték a zzéke* egyház kriptájába, ahol a végső b» szcnteMs ntán nyugalomra helye* tét ^ Órizetbev®tf»k hat rémhirterjesztőt Budapest, január 19. A rémhirtew jesztéssel és fecsegessél kapcsolatosa® kiadott szigorú hatósásü rcndszaHaÍvok ellenére még mindig előfordul, hogy egyesek kifejezetten nyugtalanító és zavartkeltő szándékkal, vagy pedig meggondolatlanságból és könnyelműségből különböző ártalmas híresztel éseket terjesztenek. A rendőrség és á csendőrség szervei utasítást kaptak arra, hogv ezeket a jelenségeket a* eddiginél is nagyobb figyelemmel kísérjék ée a rendelkezés- ellen vétökel nyomban állítsák elő. A tegnapi napon a rendőrség a következő tcttcnérl rémhirtortesztőket vette őrizetbe eh lenük való hatósági eljárás egyidejű megindítása mellett: Klein Sándort Bernét Győző, steiner Imrei Hohlnteln László. Ballá Cynht ás Róth Alsdáv.