Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-18 / 14. szám

KÖNYVEK LIGETI ERNŐ „Súly alatt a pálma" és „Rózsaszüret" Nemrég hagyta ej a sajtot Ll­jeti Ernőnek, a kiváló tiuélyi író­iak cs publicistának két érdekes es többféle szempontból íigyeleniremél­íó könyve. Ligeti jürnö, a fceliko­tista író és harcos kisebbségi újság­író a román megszállás alatt egyike volt azoknak a magyar toili'oigutók­tak, akik minden hitükkel és tudásuk­iái a magyar szeüemiség fejlődését te felemelését szolgálták. A kisebb­ségi sors legsúlyosabb esztendeiben állt ki a porondra xFiiggetlen Újság* ;ímfi, tiszta humanizmust és iiodai­misáeot képviselő hetilapjával, amely, nek éltető tüze és termékenyítő szel­leme rajta kívül Krenner Miklós, a kitűnő Spectator volt. Erre a szellemi arcvonalra felfigyeltek ideát isi, mint alyan megnyilatkozásra, amely a súlyos időkben "egyre fénye­sebben bebizonyította, bogy »súly alatt növekszik a pálma .. »Súly alatt a pálina« című több, mint 200 oldalas tanulmányában raj­tolta meg most Ligeti Ernő a ki­sebbségi sorsba szakadt erdélyi ma­gyarság szellemi fejlődésének és hő­sies küzdelmeinek történetét. A kötet néhány cikke, feltűnést keltő részle­te megjejent annak idején a xFiigget­len Újság* hasábjain is, természete­sen most egy kis változáson kellett átmennie, helyesebben mehetett át, hiszen, ami akkor sokszor szinte el­viselhetetlen súllyal nyomta a ki­sebbségi szellemi életét, azóta eltűnt s amit akkor el kellett hallgatok az­óta kétszeresen aktuális lett. Ligeti Ernő, a nagyszerű stiliszta és ragyo­góan bátor tollú író szinte félelmetes biztonsággal kalauzol végig tanulmá­nyában az elmúlt évtizedek kisebbsé­gi életén, az erdélyi irodalom, újság­írás, politikai megmozdulások és ygyéb szellemtörténeti megnyilatkozá­sok sorozatán, bevilágít az egyes kor­szakokba, amelyeket: »A hőskor*, »a virágzás kora*. *Á helytállás kora* és a xHanyatlás kora* gyűjtőcímek alatt osztályoz és felvonultatja az er­délyi szépirodalmi, művészeti, zsur­nalisztikái, színházi és politikai vál­lalkozások vezéralakjait, megismerte­ti mindazokkal, akik a trianoni vá­lasztófal árnyékában nem tudták kö­reirőt szemlélni őket, a kisebbségi Clet vállalásának hőseit. A nagyszerű felvonulásból, az arc­vonalból csak egy csoport hiányzik, azoknak felemlítese, akik a hírhedt Marzbesen-Mironescu-törvcny paran­csára nemcsak börtönt, dé »eltiltást« is vállaltak a kisebbségi újságírás szolgálatában. Érthetetlennek tűnik, bogy a tanulmány szerzője, akinek fi­gyelme minden részletre a legtökéle­tesebben kiterjed, elfelejtette volna Krenner Miklós híres húsvéti cik­két, amelyért a nagy erdélyi xerjesz­tfí kovász* börtönt és a betűvetéstől való eltiltást szenvedett. Vagy Fi­gus Albert hasonló sorsát aki az­óta mint országgyűlési képviselő vo­nult be a magyar törvényhozás házá­ba. Hiszen ezek az esetek csak emlé­kezetesebbek és szellemtörténeti szem­pontból is érdekesebbek voltak, mint az a megnyilatkozás, amit mondjuk Arató András tett Nagyváradon?! De ettől a hiányosságtól eltekint­ve Ligeti Ernő tanulmánya értékes és nagy körültekintéssel megirt mun­ka. amely csak díszére válik a kitűnő erdélyi író munkásságának. Az egyidejűleg megjelent xRózsa­szüret* annak ellenére, hogy nem új regénye a szerzőnek.-mert már néhány evvel a most folvó világháború kitö­rése előtt megíródott, döbbenetesen aktuális és mai regény, a forrongó balkán regénye, telve a fojtott leve­gőjű balkáni országok titkaival, érde­kes és rejtelmes alakjaival, földalat­ti mozgalmainal; és sötét gyilkossá­gainak epizódjaival. A szerző a Bal­kánt rózssterniö földhöz hasonlítja. » az ott elő küzdő, furcsa, titokzatos embereket a bódító illatú rózsákhoz, amelvckből százezreket kell lekaszál­ni ahhoz, hogy Cgv pár csepp tiszta, értékes olajat sajtoljanak ki belőlük Míg a xSály alatt a pálma* n nagy­tudásű. kiváló újságírót, a »Rózsa­szürét* az euróoai horizontú regé"v­írót mutatja V Ligeti Ernőben anyaországi nagyközönségnek, amely talán nem értékelte még eddig úgy ezt az erdélyi tehetséget, mint ahogy Erdélyországban az elmúlt évtizedek alatt megtanultuk ismerni és becsülni. (cs. p.) Szeged város területén 1942 január 10-től 17-ig a kővetkező ingatlanok cseréltek gazdát: Márki Péter eladta Ábrahám István­nak Rózsa-u. 22b. számú házát, 83.5 n. öl kertlel. 120 P évi házbérjövede­lemmel, 3200 P-ért. Dönde Józsefné eladta Bálint Fe­renc és nejének Bojárhalom dülöbeli 667 n. öl szántóját. 1.92 K kat. tjöve­delemmel, 1334 P-ért. Koszó József eladta Bénák Mi­hálynak Kissziksós dülöbeli 609 n. öl "szöllöjét, 6.46 K kat. tjövedelem­mel «00 P-ért. Hakovics Istvánné .ladta Bitó András és nejének Róna-u 3b sz. há­zát. 174 n. öl telekkel. 1632 P évi ház­bérjövedelemmel, 22,000 P-ért. Börcsök József eladta Bőrcsök Já nosnak Lengyel dülöbeli 612 n. öl szöllöjét. 6.50 K ka*, tjövedelemmel, 612 P-ért. Peták Ferencné eladta Budai Já­nos és nejének Belső Szatymaz dülö­beli 778 n. öl szántóját 7.53 K kat. tjövedelemmel, 1556 P-ert. Csányi Mátyásnc eladta Gsányi Pálnak Szirtos dülöbeli 3 hold szántó és rétjét, ia43 K kat. tjövedelemmel, 2200 P-ért. Szűcs Borús János eladla Szúcs Borús József és társának Csizikhaloin dülöbeli 1376 n. öl szántóját, 23.22 K kat tjövedelemmel. 5779.20 P-ért Vass Imre eladta Dudás József és nejének Kereseti dülöbeli 833 n. öl szöllöjét 8.85 K kat. tjövedelemmel, 1256 P-ért. Herczeg András és neje eladták Fa Gáspár és nejének Kereszt-u. 6. sz. házukat, 165 n. öl kerttel, 384 P évi házbér jövedelemmel, 10.250 P-Cit. Muharszki András és neje eladták Farkas Jánosáénak, Hóbiártbasa-u. 47a. sz. házukat, 166 n. öl kerttel, 156 P évi házbér jövedelemmel, 7400 P-ért. Frank Mihály és neje eladták Gili­cze István és nejének, Retek-u 6b. sz. házukat, 83 n. öl kerttel, 2000 P-ért. Papdi Lajos eladta Hajbei Józseí­nénab, Velez dülöbeli 1503 n öl szán­tóját. 2.25 K kat. tjövedelemmel. 800 P-ért. Bózsó Lajos eladta Halasi Sándor és nejének Jámtoorka diiiőbeli 3 hold 211 n. öl földjét. 25.99 K kat. tjövede­lemmel, 5011 P-ért. Solymosi Lajosné eladta Herczeg András és nejének Szántó-u. 5 sz. há­zát, 159 n. 61 udvar és KerttuL 336 P évi házbér jövedelemmel. 7600 P-érl. Naíjypál István és társai eladták özv. Katona Mihálynénak Batlagitó dülöbeli 422 n. öl kertjüket, 3.30" K kat. tjövedelemmel, 1688 P ért. Korom Mihályné eladta Kádár Sán­dornénak Puskás-u. 5. -,z. házát, 167 n. öl kerttel. 2.01 K kat. tjövedelemmel, 2600 P-ért Császár Putyi Józsefné és társai eladták Kálmán Pikó Máriának Rösz­kei u. 16 sz. házukat, 156 n. öi telek­kel, 150 P évi házbérjövedelemmel. 4000 P-ért. Lasanc Mihályné eladta Király Im­re és nejének Belső Csórva dülöbeli 2 hold 652 n. öl szántó és szöllöjét, 6.35 K kat. tjövedelemmel. 2568 P-ert. ITrinrich Jánosné eladia Kiri Ba­lázs és nejének Ladányi dülőbeii 1' hold 475 n. öl szöllöjét. 24.32 K kat. tjövedelemmel, 4150 P-ért. Tótli Sándor és neje eladlak Ko­ezor Ferencnek Makkosház diiiőbeli 432 n. öl szántójukat, 7.30 K kai. (jö­vedelemmel, 12.500 P-ért. Dékány Pálné eladta Konkoly Bé­la és nejének Gajgonva dülöbeli t hold vegyes földjüket. 6.13 K ka*, (jö­vedelemmel, 1600 P-ért. Pataki János eladla Kovács Fló­rián és nejének Szikhalom dülöbeli 1102 n. ól szántóját. 10.68 K kat. tjö­vedelemmel, 2000 P-ért. űrt. Magyar Vincéné eladta Ko­vács Hajnalkának Sz;várvány-u la.— l sz házát. 86 n. öl kerttel. 540 P évi házbérjövedelemmel, 24.000 P-ért Márki Antal és neje eladták Már- { ion János és nejégek Szécsi-u 30 és Pásztor-v. 70 est házukat. 166 o. öl ! udvarral. 216 P évi házbér jövedelem­mel, 5050 P-ért. Borbola János és neje eladták Meszes Pálnénak Balástya dülőbeii 959 n. öl szántó és utjukat, 1.25 Kkat. tjövedelemmel. 1000 P-ért. Rácz József eladta Mezcy Simon és nejének Szatymaz kap. 538. sz. há­zát, i hold 300 n. öl szöllövel, 23.28 K kat. tjövedelemmel, 8000 P-ért. özv. Baranyai H. Sándorné eladta Nagy Jánosnenak Kistisza-u. 4. sz házat, 1512 P évi házbérjövedelemmel. 28.000 P-ért. Ábrahám József és neje eladták Németh Pálnak Csizikhalom dülőbeii 760 n. öl szántójukat, 12.82 K kat. tjö­vedelemmel. 2900 P-ért. Szilágyi Mózes és neje eladtak Óiott Ferenc és nejének Hernyós-u. 14. sz. házukat, 173 n. öl kerttel, 140 P évi házbérjövedelemmel, 14.000 P-ért. Engi Lajosné eladta Palatínus Jó­zsefnek Róna-u. 9 sz. házát, 246 n. öl telekkel, 126 P évi házbér jövedelem­mel, 2600 P-ért. Az Ingatlan- és Áruforgalmi Itt. eladta a Szeged-Csongrádi Takarék­pénztár Rt.-nak Városi és Átokháza diiiőbeli 1 hold 364 n. öl vegyes föld­jét szélmalommal. 8.96 K kát. tjöve­delemmel, 1000 P-ért. Rózsa Vilmos eladta Szélpál Pál és nejének Ballagitó diiiőbeli 124 n. öl kertjét 2.09 K kat. tjövedelemmel. 160.20 P-ért. Gémes Józsefné eladta Tanács György cs nejének öszeszék dülőbeii 714 n. öl szántó és szöllöjét. 5.28 K kat. tjövedelemmel, 1200 P-ért. Babarca János eladta Tandari Já­nosnak Vágó dülőbeii 10.12 n. öl szán tó és szöliőjét, 11.25 K kat. tjövede­lemmel, 1300.88 P-ért. Idsb. Molnár Imre és társai elad­ták Terbe Kálmánnénak Csaba-u. 69. sz. házukat, 214 n. öl kerttel. 180 P évi házbérjövedelemmel, 8500 P-ért. Sehöffer István Kiárolyné eladta Tóth Sándor és nejének Szilléri-susár. ut 56 és Retek-u. '2. sz. házát. 197 n. öl telekkel, 384 P évi házbérjövcde­lemmel. 11 000 P-ért. délmagyarorszag u Vasárnap, 1942 jannár 18. II Uri családnál elsőrangú kényelmes bútorozott szobát keresek fülessel, fürdőszoba használattal, eset­leg reggelivel. Sürgős ajánlatokat ké­rek a kiadóhivatalba »Műszaki igaz­gató* jeligére. Slf Szeged sz. kir. város főispán-közellá­tási kormánybiztosától. 41—1942. ke. főisp. sz. Hirdetmény Értesítem a város közönségét, hogy a lakosság és közintézmények építke­zéseihez a téglaszükségletük fedezésé­re kiutalt tégiajTiennyiségröl a mai napig kiállított és általam láttamo­zott utalványokra a szegedi téglag\ á rak 1942. február 10-ig szolgáltatnak ki téglát. A mai naptól kezdve kiállított teg­lautalványok az átvétel napjától szá­mított 15 napig érvényesek. Felhívom a téglaiitalvánnval ren­delkező érdekelteket, hogy a kiutalt téglát a jelzett batáridő után feltét­lenül száliitsák el. mert a lejárt utal­ványra téglát a gyárak nem szolgai­tatnak ki és igénviésiik csak ujabb je­lentkezés sorrendjében és megfele'ó téfflakészlet esetén lesz kielégítve j Szeged. 1942. január 17-én Dr. Tukats Sándor főispán, közellátási kormánybiztos Szeged sz. kir. város polgármesterétől 2271—1942. II. sz. Tárgy: Fodrászipari kiszolgálási dijak emelése. Hirdetmény Értesítem a fodrásziparosokat, hogy a m. kir. közellátási miniszter ur 52.826 —vn. b. 1941. sz. körrendeletével megengedte, hogv a fodrásziparosok a jelenlegi kiszolgálási áraikat 10 száza­lékkal felemelhessék. A felemelt kiszolgálási dijakban a 9080—1941. M. E. sz. rendelettel fel­emelt munkabérek már figyelembe vé­tettek. Az áremelés kiszámításánál kelet­kező töredék 10 fillérek egész 10 fil­lérekre egészíthetők ki. Az áremelést igénybevevő fodrász­iparosok az eddigi és a most felemelt áraikat tartalmazó árlapjaikat a Sze­gedi Ipartestület fodrás'zipari szak­osztályához 8 nap alatt kötelesek be­nyújtani, amelyeket a szakosztály összegyűjtve köteles haladéktalanul hozzám beterjeszteni. Az engedélyezett magasabb árakat érvényesítő 'fodrásziparosok, vala­mint azok is, akik az engedélyezett magasabb árakat nem érvényesitik, kötelesek az árszabályt üzlethelyisé­geikben jól látható módon kifüggesz­teni. Szeged. 1948. jannár 18. Dr. Tóth Béla h polgármester. Szeged sz. kir. város I. foka közig, hatóságától. 35.986—1941. kig. sz. Tárgv: Szeged város területé* lovak osztályozása és pótoszlálvozása. Hirdetmény Felhívom Szeged város belterüle­tén lakó lótartó gazdákat és lótula.p donosokat. hogy a lóosztályozás 1942. évi január ho 21-én fog megtortésol a rókusi országos vásártéren. Ez al­kalommal a rókusi rész összes loval elövezetendők, mert a közbejött aka­dályok miatt a január hó 22-idcre jelzett osztályozás elmarad. Felhívom továbbá ugy a város belterületén, mint Röszke. Szentmi­hálytelek és a város kömli fekete­földeken lakó lótartó gazdákat és ál­tulajdonosokat, hogy a lovak pótosz­tályozása 1942. évi január hó 30-án » szegedi országos vásártéren a követ­kező sorrendben fog megtörténni: Rókusról elmaradt faállomány * órakor, Belvárosról elmaradt faállo­mány 10 órakor az Alsóvárosról el­maradt lóállomány 10.30-kor, Szcnt­mihálytelékről elmaradt lóállomány ti órakor és Röszkéről elmaradt lóállo­mány 11.30-kor. Felhívom a lótartó gazdákat és tulajdonosokat, hogy ezen hirdetmény­ben' foglaltaknak tegyenek eleget mert ellenkező esetben kihágást követnek el, melv 1909. évi X. tc. alapján 2 ho napig, háború idején 6 hónapig ter­jedő elzárás és 8000 pengőig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendők. Szeged, 1942 január hó 15. . Dr. Szabó Bél* sk. t. tanácsnok KÜlÖMFÉlfr Női kalapos ipariga­zoJvánvom. Berendezé­sem. némi árukészle­tem van, elsőrendű munkaerő társat kere­sek. Ajánlatok: Mun­katárs jeligére. Fonetikus Jogi Szeminárium Szeged, Margit a. 26 Telefon: 2959. — Leg­újabb kolozsvári jegy­zetek. 3Ö8 Házasság céljából meg­ismerkednék becsületes rendes férfival x40éves . jeligére a kiadóba Nagykereskedéshez — forgalmas helveo társ kerestetik Cim a ki­adöhan. GyőnvörűL még fiatal cica keres állatbarát gazdát. Maros n. 15, fdsz. 1. Házasság céljából meg ismerkednék némi ke keresettel bíró nőve). •Nvugdijas* jelige ki­adóba. A GG LEGÉNYEK ifjak figyelem! Vagyo­nos idősebb, fiatalabb fe!e--éget választhatnak Méltóságos Asszonv ál­tal diszkréten. Dada pest. Főpostafiók 394 Válaszboríték. Csak — etmre felel. _ 190a 15-én délután 5 és 6 óra kőzött egy igen szegény kézbesítő a kocsijáról ELVESZÍTETT egy do boz­R.4 DIÓKÉSZÜLÉKET. Az elveszítés helye Piipsök-, Kossuth I.a­jos-sugáruton át a Me­leg-kutig. Nagyon kéri a h. megtalálót és a irt kir. honvédség kötelé­kébe tartoré bárom ka­lonát, bogy jutalom el­lenében a csomagot szí­veskedjenek vissza ad­ni. Nyomravezetőt is megjutalmazom. Kál­mán" Ferenc. Kálvftrin­ítca 21a 320 A iséiau gy aiorszáe t«leton«r»ui» 15-Wk

Next

/
Thumbnails
Contents