Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-16 / 12. szám

penieh 1942. január 16. xvm. éti. 12. sz. « ára 10 iiimi Havonta 2.50, negyedévre 7.20 f KERESZTENY POLITIKAI NADI1AP AZ évszázados olasz-magyar kapcsolatok nfabk állomása Ciano látogatása H Horműn^ió Kihallgatáson fogadta és viiiasreggelln látta vendégQi az olasz haifigum!­nisitcrt - ragadás az OrszOgtiázben, ieihes pohárftöszöntOK Oárdossv mlmsziereinöK cstebédjén Budapest, január 15. A Keleti pá­lyaudvaron ünnepélyesen fogadták csütörtökön délelőtt gróf Ciano kül­ügyminisztert, aki ötnapos iátogalásra Afagyarországra érkezett. A pályaud­vart" és azokat az utvonalakat, "ame­lyeken a magyar kormány vendege végighajtatott, ünnepélyes lobogo­diszbe öltöztették. Az olasz külügymi­niszter fogadtatására felvonult a bu­dapesti olasz fasrió, a magyar front­harcosok és a közönség nagy tömegé­től körülvett téren elhelyezkedett a díszszázad. A cserkészek, leventék, frontharcosok, vasutasok, tűzoltók és postások zászlókkal és zenekarokkal vonultak fel az ünnepélyes fogadta­tásra. "r a pályaudvaron megjelent Bárdossy László minisz­terelnök vezetésével az egész kor­mány, ott volt a felsőház es a kép­viselőház elnöke, a tábornoki kar, élén vitéz Szombathelyi Ferenc vezérkari főnökkel, a székesfőváros képviseletében a főpolgármester és mas vezető személyiségek. Megjelen­tek az ünnepélyes fogadtatáson a Bu­dapestre akréditált követek, teljes számban jelent meg az olasz követ­ség, a német követsjg von Jagow kö­vet vezetésével, ott"volt a japán, a spanyol, a bolgár, a dán. a finn. a szlo­vák, a román, és a horvát ügyvivő. Tiz óra előtt néhánv perccel vitéz Hor­thy István, a MAV elnöke jelent meg a perronon, majd felcsendült a Hunya­di-induló és Bárdossy László minisz­terelnök fogadta a szalonkocsijából mosolyogva kilépő olasz külügymi­nisztert. Percekig szorongatta egymás kezét a két államférfi, majd a külügy­miniszter kísérete is kiszállt a külön­vonatból, valamint azok a magyar követségi férfiak, akik Hegyeshalom­ra utaztak, bogy Ciano külügymi­nisztert a határállomáson fogadják. Az olasz külügyminiszter ezután Bárdossy miniszterelnök társaságában a csarnokba ment, ahol a magyar kor­mány tagjainak és az ott egybegyűlt előkelőségeknek üdvözlését fogádia. majd a miniszterelnök kíséretében et­vonuit a diszszázad és a frontharco­sok diszcsapata előtt miközben a ze­nekarok az olasz királyi himnuszt, a Giovinezzát, a magyar Himnuszt és a Rákóczi-indulót játszották. Az egybe­gyűlt tömeg lelkesen éljenezte Cianot. a Ducet és Horthy Miklós kormány­zót. A közönség ünneplését gróf Ciano karfelemeléssel köszönte meg. Az olasz külügyminiszter Báidossy mi­niszterelnök társaságában a Dunapa­lotában levő szállására hajtatott. Gróf Ciano olasz külügyminiszter a délelőtt folyamán meglátogatta Bár­dossy miniszterelnököt a miniszter­elnöki "palotában, majd I órakor kihallgatáson jelent meg Hor- "'"* <hy Miklós kormányzó előtt " A' Kormányzó és a főméltőságu asz­szonv a magánkihallgatás után ebé­det adott gróf Ciano tiszteletére a várpalotában. sásról és arról a mély megbecsülés­ről, amelyet minden magyar Nagymél­tóságod személye iránt erez. — Ez az őszinte barátság és tisz­telet az immár husz év óta Itália sor és ősi jogainak védelmére. Az olas nemzet akkor is mellette állt Alexán dio Monti légióival és ezt a neme: harcot a közös eszményekért az ola szo.k és magyarok vállvetve küzdötte végig. Amikör a Jtisorgimento dicse séges korában újjáéledt örök olas szellem valóra váltotta az egyesitet Itália eszméjét, mi, magyarok aján iottuk fel segítő karunkat. — Országaink közötti kapcsola tainkat a mai napig áthatotta a badságszeretet. E szellem indította fasizmus nagy vezérét, a Ducet arr; hogy elsőnek hirdesse azt az örök ér vényü tételt: »A békeszerződések rui lehetnek a nemzetek koporsói*. A m i gyarság ezeket a történelmi jelentő sát intéző nagy államférfi hűséges és Syajsag a lortenelmi jcienu kiváló munkatársának szól. Az Ön lá- 1 , Síaíakatá m<ilve" * mechatolt togatása, kegyelmes uram, az olasz- 6szinte hala érzésével fogadta C Fényes fogadás az Országházban Bárdossy László miniszterelnök <?s külügyminiszter Csütörtökön dél­lufán a Dunapalota-szállóban lévő lakosztályán felkereste gróf Ciano olasz külügyminisztert és viszonöz­la délelőtti látogatását. K miniszterelnök vendégét elkí­sérte az országházba, ahol a két Ház elnökei fényes fogadást adtak gróf Ciano külügyminiszter tiszte­letére. A felsőház és a képviselőház elnökének fogadására és teájára a parlament kupolacsarnokában ösa­szegyűlt a magyar közéletnek csak­nem minden számottevő tényezője. Háromnegyed 6 óra előtt érkezett meg gróf Ciano olasz külügyminisz­ter Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter társaságában kísérete tagjaival. A kupolacsar­nokba lépő gróf Ciano ölasz kül­ügyminisztert az egybegyűltek ld­törö cljenzéssel és meleg tapssal fo­gadták. Az ölasz államférfit József király! Herceg köszöntötte, majd a kormány tagjai üdvözölték. A mi­niszterelnök a felsőház és a képvi­selőház több vezető tagját mutatta be neki. Gróf Ciano olasz külügymi­niszter hosszasan elbeszélgetett a tiszteletére megjelent vezető szemé­lyiségekkel, majd a vendégsereg szétoszlott a felsőház és a képvise­lőház társalgójában és a szomszé­dos termekben, ahol teát és frissítő­ket szolgáltak fel. Gróf Ciano olasz külügyminisztert a két Ház elnökei a felsőházi társalgóba vezették és a középen elhelyezett nagy, asztalnál foglalt helyet. Amikor háromnegyed 7 órakor Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter társaságában el­hagyta a parlament épületét, a ven­dégsereg újra meleg baráti ünnep­lésben részesítette. Bárdossy a vérrel megpecsételt olasz—magyar sorsközösséarőt Bárdossy László titkos taná­csos, miniszterelnök és felesége az olasz királyi külügyminiszter tiszte­letére csütörtökön este fél 9 orakor a miniszterelnökségi palotában estebédet adott. Az estebéden Bárdossy minisz­terelnök a következő pohárköszöntőt mondotta: _ Miniszter ürl Különös örömöm­re szolgál, hogy Nagyméltóságodnt az olasz királyság külügyminiszterét szívből jövő Istenhozottal üdvözölhe­tem. Tulajdonképpen ugy köszöntöm, mint aki visszatér hozzánk, ' mert magyar kapcsolatok történetének em­lékeit idézi fel. Itáliából jött lelkipász­torok voltak azok, akik a magyarsá­got a keresztény hitre vezették és ez­zel népünket a nyugati keresztény ci­vilizáció körébe vonták. Itália föld­je adta nekünk a kihalt Árpádok mél­tó utódját az Anjou-házi királyaink­ban, akiknek ereiben Mária magyar királyné vére folyt és uralkodásuk a 14. században a kei nép lelki rokonsá­gának gazdag kapcsolatait teremtette meg. A quatrocento százada különösen megszilárdította a magyar—olasz kap­csolatokat. Olasz tudósok, művészek és mesterek jöttek hozzánk, hogy a ma­gyar művészekkel, tudósokkal és mes­terekkel együtt megteremtsék azt a különleges magyarveretü humaniz­must, amelynek gyökeresen magyar mivolta mellett megis annyi latin jel­legzetessége volt. "Ez a humanista szellem tovább élt, amit semmi sem mutat jobban, mint az. bogy a ma­gyar közélet a latint használta hivata­los nyelvként a XIX. század derekáig — Nemcsak a kulturális kapcsola­tok éreztették századokon ál termé-, kenyitő- hatásukat a két nemzet kö­zött, hanem Itália és Magyarország a nemzeti szabadság és függetlenség lel­kes szellemében is egymásra talált. Amikor rohamra indultunk Budavár visszavételére, a Magyarországot fel­szabadító hősök soraiban számos olaszt találunk, akik érettünk vérüket ontották és utóbb szívós munkával vették ki részüket az újjáépítés müvé­ből. így volt 1848-baD is. amikor a magyar nemzet fegyvert ragadott füg­getlenségének, a háza szent földjének örökre szivébe zárta. — Ez a szellem segített bennünk: a bécsi döntőbírósági határozatokba kifejezésre jutó jóvátételekhez i­mely döntések visszajuttatták a nag részét annak a földnek, amelv ez, éven keresztül magyar voit Ezekbe, a bécsi határozatokban Nagvméllo á god mint biztos itéletü és lojális dön töbiró vett részt és ezzel a magyarsá el nem uiuló háláját érdemelte ki aminek ezúttal is kifejezést szeretne!: adni. — Magyarország ma ismét fegy vert fogott és a küzdők sorába állt Ott harcol nagy szöv°tségesei: Itáli és Németország oldalán az európc civilizáció védelmében, mint már any nyiszor történelmünk folyamán, hog a kelet felől fenyegető pusztulás é istentagadás démonával szembeszáll jon. Történelmi jelentőségű közös v< delmi harcunkat azzal a szent meg győződésscl vívjuk, hogy a Gondvise­lés a győzelem koszorújával fogj. ékesíteni zászlóinkat és a gvözelén jutalmaképpen megvalósíthatjuk az az uj világot, a független, öntudaté testvéri együttélést, amelynek me.gva lósulásábán törbetelleniW bízunk. A Mindenható nem fogja tőlünk meg'.a gadni segitségét és áldását, hogy ez a magasztos célt elérhessük. — Ezekkel az érzelmekkel köszön töm újból Nagy méltóságodat és erm lem poharam III. Viktor Emánur ökirályi és császári felsége, az Ön d csőséges uralkodójára, a Duce egész segére, a baráti olasz nemzet felvi iágzására és Nagyméltóságod egész cégére. Ciano válaszbeszéde az összefűző eszmei erőről kö­Bátdossy beszédére Ciano a vetkezőként válaszolt: — Kegyelmes Uram! őszinte szívből köszönöm a hozzám intézett üdvözlő szavakat és a személyem­nek szóló baráti érzelmek kifeje­zését — Az ölasz nép tudja, hogy ezek a szavak mennyire bensőségesen tükrözik vissza a nagylelkű magyar nemzetnek érzelmeit és mennyire megfelel az országainkat összekötő régi és kipróbált barátságnak. — Nagyméltóságod tudja, hogy ez a barátság az olasz külpolitiká­nak mindig egyik sarkköve volt. 'Az évek és az események csak szo­rosabbra fűzték és megerősítették ezt a barátságot bizonyítva, hogy mennyire gyökeret vert a két nép Nagyméltóságod rom idegenként jött lelkében és hogv kormányaink ál­Budapestre. Jól ismeri országunkat es , . mik mennvire meg­népünket, többször volt alkalma'mar PaI Követen poimxa mennyire me„ maettvőcődni arról az őszinte barát- telel Olaszország es Magyarország alapvető történelmi szükségletei­nek. — Nagyméltósága;! nemes sza­vakkal idézte fel az olasz-magyar kapösolatok hosszú történetét és ki­emelte, hogy összetartásunk oly kö­telékekből fakad, amelyek orszá­gaink között már a modern civili­záció hajnalán szorosak voltak és hogy a civilizációt olyan mélyen áthatja az olasz hagyományok' hal­hatatlan szelleme. Nem alkalmi ér­dekek, hanem eszmei erő egyesítet­te századokon át többször a magya­rokat és olaszokat, az áz eszmei erő, ajnely csak az élet legmagasabb ér­tékeiért való munkálkodás és harc tudatából fakad, — Ezekért a célokért fogtunk Is­mét fegyvert. A háború, amelye nagy szövetségesünk, Németorsz. g oldalán vívunk, emlékezetünkbe idé­zi a századokon át folytatott harco-

Next

/
Thumbnails
Contents