Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-16 / 12. szám

penieh 1942. január 16. xvm. éti. 12. sz. « ára 10 iiimi Havonta 2.50, negyedévre 7.20 f KERESZTENY POLITIKAI NADI1AP AZ évszázados olasz-magyar kapcsolatok nfabk állomása Ciano látogatása H Horműn^ió Kihallgatáson fogadta és viiiasreggelln látta vendégQi az olasz haifigum!nisitcrt - ragadás az OrszOgtiázben, ieihes pohárftöszöntOK Oárdossv mlmsziereinöK cstebédjén Budapest, január 15. A Keleti pályaudvaron ünnepélyesen fogadták csütörtökön délelőtt gróf Ciano külügyminisztert, aki ötnapos iátogalásra Afagyarországra érkezett. A pályaudvart" és azokat az utvonalakat, "amelyeken a magyar kormány vendege végighajtatott, ünnepélyes lobogodiszbe öltöztették. Az olasz külügyminiszter fogadtatására felvonult a budapesti olasz fasrió, a magyar frontharcosok és a közönség nagy tömegétől körülvett téren elhelyezkedett a díszszázad. A cserkészek, leventék, frontharcosok, vasutasok, tűzoltók és postások zászlókkal és zenekarokkal vonultak fel az ünnepélyes fogadtatásra. "r a pályaudvaron megjelent Bárdossy László miniszterelnök vezetésével az egész kormány, ott volt a felsőház es a képviselőház elnöke, a tábornoki kar, élén vitéz Szombathelyi Ferenc vezérkari főnökkel, a székesfőváros képviseletében a főpolgármester és mas vezető személyiségek. Megjelentek az ünnepélyes fogadtatáson a Budapestre akréditált követek, teljes számban jelent meg az olasz követség, a német követsjg von Jagow követ vezetésével, ott"volt a japán, a spanyol, a bolgár, a dán. a finn. a szlovák, a román, és a horvát ügyvivő. Tiz óra előtt néhánv perccel vitéz Horthy István, a MAV elnöke jelent meg a perronon, majd felcsendült a Hunyadi-induló és Bárdossy László miniszterelnök fogadta a szalonkocsijából mosolyogva kilépő olasz külügyminisztert. Percekig szorongatta egymás kezét a két államférfi, majd a külügyminiszter kísérete is kiszállt a különvonatból, valamint azok a magyar követségi férfiak, akik Hegyeshalomra utaztak, bogy Ciano külügyminisztert a határállomáson fogadják. Az olasz külügyminiszter ezután Bárdossy miniszterelnök társaságában a csarnokba ment, ahol a magyar kormány tagjainak és az ott egybegyűlt előkelőségeknek üdvözlését fogádia. majd a miniszterelnök kíséretében etvonuit a diszszázad és a frontharcosok diszcsapata előtt miközben a zenekarok az olasz királyi himnuszt, a Giovinezzát, a magyar Himnuszt és a Rákóczi-indulót játszották. Az egybegyűlt tömeg lelkesen éljenezte Cianot. a Ducet és Horthy Miklós kormányzót. A közönség ünneplését gróf Ciano karfelemeléssel köszönte meg. Az olasz külügyminiszter Báidossy miniszterelnök társaságában a Dunapalotában levő szállására hajtatott. Gróf Ciano olasz külügyminiszter a délelőtt folyamán meglátogatta Bárdossy miniszterelnököt a miniszterelnöki "palotában, majd I órakor kihallgatáson jelent meg Hor- "'"* <hy Miklós kormányzó előtt " A' Kormányzó és a főméltőságu aszszonv a magánkihallgatás után ebédet adott gróf Ciano tiszteletére a várpalotában. sásról és arról a mély megbecsülésről, amelyet minden magyar Nagyméltóságod személye iránt erez. — Ez az őszinte barátság és tisztelet az immár husz év óta Itália sor és ősi jogainak védelmére. Az olas nemzet akkor is mellette állt Alexán dio Monti légióival és ezt a neme: harcot a közös eszményekért az ola szo.k és magyarok vállvetve küzdötte végig. Amikör a Jtisorgimento dicse séges korában újjáéledt örök olas szellem valóra váltotta az egyesitet Itália eszméjét, mi, magyarok aján iottuk fel segítő karunkat. — Országaink közötti kapcsola tainkat a mai napig áthatotta a badságszeretet. E szellem indította fasizmus nagy vezérét, a Ducet arr; hogy elsőnek hirdesse azt az örök ér vényü tételt: »A békeszerződések rui lehetnek a nemzetek koporsói*. A m i gyarság ezeket a történelmi jelentő sát intéző nagy államférfi hűséges és Syajsag a lortenelmi jcienu kiváló munkatársának szól. Az Ön lá- 1 , Síaíakatá m<ilve" * mechatolt togatása, kegyelmes uram, az olasz- 6szinte hala érzésével fogadta C Fényes fogadás az Országházban Bárdossy László miniszterelnök <?s külügyminiszter Csütörtökön déllufán a Dunapalota-szállóban lévő lakosztályán felkereste gróf Ciano olasz külügyminisztert és viszonözla délelőtti látogatását. K miniszterelnök vendégét elkísérte az országházba, ahol a két Ház elnökei fényes fogadást adtak gróf Ciano külügyminiszter tiszteletére. A felsőház és a képviselőház elnökének fogadására és teájára a parlament kupolacsarnokában ösaszegyűlt a magyar közéletnek csaknem minden számottevő tényezője. Háromnegyed 6 óra előtt érkezett meg gróf Ciano olasz külügyminiszter Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter társaságában kísérete tagjaival. A kupolacsarnokba lépő gróf Ciano ölasz külügyminisztert az egybegyűltek ldtörö cljenzéssel és meleg tapssal fogadták. Az ölasz államférfit József király! Herceg köszöntötte, majd a kormány tagjai üdvözölték. A miniszterelnök a felsőház és a képviselőház több vezető tagját mutatta be neki. Gróf Ciano olasz külügyminiszter hosszasan elbeszélgetett a tiszteletére megjelent vezető személyiségekkel, majd a vendégsereg szétoszlott a felsőház és a képviselőház társalgójában és a szomszédos termekben, ahol teát és frissítőket szolgáltak fel. Gróf Ciano olasz külügyminisztert a két Ház elnökei a felsőházi társalgóba vezették és a középen elhelyezett nagy, asztalnál foglalt helyet. Amikor háromnegyed 7 órakor Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter társaságában elhagyta a parlament épületét, a vendégsereg újra meleg baráti ünneplésben részesítette. Bárdossy a vérrel megpecsételt olasz—magyar sorsközösséarőt Bárdossy László titkos tanácsos, miniszterelnök és felesége az olasz királyi külügyminiszter tiszteletére csütörtökön este fél 9 orakor a miniszterelnökségi palotában estebédet adott. Az estebéden Bárdossy miniszterelnök a következő pohárköszöntőt mondotta: _ Miniszter ürl Különös örömömre szolgál, hogy Nagyméltóságodnt az olasz királyság külügyminiszterét szívből jövő Istenhozottal üdvözölhetem. Tulajdonképpen ugy köszöntöm, mint aki visszatér hozzánk, ' mert magyar kapcsolatok történetének emlékeit idézi fel. Itáliából jött lelkipásztorok voltak azok, akik a magyarságot a keresztény hitre vezették és ezzel népünket a nyugati keresztény civilizáció körébe vonták. Itália földje adta nekünk a kihalt Árpádok méltó utódját az Anjou-házi királyainkban, akiknek ereiben Mária magyar királyné vére folyt és uralkodásuk a 14. században a kei nép lelki rokonságának gazdag kapcsolatait teremtette meg. A quatrocento százada különösen megszilárdította a magyar—olasz kapcsolatokat. Olasz tudósok, művészek és mesterek jöttek hozzánk, hogy a magyar művészekkel, tudósokkal és mesterekkel együtt megteremtsék azt a különleges magyarveretü humanizmust, amelynek gyökeresen magyar mivolta mellett megis annyi latin jellegzetessége volt. "Ez a humanista szellem tovább élt, amit semmi sem mutat jobban, mint az. bogy a magyar közélet a latint használta hivatalos nyelvként a XIX. század derekáig — Nemcsak a kulturális kapcsolatok éreztették századokon ál termé-, kenyitő- hatásukat a két nemzet között, hanem Itália és Magyarország a nemzeti szabadság és függetlenség lelkes szellemében is egymásra talált. Amikor rohamra indultunk Budavár visszavételére, a Magyarországot felszabadító hősök soraiban számos olaszt találunk, akik érettünk vérüket ontották és utóbb szívós munkával vették ki részüket az újjáépítés müvéből. így volt 1848-baD is. amikor a magyar nemzet fegyvert ragadott függetlenségének, a háza szent földjének örökre szivébe zárta. — Ez a szellem segített bennünk: a bécsi döntőbírósági határozatokba kifejezésre jutó jóvátételekhez imely döntések visszajuttatták a nag részét annak a földnek, amelv ez, éven keresztül magyar voit Ezekbe, a bécsi határozatokban Nagvméllo á god mint biztos itéletü és lojális dön töbiró vett részt és ezzel a magyarsá el nem uiuló háláját érdemelte ki aminek ezúttal is kifejezést szeretne!: adni. — Magyarország ma ismét fegy vert fogott és a küzdők sorába állt Ott harcol nagy szöv°tségesei: Itáli és Németország oldalán az európc civilizáció védelmében, mint már any nyiszor történelmünk folyamán, hog a kelet felől fenyegető pusztulás é istentagadás démonával szembeszáll jon. Történelmi jelentőségű közös v< delmi harcunkat azzal a szent meg győződésscl vívjuk, hogy a Gondviselés a győzelem koszorújával fogj. ékesíteni zászlóinkat és a gvözelén jutalmaképpen megvalósíthatjuk az az uj világot, a független, öntudaté testvéri együttélést, amelynek me.gva lósulásábán törbetelleniW bízunk. A Mindenható nem fogja tőlünk meg'.a gadni segitségét és áldását, hogy ez a magasztos célt elérhessük. — Ezekkel az érzelmekkel köszön töm újból Nagy méltóságodat és erm lem poharam III. Viktor Emánur ökirályi és császári felsége, az Ön d csőséges uralkodójára, a Duce egész segére, a baráti olasz nemzet felvi iágzására és Nagyméltóságod egész cégére. Ciano válaszbeszéde az összefűző eszmei erőről köBátdossy beszédére Ciano a vetkezőként válaszolt: — Kegyelmes Uram! őszinte szívből köszönöm a hozzám intézett üdvözlő szavakat és a személyemnek szóló baráti érzelmek kifejezését — Az ölasz nép tudja, hogy ezek a szavak mennyire bensőségesen tükrözik vissza a nagylelkű magyar nemzetnek érzelmeit és mennyire megfelel az országainkat összekötő régi és kipróbált barátságnak. — Nagyméltóságod tudja, hogy ez a barátság az olasz külpolitikának mindig egyik sarkköve volt. 'Az évek és az események csak szorosabbra fűzték és megerősítették ezt a barátságot bizonyítva, hogy mennyire gyökeret vert a két nép Nagyméltóságod rom idegenként jött lelkében és hogv kormányaink álBudapestre. Jól ismeri országunkat es , . mik mennvire megnépünket, többször volt alkalma'mar PaI Követen poimxa mennyire me„ maettvőcődni arról az őszinte barát- telel Olaszország es Magyarország alapvető történelmi szükségleteinek. — Nagyméltósága;! nemes szavakkal idézte fel az olasz-magyar kapösolatok hosszú történetét és kiemelte, hogy összetartásunk oly kötelékekből fakad, amelyek országaink között már a modern civilizáció hajnalán szorosak voltak és hogy a civilizációt olyan mélyen áthatja az olasz hagyományok' halhatatlan szelleme. Nem alkalmi érdekek, hanem eszmei erő egyesítette századokon át többször a magyarokat és olaszokat, az áz eszmei erő, ajnely csak az élet legmagasabb értékeiért való munkálkodás és harc tudatából fakad, — Ezekért a célokért fogtunk Ismét fegyvert. A háború, amelye nagy szövetségesünk, Németorsz. g oldalán vívunk, emlékezetünkbe idézi a századokon át folytatott harco-