Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-14 / 285. szám

6 p«lmafty aboísaau v•» ár a * W 1941. ótemker ti Oklevélkiosztás a Védánőképzoben (A BAntamMórdázaég munkatér­>ét6t) As Állami Ápolónő ét Védő­nöképsS Intézet 1996-1941. évi 1*8­My rominak végzett növendékéi ííorohftton délben tettek bnesút fcfc i'ptfMttft, bOjry eilnthljanak neie­•ffmenti Hivatásuk nehéz, de né­ttrfMl TwHyAjáti. ST éj aöl (Beeresztés testvér kapta meg ökleveiét ünnepi külsőségek körött. A déli 12 óre­ror rendezett ünnepségen megje­lent t?r. Glattfetéer Gyula megyé* püspök és a vAros társadalmának löhb vezető tagja ie. Az oklevél­kiosetSel iitinepsége* dr. .Tézséf professzor. a* Országé* Közegészségügyi Intézet igazgatója 9 hz elnöki emelvényén he­lyet foglalt tnéé: dr. Kanyó Béle professzor, a szegedi Közegészség i«cH Intézel igazgatója dr. fiat is r,dvy János professzor, vitéz dr Tóth Béla tiszti főorvos. Visy Ma­ria ntié, a budapésdi és Pózsa Róna, •i szegedi zöldkérészfets tanintézet fi'fifikasszönyo. Kongó Béla professzor nyitotta meg az ünnepséget, üdvözölve a jé­enlévíket. Majd a védőnőt hivatás­ról beszélt a* ifjú védőnőkhöz. Megemlítette. hogy nehéz, de igen •rép feladat vár reájrtk kint. a fal­tak és tanyák világábaft. ahoi a bsbbnák" és rossz szokások közül kell kivezetniük ** égyszerft embe­reket és egészséges életre kell taní­lahiok őket. Végül köszönetet mnn rir.n Eve ff ed vétó sónnk. amiért ösz­töné fjot alapított egy Szegedi tzér­movrfcft védőnő szémórn és a me­gyéspüspöknek. aki érdeklődést »*­rnsftoft a zölflkerrsztes problémák Iránt. Tomrsik József professzor, mint % belügyi kormányzat képviselője v»tte ét ezután a fogadalmat, amellyel 27 áj röldkere-ztes nővér indult el az Aj életbe. A* njdonsfllt védőnők megkapták okleveleiket, rrsjd kilépett sorafkből Ertmfay Margit és társai nevében Hitet tett az egészségügyi védőnő hivatása mellett. Köszönetet mondott dr. TomKsik Józsefnek, a védőnők álla mi státusba való bejutásáért foly­tatott lelkes közbenjárásáért, dr. Kanyó Bélának. Pózx* firmának és rr oktató teslréreknek szeretettel­>« fáradozásukért. Pótra Tlona főnökasszony meg­kató és benősége* szavakkal birttfí­fr.tfp a távozókat atya. Hogy klizd­jt-Cék a preventív egésnséarvédriem fegyvereiről a* rrö«ébh'. egészsége­sebb' nemzetért Tomrsik József professzor kft sröntfttt.e ezután a belügyi kon­mányrnt megbtsásából a Védőnő­képző Tntóret vezetőségél és végzett növendékeit. Kiemelte «nnáV jelen­tőtogót. bhirt a, háború* idők dará­ra s afinnk ellenére, bogi- az elmnlt ?vbeft az intézet megsrarvezője: dr. T.trtwez fVreOe Kolozsvárra távo­, • tt ós helyéi átadta dr. Kanyó prO­'esszornak. a növendékek tudásún, t "Vr lésének szellemén nem esett r*orba. «ő1 kitűnően megállták Hí­1> tikot vizsgáikon. Köszönetét mos­dott ezért dr. Kerné* Bélának, IM> hósának te a kőzoktatágfigys kek ttíftiiató ihwiagltette. Végül az új védőnőkhöz intézte «zavaít, ha Síéit a kivételes helyzetről amelybe a zöld keresztes védőnő a családlá­togatásokon keresztül kerül ós ovii bi-'étté őket attól, hogy bór merről jövő politikai b-fólyne Céljaira ki használjak ért a helyzetet. Az « 11(sívét, — möndntti —. ttM a nsaléé­látogatásokat arra haténál né fél, hogy politikái nézeteket, propagál­jon. elveséi azok bizalmát, akik ez­iel a munkával megbízták. .Tó mun­kát kívánt az nj védőnőknek. A szép ünnepséget Kanyó Béla professzor szaval zárták be. HINDIN UJ ELŐFIZETŐNK is t«'je»en ingyen kapja meg a DÉLMAGYARORSZÁG NAPTÁRÁT Dr. Bokor István : Midiid ddty... HU-tU* „UüUbíh*, Ua hím* mtg a „UtUc** — SvatiúUu* uftaü mindig- id&vzeui ,, vidéki" dótgokidt (A Délniagvarorswig ninnka társá­tól) Uton-utfclcn gyakran halljak ont a kevésbé hízelgő megjegyzést: •Vi­déki dolgok. Vagy ezt: »Hét Istenem, vidék!...* Olyati ez a >zentencia, ha kimondták, mint a régi latin közmon­dás: »Rnma lociita, ean-a fintta est*. Róma síóll és az ügyet befejezték. De ne legyünk igazságtalanok a •pesti polgár®-ral szemben. Nézzünk egy kicsit körül mi magunk is a saját portánkon. Legyünk tárgyilagosak magunkkal szemben. Igy azután ma­gunk előtt is bevallhatjuk, hogy van­nak ölyan dolgok, apró jelenségek, sokak által talán észre sem vett kü­lönbségek. amelvek például Szegedet is speciálisan vidéki várossá teszik. Mert vannak ilyen lényegtelen apró­ságok. Egy pillanatra sem tfondOlnnk itt a légskemhetfinölbh jelenségekre, Olya. nokra. amelyek már kezdettől fogva természetesnek látszanak. Mert ugye­bár senkisem fog csodálkozni azon. hogv Szegeden kevés autó jár. hogy este kilenc óra után alig van ember a* utcákon, hogy Szegednek nfnvs öpertdiáza. legalább húsz mozija es még sok minden, persze nem a pilla­nMnvl háborús időket kell tekinte­nünk A felsorolt esetek között akid olvan Is. amelv évekkel ezelőtt tör­tént és van. amelvik napjainkban Is tipikus jélénsc^r. Bármelyik megtör­ténhetett már és megeshetik a jövő­ben iá Étiggetteniteiik magunkat te­hát *z időtől *» a hrlyzelektől. cAsn+altiavités. óh ! Egyik nap a szerkesztőségből m­ettiink hazafelé. Délután félhárom le­hetett A forgalmas belvárosi ntca már külsőségeiben is jómódot eláruló egvik magánháza előtt az aszfaltos járdán munkásember dolgozik. Pala­csintasütő nagyságú folytonossági hi­ántrtk javításán szorgoskodik. Nyu­godtan "jra lehetne már aszfaltozni az egész ház előtti járdát, de Ő csak a mélvebb Ív likukat verdesi kftrül egv hatalmas kalapáccsal. Azokat a mé­lyedésrkel. amélvckbcn Osőzés Idején nwv eCnttméteres mélységben megállt a viz. Egy óra mntva már ké«r volt a nagy mfi és a körfilverde­sett mélyedésekbe eemént került. Az­nap esté a lassan szilárduló cementre rakott deszkádarabok matatták, bógv a Szegeden tpöglehetfisen gvakori >m . illetve Tárrtafavíts*® elkcsnilt. Azper­sze nem fontos, hogv a törékeny ce­ment néhány nap múlva összetörede­zik és ngvánolvan rosáz. használha­tatlan lesz. mint annak előtte volt. Ki törődik az ilven esekélvsépgeD Fon­tos. hogv a ióakarnl megvolt. ypertálí* jelenség. Telttonbest-éltfetés mint látványosság telefonálni akarunk. Légteetnérze teséhhnek látszik, hogy az ntrat fül­kék talatnelvikét vyksrök igénybe Belépünk a fülkébe, bedobjuk a húsz fillért. tárcaAsmtik ós vArJttk a bí­v*tt fél *!«fttkeeé«ét Mindet egy tö­vid prta. de ennel tt eléctrége® abho? nht* nébá**' vcc«iálli» a» üvegkalickát és csupaszcm-csupa­fül ábrázattal figyelje a nagy látvá­nyosságot. Mert az nteai telefonálás — látványosság. Legalább is ezt keli hinnünk azokból a csoportosulások­ból. amelyek egy-egy telefonbeszélge­tések alkalmával keletkeznek. És ne gondolja senki, bogy cenk gyerekek­bői áll az ilyen kíváncsi csoport. <hb debogv. Szép, meleg időben felnőttek is akadnak szép számmal. Ha netalán hallanak is valamit, milyen remek al­kalom nyilík rögtön egy kis réhiMr­teriesztésre, pletykálkodásra. Budapesten is előfordul, hogy négy­öt várakozó áll a telefonfülkék elölt. De ezek nem kíváncsiságból teszik, hanem — várják á szabad telefont. Egy avtomita-büffé Évekkel ezelőtt a Kárász-utcában megnyílt egy antottlata-büffé. Szege­den szokatlan fényűzéssel rendezték be és az első napokban meg is volt az érdek lőílés a nevezetesség cs új­donság iránt. Dc már az első per­cekben Itt is jelentkezett ugyanaz, amit elölbb a telefonfülkékkel kapcso­latban megemlítettünk. A kíváncsis­kodók tömege lepte el a büffé köm ve­kéi és láthatóan nagy élvezette) bá­multa azokat a szerencséseket, akik odabenn elfosyasrtottak egyregv szendvicset vagy néhánv pohár sört. Amikor épp a ' kfitsö közérdeklődés miatt megcsappant az érdeklődés, ujabb vidéki nevezetesség lépett elő térlie Mind kisebb lett a forgalom a büffébeu és ekkor már szinte rossz érzés volt bemenni az üzletbe, hiszen az alkalmazottak érdeklődésének per­gőtfize fogadia az elszánt halandót, amint 7n vagy 50 fillér erejéig gomb­nyomásra kiszolgálta magát. Az ntolrö vergődés més szn­mnrnbb volt. mert a Syér ér­deklődés miatt •kiszolgálás* üzent lett az anfomafa-büT féltói. Ami Budapesten a legragyogóbb üzletek egyike, az. Szegeden rövid ver­gődés ulán kimúlt Mert Budapesten cem törődnek egymással az emberek, ott lényegtelen, hogv ki mit csinál. Vi­déken azonban — ez a legfontosabb! Skótság vagv takarékosság —­üzlet vagy rossz politika BnnÉI m esetnél megint csak hang­sntvoznrmk kell: nem a mostani kor­látozott viszonyok az irányadók, ha­nem a béke évei. Nézzünk körül egv kissé a szegedi szórakozóhelyeken. Az elsőrendű k'S­Dr. Sebők Ferenenf zongora, pianinó, ha*, rfionium kereskedése Szeged, Petőfi S. s.-ut 13 Olcsó bérlet. Kedvezd részletfizetés, vétel, cser* véházakhan. sörözőkben és vendéglők® ben. Nem is olyan régen modcrnízállák az egyik belvárosi sörözőt. Több ti*­ezer pengőt költöttek az újjáépítésére. Pazar fényárban úszott minden — az első napokban. Azután az első napok, a kielégitettség elmultával jöttek mint rendesen a szürke hétköznapok. Ek­kor már nem kellett közelharcot vívni egy-egv ás/.talért. Egyszer többen vol­tak, máskor kevesebben, de a tulajdo­nos mégis spórolni, »takarékoskodni* akarl és — csak minden második csil­lárt gyújtotta meg esténkint. Azzal persze már nem törődött, hogy ezáltal a terem vesztett szépségéből, meleg­ségéből. hangulatából. •Félvitágilás­S8i« már közelről sem volt olyan von­zó, kedves és kívánatos, mint annak­előtte. Kérdés ezékutén, hogy ki fizetett rá erre a takarékos üzleti politikára, valóban iízlet volt-e az ilyen takaré­koskodás? Bgv pillanatig sem Allitjuk. hegt tömegeket riaszt el az ilyesmi, de hogy üzleti szempontból is érezhető, nyomasztó hatása van, az biztos. Fő­dig nem tőrtént más. esak a tulajdo­nos leoltott néhány villanykörtéi, n közönség egy részének pedig mindegy lett, hogy hbva jár vaesoráznl. A re­mélt törzsközönség egv részéből csu­pán néha bevetődő alkalmi vendég lett. Sziv kell ahhoz is. hogy az első­rendű kávéházakban elegendő száma njság álljon a feketézők rendelkezé­sére. És legyen néhány szolgálatkésfc, udvarias pincér, aki nem vár Uzszeri felszólítást, hogv végülis kisebbszer-S veszekedés után hozza csak az ujsA­gol. Tv/, fillér több mtnf három pengő Helyszín: A színház nézőtere. Bemo. tntó-est Van. A zsöllvéken katonatisz­tek. hivatalvezetők. Igazgatók család­tagjaikkal. Megérkeznek a színházba, megvásárolják a műsort, azután a ru­határban leteszik a kabátjukat. De esak a kabátjukat. A kalap kézben marad és azt diszkréten palástolva betérnek a nézőtérre Mi történik má* mhst a kalappal — kérdezhetik egye­sek. akik kalapjukat is a ruhatárban szokták eThetvéznl. A kalap szépen levándorol a zsöllve alá a földre és ott pihen mindaddig, amig valaki, mondjuk a későn jövő — nem ritka c*et — fel nem kelti az illető úriem­bert. Mert ekkor először a kalapéi kell felemelni, ezután felállni, az il­letőt keresztülengedni, leülni és a ka­lapot njliót elhelyezni a földön -- rit­kább esetben ölben. És a müvelet est folvamán többször megismétlődik; Megjegyezni kívánjuk, hogv szeren­csére nem általános jelenségről va* szó. dc most nem is az a célunk, hogy általánosan ismert jelenségékről be­széliünk. A jegyért három pengőt kB adni — ugvlátszik -nem sok. de H» filléres ruhatári fiiját — éh Isten Őrizz. Akkor inkább •be® és _ •le® a kalapnak Tgen — be a nézőtérre le a földre! * Tnükn ennvi példa Is elég Tesí egyelőre állításaink igazolására. t*Bf dig beszélhetnénk még sok másról: a beteken keresztül a belvárosi nteákó* hagvott hóibuekákról és egv másik táj TÚkusan vidéki jelenségről, a bolteriW téti nvitt piacról. És még sok-sok mfná denről. De hagyjuk. TiegkftzelebS esete Teg megint összegyűjtünk étfv caokor* rarnló »vffTéki gvnnyörtKéget«. tti«z ebben kifngybafatlanok etttj ffvnuk... Dudát őtomlüT $zc6ed — «*.••. • S^Mttt/i t« 2/.. *f> Tíit fon í of Legsxe bb karácsonyi ajándékot« kaphatók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents