Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-07 / 280. szám

J i)Et,MAb\ AKOJÜSZAí, 1 vüiirni), w1. dbcunher t. rektor ós dr. Szent-Györgyi Albert prorektor betegségük miatt nem .ie lenhettek meg ar ünnepségen. dr Balasy-Nagy József dékán vette át m egyetem nevében a sásaiét, megköszönve a meleg magyar asszonyszivek gyönyörű gondolatát, munkáját. Ar egyetemi ifjúság nevében viirös szekf((csokrot nyujtottnk At dr. Szeehenylnének, majd dr. Tn Hal* Sándorné. a Főméltósagú Aszsrony kápvlseletéhen felavatta a sásalát? — Azt a kitüntető és megtisztelő meghívást kaptam, hogy Ma gysrorsaág Nagyurának. vitéz nagybányai Horthy Miklósnak főméltóságú hitvesét zászlóanyai tisztségéhen helyettesítsem. — mondotta. kiemelve a továbbiakban,, bogy áldozstoslrlkű magyar asszonyok ajánlották fel a zászlót,' amelyet most. útjára boösájt. — TJegyen e zászló hordozója a ufwtastr fiiío..'.".i'.L.QI MAGYAR BANK. ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Crelölt: Anéoí Naijiiar Dnnh m.i zeged. i. Horthy M.-U. 12. Szegedi fiókja Színházzal szemben. Alaptőke és tarta ek kb. 24 millió pengó. FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN ÁGAVAL. le'zálog, áru és értékpapír kölcsönök. Takarékbetétek előnyös gyümölcsöztetése. Fiókok iffiliált intézetek az ország rw'nden jelentékeny pia án keresztény nemzeti gondolatnak, a mugyar erőnek és akarásnak! Szimbolizálja azokat az eszményeket, amelyeket országmentő és országgvarapító kormányzónk megjelölt s az egyetem feladatává tűzött ki. ..Magyar hittel, akarással.a tudományért" — jelszóval bocsájtotta útjára a szegedi egyetem zászlóját a kprmányzóné képviselője. A fííispánné lelkes szavaiéri dr. Halasy-Nagy dékán mondott köszönetet. A professzor szavai után a SzET elnöke: Nvfkos Gynla vette át a zászlót az egyetemi ifjúság nevében megőrzésre. Üdvözölte a zászlót, mint a szegedi gondolat szimbólumát. majd fgy tett fogadnlmnt a zászló melletti — Mi fiatalos örömmel, mngnluzással emeljük fel fejünket s vállaljuk, hogy a zászlóhoz hívek leszünk, mint lánghoz a meleg, mint zuhataghoz a vízcseppek ereje, mint magyar paraszt a földjéhez és mint katona a fegyveréhez. Az ünnepség a Himnusz hangjai vaj ért véget. Á szegedi egyetem professzorai nyilatkoznak a magyar orvoshiány okairól (A Délmagyitrország munkaié r&á- | tói) Csak a trianoni határok összeomlásával kapcsolatosan beállott öröm teli helyzet mutatta meg, mennyire helyes volt az a Csonka-Magvarors/ag szük kereteihez viszonyítva nagjinéretü orvosképzés, amely egész buropa elismerését vívta ki a testében meg nyomorított, de szellemében meg nem tört hazánk iránt. Az ország megnagyobbodásával olyan területeket kaptunk vissza, amelyekre valóságos ái riás volt, hogy úgyszólván azonnal, a katonai megszállás ideje alatt mái- elkezdhette nagyszerű működését az egészségügyi szolgálat. A visszatért területeken kínálkozó állások felszívták az orvosutánpótlást g mosl — hisszük, hogy átmentileg — orvoshiány lépett fel. Ezt az orvoshiányt leginkább megérzik a klinikák ós elmé'eti tudoniimvös intézetek, amelyek anyagilag nem nyújthatnak annyit a fiatal orvosoknak, amennyit külső elhelyezkedés nyújthat. Az. ifjúság libát nem keresi fel olvan mértékben most a klinikákat és a kiitótéintézcteket. mint a trianoni halárok között tette. Ezzel kapcsolatban kérdést intc/tünk néhány kiváló klinikai és tudományosintézeti vezetöférfihez, akiknek clsö Csoportja mar legutóbbi számunkban felemelte féltő és Intő szavát a fiatal orvosnemzedékhez: töltsenek el néhány évet a klinikákon, elméleti kutatóintézetekben, mert csak igy válhatnak igazán részesévé annak a nemzetmentő, hősies munkának, amely a Jövendő orvosgenerációra vár... \z érdekes és az időszerű kérdést minden oldalról tökéletesen megvilágító ' nyilatkozatok ujabb csoportját 51 alábbiakban gyűjtöttük össze: dr, Ditrói Gábor professzor, a szemészeti klinika igazgatója, az ifjúság őszinte pártfogója kutatja art az okot ami a fiatal ©rvosnemzedéket elvonja a klinikai és kutatót .-rnulmártyok tói: — Az ifjúság azt az önfeláldozó munkát, amit az egyctcin kevés díjazásért megkövetel, főként azért nem vállalja, mert — jobb elhelyezkedést kaphat. Hogy ez az ideálizmus csökkenéséi jelentené, vagy a kutatómunka iránti érdeklődés hanyatlását, e*t nem állíthatón! Réesffte inkább volt arra példa hogy r>*» arravalókkal t«ii mar i kiülik*. sok waM M ii. orvos és a gyengébbek, akik féllek a külső éleiben várható küzdelmektől meghúzódtak a klinikák védett falai között. Ma már képzeltebb emberek vannak ezen a pályán is. mint mindenütt Inkább arra lehet az okot viszszavezetni. hogy a tintaI orvosok 5—3 évi — minimálisan ennyi — tanulás után kívánkoznak ki az életbe, a küzdőtérre .. Természetesén az volna a lielvrs. ha hosszabb ideig dolgoznának a klinikákon, de erre nem ad módot az egyetemi költségvetés megszorított kerete. Tapasztalatom az. hogy inkább a nők vállalkoznak a klinikai gyakorlatra. mert szeretik a városi életet és iobban félnek a falutól, a küzdelemtől: másrészt csodálatos beosztó képességük révén jobban meg tudnak élni abból a kevés jövedelemből, amit a klinikai, kutatóintézeti elhelyezkedés nyújthat. A szemészeti klinika orvosutánpótlásáról a kővetkezőket mondotta. — Nálunk nem érezhető a hiány, mert lassú a változás. Szetnészszr.korvosra csak nagyon későn lehet rámon. dani, hogy szakember lett belőle » nyugodtan kibocsájtható az életbe... A kuiatóinlézClckbcn tapasztalható orvosutánpótlási hiányokra vonatkozólag Ditrói professzor rámutatott orrú a módra, ahogyan ezt » kérdést végképpen meg lehet oldani: — Ha a közoktatásügyi minisztérium arányba tudja állítani a klinikai ellátást a külső állapotokkal, ha m«-g telelő kedvezményeket ad a klinikai orvosoknak, amiért elesnek a szabad prakazistól és. valamelyes nyugdíj lehetőségét is felveti, (igy minden további nélkül megoldódik a klinikai orvoshiány kérdése Dr, Rusznyák István, a belgyógyászati klinika kraaío vezetője, az európai hírű kutató is rendkívül érdekes megvilágításba helyezte az orvosutánpótlás kérdéséi: — Orvoshiány kétségtelenül van _ mondotta —. ennek következményei a klinikákon, különösen a belgyógyászaton talán kevésbe súlyosak. m;nl az elméleti intézetekben. Mindig úgy volt, hogy a különböző betöltésre váró állásokat nagyrészt * klinikák jól képzett orvosaival töltötték be * ezért természeten. mord, amikor »©állá* VfnéürtfWRil, ez a körMménv automatikusan csökkenti a klinikákon megmaradt orvosok szániát. Mindennek dacára nem hiszem, hogy a klinikák é« egyetemi Intézetek elnéptelenedése kizárólag anyagi okokra vezithető vissza. A mi fiatalságunk idején is voltak orvosok, akik szesréiivFsgyás ellen « Leiniii^er-f^e fagukcnöcs Biztos hatása! Kapható kizárólag: ItfnzíKger gvójryszertárban, Csongrádi palota seget es sokszor nyomort vállaltuk csak azért, hogy elméleti intézetekben, vagy a klinikákon a tudománynak szentelhessék életüket. Az ilyen lelkes fiatalok száma esőkként, pedig ezek azok. akik a jövő legértékesebb kutatói és tudósai kikerülhetnek Rusznyák professzor a továbbiakban az orvosi ideál kialakítására hívja fel az ifjú orvosnemzedéket, amelynek jövőjében hisz és rendületlenül bízik: — Az a fiatal orvos — mondja —, aki azért megy a klinikára, vagy valamilyen állásba, mert ott nagyobb jövedelem kínálkozik számára, mint másutt, lehet jó gyakorlóorvos, de nem az az ideál, aki egy értékes, nj nemzedék előtt mint példakép, kívánatos volna. Különös jelenség volna, ha a régi. nyugodt békeidőkben a tudományért való küzdelem több embert lelkesített volna, mint a mai heroikus időkben, amikor pedig az anyari javak múlandóságát állandóan láthatjuk ... — Még vagyok győződve arról — fejőrté bc a professzor nyilatkozatát —, högy ha a ujai bizonytalan idők elmúlnak és a lelkek ismét megenyLegalkalmasabb K A It A C S 0 N V T A.T4NDAK egy varrókészlet a retikülbe Ara P ft*fo s i e k • > * r «f y böröndöti éfi PőrdtízmliVM, Kárát, u 3 N T. tag. Alapítva 1ŰÜ6 nuiuek, a magjai liaubag nugyr,észe újra meg fogja érteni, hogy a tudományos kutatás és a klinikai orvos önzetlen munkája nagyobb lelki gyönyörűséget ad. mint az a gazdagság, amelyet Gallenus már úgy sem nyújt.-, Az elméleti orvostudomány egyik nagytudásu, fiatal professzorával is beszéltünk erről a kérdésről Dr. Ivánovics György, a kórtani és buktcorologíai intézet igazgatója bizakodó és derülátó hangon nyilatkozott az ifjúságot érintőfontos kérdésről: — Nálunk is vannak egyes segédorvosi állások, amelyekre nincsen jelentkező. Ez nemcsak az ország gyarapodásával van összefüggésben, de azzal is, hogy sok kis állás üresedett meg az utóbbi időben különféle intézményeknél. A medikiiílétszám, amely most van kiképzés alatt, elegendő lesz ezek pótlására. Inkább abban van a hiba, hogy a munkaerőkben nincsen olyan nagy választék, mint régebben volt. Emiatt érthető az, ba különösen elméleti intézetekbe nem szívcsen mennek a fiatal orvosok. Az orvosi dip. inma ugyanis elég drága és az, aki orvosnak készült esztendőkön át. azzal indul el az életbe, hogv — gyógyítani akar! Éppen ezért minden elméleti Intézetben nagyon kicsiny a jelentkezők" száma, hiszen nem biztosíthatunk olvan megélhetést, mint amit a gyakorló orvosi állások biztosítanak, Tvánovics professzor itt utalt arra a körülményre, amelv a szülők" küzdelmét állítja előtérbe. A szülőknek elég, ha a drága orvosi diplorra megszerzéséhez hozzásegítik gyermeküket s legtöbbször nem áll módjuk, han. bogy tovább is támogassák, míg elméleti továbbképzését folytatja. Ez is hozzájárul ahhoz, hogv a fiatal orvosok kenvérkeresé* után látnak oly korán, amint csak megtehetik. Az elméleti intézetek kutatóinak utánpótlását nagyon érdekes példák-' kai világította meg Ivánovics profesz* szór Elmondotta, boffv csak Középeurópában szokás az, hogy kutatóintézetekben orvosokat alkalmazzannk. Másutt, különösen Amerikában a kutatómunkám külön biokémiai doktorokat nevelnek. Erre td( kísérletet 8»e» grden is Szent-Györgyi professzor és valóban, három, kitűnő munkatársai szerzett a biokémiai doktorok közül. — 11a a professzor szeretetlel foglalkozik azokkal a fiatalokkal, akik* ben a kutatómunkára elhivatottakat látja, akkor mindig sikerül munkatár^ sakat nevelnie s az ifjúságban felkelteni az érdeklődést a kutatótiutnka iránt — folytatta érdekes fcjiegctéseií dr. Ivánovics György. — Az utánpótlás ezen a téren veszélyben van, azonban a kormány majd változtat rajta, ha elérkezettnek találja az időt. A magyar kormányon keresztül ma is különböző tudományos egyesületek igen jelentős összegeket áldoznak tu* ! dományvs kutatásokra s így azoknak, akik komolyan akarnak munkálkodni ezen a téren, mindig van lehetőségük. Egyébkent nincsen orvoshiány — fejezte be nyilatkozatát —, csupán egy vacuura van, újabb elhelyezkedési lehetőségek nyíltak meg az ifjúság előtt és ez okozza a fennakadást. De minden bizonnyal lc fog ez is vezetődni és akkor ismét helyre áll az egyensulv, amely a komoly utánpótlási _ is biztosítja. * íme, az ifjúságot szerető és féltő, tudós nevelők szava messze, a jövőbe csendül és buzdít, bíztat, bátorít arra, bogy komoly akarással, ideálizmussal vállalja a fiatal orvosgcneráciő a küzdelmet és önzetlen munkát a magyar Orvostudományért, amely a ucmzeti életerő egyik főflfőere és népünk j fejlődésének, gyarapodásának záloga,, i Csánvi Piroska