Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-02 / 275. szám

f fi§OkM AGY Mol&i * í Adventi knltnrdélntánok (A Rélmagjarniaajíg munkatájvANagy közönséget vonzott vasárnap (ielütáh a Katolikus Kultiirházba az első adventi kuiturdéliitán színvonalas imisora. A kiitturdélutánon megjeleni dr. Glattfelder Gynla megyéspüspök. ttr. Montván István ny. táblai elnök. dr. Raskó Sándoi püspöki helynök, dr. Becker Ven del c. apát főigazgató, dr. Totfc Imre, a Katolikus Kör elnöke, dr H alász Pál belvárosi plébános. Sop sioh János prépost és mások Szeged katolikussáftának vezetői közül. A meftnylló beszédet dr. Tótb lmtT. a Kátöiiküs Kör elnöke mondotta el. Utált a krisztusvárás adventi hafiguplatára, az uj egyházi év kezdetére. amely a mostani történelmi időkben nem a régi békés mosollyal köszönt be. A karácsony igen szoi'no runsk ifférke/.ik, talán soha nem Volt olyán sok haj és gond a világon, mint napjainkban s ezek a gondok sok szívben elnémították már m Ima szavát is. Evek nem várják adventi várakozással a Megváltó születéséi, de Krisztus itt áll előttünk és kopogtat a lelkek kapuján, mint 1941 évvel ez előtt, most 1s szállási kérés... Ad rlig. amig az emberiség meg nem érti Krisztus szavát s nem épit lelkében hajlékot a megváltó szeretetnek, ad dig nem jön el az igazi békesség földre. —' fejezte be nagvhntásti he szódét dr. Tóth Imre Sík Sándor: /Elmélkedés a vealc lenségrőU cimft. a keresztény lelek mélvségeiböl felfakadó költeményét •gv kis komtreganisfa: Pajor Erzsébet szavalta el lelkesülten és nagy sikerrel. Majd Tótb Lajos zengd, szárnyaló s úgy a magasabb mint alacsonyabb fekvésekben dus szinezé síi baritonja Schubert /fiatárkőt ci mii a/.eriflz dalábp és Bizet gyönyörlí /Annus Dei«-eben érvényesült, a közönség élénk tetszése mellett. A dalokat Antos Kálmán kfsérte a tőle megszokott precizitással és művészi érzékkel /Isten törvényei a rilá^esvelemben* dm alatt Jung Péter felsőipariskolai igazgató több. mint egv órás, rendkívül hatásosan felépített tudo mányos előadásban ismertette a világegyetem törvényességeit. Coperni ~us, Kepler. Newton. Galilei elméletetnak az emberi lángelme diadalát bizonyító nagyszerfiségén át az energia és az atömelmélekak érintésével, valamint a modern technika hatalmas alkotásainak ismertetésével nyújtott bepillantást abba a csodálatos világ ha, afnclvben egv ok. egy törvénysze eftség uralkodik, cgY fensőbb erő ésj akarat törvénye Véfffil reltétte a ké dést: hozoft-e a ma uralkodó technika valamit, ami az, emberiség boldogulását elősegítheti Meg ts felelt rá: ma a technikai fejlődés középpontjában nem látjuk még ezt de egv jövő gen'e rációra —» reméljük — már áldását hintheti a modern technika mai fejtő rtése A nagv tapssal fogadott előadás után a szegedi katolikus leányllceum és tanítónőképző énekkara préciz fel dolgozásban adta olfi Rái'dos Lajos s/ont Ooilia-himmiszát és Szögi Endre poéltkusan szép, tiszta és diadalmas szárnyalású /Hálaénekét* A felsővárosi kulturháí diszter méhen vasárnap délután igen nagv ér deklődés mellett tartották meg az etaő adventi kiilturdélutánt. amelvre zsúfolásig megtelt érdektfldő közönségééi a naavterem A tnegjelínfekel P. Körtv é 1 v e s s v Mbin minorita atva üdvözölte. Az ünnepi beszédet »Advent* eimmel Lázár László gimnáziumi tanár mondotta. Kiemelte, hogv az. idei Advent tifati magvar Advent, amely remélhetőleg meghozza a magyarság számára a régén várt Igazságosságot. Vénfll a gyakorlati katolicizmus feladatairól beszélt A hisérő milsorbnn • nagv sikerrel szerepelt a Rókusi Egv házi Énekkar Inczédv Kálmán nagyszerű vezényletével. továbbá énekszámokkal, a fiájos kis In cvédv Cltto szavalattal Rurián Annié A Jól sikerült kuiturdéliitán P KőrtvA Ivrsw Mhin záróVaVnlVnl ért Vég 1 Mosó konyhát vagy kisebh flttMfé raktárhtlyisépet kertsék n#táttött r 1 iheiéíses lítlvéré< Másfél liter pálinkát ivott, majd agyonszúrta a mellette álló embert (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi Ítélőtábla Cu rry.tanácsa hétfőn délelőtt érdekes ügyet' tárgyalt. A vádlott Dimics Milotin 31 éves napszámos, aki ellen az ügyészség szándékos emberölés büntete tniati emelt vádat. Dimics Milotin az elmúlt év januárjában szerelt lé. a jugoszláv hadseregben telje sitett katonai szolga latot. Annak örömére^io*,}' g Szabadka melletti lxrakra hazátért. volt hajtársaival együtt ismerősei meglátogatására indult. A látogatásból nagv mulatozás lett és minden ismerősénél nagymennyiségű pálinkát ivott. Az ismerősök meglátogatása után Dimics Milotin kocsmába metit és még ott Is alaposan bepálinkázott. Beigazolódó!!, hogy az este folyamán mintegy másfél liter pálinkát ivott. A sok ital hatásé ra végül is elnyomta az álom és fejét lehajtva az asztalra, elaludi, Jö idő rrulva egvik ismerősé megrázta és a következőket mondotta. /Eredj fel, nagy hajban vagyunk!* Dimics erre felállt előrántotta bicskáját és a pálinka hatásáfa kézében a nviícitl késsel valósággal beleszédült a hor.z.á tpsközelebh álló Vlajku Ve szelt he. akit olyan szerencsétlenül ért a bi,-ska. hogv a szivburkot átvágta A szePti-rsétten ember azonnal kis/önvedett Dimic* Müötínt a jugoszláv éra , alatt az újvidéki törvényszék vonta |ellősségre és háromévi börtönre Ítélte. Ai Ítélőtábla ezt az Ítéletet jogerősen helybenhagyta Dimics az uralomváltozás után perének újrafelvételét kérte, igy került az ügv ismét Újvidékre, a magyar törvényszék elé. A vádlott a második főtárgyaláson nagyfokú ittas ságával védekezett és 'kijelentette hogv nagyon részeg volt. szinte vissza sem tud emlékezni a történtekre. A törvényszék az eredeti vádban mondotta ugyan ki bűnösnek, de tekintettel az enybilö körülményekre, négy és félévi börtönbüntetésre ítélte a vádlottat Fellebbezések folvtán hétfőn került nz ügy a szegedi ítélőtábla elé. Egész délelőtt nz iratokat ismertetlek. Beszerezték ugyanis az ügyre vonatkozó szerb iratokat is és ezeket tolmács se. gitségével olvasták fel. A főtárgvnlást hétfőn félbeszakították, mert •Szükségesnek látszott még az orvosszakértő meghallgatása ts. Elrendelte ezért a biróság. hogy ma délelőtt megballg.itfa dr. Tncze Gvuln orvosszakértő vé. leménrét is az iigrbeh »és esak azután hozza meg ítéletét. A tárgvalást ma regael 6 órakor folytatják. buteréfétt «*obAvai.i tit< MAGYAR NYILVÁNOSSÁG 1 1-OHMABAN jelent meg Vasárnap a debreceni /Ttazáhhil* mint >A népi Magyarország független napilapja*. Az átalakult lap clsó számába -Németh László. Ködolahvi János és Veres Péter a kitiinő népi magyar irók írtak cikkel. Kodolányi János /Debrecentől Debrecenig* eimmel irt cikket és többek között elteket irja: /Mindenki, aki gúnyolódik keléli eredetünkön, aki >etálÍaliasodolt csordának* nevezi a velünk rókon népeket g bennük tulajdonképpen a magyarságot gvu. lázzá, mindenki, aki tagadja az örök magyar szellemet, mindenki aki a népi lélek alázatosan szolgáló hü tinit »lovas nomád román tikával* és /lóáldozással* hazugul vádolja, mindenki, aki az ezeréves független magyar birodalomnak ikár csak egyetlen ősi csücskéről lemond, az ö romboló aknamunkájukat folytatja tovább ., fis ha ma végignézünk a magvat sajtó egv tekintélyes területén, megdöbbentve látjuk, hogv a szanaszéttutöU magyárbecsmórlöket. • magvarság erkölcsi és szellemi gerincének nyilt vagy titkos rágcsálóit nj hadak váltották fel. Napról-napra Ctkép nedve olvassuk történelmünk igazi mivoltának nvilt megtagadását meghamlsitását. sőt gvalázatát is. • A márciusi ifjak tizenkét pontjn _ irta legutóbb egvik /előkelő* s igen nagyhatalmú folyóirat — évtizedes nyomorúságba taszította a szabadságharcba hajszolt magyarságot*. Á megdöbbentő példákat ol d alak ón át idézhetnfik, — folytatja a kitűnő iró ökölbeszorul a kezünk e jót irányzott alattomos prftnaganda láttán .< Kodolánvi ezután válaszol arra a kérdésre, miéit éppen Debrecent választották a népi magyar irók szellemi. hadműveletének kiindulási pontjául. /Miért inpét kívánunk hadba menni az országért — irja — s a magyarságért talán éppen az idegen széllemmel megtötteke-zett főváros ellen is? Annvit lelent ez. hogy szembe kívánjuk állitani a keleti maovar a 'nyugatival a Tiszántúlt a Dunántúllal?.,. A kérdésre igy felel: Ellentéleket áthidalni ma ífvar és magvar kőzött ar. élet minden területén: M a legégetőbb tennivaló. \ROR VEZÉREK NÉLKÜL elmen Irt etkket Nétuelh Lá«zló. A masrvaf írót- e szellemi frontjáról írva özeket mondja: /Azt szokás inbndant. hogv Magva rorsieágon sok a vezér és kevés * követő VérérkMŐ ámhHÓk vannak, de engedelmeskedő tömegek Mncsenek tu ttff látóm, ftófv a ml U(«ia#var -an-aa^ltam/UiM irtp foröitoH a helyzet. Az egész. Ország teli van szórva egy gondolkozású, ugyanazokból a forrásokból ívó, sorskérdéseket hasonlókép látó ekléislákkal. De ha ennek az uj magyn vallásnak sokezernyi hivr: tisztek után kezd kapkodni, akikkel seregnek érezhesse magát, néhánv embert kéli nyúznia, nyaggatnia Olyanokat, akik a vezétésre volta kép nem is alkalmasok .. Ez a ivezető szerep* nem emberi idegeknek való. Meg kell szökni l/előle vacv el kell pusztulni benne. At.lXil.DI GONDOK pintén Veres Péter irt cikket a /népi Magvarország debreceni független napilapja ha* Cikkéhen eleven erővel tárgyalja az. alföldi bajokat, amelyek irifht mondja, egyben az, ország' és a magvar nép bájai is. Fejtegetéseit azzai fejezi be. hogy amig a háborús idők es a Vizes esztendők kettős baja rajtunk lesz. gondoskodni kell a falusi földleleneknek számóra veteménvföldekröl Ha máskép nem megy. kénvszerhérlet. vasrv, hatósági közbelépés Htján ife Ez nem földreform —• irja —. ez nem zavarja meg az ország gazdasági életéi érré nem lehet semmi mást mondani. mint megcsinálni .. A NEMZETI ÜJ8AG /Ne fussatok uj koreszmék -után* cimen beszámoí azokról a beszédekről, amelyek VIez.ián István peslmégyei' főispán beiktatásán hangzottak el. Viczíán István a krisztusi erkölcs és nemzeti gondolat érvényesítéséről beszélt a beiktatáson és többek között erseket mondotta: /Sorsdöntő időket élünk és talán ezért van az hogy sokan valósággal futnak n. koreszmék után. Vitáznak a koreszmék mibenlétéről és a megta Iáit koreszmék sokszor ki-ki a sa-B iát aSjattt seerint tölti kí tárta-^•8«e "^Ivánul meg a tragéd lommal Szeretném azt mondani ezeknek a magyar testvéreimnek: ne fussatok ni koreszmék után. mert nem 92 eszme nj, hanem mi újulunk meg azáltal, hogy hosszú tévelygéseink után visszatérünk az örök igazsághoz. Az igazság pedig nem más. mint a krisztusi erkőle?, amihez természetszerűen járul a nemzeti gondolat. A magvar meg ujulást kezdettől fogva keresztény nemzeti gondolatnak, vagy gyakorlati megvalósításában keresztény nemzeti irányzatnak szokták né veznh És nagyon vigyázzanak azok. akik Ujabban bármi tiszteletreméltó és de mégis esak külföldöm és pedig a miénknél később keletkezett mozgalomnak a nevével jelölik meg n mi nemzeti megújulásunkat is . Tudom, hogy némelyek ma lulkou/ervativnak. tehát 'túlhaladottnak tartják — folvtatta beszédét — a kcres7ténv nemzeti gondn* látót Ha a krisztusi érkötő* és magvar vonatkozásában a szentist' vári állameszme konzervatív, rtkkér mi Mtratf vállaljuk * kópzerrósuHs vwdiát*. kafono ftmlel<# és Kréta őstörtén^to a Dugonics-Társaság vasár* napi ülésén (A Béknagt/arotszdff munka tá®* sálől) A Dugonioe-Társaség vasáínap délután a bölcsészeti egyetem nagy előadótermében tartotta felolvasó ülését. Az, elnöklő Firbás Oszkár főtitkár bejelentette, hogy Várduci Mihály betegsége miatt nem tudott megjelenni a felolvasó Ülésén és székfoglaló előadását későbbi időpontban tartja meg. Helyette Vanuhr János elnök olvassa fel „Mondó és valóság" Című értekezését. Banner János Theseus cs Ariadné mondájából kiindulva Ismertette Kréta szigetének őstörténetét• Kré* ta sokezer, éves kultúrájáról szólvtf, kijelentette: az ásó tudománya a századfordulón megejtett ásatásoK során igazolta, hogy Krétán évezredekkel "ezelőtt olyan fejlett kultúra volt, hogy azon még ma sem kelleti alapjaiban változtatni. A szigetéit ma is ugyanúgy szöllöt. olajat teí* melnek, öszééren és szamáron közlekednek az emberek, mint 5900 évvel zelőtt. Knossos városának fellárója, Evans szerint Krétán Kr.- é. a' VII. évezredben kezdődött az élet, Kr. e. 3000 évvel már civilizáció virágzott a szigeten. A minosi kuliura kilenc korszakát ismertette ezuláa iz előadó és rámutatott ap egyes korszakok között jelentkező fejlődé* -*i fokókra. A knossosi restaurál! romok ismertetése során megjegyez* te. hogy a hajdani krétai főváros királyi palotája nagyobb kényelmei biztosított, lakóinak, mint XIV. La* jos versaillesi kastélya. A nagy tetszéssel fogadott érdekes előadás után Zempléni Fodo1 József, mint meghívott vendég, költészetének néhány figyelemreméltó darabját mutatta be. Különösed nagy tetszést aratott „A bölcső" éa „Levél Szegedről" című verseivel, j Sáudor István Katona Józsefről (ártott előadást születésének 150-ik évfordulój aalkalmából. Katona rö* vid életrajzának ismertetése vitán hangsúlyoz,ta, högy a magyarság legnagyobb drámaírójának magyarságszemléletét a táj és a l'oh határozza meg. A duna—tiszaköz! alföldi táj alakította ki a költő temperamentumát és azt a kisnemesi gondolkozást, amely a Bánk bánban olyan eleven erővel megnyi1vá> nul. A vidéki ember terraészetköze!ia minden sorában. Katona típusai nem h'armoníkifs típusok, valamennyi meghasadt ember és ezzel a meghasadtsáirukkal eszmél totik rá a magyarságát önmagára. "Ráeszméltetlg ezenkívül arra, hogy a magyarság érfelme erkölPsi jellegű T>ng*>ni<Jto András, Katona szellemi előhírnöke a lelkes magyarság híve, Katona aa erkölcsös majjijarság híve és e»ze! Széchenyi előhírnökévé Vált Á felolvasó ütés Firbá* OszkáiJ zárószavával ért véget NEM LESZ GONDJA, hogy mit ajándékozzon, ha rae,glekinti a VÉW-I. DROGÉRIA ragyogó kirakatait. jünnihfti ftkimán-ufCA & Otasö árak! Nagy vátasztéfcj