Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-05 / 278. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1841 december & A szegedi füzéren Dorttála-iinrcepsfrte CA Délmagyarország munkatársá­tól) Nyárády Zoltán alezredes pa runosnoksága alatt álló szegedi tá­bori tüzérosztály tegnap ünnepelte védőszentjének. Szent Borbálának ünnepségét, amelynek keretében dél­előtt ünnepi Istentiszteleten vettek részt a tüzérek, majd házi lovasmér.­kötést rendeztek. A mérkőzésen a meghívott vendégek között ott volt gróf Stomm Mareel vezérőrnagy. A tisztek csoportjában első lett S'öry József főhadnagy. 2. Szegedi József hadnagy. S. Barcsay Ádám főhadnagy, 4. Nagy László hdt őr­mester. 5. Hertelendy Oéza zászlós A tiszthelyettesek Csoportjában 1. Tátray József szkvő. 2. Avar Fe­renc őrm.. 3. Kocsis Bálint őrm., 4. Nyári Tmrr őrm., 5. Vigh Szilárd őrm. A verseny ntán a tüzérosztály tiszti, tiszthelyettesi kara és legény­-égo együttes áíszebéden vett részt. A délután folyamán a laktanyá ban nagyszabású Borbála-ünnepség volt, amelyen a tüzérosztály legény­sége sok derűs és szórakoztató szá­mokat adott elő. Az ünnepség csúcs­pontja a tiizéravafás volt. A zsidótörvény kitérj esztése a Délvidékre Budapest, december 4. A Buda­pest-t Közlöny legközelebbi száma közli a minisztérium rendeletét, amely elrendeli a visszafoglalt dél­vidéki teriileteken a zsidók közéleti és gazdasági térfogalásának korlá­tozásáról szóló in.lf). évi TV. törvény alkalmazását. 1942. március elsejéig bejelentést kell tenniök mindazoknak, akik a visszafoglalt területen ipari jogosít­vánnyal, vagy egyéb hasznot hajtó jogosítvánnyal rendelkeznek, 1949. Dbriidr elsejéig minden munkaadó­nak he kell jelentenie értelmiségi munkakörben dolgozó alkalmazot­tait. Rendszabályok intézkednek ar­ról. hogy az elszakítás ideje alatt a magyarság érdekében kimagasló ér­demeket szerzett személyek kedvez­mónvben részesülnek. Munkács lelkesen ünnepelte a dicsőségesen huzatért vadászdandárt Szombathelyi vezérezredes, vezérkari főnök beszéde a ki­magasló teljesítményekről Munkács, december 4. Munkács közönsége, csütörtökön ünnepélyesen fogadta a szovjetföldről hazatért, a városban állomásozó határvadász dandárt. Hangos nótaszóval ébredt a város. Leventék és iskolás fiúk és leányok Csapatai vonultak fel az Árpád vezér-utcán felállított dísz­emelvény felé, ahol már a kora reg­geli órákban hatalmas tömeg hul­lámzott. Fél 10 6rako<! érkezett meg az ünnepség színhelyére vitéz Szom­bathelyi Ferenc vezérezredes, a hon­védvezérkar főnöke. A vezérkari fő­nők végigautézott a határvadász dandáfnak a városba vezető »r­szágúton felállított 8 kilométer hosz­szú sorfala előtt. A szemléről való visszatérése után köszöntötte a visz­szí.tért honvédeket és a kormányzó úr. mint legfelsőbb Hadúr megbízá­sából köszönetet mondott azokért a kimagasló teljesítményekért, ame­lyeket a határ vadászdandár és a ve­le együtt, küzdő hadtest véghez vitt. Kijelentette a vezérkari főnök, hogy a hősi halottak hozzátartozóiról messzemenő gondoskodás történik. A vezérkar főnökének beszéde után felvonultak azok a tisztek és honvédek, akik a szovjet elleni harc­ban kitüntették magukat. Szombat­helyi vezérezredes felkötötte a csa­patzászlóikra a kormányzó által adományozott zászlószallagokat, majd a kitüntetéseket nyújtotta át.. Az egyik tl9zt felolvasta a kitün­tetettek nevét, azok sorban járultak a vezérkari főnök elé és átvették kitüntetésüket. A vezérkari főnök mindegyiknek kézfogással nyújtotta át kitüntetését. A kitüntetések átadása után dísz­menetben vonultak el a határva­dászalaknlatok a dísztribün előtt. A közönség lelkesen megéljenezte az elvonuló Csapatokat. • A mnnkáesi határvadászdandár volt az, amely júlitíe 28-án adott pa­rancsra átlépte a veretökei és a to­rony ai hágót és többszörös túlerő­vel szemben az elsó sikereket érte el. Birtokba vették n Beszkidek atagűtját, amelyet az oroszok fel akartak röbbantani. Óriási munkát végeztek a dandár harcai során a Jfeosztott kerékpáros alakulatok, dmelyek gyors előretörésükkel igen spkszor meglepték az ellenséget- A dandár zöme 12 nap alatt 150 kilo­métert. haladt, előre. A dandár mű­szaki csapatai 6 teljesen új hidat és egy vasúti hidat építettek. Küzdelem az egészségért Dr. Tomcsik József professzor Magyarország, az utódállamok és a visszatért területek egészségügyi helyzetéről — Szeged közegészségügye hat év alatt nagy lépésekkel haladt előre Párisi Hagy Áruház Rt. Szeged (Csenonics- es Kiss-u. sarok) MIKULÁSRA Mikulás ostyából, szines alumí­nium bevonással; cm 19 _ 20 37 92 ár —.38 —.58 —.98 P1.28 Huszár csi/ma ostyából, alumínium bevonással: cm 14 20 30_ ~SR —,;j§ fa-08 pl.fc Unncos csizma ostyából, alumínium bevonással: cm 7 10 14 31 •J? riö r Í5" -48 -.88 Piros gipsz- csizma töltve, vir­gárosal dis/itté: cm 18 3J "ár " - m pt98 Mikuláit csomag. szines celofán zacskóban — 18. —.68, —.88 Zsanilia puttonyos Mikulás töltve P 1.28. P 198. P 228 Zsanilia doboz töltve P 1.98 Mikulás doboz -.68, -.58. -38 Festett piros műselyem wlv bonhor.nier P 108. P 138, P 12> (A Délmagyarország munkatár­sától) Megnagyobbodott hazánk egészségügyi problémáiról s külö­nösképpen a visszatért országrészek egészségi viszonyairól adott elő csütörtökön délután az egyetem au­lájában dr. Tomcsik József profest­szor. az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója. A rendkívül ér­dekes és időszerű problémákat fel­táró előadás az Egyetem Barátai Egyesületének szabadegyetemi elő­adássorozatában hangzott el. Az előadás előtt munkatársunk felkereste dr TomVsik József pro­fesszort. aki hat esztendővel ezelőtt még a szegedi egyetem tanára volt és inuen indult el nagyjelentőségű munkásságánnk útján. Tomcsik pro­fesszor két napja tartózkodik Sze­geden, ahol mint a belügyi kor­mányzat vizsgabiztosa vett részt a most folyó szakvizsgákon. Kérdést intéztünk a professzorhoz, milyen­nek találja Szeged egészségügyi vi­szonyait. Kijelentette, hogy az el­múlt hat esztendő alatt, amióta ö elkerült Szegedről, az egészségügyi viszonyok hatalmas fejlődésen men­tek keresztül és csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozhat azokról, akik ezt a fejlődési folya­matot előmozdították. Tomcsik József professzor elő­adására a közönség megtöltötte a központi egyetem nagytermét és mindvégig érdeklődéssel követte az élvezetes, vetített képekkel kisért skisdásL Az Errefem Barátai Egye­sülete részéről dr. Baló József pro­fesszor nyitotta meg az előadást, utalt arra a nagyszerű mtinkára, amit az előadó a magyar közegész­ségügyi viszonyok feljavítása körül végez, köszöntötte Tomcsik pro­fesszort, mint a szegedi egyetem egykori tanárát ós rámutatott arra, milyen fontos az orvosi tudomány­nak az az ága, amely a betegségek megelőzésével foglalkozik s meny­nyire kivívta Magyarország ezen a téren Európa plismerését, A kulturális, gazdasági és egészségügyi helyzet összefüggései Előadásának bevezető részében Tomcsik professzor rátért Horváth Barna kolozsvári egyetemi tanár legutóbb Szegeden megrendezett közvéleménykutatására és hangsú­lyozta. mennyire fontos a közvéle­mény szerepe a közegészségügy ki­alakulásában. A közvélemény fontos szerepét bizonyította az elmult 22 esztendő alatt az a rniuden magyar lelke mélyén kialakult hit, hogy a mi kulturális fölényünknek vissza kell szereznie egyszer, amit tőlünk Trianonban elraboltak. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy a kulturális fölény valóban meg volt a Csonka-Magyarországon, szemben az utódállamokkal. Érdekes megvi­lágításba helyezte a halálozási arányszám adatalt és ezek viszonyát a születési arányszámmal s haug súj-soat*. hogv * népesség szaporo­dása — paradoxonként — tőbbnyfSI ott a legnagyobb, ahol a halálozási arányszám emelkedik. Erre példa, ként hozta fel, hogy Németország, ban, ahol kormányzati' beavatkozás­sal emelték a születési arányszá­mot, még mindig a legkisebb ez ad arányszám egész Európában, holotl a német nép — mint ismeretes — -/áporodó népfajta. Igen érdekes összefüggéseket mfl­tal a kulturális és gazdasági ténye­zők hatása a közegészségügyi vi­szonyokra. Erdélyben a román meg­szállás alatt készült statisztikai könyvek szerint a Székelyföldön voltak a legkitűnőbb közegészség' ügyi viszonyok, ezt a székely nép magasabb és ősibb kulturáltsága ét a gazdasági jólétet előmozdító szor­galma idézte elő. Ebben a népbea volt ősi kultura s ezt még az elnyo> matás évei sem tudták kiölni bes lőle. Tomcsik professzo?) ezután arr<9 beszélt, hogy milyen volt az a kö» egészségügyi szervezet, ami az el­mult 20 év alatt nálunk létesült éa milyen volt a cseh, román és jugo­szláv területek hasonló szervezette sége. A visszatért területek egészségügyi kérdései Elmondotta, hogy az orvoskér* dés. amely legjobban rámutat egyea országok közegészségügyi viszonyai­ra. a trianoni Magyarországon ma> gasan kielégítőbb volt, mint bárme­lyik utódállamban. Míg nálunk 5—4 ezer lélekre jutott egy körorvos, ad. dig a csehszlovák állam területén 8—20 ezer lélekre jutott orvos. A' csch egészségvédelem legfőbb hibá­ját azzal jellemezte, hogy ismertlep volt náluk például az anya- és ter­hes-gondozás- A védőnő-szolgálat sem volt olyan rendszeresen kiala­kított. mint nálunk. Erdélyben vi­szont igen kevés számú védőnőt ké­peztek a comáu uralom alatt, da ezek a védőnők kitűnően képzettek voltak. A román egészségügy egyití jó szolgálatát, a fertőtlenítő-szolgá­latot most a magyar egészségügy} kormányzat is megvalósította Er­dély valamennyi városában és köz­ségében és főként a Kárpátalján, ahol orré nagy szükség volt. Tomcsik professzor beszélt még a járványos betegségek olterjedett* ségéről a visszatért területeken, kü­lönösen a kiütéses lifusz és malária erdélyi területeiről, nemkülönben » trachoma-fertőzcses Bácskáról. Ezek n betegségek most új problémákat, új küzdőteret jelentenek a magyar egészségügyi kormányzat számára, főként a bácskai székely telepes­községekkel kapcsolatosan, ahol még az óromániából magukkal ho­zott fertőzéses betegsége kellen kell megküzdeni. Végül vetített képeken kereszlíil ismertette meg a közönségei a mo­dern egészségügyi sz.olgálal nagy­szerű működésével. A fontos problé­mákat felölelő s a magyar közegész­ségügy hatalmas apparátusát be­mutaló. nemcsak tudomóuyosan ér­tékes. de érdekes előadást a közön­ség hálás tapsokkal jutalmazta éa dr. Baló József professzor köszönte nieg. I leosze^n minu lasi aianiM Herendi porcellán, valódi ezüst és aranyékszcrl Legolcsóbban CSUKA 11 órásnál, Szeged. Kárász utca 16 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents