Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-05 / 278. szám
DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1841 december & A szegedi füzéren Dorttála-iinrcepsfrte CA Délmagyarország munkatársától) Nyárády Zoltán alezredes pa runosnoksága alatt álló szegedi tábori tüzérosztály tegnap ünnepelte védőszentjének. Szent Borbálának ünnepségét, amelynek keretében délelőtt ünnepi Istentiszteleten vettek részt a tüzérek, majd házi lovasmér.kötést rendeztek. A mérkőzésen a meghívott vendégek között ott volt gróf Stomm Mareel vezérőrnagy. A tisztek csoportjában első lett S'öry József főhadnagy. 2. Szegedi József hadnagy. S. Barcsay Ádám főhadnagy, 4. Nagy László hdt őrmester. 5. Hertelendy Oéza zászlós A tiszthelyettesek Csoportjában 1. Tátray József szkvő. 2. Avar Ferenc őrm.. 3. Kocsis Bálint őrm., 4. Nyári Tmrr őrm., 5. Vigh Szilárd őrm. A verseny ntán a tüzérosztály tiszti, tiszthelyettesi kara és legény-égo együttes áíszebéden vett részt. A délután folyamán a laktanyá ban nagyszabású Borbála-ünnepség volt, amelyen a tüzérosztály legénysége sok derűs és szórakoztató számokat adott elő. Az ünnepség csúcspontja a tiizéravafás volt. A zsidótörvény kitérj esztése a Délvidékre Budapest, december 4. A Budapest-t Közlöny legközelebbi száma közli a minisztérium rendeletét, amely elrendeli a visszafoglalt délvidéki teriileteken a zsidók közéleti és gazdasági térfogalásának korlátozásáról szóló in.lf). évi TV. törvény alkalmazását. 1942. március elsejéig bejelentést kell tenniök mindazoknak, akik a visszafoglalt területen ipari jogosítvánnyal, vagy egyéb hasznot hajtó jogosítvánnyal rendelkeznek, 1949. Dbriidr elsejéig minden munkaadónak he kell jelentenie értelmiségi munkakörben dolgozó alkalmazottait. Rendszabályok intézkednek arról. hogy az elszakítás ideje alatt a magyarság érdekében kimagasló érdemeket szerzett személyek kedvezmónvben részesülnek. Munkács lelkesen ünnepelte a dicsőségesen huzatért vadászdandárt Szombathelyi vezérezredes, vezérkari főnök beszéde a kimagasló teljesítményekről Munkács, december 4. Munkács közönsége, csütörtökön ünnepélyesen fogadta a szovjetföldről hazatért, a városban állomásozó határvadász dandárt. Hangos nótaszóval ébredt a város. Leventék és iskolás fiúk és leányok Csapatai vonultak fel az Árpád vezér-utcán felállított díszemelvény felé, ahol már a kora reggeli órákban hatalmas tömeg hullámzott. Fél 10 6rako<! érkezett meg az ünnepség színhelyére vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke. A vezérkari főnők végigautézott a határvadász dandáfnak a városba vezető »rszágúton felállított 8 kilométer hoszszú sorfala előtt. A szemléről való visszatérése után köszöntötte a viszszí.tért honvédeket és a kormányzó úr. mint legfelsőbb Hadúr megbízásából köszönetet mondott azokért a kimagasló teljesítményekért, amelyeket a határ vadászdandár és a vele együtt, küzdő hadtest véghez vitt. Kijelentette a vezérkari főnök, hogy a hősi halottak hozzátartozóiról messzemenő gondoskodás történik. A vezérkar főnökének beszéde után felvonultak azok a tisztek és honvédek, akik a szovjet elleni harcban kitüntették magukat. Szombathelyi vezérezredes felkötötte a csapatzászlóikra a kormányzó által adományozott zászlószallagokat, majd a kitüntetéseket nyújtotta át.. Az egyik tl9zt felolvasta a kitüntetettek nevét, azok sorban járultak a vezérkari főnök elé és átvették kitüntetésüket. A vezérkari főnök mindegyiknek kézfogással nyújtotta át kitüntetését. A kitüntetések átadása után díszmenetben vonultak el a határvadászalaknlatok a dísztribün előtt. A közönség lelkesen megéljenezte az elvonuló Csapatokat. • A mnnkáesi határvadászdandár volt az, amely júlitíe 28-án adott parancsra átlépte a veretökei és a torony ai hágót és többszörös túlerővel szemben az elsó sikereket érte el. Birtokba vették n Beszkidek atagűtját, amelyet az oroszok fel akartak röbbantani. Óriási munkát végeztek a dandár harcai során a Jfeosztott kerékpáros alakulatok, dmelyek gyors előretörésükkel igen spkszor meglepték az ellenséget- A dandár zöme 12 nap alatt 150 kilométert. haladt, előre. A dandár műszaki csapatai 6 teljesen új hidat és egy vasúti hidat építettek. Küzdelem az egészségért Dr. Tomcsik József professzor Magyarország, az utódállamok és a visszatért területek egészségügyi helyzetéről — Szeged közegészségügye hat év alatt nagy lépésekkel haladt előre Párisi Hagy Áruház Rt. Szeged (Csenonics- es Kiss-u. sarok) MIKULÁSRA Mikulás ostyából, szines alumínium bevonással; cm 19 _ 20 37 92 ár —.38 —.58 —.98 P1.28 Huszár csi/ma ostyából, alumínium bevonással: cm 14 20 30_ ~SR —,;j§ fa-08 pl.fc Unncos csizma ostyából, alumínium bevonással: cm 7 10 14 31 •J? riö r Í5" -48 -.88 Piros gipsz- csizma töltve, virgárosal dis/itté: cm 18 3J "ár " - m pt98 Mikuláit csomag. szines celofán zacskóban — 18. —.68, —.88 Zsanilia puttonyos Mikulás töltve P 1.28. P 198. P 228 Zsanilia doboz töltve P 1.98 Mikulás doboz -.68, -.58. -38 Festett piros műselyem wlv bonhor.nier P 108. P 138, P 12> (A Délmagyarország munkatársától) Megnagyobbodott hazánk egészségügyi problémáiról s különösképpen a visszatért országrészek egészségi viszonyairól adott elő csütörtökön délután az egyetem aulájában dr. Tomcsik József profestszor. az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója. A rendkívül érdekes és időszerű problémákat feltáró előadás az Egyetem Barátai Egyesületének szabadegyetemi előadássorozatában hangzott el. Az előadás előtt munkatársunk felkereste dr TomVsik József professzort. aki hat esztendővel ezelőtt még a szegedi egyetem tanára volt és inuen indult el nagyjelentőségű munkásságánnk útján. Tomcsik professzor két napja tartózkodik Szegeden, ahol mint a belügyi kormányzat vizsgabiztosa vett részt a most folyó szakvizsgákon. Kérdést intéztünk a professzorhoz, milyennek találja Szeged egészségügyi viszonyait. Kijelentette, hogy az elmúlt hat esztendő alatt, amióta ö elkerült Szegedről, az egészségügyi viszonyok hatalmas fejlődésen mentek keresztül és csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozhat azokról, akik ezt a fejlődési folyamatot előmozdították. Tomcsik József professzor előadására a közönség megtöltötte a központi egyetem nagytermét és mindvégig érdeklődéssel követte az élvezetes, vetített képekkel kisért skisdásL Az Errefem Barátai Egyesülete részéről dr. Baló József professzor nyitotta meg az előadást, utalt arra a nagyszerű mtinkára, amit az előadó a magyar közegészségügyi viszonyok feljavítása körül végez, köszöntötte Tomcsik professzort, mint a szegedi egyetem egykori tanárát ós rámutatott arra, milyen fontos az orvosi tudománynak az az ága, amely a betegségek megelőzésével foglalkozik s menynyire kivívta Magyarország ezen a téren Európa plismerését, A kulturális, gazdasági és egészségügyi helyzet összefüggései Előadásának bevezető részében Tomcsik professzor rátért Horváth Barna kolozsvári egyetemi tanár legutóbb Szegeden megrendezett közvéleménykutatására és hangsúlyozta. mennyire fontos a közvélemény szerepe a közegészségügy kialakulásában. A közvélemény fontos szerepét bizonyította az elmult 22 esztendő alatt az a rniuden magyar lelke mélyén kialakult hit, hogy a mi kulturális fölényünknek vissza kell szereznie egyszer, amit tőlünk Trianonban elraboltak. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy a kulturális fölény valóban meg volt a Csonka-Magyarországon, szemben az utódállamokkal. Érdekes megvilágításba helyezte a halálozási arányszám adatalt és ezek viszonyát a születési arányszámmal s haug súj-soat*. hogv * népesség szaporodása — paradoxonként — tőbbnyfSI ott a legnagyobb, ahol a halálozási arányszám emelkedik. Erre példa, ként hozta fel, hogy Németország, ban, ahol kormányzati' beavatkozással emelték a születési arányszámot, még mindig a legkisebb ez ad arányszám egész Európában, holotl a német nép — mint ismeretes — -/áporodó népfajta. Igen érdekes összefüggéseket mfltal a kulturális és gazdasági tényezők hatása a közegészségügyi viszonyokra. Erdélyben a román megszállás alatt készült statisztikai könyvek szerint a Székelyföldön voltak a legkitűnőbb közegészség' ügyi viszonyok, ezt a székely nép magasabb és ősibb kulturáltsága ét a gazdasági jólétet előmozdító szorgalma idézte elő. Ebben a népbea volt ősi kultura s ezt még az elnyo> matás évei sem tudták kiölni bes lőle. Tomcsik professzo?) ezután arr<9 beszélt, hogy milyen volt az a kö» egészségügyi szervezet, ami az elmult 20 év alatt nálunk létesült éa milyen volt a cseh, román és jugoszláv területek hasonló szervezette sége. A visszatért területek egészségügyi kérdései Elmondotta, hogy az orvoskér* dés. amely legjobban rámutat egyea országok közegészségügyi viszonyaira. a trianoni Magyarországon ma> gasan kielégítőbb volt, mint bármelyik utódállamban. Míg nálunk 5—4 ezer lélekre jutott egy körorvos, ad. dig a csehszlovák állam területén 8—20 ezer lélekre jutott orvos. A' csch egészségvédelem legfőbb hibáját azzal jellemezte, hogy ismertlep volt náluk például az anya- és terhes-gondozás- A védőnő-szolgálat sem volt olyan rendszeresen kialakított. mint nálunk. Erdélyben viszont igen kevés számú védőnőt képeztek a comáu uralom alatt, da ezek a védőnők kitűnően képzettek voltak. A román egészségügy egyití jó szolgálatát, a fertőtlenítő-szolgálatot most a magyar egészségügy} kormányzat is megvalósította Erdély valamennyi városában és községében és főként a Kárpátalján, ahol orré nagy szükség volt. Tomcsik professzor beszélt még a járványos betegségek olterjedett* ségéről a visszatért területeken, különösen a kiütéses lifusz és malária erdélyi területeiről, nemkülönben » trachoma-fertőzcses Bácskáról. Ezek n betegségek most új problémákat, új küzdőteret jelentenek a magyar egészségügyi kormányzat számára, főként a bácskai székely telepesközségekkel kapcsolatosan, ahol még az óromániából magukkal hozott fertőzéses betegsége kellen kell megküzdeni. Végül vetített képeken kereszlíil ismertette meg a közönségei a modern egészségügyi sz.olgálal nagyszerű működésével. A fontos problémákat felölelő s a magyar közegészségügy hatalmas apparátusát bemutaló. nemcsak tudomóuyosan értékes. de érdekes előadást a közönség hálás tapsokkal jutalmazta éa dr. Baló József professzor köszönte nieg. I leosze^n minu lasi aianiM Herendi porcellán, valódi ezüst és aranyékszcrl Legolcsóbban CSUKA 11 órásnál, Szeged. Kárász utca 16 sz.