Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-31 / 297. szám

FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ A fizikai munkások kenyér pótadagja Budapest, december 30. A kényé rícgy országos bevezetéséről intézkedő közellátási miniszteri rendelet meghatározza, hogy az egyes fejadagok szempontjából az ellátatlan lakosság bány csoportba oszlik. A rendelet az egyes munkanemek szerint osztályozza az ellátatlanokat és ezen az alapon bárom csoportot állit fel. Az első csoportba tartoznak a nehéz testi munkások, a másodikban a testi munkások, a nar-' harmadikba pedjg mindazok, akik az első és második csoporton kivül maradnak. A terhes anyákat a terhesség negyedik hónapjától, a szoptatós anyákat pedig a szüléstől számított 9. hónap régéig kérelmükre a ncbézniunkások részére megállapított fej látják eL A nehéz testi munkások, a testi munkások, továbbá a terhes és szoptatós anyák részere a magasabb fejadagot pótjegyek -utján szolgáltatja ki. A hatósági jegy ellenében kiszolgáltatandó fejadagot, valamint a pótjegyre eső fejadagot a közellátási miniszter állapítja meg. Közérdekű munkák keretében (haditermelés, vasútépítés, kubikolás), valamint gyári üzemekben különösen nehéz testi munkát végző munkások élelmezésének javítására a közellátási kormánybiztos a közellátási miniszter hozzájárulásával 9 munka neme szerint járó fejadagon felfii rendkívüli kenyér-, illetve kenyérlisztellátmányt engedélyez az illető vállalatnak". Kilc a nehéz testi munkások A hivatalos lap keddi száma, amely a rendeletet közli, függelékben felsorolja azokat a foglalkozási ágakat, Szeded uábos szegényei ntyatnábaoi... #5 vzttyÍM}* vdtx<La%ufea a toMjácét a<z. „áknf-Mti." ái/ódáka — í&v'ézi oldják twcf. a vutyények dUdytzíséntk kiidíszt — Z?0 taká a Csak 130 amelyeknek űzői a nehéz testi munkások részére járó kenvéradagot igényelhetik. Általában nehéz testi munkásnak •rémit a teherhordó, a szállító és rakodómunkás. A mező- és erdőgazdaságban a földmunkás (knblkos), favágó-, mész- és szénégető. Az iparban általában a gázgenerátoroknál dolgozó munkások, a kézierővel dolgozó kazánfűtők. elektromos- és autogénhegeszfők. Ide tartoznak a vas- és fémIparban a vas- és fémöntök, a kemencemunkások. a hengerészek, huzómunkások, a sajtológépen dolgozók, mefegfürésznél és melegollónál dolgozók, kézi és gépi kovácsok, öoozók. borgonvzók, darukezelők. Ide sorolja a rendelet az öntőket olvasztókat! kalapácsvezctökef, nagy munkadarabok* kai dolgozó sajtolókat és lyukasztókat, nehéz szerelő munkánál dolgozó lakatosokat, nehéz munkadarabokkal dolgozó esztergályozókat. A kő-, föld-, agyag- és üvegiparban az agvng-, homok- és kavicsbánvászok, kővágók, kőfaragók és kőcsiszolók. téglavetők, tégla- és cscrépsajtoló munkások, mindennemű kemenceinunkások. üvegololvaszlók. üvegfúvók. A faiparban a fahántolók, a ruházati iparban a gözmosódákban alkalmazott vasalómunkások, a papirosiparban a faapritók, facsiszolók. kőérdesitők, kemencemunkások. Az élelmezési és élvezeti cikkek gyártásánál a molnárok, vágók, szalámi- és kolbászgvártó üzemek alkalmazottai. pékipari munkások, a vegyészeti iparban a lőszergvári munkások, a zúzó- és őrlömunkások. a kcnsnvgyári munkások, klór és kéngvári munkások, koksz- és kamráskemencékncl dolgozó munkások tarthatnak igényt a legnagyobb kenyérfejadacra. végül pedig az építőiparban a kőművesek, a beton- és rasbetonépitkezéseknél dolgozók, ácsok, ut- és mélyépítéseknél alkalmazott munkások, vasul- és hídépítő munkások, raélyfurómunkások. légnyomásos szerszámoknál és kézidöngölőknél alkalmazott munkások, süllyesztőszekrényben dolgozó munkások. Tökéletes tartós omioMlós, szép bajszincés, egyén: arcipo ás fvántas kozmetikus fodrrérr'l Mdlliai Uugomcs.tér 11. Tel. 1451 (A Délmagyarország munkatársától) Több alkalommal beszámolt arról a Délmagyarország, hogy a város gondozásában lévő nincstelenek problémáját a beköszöntött tél miatt a lehető leggyorsabban igyekeznek megoldani. Ezt a munkát még a kora őszi hónapokban elkezdték, azóta folytak az egymást követő tanácskozások az összes illetékes tervek bevonásával. A tanácskozásokat az tette szükségessé, hogy a város által a tanyákra kihelyezett szegények gondozását a tanyai lakosság továbbra nem vállalta a régi havi 15 peugős díjazásért. Azok a tanyai gazdák, akik annakidején vállalták a város felkérésére egyegy szegény elhelyezését, ellátását és gondozását, a megváltózott körülmények miatt tovább" nem képesek eleget tenni vállalt kötelezettségeiknek" már fisak azért, mert a szegénygondozásért járó juttatást a váfos nem vótf. hajlandó felemelni. Egyre-másra érkeztek a város vezetőségéhez a panaszok az ősz folyamán a szegények ellátása ügyében. A gazdák nem tadtak annyi élelmet biztosítani a hozzájuk .beosztott" szegényeknek, mint a mult év folyamán, nem tudták a "ruházatot sem pótolni, úgy, hogy a tél küszöbén igen sok' szegény annyira lerongyölódott, Kogy a fagyos földön mezítláb járt, vagy rongyokba, zsákdarabnkKa Csavarta a lábát. Ilyen körülmények között maguk a gazdák kértek a várost, hogy intézkedjék a szegények visszatelepítése, a városban történő elhelyezése ügyében, 22 pengő szegénygondozásra Ez volt a kora őszi helyzet a szegedi szegényügyben. Hogy miért fejlődtek idáig a dolgok, afira az adott némi magyarázatot, hogy a költségvetésbe előirányzott összeg nem bizonyait elegendőnek a megdrágult élet miatt a szegények ellátására. A számvevőség nem adhatott több pénzt, mint amennyit a belügyminiszteri jóváhagyás érteimébert kiadhatott. Két, egyenként ötezer pengős létei tavaszi és nyári kiutalása után az őszi időszakra mindössze 5?.10 pengő maradt- a város pénztárában a szegények ellátására. Ez az összeg éppen akkötr állt rendelkezésre, amikor egyszerre rohanta meg a várost a szegényügy mindet) megoldásra és gyors intézkedésre váró problémája. Intézkedéseket kellett életbeléptetni a szegények ruházati ellátására, foganatosítani kellett volna olyan intézkedéseket, amelyek a tanyára kihelyezett 45 nincstelen elhelyezését célözták volria, gondoskodni kellett volna a szegények élelmiszerellátásáról. És mindezt a rendelkezésre álló 22.40 pengőből. Ez az elvi szempont természetesen a gyakorlatban másként fest. mert hiszen igénybe lehetett volna venni több pénzt, úgy. hogy ezt a kiutalást utótagös jelentés után hagyja jóvá a belügyminiszter. Az ősz első napjaiban megoldatlan maradt a szegényig?. Megkezdődtek * beh'áté tanácskozások. Nyilvánvaló volt, hogy a tanyai szegényeket a városban kell elhelyezni. Ennek a kérdésnek megoldását, azonban "Csaknem lehetetlenné tette az, hogy a városi szegényházban nemhogy egyetlen hely nem volt üres. hanem olyan túlzsúfoltság volt már az ősz elején, amilyenre álig van példa. Az eredetileg 130 férőhelybe berendezett szegényházban közel 270 szegényt helyeztek el szorosan egymás mellé és egymSs fölé összerakott, hevenyészett férőhelyeken. Gondolni sem lehetett tehát arra. högy a tanyákra kihelyezett szegényeket a városi szegényházban helyezzék el. Az idő pedig egyre sürgette a várost, mert nemcsak a hideg beköszöntésével kellett számolni, hanem azzal is, hogy a tanyai gazdák — látva a várop babonását, — beváltják azt az ígéretüket, hogy vonatra teszik a szegényeket. A probléma megoldásába belekapcsolódott minden szociális célzatú hivatalos intézmény. Tekintettel a sortban arra. hogy a saegényiigy megoldása nem kis kiadási tételt jelent, gondoskodni kellett arról is, h'ógy a város megtalálja mindenütt és minden tekintetben a fedezetet, nehogy olyan mmwsx jelentkeznék. amelyet azután nem tud gyorsan és megfelelően pótolni. A bürokrácia gépezete lépett működésbe. hogy ezt a kérdést megoldja és ffldvalévő. hogy minél több hivatal Kapcsolódik bele valamilyen ügy elintézésébe, annál gyorsabban mainak a hetek. Az kétségtelen, hogy a* ügyben eljáró hivatalok és személyek igyekeztek megtenni mindent atekintetben, hogy a kérdés ne a bürokrácia útvesztőjében, h"anem a gyors gyakorlati intézkedésben át jusson megoldáshoz. EL nem fogadott javaslatok Sajnos az'őnban. a hivatalos útut be kell tartani. Több javaslat került veszendőbe, vagy jutott olyan helyzetbe, ahol azután akta született belőle. Egyik ilyen — legkitűnőbb — javaslat az alsóközponti egyházközség javaslata volt. Az egyházközség értesítette a várost, hogy hajtandő gyökeresen megoldani a szegénykérdést a következő megoldás alapján? A város ad Uzkoldas bérletet az egyházközségnek, amelyen az egyházközség felépít bizonyos számú szegény befogadására alkalmas épületet, amelynek építési költseoci megosztanának a város és az egyházkörrég között. A bcrlefet nem ingyen kívánja az egyházközség, hanem a megfelelő bérösszeget fizeti érte. Ezen a bérleten ftz egyházközség gazdálkodna é.s foglalkoztatná azökat a szegényeket, akik még dolgozni tudnak. Ellátásukról, ruházatukról, s álfaiában a gondozással kapcsolatos összeg szükségletről az egyházközség gondoskodna. Apánál: látnák el a szegény telep gondozását. Mindezért a várostól havi 25 pengőt kért egy-egy azegéuy után az egyházközség. Ez a jav a *tat nyár ót* fekszik el a torony alatt. Láthatóan az egyetlen lehetséges megoldás. A város pénzügyi tekintetben is jól járna. mert hiszen jelenleg 40—44 pen gőbe kerül a nincstelenek ellátása személyenként. Az ügy megoldásút a tiszti főorvosi hivatal is szorgalmazta. Vitéz dr. Tóth Béta tiszti főorvSs jelenté-' se szerint a szegényház, illetőleg az ezzel összefüggő szegénygondozó jelenlegi terjedelme nem elégséges arra, hogy elhelyezzék és gondozzák benne a város szegényeit. Ezért még a nyár folyamán megismételte azt a hosszú idő óta napirenden tartott javaslatát, hogy a város sürgősen bővíttesse ki melléltépületek, illetőleg toldalékok hozzáépítésével a szegényházat és a szegény gondozót. Ebben az ügyben az időközben beállott építőanyag-hsszerzési nehézségek és a beköszöntött tél jelentett akadályt. A hideg miatt ugyanis lehetetlen lenne most az építkezés még abban az esetben is. Ka a városnak sikerülne györsan biztosítani és beszerezni a szükséges építőanyagokat 45 szegény vándor útja Ilyen előzmények titán került soí karáfisony előestéjén. '24-én arra, bogy a város vonalra ültette a tanyai szegényeket és beszálittatta a tanyáról a városba. 45 szegény vándor út.ja volt ez. Az elmult évben szállították ki őket a szegényházból a tanyákra, most pedig a tanyákról hozták be őket — de nem a szegényházba. A szegényházban nincs hely. Maradt az a kínálkozó megoldás, hogy n Gyertyámos-utcai óvodában nyújtsanak átmenetileg otthont a szegényeknek. Az elv az, hogy ez az óvóda úgysem alkalmas óvódai célokra. Szegényháznak viszont nem jó. Kérdés, hogy akkor miért helyezik el benne a szegényeket? Ez a szükségmegoldás csak mint átmeneti állapot szerepelhet s valószínűleg ugy is szerepel, mert a jövő évi költségvetésben már lényegesen nagyobb tételt állítottak he a város költségvetésébe n szegénykérdés megoldására. Ebből a pénzhői a népruházati akeióha belekapcsolódva igyekszik a város megoldani a szegények ruházkodási problémáját, ugyanakkor pedig megteszi a lépéseket végre a/irányban is, hogy a beérkezett javaslatok végre tetté érjenek ós a szegedi szegényügy megoldást nyerjen Mélységes fájdalommal és összetört szívvel tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága jó imá dott férjem rövid, de súlyos betegség és a halotti szentség ájtatos felvétele után folyó hó 30-án déli 12 órakor esem desen elhunyt. Temetése csütörtökön d. a 3 órakor a Gvcvi-tcrnctö ravatalozójából. Gyászolják még szülei, testvérei. sógorai, sógornői és a kiterjedt rokonság. Szeged, 1941 december 30. ÖZV. BAEY JÚZSLÍNÉ