Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-31 / 297. szám

XII. Pius beszélt Irta: Lendvai István 1941 december huszonnegyed i Kén este jelezte a budapesti rádió, hogy huszonegy óra tizenöt perckor hang­felvételről közvetiti XII. Pius pápa karácsonyi szózatát és pápai áldá­sát. E so/ok írójának külön egyéni élmény is volt Eugenie Pacelli o'lasz nyelvű beszédének ineghal!galá«a a csillogó .családi karácsonyfa szom­szédságában. A nemes pálhosszal, mindvégig töretlenül érces hangon elmondott beszéd ugyanis nemcsak a maga emelkedett és felemelő tar­talmával, nemcsak a mindig szíve­sen hallott, beszélt és olvasott olasz nyelv ismerős zöngéive] hatott rá, hanem legszemélyesebb római em­lékeinek rajzásával is. Ezek közül az emlékek közül legélesebben az a sugárzó májusi délután rajzolódolt eléje, amikor a San Damaso emberzsúfolta udvarán az öreg, de fáradhatatlan XI. Pius, Achille Ralti felolvasta több nyelven is Q u a dr a g e s i m o Anno kezdetű, azóta világhírűvé vált, de sajnos: meg nem valósitott encikfikáját és a bíborosok tekintélves testületében ott ült a magvar hercegprímás kö­zelében cardinale Pacelli is. akiről akkor még senki sem tudhat­ta. hogv pár év múlva a budanesti eukarisztikus világkongresszuson legátusa, majd kevéssel azután a pánaságban utódja lesz XI. Pius­nak. Amikor a rádiókészülék mellett érzett benyomásaimról akarok irni, kezdetben elvonatkozok a pápai szózat tartalmától. Arra akarok most utalni: mennyire elgondolkoz­tató volt maga az. hogy a katolikus vallású embermilliók íegfőbb lelki­pásztora, a szellemiségnek minden egyoldalú anyagiasság és testiség fölött való értékét kifejező férfiú a Vatikán ősi falai között leült a leg­maibb technika alkotása elé és sza­• vait akár elhangzásuk percében is hallhatta ezer meg ezer hivő. eset­leg hitetlenül is kiváncsi ember a föld legkülönbözőbb pont iáin. Aki pedig akkor nem ért rá »fogni« a pápa beszédét, néhánv óra múlva meghallhatta hanglemezről, tehát egy másik technikai vivmánv köz­ben jöttével. Mindez nemcsak azon gondolkoz­tatok el: milyen más a mai világ azokhoz az évszázadokhoz képért, amelyek során hetekig, hónapokig is eltarthatott, amig egv-egv irás­hafoglalt pánai üzenet el intőit a Belvárosi Mozi Szilveszter és újév napján a legragyogóbb együtles: Páger Muráti Haimássy és Vaszary Piri pompás magyar filmje MIÉRT? Vaszary János szellemes vígjátéka A legkellemesebb szilvesztere/és Előadások Szilveszterkor Újévkor 4, 6, 8, 11 3, 5, 7, 9 Rómától akkori viszonyok szerint messze fekvő országokba, de akkor sokáig lelkileg volt, ma pedig csak -hangtan ilag van közel hozzá az európai élet. hanem azon is, hogy Krisztus földi helytartója magával beszédével mennyire iga­zolta azt a kijelentését, hogy az Egyháznak semmi kifogása a tech­nikai haladás mint olvan ellen. Nem is lehet, hiszen a lehnika vívmá­nyai önmagukban semlegesek, kö­zömbösek: áldásos vagv romboló hatásuk az embereken múlik, akik felhasználhatják őket ióra is. rossz­ra is. A rádió, mint olvan, közöm­bös az iránt, hogv a szeretel, a böl cseség. az igazság hangtani meg­nyilatkozásait közvetitik-e vele. vagv a gyűlölködés, az Uszilás. a tévelv. a ferdilés sátáni propagan­dáját. Mint ahogyan a renűlőgépen ülő ember zudilhaf pusztulást az alalla levő városokra és falvakra és vihet, mint orvos vagv mint hitté ­rilő testi-lelki orvosságot egyaránt a maga szenvedő, tévelvgő ember­társainak és mini abogv a körforgó nyomdai gép egvaránt onthatja a léleknemesités és a lélekromboló* ugyanazon betülipusu nyomdater­mékeit. Az ember felelős azért is, amit az általa istenadta szellemi szabadságában kieszelt gép értelmi­leg és erkölcsileg véghezvitt milliók lelkében. A gép felelőtlen, akárcsak az állat, — de az ember több. lé­nyegileg más lévén, mint az élet­télen gép vagy az élő, de ösztönei­közé korlátolt állat, felelőse és egv­ben alakilója az emberi társadalom üdvös vagy kárhozatos alakulásá­nak. Az ilyen értelemben áll a teh­nikára, ugyanígy áll a politikára, a közgazdaságra, a tudományra, a művészetre:.önmagában véve mind­egyik lehet üdvös is. átkos is, — a mögöttük álló, az őket alakitó em­bereken múlik. Ezek a megállapítások összefügg­nek azzal, amit XII. Pius kará­csonykor nemcsak a kalolikus hi­vek. hanem valóban u r b i e t orbi, az egész müveit emberiség jobbik eszének és lelkiismeretének szánva elmondott. Azl az öl pontot, amelyet ő a világ átrendezésére nézve megfogalmazott és kifejlett, nem kerülhetik meg a Föld hatal­masai a mostani világháború után elkövetkező békekötésnél, ha az a szónak igazi értelmében tartós, hasznos világrendezés akar lenni. Ehhez múlhatatlanul szükséges, hogy felelősségüket, Istentől admi hivatásukat, egyének és nemzetek jogait és kötelességeit mélvségesen átérző államférfiak alkossák meg a béke művét, nehogy az megint va­lamiféle hóhérbékévé torzuljon és igy belső törvényszerűséggel a har­madik világháború felé sodorja az emberiséget. Krisztus földi helytartója meg­tette a magáét ezzel a szózattal is. • Nem lévén világi hatalma, nem is tehet többet. Ha a döntő órákban maid nem fogadiák meg intelmét, amelyben a szebb emberi jövendő alanfeltételei foglaltatnak: nem az ő hibáia lesz. Addig is azonban, nrnig elválik, hogv karácsony írói értő lelkekre vagv süket fülekre ta­láltak-e, a kifeiezotten katolikus hí vők mellett minden más ióakaratu embernek is esak bálával lehet aon­SZILVESZT EKKOR előadások kezdete; 6. 8 és 10 órakor KORZÓBAM JÁVOR PÁL, TtlRAY IDA pOnipás vígjátéka Lelki kifnikü dolnia arra a politikailag fegyver­telen férfiura, aki vatikáni magá­nyában, magasan fölölte minden önös érdeknek és szenvedélynek, e! fogultságnak. a vér és a könnyek óceánjában rendületlenül állva Krisztus szellemi és mégis minden gránitnál törhetetlenebb kősziklá­ján, krisztusi szánalommal tekint minden szenvedőre, üldözöttre, gvá­szolóra, hadifogolvra. földönfutóra, fáidalommal lát minden értékrom­bolást. kutatja és óhajtja a világ­építés minden lehelőségét, s nem­csak nemes szózatával, hanem egész lelki alkatával és viselkedésé­vel is élő tanúsága a megértők szá­mára annak, hogv krisztusinak és a legmagasabb értelemben emberi­nek lenni éppúgy egvet jelent mini ahogyan az evangélium nemcsak vallásos irat. hanem pótolhatatlan és megkerülhetetlen törvénvkönvve is a szebb, az összhangzatosabb. al­kotóbb emberi társadalomnak. Há­DELMAGYARORSZAG Vasárnap, 1941 december 3. Csak akkor lesz szép a lakása, m \ bútorát nálunk vasától ja I ASZTALOSMESTEREK ' CSARNOKA Sctndrenyi Géza e» Társai Szeged, Dugonics-tér il. To'íefnna-.Agi: IJ-28,_ lát érezhetnek iránta az igaz ma­gyarok is, mert amikor a ki nemzetek lét jogosultságáról szólott Magyarország érde kében is beszélt, amelvnek atyai szeretetét szintén elürökőlt kiváló elődjétől. Mint katolikusok és mint magvarok egyformán kö­szönettel tartozunk tehát karácso­nyi szózatáért. Szerdán nagyjelentőségű minisztertanács Madridban Madrid, december 30. A Stefani­iroda jelenti: A spanyol miniszter­tanács szerdán összeül. Az ülésnek nagy jelentőséget tulajdonítanak. (MTI) Lisszabon, december 30. A Némít TI.jelenti: Egy portugál személy­szállító hajó 1100 katonával fedélze­tén elindult Timor portugál gyar­mat irányában. A hajót egy őrhajó kíséri. (MTI) Francia-amerikai tárgyalások a megszállóit szigetekről Washington, december 30. Henry Haye, Franciaország washingtoni nagykövete kedden a külügyi hiva­talban megbeszélést folytatott Hull külügyminiszterrel. Ez volt már a harmadik megbeszélés a Saint Pler re és a Miguelon szigetek kérdésé­ben: felmerült incidenssel kapcso­latban. A francia nagykövpt kifej­tette kormánya állásjtontját. (MTI) Kanadai csapatok szállják meg a két francia szigetet? nem könnyíti meg a dolog megítélé­sét. Londonban felvetik a kérdést, nem volna-e jó, hogyha a végleges m'egbldást elhalasztanák és a ké' szigetet ideiglenesen kanadai erők­kel szállatnák meg. Kanada egyide­jűlég'azt az ünnepélyes ígéretet ten­né, hogy a háború, után visszavonja csapatait a szigetekről Áz amerikai naqykövet Pétainnél Vichy, december 30. Az OFI je­lenti: Pétaln tábornagy, államfő kedden délntán kihallgatáson fo­gadta Leahy tengernagyot, i\ • Egyesült-Államok franeiaorszá' i nagykövetét. (MTI) Bern. december 30. A Bud. Tud. jelenti: Londoni jelentés szerint az angol fővárosban hangsúlyozzák, hogy a degaulleisták által elfoglalt két francia sziget- Saint Pierre és Miguelon megszállásának kérdésé­ben London és Washinton összhang­ja hasznosnak bizonyulhat. A Times kijelenti, bogy a ..szabad frauciák" ezzel az akciójukkal a szövetsége­sekkel szemben felelőtlenséget kö­vettek el és bebizonyosodott, hogv .a messzelátás hiánya mutatkozik ná­luk, amelyet De Ganllenak már többször szemére vetették. Az a tény, hogy a két sziget lakosságá­nak többsége szavazás útján csatla­kozott a de Gaulle-mozgalomhoz, Ausztrália Melbourne, december 30. Curtin i ausztráliai miniszterelnök üzenetet kapott Churchilltől. A „Melbourn Herald" szerint Ausztrália bizton­sága szempontjából fontosnak le­het tekinteni ezt az üzenetet, ameny­nyiben kitűnik abból, hogy Chur­chill és Roosevelt tervet dolgozott ki a csendesóceáni angol-amerikai érdekek védelmére. • Japán hadmüveletek Kina ellen Hankau, december 30. A Stefani­iroda jelenti: Azok a japán erők, amelyek Futah tartományban a csuncrkingi kormány 57. és 37. had osztályait megtámadták, elfoglalták Lakiatsi városát, amely Answei tar tománytól északkeletre fekszik. Egy másík japán egység Hupek nyugati Helyzete részén intézett támadást és észak felé Liaokiao irányában nyomta előre. (MTI) Ha vidáman, boldogan, jókedvűen, f kacagva akarja fogadni az uj ével. ( jöjjön cl a Széchenyi Moziba és nézze meg a legbájosabb, leg gyönyörűbb magyar filmet, a Rcüi herinoö-í Szívesen látják és várják önt is: Szörenul Ea Pügcr Aliiul Szilassiy László Zsnleu Martit roldenui László torlódások és sorbanállás elkeri; I lése végett szivesktdjék jegyekr élővételben gondoskodni! _ E-lci-í adások kezdete Szilveszterre val< ! tekintette] 4—6—8—10 órakor j

Next

/
Thumbnails
Contents