Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-04 / 277. szám

Az anttuoisevista kiállítás ioiaro uasuii igazolványul ig""1" Borbála napja Ev&zaaadok ota december 4-eu tartják a tüzérek védasszonyuk: Szent Borbála ünnepét. A szent életű Borbála tizenhat évszazaddal ezelőtt a kisízsiai Nikodénúa városában halt vértanúhalált keresztény hite bátor megváltásáért. Hóhérait azonban villámayal agyonsújtotta az Ur és ettől kezdve a hivők Borbálához folyamodnak hirtelen halál és villámcsapás ellen. Mivel pedig a közelgő égiháborura a harangok félleverésével figyelmeztették a harangozok a mezőn dolgozó embereket, a harangozok és harangoűtők csal/hamar védasszonyuknak tekintették a vértanú Borbálát A ha rangöntők háború idején a harangokból ágyukat öntöttek, söt ágyúikkal a csatában is résztvettek és igy ezek utódai: a tüzérek is átvették a BorbáJa-t.isz-.elet szép szokását. A borbálanapi emlékezések külső formája változott ugyan az idők folyamán, de ma is ugyanolyan áhítattal fordul a tiizér ezen a napon az ágyús rédasszonyához. Ezen a napon a lüzériaktanyában ünnepi hangulat tölti el a tüzéreket, melyet nemcsak a szolgálatmentesség és ünnepi ebéd. hanem az emlékünnepélyek is emelnek. A tüzér Borbála-napján istentisztelettel kezdi a napot, azután emlékbeszédet hallgat, mely Borbála életét, mártírhalálát ismerteti és az ünnep jelentőségét méltatja. A műsoros ünnepélyen komoly és vidám számok követik egy. mást s ilyenkor kerül sor a hagyomá iivos Borbála-tekercs felolvasására is. Ez vidám versek hosszú sora, amelyben az üteg. minden tüzére szerepe! közismert ügyetlenségeivel, baklövéseivel. csufnevévei. A tnzéxavatás különösen vidám része a Borbála-napnak. Az avatásra kerülő újoncok a komély tüzérfogadalom után próbatevésre jelentkeznek. Ennek során rendesen sötélt szobában, vagy folyosón kell félelein nélkül keresztiilmennlök Az újoncok bátorságával nincs is baj egészen addig, mig a jól elrejtőzött tiszthelyettesek és tisztesek meg nem kezdik működésüket a sötétben. Előbb a kormozott roneyok lépnek működésbe, majd sor kerül a csipös derékszíjakra és pálcákra is. Mire a megszeppent tiizér kikeveredik a váratlan akadályok közül, már néhány jól elhelyezett ütés nyoma sajog a bőrén és a kijáratnál tüzér bajtársai Vidám haboája fogadja. A borbálanapi ünnepségeket műsoros est, tánc, vagy társas vacsora fejezi be. A tüzérek Borbála-tiszteletének alapja az évszázados hagyomány, mellyel a korszerű gépvontatású tüzér is belép a magyar tüzérek dicsőséges, nehéz csatoktól emlékezetes sorába. Afóüuieiiega sertés? iagielfah le egy vasáruéiul Hentesnél, ahi darabonKént 25 pengős felárul akart számítani Hódmezővásárhely, december 3. (Á Délmagyarország tudósítójától) A hódmezővásárhelyi rendőrség árdrágítás miatt eljárást indított Kacsot Lás:üó Szentesi-uteai mészáros ellen, aki a villamostelepnek 10 daíab sertést a maximális áron fölül darabonként 25 pengős felárral akart eladni. A detektívek György Vilmos Igazgató irodájában elrejtőzve értsék tetten a hentest, aki előletrérl jelentkezett és akinek házá® ban na ég 31 darab disznót találtak. kinket **intéii lefoglalták. Hódmezővásárhely tiszteletadása a Kormányzónak ís a honvédségnek A törvényhatóság közgyűlése ma dnetti egyhangúlag megszavazta a tisztviselők karácsonyi segélyét — 60 ezer pengőre emelte fel Yásárhely az erdélyi kölcsön fegqzését lésére, hivatkozva az elmúlt idők drágulási folyamatára, amely a tisztviselők helyzetét megnehezítetHódmező vásárhely, december 3. (A Délmagyarország tudósítójától) Hódmezöváeárhely törvényhatóságának negyedévi közgyűlését szerdán tartották meg dr- Simkó Elemér főispán elnöklésével. A közgyűlésre szép számmal vonultak fel a bizottsági tagok, ami elsősorban a három betöltendő kisállatnak szólt, amire a jelöltek nagy lendülettel készültek. Dr. Simító Elemér főispán bevezetőben a következőket mondotta? — Kötelességemnek tartom megemlékezni azokról a hősi harcokról, amelyeket most fiaink az orosz harctereken miérettünk, mindannyiunkért viselnek. Egész Európa, népei megdöbbenéssel eszméltek rá arra az óriási veszedelemre, melyek a kultúrának, emberi haladásnak ősellensége, mindannak megrontója és lerombolója, melyet a szív és ész, lélek és tudomány évszázadokon át felépített, most mindezt halomra akarja dönteni, hogy helyébe egy új kataklizmát, egy világégést küldjön az emberiség megrontására. Ott nincs Isten, nincs barát, ninos 6salád, c*ak az anyag az. amely köré a bolsevizmus fellegvárát felépítette. Ez ellen az őellenség ellen harcol most Európa nemzeteivel együtt a magyar is. Gondolatban szálljunk el fiaink közé és kérjük a Magyarok Istenét, hogy védje és oltalmazza a mi hős fiainkat, segítse őket diadalra, győzelemre, országunkat pedig békéhez és boldogsághoz. — Emlékezzünk meg ünnepünkről, amely december 6-án Isten segítségével ránk köszönt, — folytatta. — Ünnepeljünk hálás szívvel és adjunk hálát, az Istennek azért, hogy minékünk a mi bölcs Kormányzónkat, Nagyurunkat. vitéz nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország Kormányzóját adta. Küldjünk hő fohászt a jó Istenhez, hog őt nekünk jó egészségben, jó erőben tartsa meg még bosszú időn keresztül, hogy vezethessen bennünket a szebb, a jobb jövendő felé. Kiáltsuk egy szívvel-lélekkel: éljen nagybányai vitéz Horthy Miklós! Indítványozom a közgyűlésnek, bízza meg a polgármester nrat, bogy Kormányzó Urunkat névnapja alkalmából táviratilag üdvözölje. A törvényhatóság közgyűlése helyéről felállva, lelkesen tette magáévá a főispán előterjesztését, meleg ünneplésben részesítve a kormányzót és a honvédséget, Dr. Tteretzk Pál polgár mesterhelyettes terjesztette ezután elő a tisztviselők egyhavi bes-> '-i segélyére vonatközó javaslatot A közgyűlés nagy többsége ajkáról szinte kórusban hallatszik az ..Elfogadjuk!" szó, mégis Jühósz János ellene beszélt a javaslatnak és napirendéetérést javasolt. Ifj. Szathmáry János pártfogó szavai után Takács Ferenc hosszabb betgedben Cáfolt rá Juhász •lőrérjeszte. Közben olyan kifejezéseket is használt Takács, amelyeket a kormánypárti oldalról vitéz Lén árt Janóé országgyűlési képviselő visszautasított- Heves szó csatába keveredett Takács FerenS dr. Mónus Jánossal ia, a főispán többször rendreutasította Takács Ferencet, A vita végén dr. Simkó Elemér főispán szólt a tárgyhoz, megállapítva. hogy azak a kevesek, akik a mai időkben a tisztviselők megsegítése ellen beszélnek, nem is ellenfelei, hanem — ellenségei nékik. A nagy többség magáévá tette a főispán véleményét és majdnem egyhangúan megszavazták a tisztviselők karácsonyi segélyét, mindössze i városatya volt a közhangúlat ellen. Ezután az egyes bizottságok újraválasztására került a sor, majd a megüresedett állásokat töltötték be. Egyik írnok fölényesen Mónus Bálint lett. a másik írnoki választás izgalmaiban •egy szavazattal győzött Vad Ferenc Mónus István ellen. Végrehajtó Villányi János lett. A délelőtti programon szerepelt a város erdélyi kötvényjegyzése. amelyet a közgyűlés 25.000 pengőben javasolt. Takács Ferenü indítványára, amelyet Endrey Béla polgárme^cr és a közgyűlés több vezető tagja is magáévá tett, nagy többséggel kimondották, hogy 60.000 pengőt jegyez a város, így miuden lakosra 1 pengő jegyzése jut. Az ülés jjélutáni részén letárgyalták a jövő évi költségvetést. A városi pótadó, amely eddig 120 százalék volt, most 156 százalékra emelkedett, A költségvetés tárgyalása ufó-; az ülés S órakor fejeződött be. 1500 halottat találtak az uzsicei robbanás színhelyén Belgrád, december 3. A kommunista bandák uzsicei lőszerraktára felrobbanásának óriási pusztítása csak most kezd mutatkozni méreteit ben. • Eddig 1500 halottat szedtek össze a robbauás színhelyén és környékén. Az anyagi rombolás is igen nagyméretű. Az egész környéken úgyszólván nem maradt ép épület. A belgrádi lapok nagy cikkekben számolnak be arról a lelkesedésről, amellyel a délnyugatszerbiai hely. séeek a felszabadító szerb kormánycsapatokat és önkéntes alakulatokat fogadták. Ezeknek a délnyugat-szerbiai helységeknek. (Hornja Milanovácnak. Pozsegának, Kral.ievónak és Uszicénak a környékén már csak az erdőkben és a hegyekben szétszóródva húzódik meg néhány kisebb kommunista banda. MAGYAR NYILVÁHOSSÁG KATONA JENŐ kitűnő lapja, a J«, lenkor írja: A perc-emberkék ismét megszólaltak. Kicsinyes szavaikká] egy igazi maradandó magyar értéket akartak megkisebbíteni. De igyekezetük hiábavaló volt. Mert ha ama ujkeletü hétfői lapnak cink, ' irója nem is olvasta Sze kii Gyula Három nemzedék-ét a magyar értelmiség és a magyar ifjúság ismerik e müvet, amely nem egynek a legjobbak közül in. spirálója és iránymutatója volt. Akkor, amikor a hétfői lap egy© irányitói még a kényelmes anonimitás, vagy a még kényelmesebb vállalat-vezéri szoba homályában élték végig azokat az évtizedeket, amelyek a liberális nemtörődömség évei voltak, akkor irta meg Szekfü Gyula azt a müvét, amely mai napig útmutatója minden igazi reformakaratnak. A perc-emberkék, akik a népi és szociális gondolat minden előfutárát, Ady Endrétől egész Kodály Zoltánig megtámadták és hatalmuk lett volna arra. el is hallgattatták volna őket, most újra Szekfü Gyula nemzetueveld és szociális irányú publicisztikai munkáságát választották ki támadásaik céltáblájául. A legújabb >vád* az, hogy Szekfü >csak most< ébredt rá a szociális és népi reformok szükségességére, most. amikor őt erre egy politikai csoport hétfői szócsöve >nagyhatásu< működésével úgyszólván rákényszerítené. Mindenki, aki valaha is keiébe vette a husz évvel ezelőtt megjelent >Három nemzedék* vaskoa kötetét, nagyon jól tudja, hogy Szekfü Gyula ebben a könyvében nemcsak kulturális téren szállt szembe az akkor annyira >korszerü* merkantil felfogással, hanem » társadalompolitika területén is. ő volt az, aki elsőnek mutatott rá azokra a súlyos mulasztásokra, amelyek a magyar társadalompolitika terén a liberális korszakban történtek. Korunkat sajnos bábeli nyelvzavar jellemzi. A szavakai már teljesen kiforgatták eredeti értelmükből és ezért lehet, hogy ^ aki Szekfü Gyula szociális érzékének hiányát emlegeti, tulajdonképpen »jóhiszemüeD* jár el. te bet, hogy 6 szociális poM' ti ka alatt azt a politikát érü, mely az embert elemi jogaitól fosztja meg népi politikán pedig egy pártklikk urat' mát érti. Ha szociális politika egyértelmű azzal a politikai elnyomással. amelvet egyes diktaturara t» rő forradalmi csoportok hirdetne* akkor Szekfü Gyula valóban szociális irányú gondolkodó, » azonlftn a szociális politika azt a politikát értjük, amely herségesen bánik az e berreí és megadja neki mm azokat a szellemi és anyagi JjjJ kat, amelyek nélkül emben ejtó cini nem érdemes, akkor Sze ^ Gvillát és mindazokat, akik utján haladuak, szociális ir®»T Formereknek kell neveznünk nedig az igazi magyar a( hirdetőit hol keressük, a macj gondolkozástól idegen eszméi* lozóinnk táborában vagy r > Szekfü Gyulának a legtls*^^ n.-iífvar hagvománvokat órZö Iájában - erre a kérdésre a 3 löszt a mngyar népre keli w~étsjs| -mrfc A válasz nem 'te*1