Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-25 / 294. szám

A LEGÉNY Az asszony az utolsó darab sült­lökot is lefordítva a lapátról, újra egy rakásba kaparta a kemence szája előtt a parazsat. Azután beszólt a le­anynak s a teli szárítót kivitték a tornácra Az udvar a teli deiutan elborult csendjében bóbiskolt Az ólból a köre kifeküdt hizók fuvó szuszogása hal­latszott, a feljárón a nyitott ajtó előtt egy odamaradt tyúk tétovázott, a ke­rítés mellett a még mindig félig zöld akácfákon gyenge neszeléssel verebek fészkelődtek. Az ég mozdulatlan és néma volt, » földeken elpihent nyugalom homálya •<latt az alkonyat hallgatott. A közel­iién kéménv füstölt s a ritka kékes fnst páraként oszlott el a levegőben, iinely az alacsony tetőkőn és a Iák latt lapult meg, mintha megfagyott hullámai itt pihentek volna el. a kö­zeli szöllők. magános szalmakazlak és öreg kerítések tövében. A körtöltésen tul és távolabb mái­köd sűrűsödött mintha végtelennek tetsző borulásában az elpihent élet i Imát virrasztotta volna. A hófelhők és a szelek messze jártak, a rögökön esak a fagy ölt, a télbe takarodzott Ősz amelV a hangtalan haldoklás utol­só sóhajtását is eltemette. A házak és u távoli puszta magányos jegenvéi közö'tt december ólmos szürkesége horgonyozott, lent mélyen az égbolt alatt. amely nem erre küldte többé ismeretlen világai özönétét. II. A legény a dobogón megállította • lovakát. "A gyeplőt még hátrább húzta, felemelkedett az ülésről és a kerítésen át benézett az udvarra. Nem látott senkit, hát Igy inkább csak szo­kásból kiáltott be-­— Kapwutt Keveset várt, amikor aztán egész bizonyossággal megállapította hogy odabent nem mozdul semmi, leugrott » kocsiról, bement a kiskapun és a kérten áthaladva, kinvitotta a nagyka­put Az udvar közepén a fa alatt állt be és éppen cihclődött újból lefelé, amikor a kocsizőrgésre a hnga kiné­zett. AB látta,, hogy a bátya Ernec. — Hát kinn? — kérdezte. . — Sömmi — felett a legénv és el­oldotta az istrángot. _ Az üsző miatt, _ tette azután Hozzá és elébb került, nogy lehúzza a nyaklót. _ Az üsző? _ rebbent meg a lány. A legény most a másik lóval ba­joskodoit. Kevés vártatva megszólalt — Azt mondta —és indulva vezette maga után a lovakat, be az istállóba. A leány. Ürzse felhágott, Uikaper­a az ülés alól a szalmát, azalól meg kiemelte a két tiszta ruhával bekö­tött köcsögöt. Egyéb keresnivalója, ludta nincs is a kocsi körül, hát sza­di most már befelé, mert a hideg nrlelen végigszaladt a hátán A legény bekötötte a lovakat, a ko­csit letolta a szín elé. azután maga is betért.. — Aggvon Isten jóestét — kő­x öntött. j — Aggjon Isten — fogadia a« invja. Az apja a pipaszár mögül morgott valami köszönésfélét. Nyilvánvaló volt. hogy mielőtt a legény bejött, ,nár szólott is valamit Az asszony persze, mipt rendesen, most sem akart mást minthogy ezt titkolja. De. mert­hogy af embertől mégis csak tartott, lapuló nvájaskodással óvakodott a fia elé. — Hát Imrét — kérdezte. — Odaát járt Kardoséknál. — fe­• lelt a legény. — Az üsző miatt... örült, hogy mindjárt ilyen köny­nven túlesett a dolgon. Ennyit azután • iégnek is tartott. Tudta, amig az is­tállóban -foglalatoskodott, a leány megmondta, nogy odakint baj van, ízért iőtt be a városba De mert Já­nos, az apja. nem szólt, csak szívta ket kőnyékre támaszkodva nyugodtan i pipát és nézett szemrebbenes nélkül Hőm nekinyugtatván tekintetét a sem­minek maga is célszerűbbnek vélte a 'K.Ugatást, Mert magyarázkodni, aa i-ukugyaB veszedelmes lett volna, „iónesik »» időzés, meri akkor iámét Irta; Bibó Lajos csak beszélui kell, már pedig a szó szót hoz s annak ilyenkor nem jó vé­ge szokott lenni. Anélkül tehát, hogy leült volna, az asztalhoz ment, teleön­lötte a nagy vizespoharat vízzel, ivott, azután kifordult, örzse. a pit­varban készített neki vizet, a "nagyob­bik zsámlin, ott mosdott meg, tisztát váltott és fölvette az ünneplői A nehezebbjén tehát túlesett, nem történt semmi. Apja ugyan aggodal­maskodik. dehát nem szóit semmit. Az utcán szaporára fogta lépteit, mert még sötét előtt Mári sógorokhoz akart érni. A kutyaszorító felöl zörgetett. Bent világos volt. Elől került és várako­zott a kapu elölt. A kutya veszett ugatással táncolt a kerítés mögött és rágta a rothadt deszkát, ki-kidugva acsarkodva orrát a fagyos főidbe ka­part lyukon. — Csiba lé! Nem mégy mingyá! — hallatszott most belülről és csapódott a pitvarajtó is. A lépték közeledtek. — Kend az. sógor? _ Én. A kapu kinyili. — Aggvon Isten. — Aagyon - fogadta Mári. — Na hát csak kerülj bejjebb. Odabent Innipa égett. Ernec leült az ablak mellet a kanapéra — Hideg van — kezdte, aztán el­hallgatott. Mári lecsatintotta a pipa kupakját. — Hideg — mondotta — Hát e mán hideg idő. Hallgattak. Azután a legény felné­zett: — Hál égy zsákkal hozhatok. — Búzát? _ Búzát Csend lett A pipa vidaman égett. A legény indult, kint a sógor a kutyát csitította. Aztán bfrijrlizte a kaput Hl Mire Ernec hazaért, apjáék már lepihentek. Óvatosan kinyitotta a ka­put, végigment a gangon, majd az udvaron eltapogatódzott a szinig. Itt már jobban kiismerte magát, nem esett nehezére a sötétség s megtalál­ta a kocsit Tehát helyben volt. Darabig várt, hallgatódzott, aztán fölemelte az ülés födelét ós a szalma alól előkotorászta a zsákot Igy óvakodott előre. A kamra, majd az ól mellett ju­tott el a hombárokig. Itt egy keveset tapogatódzott, s amikor a keze hely­re talált, a zsákot hosszában lefektette a főidre, a száját kibontotta, aztán benyúlt a deszka alá, hogy megkeres­se á szöget Ott volt mind a négy. Bá­juk húzta a zsákot és a kampóra gör­bitett végeket elfordítva, előkotorász­ta a bicskát és kitapogatta a deszka közepén a görcsöt. Az is megvolt. Most a bicska hegyét beleillesztette a görcs repedésébe, gyengén fordított rajta egyet, mire az lehullott a mar­kába és utána lassú zizegéssel öm­lött kifelé, be a zsákba a buza. Félóra sem telt. az egész sort el­igazította. Éppen jókor, mert a közelben vo­Téli permetező szerek: Shell üormant Wash, Neo­dendrín. kénpor, áulfarol, gol­bár, Novokén . MŰTRÁGYÁK: Pétied, bálisé. Szuperloszfát. Tisztogatási anyagok már ' kaphatók minden mennyiség­Harasztlm íéza ' WEKtTESÁS ÖY6A U SZ. nyitani kezdett valahol a kutya A le­gény; gyónge neszt hallott, tagjait zsibbadt rémület járta át. Hirtelen le­hajolt. nekiveselkedett, hogv felemel­je a zsákot. Atnyalábolta, kifújta ma­gát, aztán újra átfogta. Most már rántotta és a széles lendület csak­.ngyan vitte Is a mázsányi súlyt egy darabig, de, váratlanul megcsúszott és a buza lepuffant a földre. Újból gyor­san és most már dühösen lehajolt. De ebben a pillanatban a ff&tulsó ház fe­lől megint hallotta a zajt. Megder­medt .. Érezte, melle szétszakad, a bennszorült lélekzet megfojtja. Va­dul, kitágult pupillákkal, előrefeszült a sötétben, de nem látott, nem hallott semmit. Gyorsan letérdelt, aláfeszitet­te karját a zsáknak és húzta fölfelé a vállára Igv próbált felállni, dc hol a Iába. hol meg a dereka mondta fel a szolgálatot. Homlokát ellepte a verej­ték. Hörgött és a szemei előtt kékes tüzkarikák pattantak el. Átrobogott orditva rajta: mi lesz. ha nem tudja a búzát elvinni és reggel az. ismerős zsákban itt találják. Két térdre hajolt, most már dühöngött. Belemart a zsák sarkába, aztán a terhet átölelve fel­emelkedett. A térde összekoccant, ugy érezte, fejében tüz hamvad el és a forró pernye égeti ar. agyvelejét A két keze elzsibbadt, de nem engedett, veszett nyögéssel a fogaival tartotta a zsákot. És a melléről felrázta a vállára. Szakadt róla a viz, mikor a sógor­hoz ismét bezörgetett. Levágta a pit­varba a búzát zsebregyürte az érte járó pénzt és most már meg sem állt a Nemzetiig. Ott örömmel Fogadta' Csupán az első pohár bor nem izlelt. A többi már itatta magát. Éjfélig ittasan, vadul tombolt, fé­lelmetes gyönyörűség volt nézni. Haj­nal felé azután olvan szelid boldog­ság öntötte el, hogv elhatározta, vé­gigtáncolja hazáig az utcát. Ezzel az érzéssel dőlt le otthon reggel fele. Aztán amikor az apja előkászmélódott. hogy itasson. már talpon volt. sprilntla a tökét a tehén­nek Hatkor pedig beszólt, hogy siet. mert otthon akarja érni az orvosi. iv. Délben azzal állított haza. hogy Fákozdv nem megy ki a tanyára, mert azzal van, nincs az üszőnek semmi baja, látta a mult héten bizonjosao kapott valamit a szárral, azért nem eszik. Az ebédet sem akarta megvárni, indult, hagy fogjon, nem állta az apja szötlanságát. Mert János esakugywj vésztjósló­an hallgatott. Ismerte a legényt, akár­csak magát. Sértette és dühítette, hogv a kölyök annyi bátorsággal van, hogy minden különösebb ok nélkül ma­gárahagyja a tanyát. De azért nem szólt, a tekintélyét, a méltóságát, azt a nyers, elpusztíthatatlan gőeöt óvta. amely vele szemben ott ágaskodott a fiában is. Nem is szólt még akkor sem, amikor az asszony feltálalva a levest, megint csak a beteg üszőre te­relte a szót. Az anya buzgólkodott benne szüntelem mindenáron békíteni akart. A galamöpaprikásból maga vá­logatta a falatokat és a tálat János ele tolta. — A bögyükben mög buza vót. .. — mondta. A két férfi kezében egyszerre ál­lott meg a villa. — Buza? — Hanem a két hang nagyon is kü­lönbőzé volt A legénv hangja remegett: — Honnan lőhet a galamb bögyibe buza? Az anvja tovább válogatott a tál­ban. — Ezt ni, na... — tóit elébe egy szárnyat. Ernecoel forgott a szoba Olyan hi­deg, meg meleg lepte meg, hogy az ing alatt érezte testén a verejtéket A zsák bizonyosan lyukas volt — vil­lant ét rajta — s egy kevés buza el­szóródott. mialatt keresztül haladt az ndvaron S most már valami lehirhalatlnn erőtől kényszerítve ránézett az anjn­ra. Annak aa arcáról azután egyet­len tekintettel leolvasott mindent. Szó nélköl állt fel As kiment. A zablával vergődött, amikor az apjtf megjelent. A büszkesége, • gőgje vott mind * 9 kettőnek halálosan Telsebezve. A legénynek a szégyentől, az apjának • keserűségtől. A tüz lobbal égett ben­nük. A legény megfordult, indult a kai®, rábu a subáért. János megvárta, amig kijött, ak­kor szembefordult vele. Hangja ér­des és vérig alázó volt. akár az ostor­csapás. — Aztán lopótolvaj né gyüjjöii többet az én házamba. A legény megfordult, kiuyult. a melle megfeszült s esak annvit ér­zett: agyát ugy verdesi a vér, mint­ha odalient minden zsilip elszakadt volna. — Nem a kendét, a magamét Bor­dóm! János megtántorodott. A csontjai fölött halk bizsergés olvadt el, a csí­pője megkonyult, a karja hirtelen megduzzadt. A következő pillanatban, szétvetett lábakkal, két kézre fogta a vasvillát és lesújtott vele. A legény megingott és egyetlen jajszó nélkül hullott a földre. v. Negyednap, amikor Szappanos te­kintetes orvos ur elment, az asszony egészen meg vott nyugodva. A le­génynek tehát nem történt komolyabb baja. az ütés a vállán érte. János az asztalnál ült. A szobá­ban és a szivekben a kora alkonyat simogató melegsége és végtelen bé­kessége hallgatott. Az asszony az ágy felé figyelt A legény aludt. Zsófi szeme hirtelen verdesni kezdett és egy könnycsepp végigpördült az arcán. — Szöröncse, hogy nem fébe vág­ta kend .. — mondta boldog főlsza. badulAssal. Most János is felvetette a tekinte­téi és azóta először, ő is a beteg felé fordult. Azután az asszonyra . nézett, kivette a pipát a szájából. Nagy erő* szive verte a mellét s ez most olyan különösen jól esett — Szöröncse . — mondta Kint már fehér volt a föld és a magassásból ujabb hópelyhek hulloí­tak alá. Szeged városi gőzfürdő és vizgyógyintézet Nöl ÉS FÉRFI THERMÁL FÜRDÖBJ KÁDFÜRDŐK 5 különböző hőmérsékletű medence, az 1000 méteres mély fúrású kút gyógyvizével töltve. Hideggyógy­v'ízkézelés. Uszodák. Szénsavasfür-/ dök. .Sziksós-, kénes- és fenyőfürj dők. Nedves gőz. forró légkamráks Magaslati napfény (Ultra Vitalux) lámpák Mcguyilt a legmodernebbül beren­dezett physsikoterápiás rendelő. —• Zander kezelés (géptorna). Diatherj raia. Villany fürdők. Irihalatorium. Kvarclámpa. szaposztály) Iszapkezelés a budapesti Szent Get-í lért gyógyfürdőben is használt vi­lághírű kolopi rádiumos gyógy­iszappal. Állandó és díjtalan orvosi felü­gyelet ! Kedvezményes fü/.etjegjek. Tisztvii selői és orvosi kedvezmények. JAVALLATOK: Mozgásszervi beteg* ségek. Izületi gyulladások. Izom és idegzsábák ós bénulások. Törések) ós ficamok utókezelése. Izzadraá­nyok felszívódásának elősegitése. Női bajok. Neurasthenia. Vérkerin­gési zavarok. Ivókúrák az „Anna gyógyforrás" vizével A gyógyforrás Magyarországon egye/ dülailó, igen erősen hydrocarbonalos, gyengén oarbonatos bévvizével kiváld eredmények érhetők el: gyomorsavtnb lengésnél, gyomorfekélyek utókezelésé­nél, gyomor- és bclhnrutoknál, epehó­Ivag gyulladásnál, vese- és hólyagkö-' vek képződésének megakadályozásánál* vesebajoknál, a szervezet átöblitésé­vel, garat és légcsöhurutoknál. Megfcie lő sókiegészitéssel használható idült székrekedésnél, aranyereknél, soványí­tó kúráknál. Díjtalan orvosi tanáccsal és előírással a fürdő orvoszotgál.

Next

/
Thumbnails
Contents