Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-25 / 294. szám

DBLMAGtAAOftSZÁfe Csütörtök, 1941 december 25. nemzetre, amely nemcsak i«meri. hanem tudja és gyakorolja is a maga hivatását. Csak mélységes hittel, megnyugvással és bizalommal meríthetünk erőt az elmúlt időkben megnyilatkozott magyar erényekből és csak mélységes meggyőződéssel vállalhatjuk, hogy mindnyájunk nemzeti sorsának megváltása bekövetkezett, mert a kisebbségi élet tanulságaiból testvéri eggyüvetartozásnnk érzése megerősö. 'di tt és tudatossá vált bennünk a magját faj véde!»e»ék szükségessége — Mindez persze egybeolvad e szabad és boldog magyar karácsonyon a I magyar nemzet megtörhetetlen és gyö1 zedelmeskedő hivatástudatában. Egészszé vált ez a nemzet, amelyben a testvéri életek vállalásában és becsülésében szeretjük egymást és amelyben igazságtalan európai rend felett győzedelmeskedő nemzeti öntudat szellemi hatnlmn tölti meg a nemzeti társadalmat. A két hősi életformában nevelkedett magyarság igv váltotta meg egymást. És mert erre elég erősek voltunk, ezért vagyunk és maradunk egész nemzet. 'Azoknak pedig, akik befogadták őt, hatalmat adott Isten fiaivá lenni Irta: Szalma 3ózsef plébános. A világ, az emberiség múltja, a teremtés óta eltelt évezredek az események szakadatlan, megnemálló láncolata s ezeknek összeségét történelemnek nevezzük. Nin?s olyan paránya a világnak, amely ne lenne tárgya históriának, ninös olyan" szürke, egyszerű ember aki ne bsinálna maga is történelmet, akinek élete. léte. tevékenysége bele ne tartoznék' a vil'ághistóriába, ha nevét nem is jegyezték föl és Ka talán fakereszt sem jelzi a helyet, ahol bsontjai porlanak. Ez. ugyebár, lehetetlen ts? Csak az ls tan tnd számontartani niindent. az emberi gyarlóság csupán a ránézve szerinte fontos eseményeket örökíti meg a történelem lapján, vagy szobrok, emlékművek alakjáhan. De ezek az emlékek is esak ide ig óráig tartanak. Az idö • vasfoga még a plrnmisokat is elrágja s 3—4 ezer esztendő távolságán túl csak annyit, tudunk a történelemből, amennyit egy-egy sárguló csont, rozsdás kópjnhegy, őssírokból előkerülő sgvagrsésxe sejtet velünk. Vth az aránylag közeli századok •szereplő személyei, nevezetes eseméraei is csak a tudós előtt ismereteink, a nagytömeg tudomást se vesz réluk, mert ezek őt egyáltalán nem erdekük. Ez azonban a dolgok rendjéhez tartozik, nem lehet rajta váltorfatnl s legyünk meggyőződve, hogy napjaink számunkra igen fontos pseményeinek, bálványozott szereplő személyeinek ugyanez lesz a sorsuk a következő századokban, magúnkról nem is szólva, akiknek h'stórtája a sírral együtt örökre, vééképp lezáródik. Egy esemény és egy személy a/onban mégis kivételt képez ez alél a törvény alól. Ez az esemény karácsony éjt szak A ja. ez a személy Jézus Kriszuts. Pedig ez a történet t ' m úgy indult, nem úgy kezdődet, hogy abból bárki Is érdekes folytatást jósolhatott volna- Szegény. elesett, szállást kei-eső emberek bolyonganak a várös sötét fitoá in. Nem fogadja Ke őket senki. TI ej. pedig ha tudták volna, tíogy v az a mesebeli királyfi, aki szegényes rongyaiba hurkolva kér bebocsáttatást. de versengtek volna egymással az emberek. Hogy kinél szélljoft meg 1 De lehet, hogy akkor is a* lett volna a sorsa. Hiszen rmikor már osotfákkal tündöklött, an ;kor már ezrek áldották még a óba nyomát is, akkor is hiába kopogatott sokak szíve a játján, nem fogadták he. nern akarták elismerni sőt halálos gyűlölettel ül.dözók és el ls vesziti tték. De mindegy, az az első éjtszafca, mely nekünk adta M i u i V á amit közöttünk töltött, he van írva úgy a történelembe. Hogy azt onnan többé kitörölni nem lehet s amikot már a mi korunkból is emlékképpen csak egy rozsdás töltényhüvely. a tonger fenekéről kihalászott bakanosszeg marad meg. Krisztus ükkor is élni, uralkodni fog 8 mutatja az ólat a magasságok felé a föld norúhoz ragadt emherek EzKínzó feffájását a Leinzinger-céie 9NTIMI6RRIK a leggyorsabban elmulaszt fa. Kapható egyedGl Leinzinger gyógyszertárban a Szeged-Csongrádi nalotában. étt, borul le ma Krisztus jászolánál az egész keresztény világ, hogy köszöntse őbenne az idők és népek felett álló Istenembert, aki a mai evangélium szerint hatalmat adott arra, hogy Isten fiává legyenek mindazok, akik öt befogadják. Dehát, így van-e ez? Igv van-e, kérdezzük mi is.' akik pedig befogadtuk őt szívünkbe, akik tőle várjuk. reméljük a megváltást szenvedéseinkben? Hát ez-e ar. Istenfiak élete, sorsa, ami a mi életünk, sorsunk? Nem keserű csalódás-e az egész kereszténység? Ünnep, örömünnep — s a karácsony, vagy inkább szemrehányás, tetemrehívás, vádoló kérdések özöne: Hol van hát a szeretet, hók megbocsátás, enguszelődés. amit Krisztus egyháza oly fennen hirdet? Nem a keresztény népek-e éppen azok. akik fekete gyűlölettel törnek egymásra « ami kör a gyűlölség már nem talál magának áldozatot az idegen fajok között, saját véreit öli. gyilkolja, pusztítja? Igen. ez így van ! S bármennyire is ünneprontásnak veszik tán némelyek ezen a nagy napon ilyen kérdésekkel előhozakodni, azt mondom, éppen ezen a nagy napon nem szabad némának maradni a lelkiismeretnek s ha karácsony szent napjára. tiszteletére ünuepi gúnyába öltöztünk. vessük le lelkünk szennyesét is és öltözzünk a beismerés, a oánat ruhájába. Nem Krisztus az oka a mai élet nyomorúságának, hanem mi magunk. hibáink, tökéletlenségeink, amelyeket üvegházi virágként ápolunk, gondozunk. Elégedetlenek vagyunk Minden új moMmáonnak a jelszava a régi hePsmőrlese. ófsárlasa. De született e valaha valaki erre a világra, aki úgy tüda volna hivatását letölteni — akár király volt az Illető, akár falusi bíró —-. hogy mindenki elismerését, megelégedését vívta volna ki. Éppen a legna'ryobbr.knt puszították el, a legjobbakat ölték meg s a leghitványabbaknak, a leggonoszabbaknak hódoltak. Önzők vagyunk Felebarátunk sorsa, baja esak addig érdekel bennünket, amíg vele egy sorban szenvedünk. Mihelyt magunk kikeriirüliink a csávából, tudni se akarunk a régi bajtársról. Irigyek vagyunk. Nyugtalan éjtszakáink vannak, ha látjuk mások gyarapodását. előremenetelét s ha másképpen nem tarthatunk neki, hát gyalázzuk, megszóljuk, becsületében turkálunk. Igazságtalanok vagyunk. A magunk számára mindent követelünk, mrgiinkkal szemben méltányosságot, türelmet, elnézést, nagylelkűséget váriínk a másiktól, de mi ugyanezt megtenni vonakodunk. Gőgösek vagynnk. Fölfele nem v; gyünk hajlandók nálunk nagyobb urat. okosabb elmét elismerni, de jaj a nálunk kisebbnek, egyszerűbbnek. ha uraságunkat kétségbe meri venni. Folytassam-e még tovább? Ö, akkor ennek az njságnak ünnepi számát meg kellene duplázni! Sajnos, fsak ilyen sötét, szomorú képet lehet festeni az emberről. De ha Isten ilyen gyarlóságokkal teremtett bennünket. hogyan várhatja tőlünk, hogy istenfiak legyünk? Nem ellenmondás ez? Nem! Mert az a Krisztus, aki a mai éjtszak'án született éppen azért született, azért jött erre a világra, hogy a gyarlóságok «üeni ÜsWHan segfstégdnfcss Í& gyen. igenis, ha az ő tanításai evangéliumát elfogadjuk, mindengyarlóságunk ellenére jókká, nemesekké válhatunk'. Amíg azonban Krisztust megtagadjuk, kormányozhatják, igazgathatják a népeket akármilyen Rzisztéma, rendszer, elgondolás. program szerint, vérbe, szenvedésbe fullad minden kísérletezés. minden vállalkozás. Ö, milyen nevetséges, naiv felfogás. öntudatos proletárról, fegyelmezett polgárról, ideális párttagról, oozelten testvérről beszélni, akik állítólag a leghősiesebb áldozatra is készek, de akiknek ajka nem nyílik soha imádságra, csak káromkodásra, akik esak azért tekintenek az Égre. hogy ostobaságukban monkérjék azt az istent, akit megtagadnak. akinek létéről egyébként tudomást se akarnak venni! L'ehet-e az ilyen ember hű, igaz. megbízható, becsületes, önfeláldozó, önmegtagadó. amikor kizárólag esak gyarlóságaira támaszkodhatik? Hiszen még a szenteknek is óriási küzdelembe került, sok önsanyargatáeba, amíg a tökéletesség bizonyos fokát elérték! Mit várhatunk háf akkor egy mosdatlan szájú, károm. kodó, üresfejű embertől, akit Cselekedeteiben' egyetlen szempont vezet, hogy. jaj. Csak meg ne tudják! Azoknak, akik befogadták őt, Ka* taimat adott arra. hogy Isten fiaivá legyenek. Rz a lehetőség fennáll minden idők minden embere számára Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szenvedés ezzel kikapcsolódik életünkből, dle igenis jelenti azt, hegy lelki békét, lelki nyugalmai nyerhetünk, beket, mely eltöltötte í betlehemi pásztorok lelkét, akik' szegények, szenvedők, elesettek, dí jóakaratú emherek voltak. Reményi-Schneller pénzügyminiszter: hz erdélyi kölcsön sikere népszavazás volt nemzetünk közös nany céljai mellel! A ,névtelen jegyzők" dicsérete Budapest, -december 24. A MTI jelenti: Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a következő nyilatkozatot tette az erdélyi nyereménykölcsön sikeréről! — Az erdélyi nyereménykötvények elhelyezése teljes sikerrel be, fejeződött. Talán keveset is mon' dok' azzal, hogy a siker száz százaléknál lényegesen több volt. — Az erdélyi nyereménykölcsön súlyos világpolitikai helyzetben és nem minden szempontból előnyös időben került kibocsátásra. Éppen ezért van fokozott jelentősége annak, Hogy a magyar közönség legszélesebb rétegei kitűnően állták meg a bizalom 'és a hazafiasság erőpróbáját, felismerve az erdélyi nyereménykötvények nemzeti, gazdasági ép pénzügyi előnyeit Amikor ezúton megköszönöm a közönség támogatását, nem mulaszthatom el. hogy néhány szót szóljak a névtelen jegyzőkről, az 50, 100, vagy 200 pengős jegyzéssel szereplő kisemberekről, mért a kölcsönnek jóval több mint a felét köz és magántisztviselők, kisiparosok, kiskereskedők. munkások, szóval kisemberek fizetik. Lehetetlen volt meghatottság nélkül szemlélnem a kisembereknek agt a hosszú sorát, akik nem > - k ösupán azért jelentek meg a kötve? nyeket forgalomba hozó szerveknél, hogy összekuporgatott filléreiket jól helyezzék el, hanem mindenek-, előtt azért, morf, testvéri együttér* zéssel viseltetnek erdélyi véreii iránt és történelmi időpontban tanújelét akarták adni a magyai nemzet egységének. — A Jközönsép megérteit Kernünket. Megértette a magyar kormánynak fáradozását és ebben az értelemben a nyereménykölcsön hatr%mas sikere tulajdonképpen népszavazás volt nemzetünk és Hazánk közös nagy céljai mellett. Ez a bizalom és tettekben megnyilatkozott hazafias érzés mind nolitikai, mini? gazdasági 'és pénzügyi tekintetben n jobb' magyar jövő biztosítéka. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ Halálozás. Lánczi Adolf, az áltré mi felsőkereskedelmi iskola 32 éven át volt tanára 84 éves korában szeodán Szegeden elhunyt. Teme'ése cember 'ítí-án, péatékeu délelőtt II órakor lesz Szegeden a ointerémihflí