Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-20 / 290. szám

Üfaágmk u?$agfi» A szegedi hivatásos újságírók tes­tülete karácsonyra érdekes, újszerű és színesen egyéni karakterű újságot ké­szített és adott ki a szegedi nyilvános­ság elé. Az Ujságirék Újságja szines, gazdag iartalommal, szép és ízléses kiállításban egészen uj hangot, szín­foltot jelent és összefoglalja az ujság­irék munkásságát, gondolkozását aka­ratát. Szegeden áz idén karácsonyra először jelenik meg ilyen tipusu ujs'ág­revö, amely pénteken hagyta el a saj­tét és már az első napon a közönség meleg szeretettel és nagv érdeklődés­sel Fogadta. Résztvettek az »Ujságiróls Ujsáa«-ja elkészítésében az összes sze, «edi hivatásos újságírók és egy-egy ttdekes Írással, cikkel, riporttal, szí­nes karcolattal adiák meg a lap új­szerű hangját. >Egy alkalomra, egyetlen naprg kilépünk' a redakeiók keretéből — irja az >Újságírók Újságja* bevezető cik­ke—, összefogódzunk a bajtársias­ság, a közös szolgálat, a közös hit, az esyüvétartozás szereteléhen ... ke* zet fogtunk, elkészítettük a magunk! pillanatnyi újságját e m-m azzal a hit* tél. amellyel napról ninra a hétközna­pok krónikáiét írjuk Fzt az újságot nem hivta életre az -eseménye, az j >aktualitás*. mindössze magunkról , számolunk be, akik egész életünkben — másokról irank .. Munkánk nem más, mint szolgálat. .Szoigáljpk minden hitünkkel, lelkesedésünkkel a magyar nyelv szépséges birodalmát, mindnvé® junk magyarságát. nemzeti közössé­günk" jövőjét, minden jószándéku em* Ber és igazságos akarat sikerét és őrizzük magyar hazánk szivében Sze­ged életét és fejlődését* — mondja az usjágírók" Bevezetője, megjelölve a tap célját és megvilágítva az niságirók munkáját. A" gazdag tartalmú lap vezéreikkét fváu Mihály irta. Berey Géza -Jegyzetek egv kisebbségi magyar új­ságíró naplójából* címmel irt mozai­kokból összetevődő tanulmányt. Sz, SzigeíKv Vilmos tárcával, Kal­már-Maron Ferenc és Kon ez An* tat egy-egv költői szépségű verssel szerepel, Ür. O s v á t h Tihor Ottó a külpolitikai hírszolgálatról irt cikket, Gsánvi Piroska -Angyalok miséje — angyali vigasság* eimmel irt szines tanulmányt magyar népszokásokról, mint politikai riporter közöl egv fejeze­tef feljegyzéseiből Tölgyes Gvula -Apponyí, Bethlen. Klebelsbérg* cimen, Uonászy Kálmán a humorról ir, Kor ács 'Árpád tárcával, Vér György -Juhász Gyula a redakeióban* wmrnel irt cikket a költő szerkesztősé­gi életéről, emlékeiről. Kalmár-Ma­ron Ferenc az irói honoráriumokról irt történelmi riportot, Szász Ferenc szines írással leplezi le -lapunk Ba­rátait*. Un n g Mihálv emlékezéssel, ifj. Tóth Dísztó -Újság és irodalom* címmel tanulmánnyal, Nagv Géza * riport riport jávai" szerepel és számos más szines írás mellett a -Velünk történt...* rovatban elmondják' az uj* ságirók munkásságuk egy-egv érdekes, kedves, izgalmas élményét. A stílusos kiállit'á'su lapot a Városi Nvom'da mű­helyében készítették, az -Ujsárirók Új­ságja* karácsonyig marad forgalom­ban. —0Q0—• — M ÍJNKAKÖZV ÉTIT ÉS. Munkát kaphatnak a hatósági munkaközvetitö utján: Férfiak: 2 kovács vidéken, 1 késes vidéken. 1 reszelővágó vidéken, 1 bádogos hetében, 1 fogtechnikus hetében és vidéken, f faesztergályos vidéken. 1 faipari gépmunkás helyben, 3 asztalos beivb'en. I kádár vidéken, 2 bognár hetében és vidéken, 1 kosár­fonó vidéken. B köteles helyben, W egyenruha szabó helyben, 2 uriszabó heiyBen, 9 cipész beívben és vidéken, 3 borbély helyben és vidéken, 1 kala­pos helvben. 1 könyvkötő vidéken, 1 cukrász vidéken. 10 hírlapárus rik­kancs, 2 gazdasági mindenes. NŐK: I fehérnemű varrónő hetében, 1 ka­laposnö. 6 fodrásznő Hetében és vi­déken. 1 nyomdai beratónő helyben,! kiszolgálónő könyvkereskedésbe, f vi­rágárus leánv vidékre. 1 intézeti ta­karítónő helvben. 3 kifutólánv. S hír­lapárus nő rikkancs. S mindenes. • mindenes fözönfi. '4 Bejárónő. —- A Raffay-vendéglö annak megál­lapítását kérte, hogy a csütörtöki szá­munkban megirt vidéki kovácsmester és Molnár Istéánné-féle mulatozás u«m a Raffawrendéel^ben történt ammt ent a wvemozás ie mesáitéw totta. Karöcsonqra finom italárut legolcsóbban Sándor Bél a italáruüzletében szerezheti be. a föpostánál Makói hírek Hihetellenül hangzó kalandja tá­madt öt makói utasnak a félegyházai országúton. Molnár Imre sofför teher­autón'22 láda baromfival indult Bu­dapest felé. A teherautón még négy utas foglalt helyet. Félegyháza felé a teherautó belefordult az árokba, az elbóbiskoló utasok csak akkor ébred­tek fel. amikor az autó már féloldal­ra fordulva az árokban feküdt A ba­romfis ládák szanaszét feküdtek a földön. A szomszédos tanyákból hív­tak segítséget, azok szabadították ki kényelmetlen helyzetükből a szeren­csére ép testtel menekülő utasokat. A szerencsés balesetet valószinüleg az okozta, hogy a hosszú és lassú rázás­tól elbóbiskoltak a teherautó utasai. Csanádmegye törvényhatóságában az OTI makói kerületi pénztárát az uj ügyvezető, dr. Gulácsi Lajos inté­zeti segédtitkár képviseli a jövőben. Szilágyi István polgánmesterhe­Ivettes hirdetményt tett közzé a nép­ruházati akció lebonyolitásáról. Me­zőgazdasági és ipari munkások de­cember 24-ig jelenthetik be igényüket a városi közellátási hivatalnál. A be­jelentés szóval, vagy egvszerii levele­zőlapon is történhetik. Férfi és női fehérnemű anyagból személvenkint legfeljebb 3 méter, szövetekből egy ruhára való, kötött-szövött áruból egv-egy daraB igényelhető. Ferenezy Béla alispán pálvézati hirdetményt tett közzé a Csanádme­gye által fenntartott nvolc negyven pengős, nvolc hatvan pengős, négy nyolcvan, 'két száz és két 120 pengős tanulmányi segély elnyerésére közép­iskolai és főiskolai hallgatók számá­ra. Iparos- és KereskedőifjaK részére két. végül földmives- és kisgazdaif­jak részére négy 80 pengős tanulmá­nyi segélyre. A' pályázati kérelmeket január lS-ig kell az alispánhoz be­nyújtani. Tangó- ós s z á j­harmonika kalonlepeuéíjok triítrttk steiner han aszerüzamben SZEGED, Kelemen­u. 7. Ingyenéi taniiáe. — fwogtei egy aw*m«4*e*f. szedelmes zsebtolvaj került pénteken rendőrkézre. Kurucz János 52 éves szegedi napszámos, akinek a Mars-té­ren van bejelentett lakása, a Szegedi Gazdasági Vasut állomásán a vonat előtt várakozó Greguss Istvánné zsebébe nyúlt. Az asszony azonban észrevette a dolgot és a járókelők se­gítségével elfogták a menekülő tolvajt, majd" átadták a rendörségnek. Kurucz tagadta, hogy benyúlt volna Gregussné zsebébe, viszont többen látták a zseb­tolvajlást, amely csak azért nem sike­rült, mert észrevették. Miután Kurucz eddig már huezoncney eselben volt bün­tetve lopásért és zsebtolvajlásért, ta. gadása ellenére is őrizetbe vették és átkísérték a szegcdi ügyészségre. t- Értesítés. A váiosl gőzfürdő f. bó 25-én, karácsony első napján egész nap zárva lesz. igazgatóság. — Adomány. A Piek-szalámígyár a város szegényei karácsonyi segélyezé­sére 2 vagon' aprított tűzifát bocsátott a város rendelkezésére. — Lopásért kéthónapí fogház. A szegedi törvényszéken dr. Molajár István törvényszéki birö pénteken vonta felelősségre B a j t a i Ferenc sándorfalvi lakost, mert Csendes Fe. rencnétőí több ízben kisebb összege­ket lopott. Egyik alkalommal Csendes megkérte, hogy hordjon vizet a laká­sába. ekkor az asztalon talált két és fél jxmgöt vitte el. Egy másik alka­lommal az ajtókulcsot lopta el és a kulcs birtokában ment a lakásba, ösz. szesen 19 pengő 20 fillért lopott. A tár­gyaláson beismerte a terhére rótt bűn­cselekményt. A törvényszék kéthónapí fogházra Ítélte. — Lopásért hathónapi börtönt ka­pott egy tápéi hajőmunkás. A szegedi törvényszéken dr. Molnár Isiván törvényszéki biró pénteken vonta feje. lősségre Szabó Sándor 33 éves több­szörösen büntetett tápéi hajómunkást, aki az egiyfc lezárt uszályról Bernáth József és Pintér László tápéi lakosok tulajdonát képező ruhákat lopott el mintegy 80 pengő értékben. A tfirgya­lásonSzabó nyomorával védekezett. A törvényszék hathónapi börtönre ítélte, yr Pincetfiz a Teréz-ntcában. Csü­törtökön a késő esti órákban a Teréz­uíca 4. szám alá hívták a szegedi tűz­oltóságot. A tűzoltók teljes készült­séggel vonultak ki. Kiderült, hogy Szemerédy Imre fáspincéje gyúl* ladt ki. Két motoros fecskendővel S tüzel fél óra alatt sikerült eloltani. A kár 800 pengő, amely biztosítás révén megtérül. —- Négyhönapi fogházra Ítéltek egy rutinos tolvajt. Részletesen Beszámol­tunk a Délmagyarországbau, bogy a rendőrség elfogta és az ügyészségnek' átadta Papp Fűdre 20 éves kisteleki fiatalembert, aki Hódmezővásárhelyem és Szegeden a tanyák között több lo­pást követeit el. Pano Endre pénteken délelőtt került a szegedi törvényszék elé. négyh'ónapi foatiázbSnfefésf ka­pott. _ Szeged sz. kir vár*»z Árverési Csarnoka az intézeti helyiségben 194-1 december 20-án és 22-én árverést tart. melv alkalommal a Városi Zálogház­nál, Nemzeti" Hitelintézetnél és dr. Simon Gvörgy zálogháznál 1941 októ­ber hó végéig lejárt tételek kerülnek árverésre és pedig szombaton délután fél 4-kor ékszerek, hétfőn délután :n (•óságok MggánoseV Tn"f»bttí«flit trit­fŐ "délig pl fogadjuk az A rverési Csar­nok irodájába n. itfilmagy abors25ag Szombat, 1941 december 20. Karácsonyra ! Levélpapír, írókészlet, emlékkönyv, fotóalbum, képeskönyv, meséskönyv, szépirodalmi könyv és zenealbnni szükségletét a Szent Imre Társulat könyvkereskedésében szerezze be. Szeged, Széchenyi-tér 3 Nemzeti Takarékosság könyvre ki­szolgál. Telefon: 30-33. 325 SZÍNHÁZ Niskavuori asszonyok (Szinmüberautaté) Hella Vuolijoki finn irönő színmü­vét, a Niskavuori asszonyokat mutat­ta be péntek este a szegedi színház. A darab már csak azért is érdeklődésre tarthat számot, mert bepillantást en­ged napjaink egyik történelmi hősé­nek, a finn népnek társadalmi életé­be és erkölcsi világába. Északi ro­konainkról egész a legutóbbi időkig vajmi keveset tudtak nálunk, a finn­orosz háborúnak kellett jönnie, hogy az érdeklődés ráterelődjék erre az ér­tékes emberfajtára, életére, fájdal­maira, örömeire és vágyaira. Az a néhány regény és színdarab, amit mos­tanában sebtében lefordítottak, minden erényével és hibájával mutatja meg a finn népet. Hella Vuolijoki a finn bir­tokos parasztság társadalmi Betegsé­gének problémáját, a férfiak érdekhá­zasságát és az ennek nyomán kifejlő­dő matriarchatusi rendszert írja meg színmüvében. A finn férfi, hogy meg­tarthassa földjét, érdekházasságot köt szive-lelke ellenére és igy megy ez nemzedékeken keresztül, mig aztán a család legifjabb sarja a szivére hall­gatva, elhagyja feleségét, anyját. A" drámai Konfliktus soK mélységes lelki harc megírásira adna itt alkal­mat a szerzőnek, mindez azonban több", nyíre csak" külsőséges jelenetekben megy végbe. A léiéifianí megokolás feladata ilyenformán többnyire a szí­nészekre hárul, ők pedig nem mindig végzik sikerrel ezt ,* feladatot. 'Az egyébként igyekvő előadás főszereplői a nagy jelenétckben, a cselekménv for­dulópontjain feladatuk magaslatára emelkedtek, valami hamis, ide nem illő szavalóstilus azonban sokszor meg­bontotta játékuk' egységét. Leghíveb­ben Horváth Mária rajzolta ki a rá­bízott szerep körvonalait. Sándor Tza a feleség szerepében ízelítőt adott rég­óta parlagon beverő tehetségéből. Hor­váth Jenő a lázadó féri szerepéhez sok őszinte hangot talált, ©ovassy Klárinak voltak jó momenfapiai. Az epizódalakok alakításához nem állott rendelkezésre elegendő megfelelő szí­nész. igv nem alakulhatott ki tisztán a ködös északi világ miliőié amelyet n mellékszereplők teremtenek" meg Gém Tmre. Nagy Imre és Gorváttí Ti­vadar váltak ki az enizódisták. közül. A telt földszinti és náholvsorqk ki­'öriséec szívesen fo«?dta az érdekes darabot '(—ász) IRODALOM STEFAN ZWEIG: „A jövő országa Brazília" A mai irodalom egyik legnagyobb, legeredetibb egyénisége, akinek min­den könyve irodalmi esemény, olyan feladatokra vállalkozott, amely edd g látszólag teljesen kivül esett a szép­irodalom körén. Egy ország >regé­nyét* irta meg Ez az ország valósag­gal külön világ — nagyobb, mint Eu­rópa — határtalan lehetőségekkel. Stefan Zweig aki hosszabb időt töl­tött el Braziliában, a tudós ismeret­gazdagságával, a világjáró tapasztala­tával. a művész intuicióiával látja eze­ket a lehetőségeket és ezért Brazíliát a jövő országának nevezi. Egv hatalmas ország >regényének* a megírásához olyan sokirányú képességek kellenek, amelyek nagyon ritkán egyesülnek egyetlen emberben, egyetlen íróban: széleskörű és rendkívül sokoldalú tu­dományos ismeretek, gazdag tapaszta­latok és élmények és egy nagy regény­író teremtő, ábrázoló művészete. Ste­fan Zweig müveinek rendkívüli nép­szerűségét éppen annak köszönheti, hogy mindhárom követelményt kivéte­lesen egyesíti. Uj müvében, »A jövő országának* regénvében mindenekelőtt Brazília történeti fejlődéséről ad drá­maian érdekes és lebilincselő képet azután ismerteti a legnagyobb délame. rikai állam gazdasági és társadalmi életét, majd a jövő országának előt­tünk teljesen ismeretlen, vonzóan új­szerű knlturáját mutatja be, végű? pe­dig egyéni élményeit és utazásait raj­zolja meg páratlanul életteljesen éí plasztikusan. Stefan Zweig »'A' jövő országáf-ban valósággal felfedezte a roppant délamerikai birodalom igazi életét és könyve olvasása lehetőségei ad arra, hogy mi ls ennek a rendkívüli érdekes felfedezésnek" a részesei le­,gyünk vítfjouore prejsers „A pénz királya" Egy amerikai fiatalember érzi ma­gában a hivatottságot, hogy a világ urai, a >titánok* közé emelkedjék. Amerika titánjai nem a nagy állam­férfiak" és hadvezérek, haném a nagv vagyonszerzők. A nagv vagyon a ha­talom eszköze, a hatatomé, amelyhez más emberek jólétén, boldogságán, életén keresztül vezet az ut. A fiatal­ember gazdag és hatalmas akar lenni, nagyon gazdag és félelmetesen hatal­mas. Az érvényesülés tudománya az idegeiben van, kemény megfontoltság­gal tőr célja felé, de tnindig uj aka­dályok" keresztezik" felfelé téető útját: mas feltörekvők vagy Beérkezettek pénz- és hatalomvágya, pohtikal Intri­kák. legfőképpen pedig önmagának másik nagv szenvedélye, amely még a pénzvágynál és hatalom vágynál ' is erősebfi. a szerelmi szenvedély. A pénz királya, ez a pompás emBerí ragado­zó, a szerelemben ís ki akarja vivni a győzelmet. 'A szerelmi szenvedély ősz. szefltközik a uénzvágffval é« a hafa­Tomvággval. Ez a regén*' hősének, a pénz királyának na***- tragikus ker­flfktusa. A" Pénz Királya abban a mi­liőben és abban a korban játszódik, amikor "az amerikai milliárdos va­gyonok születtek. A titánt élő alakról •mintázta Ureiser. Vertesrőt Chicago milliárdos 'diktátoréról. Amerika leg; naffvobb" regényírójának lagmonump" • tálisaV®, legművészibb regénye ec « hatalmas mü. ametéet iogzal neveztek Amerika legkiválóbb kritikusai »e mo dern amerikai regényirodalom btbh fának*.

Next

/
Thumbnails
Contents