Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-13 / 259. szám
Egyelőre nem kerűIhet sor a központi ravatalozó felépítésére 1943 január 1-én lép életbe a most jóváhagyott femetői szabályrendelet, ekkorára elvégzik a tervbevett nagyszabású építkezéseket (A Délmagyar ország munkatársától) Beszámoltunk már arról, hogy a belügyminiszter jóráhagyta a varos temetőszabályrendeletét. Ezzel a jóváhagyással végre megoldódott, ez a régóta szőnyegen fekvő kérdés s a város hozzáláthat, hogy megvalósítsa a központi ravatalozó felállításával kapcsolatos évtizedes tervét. Mint ismeretes, a temetői szabályién lelet előírja, hogy a jövőben a meglévő temetőket szélesíteni nem szabad, új temetőt nyitni csak a város engedélyével lehetséges, temetni esak a város központi ravatalozójából lehet, tehát a jövőben tilos a magánházaknál való ravatalozás. A körtöltésen bellii lévő területen halotti menetet alakítani nem szabad, a holttestet hat árával a halál beállta ntán ki kell szállítani a központi temetőbe, ahol a megépítendő hűtőházak valamelyikében helyezik el a temetésig. rA szabályrendelet értelmében nagyarányú építkezéseket hajt majd végre a város a temetőben. Mintegy harmine hfitőépületet emeltet, felépítteti a központi ravatalozót. amely egyébként három épületből áll majd. A sírok gondozása is központi irányítást kap; a város által megbízott temetőkertós^ látja majd el a sírok gondozását. Magánosok is gondozhatják a sírokat a szabályzat szerint, a kertészeti megoldásoknak és emlékeknek azonban bele kell illeszkedni a környezet stílusába. A, nagyszabású építkezések megkezdésére azonban a körülmények miatt egyelőre nem kerülhet sor. A szabályrendelet életbelépietésére vonatkozó rendelkezés egyébként is kimondja, hogy a „kihirdetés napját követő harminc nap után kővetkező év első napján lép életbe a szabályrendelet". A temetői szabályrendelet a legközelebbi közgyűlés elé kerül. A legközelebbi közgyűlést valószínűleg december közepén tartják. Ezen a közgyűlésen hirdetik ki a szabályrendeletet. A . kihirdetést követő harminc nap már beleesik a következő, 1942-es esztendőbe, az ezt követő év első napján, tehát 1913. janüár. elsején lép életbe a város temetői szabályrendelete. Erre az egy esztendőre azért van szükség, hogy azalatt felépülhessen minden épület, amely a szabályrendelet életbeléptetéséhez. illetőleg a vonatkozó rendelkezések végrehajtásához szükséges. Alaker Cyörgy jézustársasági atya feltűnő tanulmánya a film erkölcsi színvonaláról (A Délmagyarország munkatársától) Országizerte nagy feltűnéssel tárgyalták azokat u kitolásokat, amelyek a velencei filmversenyre kiküldött magyar filmek egyike körül támadt. .Megállapítást nyert, hogy az olasz közönség, amely előtt szinte ismeretlen a válás fogaima, a film drámai motívumaként kidomborított válási problémát nagy mértékben kifogásolta. A magyar hl l átókörök még sokat elnéznek a tagadhatatlanul lendületnek indult filmművészetnek. Mint ahogy legkisebb gyermekéi mindig nagyobb elnézéssel kezeli az édesanya, ezt a háború után újjáéledt, legfiatalabb magyar művészeti ágat sem akarja senki szigorú bírálattal illetni. nehogy a fejlődésben akadályozzák, bár a bírálat minden esetben — ha jogos és okszerű -esak hasznára lehet bármilyen művészetnek. Kzt M elvet tartja szem előtt az Actio Catholica, nmely az utóbbi évek folyamán egyre bensőségesebben figyeli a tömegszórakoztatas és tömegnevelés leghathatósabb eszközét, a filmet. Az Actio Catholica országos elnökségének kiadásában jelent meg dr. Alaker György S. J. szegedi teológiai tanár érdekes tanulmánya, amely ismerteti XI Pins pápának a filmszínházakról szóló apostoli körlevelét, hozzáfűzve a maga tapasztalatait és magyar vonatkozásban észlelt rendkívül érdekeS és értékes adatait. Filmszalcértő teológiai tanár |>r. Alaker György páter a közelmúlt évek folyamán városunk legkiválóbb filmszakértőjévé képezte ki magát. Mi indíthatott egy jézustársasági atyát arra, hogy filmszakértővé váljék S hogy ezt a fiatal művészetet állandó kritikusi szemmel, bennsö érdeklődéssel figyelje? Előbb emiitett tanulmánvának bevezetőjében is utal erre. de élőszóval, lelkesülő, igen szerény modorában is elmondja a jézustársasági atyák szép, uj rendházának társalgójában, ahol felkerestük, hogy a magyar film erkölcsi fejlődésének útjairól beszélgessünk vele, mint az Actio Catholica filmszakértöjével. Az a rendkívül hatás indított rá, hogy a filmművészettel, mint népnevelő és irányító eszközzel foglalkozzam, amelyet ez a fiatal művészet az utóbbi időben gyakorol a nép legszélesebb rétegeire. Akik az ifjúsággal és általában a lelkek irányításával törődnek, azoknak a Hímmel is törődniük kell. A Hlm a tömeghatás egyedülálló eszköze, amelyet ha nem veszünk komolyan, lemondunk a lelkekért végzett áldozatos munkánknak rcy nagy segítőeszközéről... Az Actio Catholica természetesen azon munkálkodik. hogy a film valóban a lélekmentés segítő eszköze lehessem A film nevelő értékét és » közerkölcs kialakífására evakoreüt hatalmas befolyását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy XI. í'ius pápa méltónak tartotta ezt a problémát arra, hogy körlevélben foglalkozzék vele. 193+ban megjelent apostoli körlevelét az Amerikai Egyesült-ÁUaniok érsekeihez, püspökeihez és többi főpapjaihoz intézte, akik akkor már két éve szent háborút folytattak a filmművészet erkölcstelenségének megakadályozására. » Amerikában az apostoli körlevél hatása óriási volt, nemcsak a katolikusok, de másvallásúak is az amerikai katolikus papság nagyszerű mozgalmához csatlakoztak s a már akkor megalakult és apostolkodást kifejtő Jó Erkölcsök Ligájának vezetése alatt kivívták azt, hogy a filmgyárak maguk kérték az erkölcsi filmszakértők delegálását és a filmek erkölcsi színvonalának emelésére egyre jobban vigyáztak. Érdekes számadatok, a film erkölcsi hatása Pájer Alaker reodkivül érdekes számadatokat sorakoztat fel a filmnek a nemzeterkölcsre gyakorolt hatására vonatkozóan. Hazánkban a katolikusok között minden tizedik házasság felbomlik. Az összes vallások között pedig minden tizenkettedik. Lélektani lehetetlenség meg nem látnia házasság szentségi jellegét elhomályosító filmek é6 a statisztikai adatok közötti kapcsolatot. A házasság méltóságát kikezdő filmeket kell felelősségre vonni a házasság terméketlensége miatt is. A mnlt század utolsó éveiben még a legszaporább európai nemzetek közé tartoztunk, születési számunk a 44 ezrelék kei ül mozeott, amit alig haladott meg más ország, de félszázad alatt e szám mintegy 35 tel csökkent. óriási veszteség ez s ilyen adatok mellett lehetetlen sok film nihilizmusra nevelő, öngyilkosságot tetszetős formában bemutató, izgató hatására nem gondolnunk A filmszínházak közönségéi-ék igen nagy százalékát az ifjúság adja, amelynek nincs még kifejlődött erkölcsi érzéke s a film regénysségénél és távoli, csillogó világokat bemutató varázsánál fogva is nagy hatást gyakorol a serdülő ifjúság fogékony lelkére. Ezért küzd a filmek erkölcsi színvonalának feljavításárt az Actio Catholica. amelynek igen kiváló, csöndben és szerénven, de kitartóan munkálkodó segitötárP. Alaker György. Előadásokat tart, — igen gyakran a fővárosban is — a film erkölcsi kívánalmairól s felvilágosító tanulmányaival rámutal arra. miiven nagyjelentőségű ennek a törnegekre páratlan hatást gyakorló művészetnek állandó ellenőrzése: elsősorban erkölcsi azempoMokat tekintetbe véve. P. Alaker Gvönar beuttt uéa a keskenwfilmekről, amelyek a népnevelés igen hatásos eszközei és a »Páris vadonéban* című katolikus szellemű, nagyszerű erkölcsi értékeket tartalmazó filmről, amelyet a közeljövőben mutatnak be Szegeden az ifjúság nevelői és a sajtó képviselői előtt. Páter Alaker megfordult legutóbb a magyar filmgyárakban, tárgyalt a filméirt vezető egyéniségeivel és mint lelkesen mondja, szép és bíztató" ígéreteket kapott arra vonatkozólag, hogy a magyar film a jövőben a technikai haladással egyenlő ütemben fog haladni a keresztény, — igazán és krisztusi értelemben keresztény — erkölcs utján. Oiiiratfiaiimltási mwm Kft oiUíimsift ti itőriifl Az Uőiiész eíelteue a vadai, n töt vemjszéH megszűnteit*: az e.j<.ru$t (A Di'lmagyarország munkatársától) Szabályos bűnügy kerekedett két öltönyre való szövet vásárlása körül, illetve a hitelügyletben szereplő különböző okiratok miatt Az ügyet szerdán tárgyalta a szegedi törvényszék Ungváry tanácsa. Az ügyészség vádiratot adott ki négyrendbrii magánokirathamisitás büntette és egyrentibeli közokirathamisitás büntette cimen dr. Karbacb Antal 35 éves magántisztviselő ellen, aki még öt év előtt két öltönyre való seövetet vásárolt Klein Márton szövetkereskedőtől. Dr. Karbach ebben az időben joghallgató volt és Szobotka Sándornál lakott Amikor ruhára volt szüksége lakásadója ajánlatára - mondja az ügyészség vádirata — felkereste Klein Márton szövetkereskedőt s tőle megvásárolta hitelbe a két szövetet Amikor nem teljesítette a részletfizetési feltételeket, a kereskedő ellene és Szobotka Sándor ellen pert indított, illetve fizetési meghagyást boegájtott ki 118 pengő erejéig. Ebben a perben azután szabályok szerint különböző okiratok fordultak elő. Az ügyészség azzal emelt vádat, bogy dr. Karbach a fizetési meghagyást kézbesítő bizonylatra majd az ellentmondásra odaírta Szobotka nevét is, illetve a perfelvételi tárgyalásra szóló idézés kézbesítő bizonylatára és a dr. Hoffmann Ferenc ügyvéd részére kiállított ügyvédi meghatalmazásra is aláirta volna Szobotka nevét és ezeket ax akiratokat a járásbíróság előtt használta, A to" vábbiakban azt közölte a vádirat, hogy a hamis magánokiratok alapján kötött egyességgel valótlan tény került a bírósági jegyzőkönyvbe. Az ügyészség vádirata szerint az okiratokat anélkül irta alá. hogy arra Szobotka felhatalmazta volna és igy jött létre hamis ügyvédi meghatalmazás alapján a bírósági egyezség, mintha azt valóban Szobotka nevében kötötték volna. A szerdai főtárgyaláson dr. Karbach Antal ártatlanságát hangoztatta és kijelentette, hogy egyik esetben sem követett el okirathamisitást, mert felhatalmazása volt Szobotkától, részben pedig nem is ő irta az iratokat Szobotka és feleségének vallomásából kiderült, hogy felhatalmazást adott volt lakójának, hogy az ügyben nevében is eljárjon. A biróság ezután kihallgatta Devich Sándor Írásszakértőt, aki előadta, hogy megállapításai szerint a vétivet Szo. botka felesége irta alá Az ellentmondást ugyan a vádlbtt irta alá, de arra felhatalmazást kapott Szobotkától. Az ügyvédi meghatalmazáson szereplő aláírás nem a vádlottól származik, csak a másik vétivn®' -'lanithntó mesr. hogy azt a vádlott irta volna ,.< A szakértő vélemenye után a törvényszék dr. i 11 y é s Tivadar ügyész bejelentette, hogy ne« i tartja fenn a vádat. A vádelejtést azzal indokolta, ' bogy az eddigi bizonyítási eljárás alapján nyilvánvaló, hogy az ellentmondásnál jogosan abban a hiszemben volt a vádlott, hogy arra Szobotka megbízta, a kézbesítési ivet pedig Szo-hotkáné vallomása szerint ő irta alá férje nevében Az pedig egyáltalán nincs bizonvitva, hogy az ügyvédi meghatalmazást kj irta alá. Az ügyész bejelentése után a törvényszék végzést hozott, amelyben jogerősen megszüntette az eljárást dr. Karbach Antal ügyében Siessen a fesüm nyvásárlással, mert ma még a régi árban kaphatja a legnevesebb festők munkáit is, kedvező feltételekkel a „MODERN" Stépszaíonban Ktgyő uéca 1. szám.