Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-08 / 255. szám

Sztálin beszédét a Wilhelmstrassén szovjet diktátor hattyúdalának tekintik Berlin, november .7" Illetékes német helyről HfcliVj Sztálin beszédével foglalkozva, pénteken a lémet külügyi hivatal tájékoztatója a külföldi tajtó képviselői előtt kifejtette, hogy ki feje­lésre jatott ennek az ázsiai despotdnak sz lléini összeomlása. Sztálin, úgy lát szik. bűnügyi regényekből merítette szellemi és katonai ismereteit. Bőszé­lének csattanója a félelem és a félelemből íred a nyugati arcvonal megteremtése utáni kiáltozása. Hazugságok azok a számadatok, amelyeket Sztálin a veszteségekről felhozott. Kijelentéseinek alapja a kétségbeesés. A Wilhelmstrassén Sztálin beszédében ai diktátor személves közérzetét és a Szovjetunió" állapotát megvilágító értékes tájékoztatás for­Bását látják. — Sztálin — mondták a Wilhelmstrassén — Németországot azzal a fenyegetéssel igyekezett megijeszteni, hogy minden német „betolakodót" megölnek, ami jelentheti éppúgy a német né­piséghez tartozók meggyilkolását, mint a ha­difoglyok agyonlövését. Németországot azon­ban .nem lehet megijeszteni és semmi sem té­ritheti el attól az eltökélt szándékától, hogy a bolsevizmust megsemmisítse. Különösen érdekesnek találják Sztalinnak azt a követeléséi, hogy létesítsenek nyugati arcvonalat Németország ellen. Ezt a követelést a Wilhelmetrasse annyiban méltatja figyelem­re, amennyiben az ango] baloldalnak hasonló követelését maga Churchill a képtelenségig vi­tette. Amikor most Sztálin feleleveníti ezt a követelést, ezzel nyilván kísérletet tesz ar^a, hogy egyrészt saját magát igazolja a szovjet nép előtt, másrészt Angliát figyelmeztesse, hogy nyugati arcvonal nélkül a Szovjetunió összeomlik. Mindent összevéve, Sztálin beszédében ber­lini politikai körökben nem e világban élŐ zsarnok kijelentéseinek tekintik, aki belehaba­rodva véres rendszerébe, minden kapcsolatot elvesztett népével és a pusztulás felé halad. Mindezek alapján ezt a beszédet a szovjet dik­tátor. hattyúdalának • tekintik. (MTI) Roosevelt reméli,, hogy közvetlenül érintkezésbe léphet Sztálinnál Newyork} november 7. A Német TI jelenti": 'A Szovjetuniónak nyrljtandó egymilliárd dol­láros hitel bejelentésével kapcsolatban a kül­ügyminisztérium nyilvánosságra hozta Roo­sevelt és Sztálin levélváltását. Roosevelt Sztálinhoz irt levelében, amelyet nktóber 30-án keltezett, azt írja, elrendelte, hogy a moszkvai, értekezleten megállapított hadianyag- és nyersanyagszálUtmány a lehető leggyorsabban és legnagyobb mennyiségben induljon útnak. Hogy a pénzügyi nehézségeket kiküszöböl­jék," haladéktalanul intézkedéseket tesznek, hogy a szállításokat egymilliárd dollár ere­jéig a bérleti és kölcsönadási törvény keretein belül hajthassák végre. • Beméli, a szovjetkormány intézkedni foy, hogy minden rendelkezésére álló nyersanya­got, amelyekre az Egyesült-Államoknak sürgő­sen szükségük van, eladják Amerikának; ezek árát a szovjet számla Javára fogják elköny­velni. Roosevelt végezetül az Egyesül-Államok kormányának elismerését fejezte ki Sztalinnak és munkatársainak a moszkvai értekezlet gyors lebonyolításáért és biztosítja Sztálint, hogy az Egyesült-Államok a moszlwai érte­kezleten vállalt minden kötelezettségét a leg­végső határig teljesíteni fogják. Reméli, hogy Sztálin közvetlenül is érintkezésbe lép vele. Sztálin november 4-én válaszolt: A szovjet' kormány hálásan fogadta Roosevelt biztosítá­sát, hogy az értekezlet döntéseit a legvégső határig végrehajtják. A Szovjetunió szivesen elfogadja Roosevelt ajánlatát. Éppen úgy 6 is kész szívből elegei tenni egy „közvetlen szemé­lyes érintkezésről" szóló tervnek. (MTI) Német válasz Roosevelt beszédére Berlin, november 7. Illetékes qémet helyen közlik: Roosevelt legújabb beszédét itteni politikai kö­rökben ugv tekintik, mint kísérletet arra, liiay Németország és az uj Európa szociális vívmányait rossz hirbe keverje, igy azok hatását az Egyc-iilt­AUnmok népére közömbösítse. Ha Roosevelt — hangoztatják — felhívja Né­metországot. hogy hasonlítsa össze a Németor­szág és az egyesületállamokbeli szociális helyze­tet, Németországnak semmiféle tekintetben sem kell ettől az összehasonlítástól félnie. Amennyi­ben pedig az Egyesült-Államok elnöke Berlint »rabszo]gapiac«-nak nevezi, arra a' válasz a kő­vetkező: Szívesen vagyunk rabszolgák, ha arról van saó, hogy a régi rabszolgaság bilincseit széttör­jük és a rabszolgaság kifejezés alatt történelmi hivatásunk tejjesifését értik, ami abból áll, hogy Németország eljövendő nemzedéke számára olyan birodalmat épitsiink. amelyben az emberek sza­badon, Szépen és méltóságban élhetnek. Roose­veltnek az az állitása, hogy Berlin rabszolgapiár, felhatalmaz bennünket arra — hangsúlyozzák a Wilheimstrassen —, hogv Washingtont viszont gettónak nevezzük. A Fehér Ház vakon gyűlölködő férfia sajnála­tos és állandóan rosszabbodó betegségének bilin­csében és hatása alatt éli. Gyűlöl mindén egész­ségest és erőst és hataloméhes, beesvágVó, Bn­oyorsirást, -gépírást, helyesírást, LEVELEZÉST MAJOR ÁKOS Igazgató modemül berendezett szakiskolájában tanuljon. Uj délelőtti délutáni és esti tanfolyamok kezdőd­nek. Államvizsga. — Horváth MiháCv-ntqa 8. fiám. Telefon HHfl. Mi kényurrá fejlődik. Ez olyan jelenség, amely gyak­ran előfordul gyógyíthatatlan betegségeknél. Német politikai körökbem annak a meggyőző­désnek adnak bangót, hogy Roosevelt, aki a zsi­dóság eszközévé vált, akinek hatalomvágya ijesz­tő arányokat öltött, egykor mint »Amerikn sze­rencsétlensége* szerepel majd a történelemben. Az ő, valamint a szovjet diktátor beszédének össze­hasonlításából itteni körökben "az a vélemény ala­kult ki, hogy a két beszédet talán közös megegye­zés szerint "készítették el, de ezáltal egyik sem vált hatásosabbá. . Píros alapszínű £ betűt kapnak a kereskedelmi társaságok gép­kocsijai Budapest, november 7. A gépjármüvek haszná­latának Könnyebb ellenőrizhetése végett a bel­ügyminiszter 428.800—1941. B. M. sz. rendeletével elrendelte, hogy a kereskedelmi társaságok (köz­kereseti társaság, betéti társaság, részvénytársa­ság, szövetkezet és korlátolt felelősségű társaság; személygépkocsijainak megkülönböztető jelzését, az E jelet november 22. napjáig bezárólag ki keli cserélni. Az uj megkülönböztető jelzés hasonló lesz, mint volt a régi, a különbség csak az, hogy mig a réginek alapja fehér szinü volt, az ujé piros szinU lesz. A többi személygépkocsi megkülön­böztető jelvéuvc a régi marad, ezeket tehát nem kell kicserélni. Az ellenőrzés végző balóságok figyelemmel fogják kisérni a kereskedelmi társa­•ágok piros alapn megkülönböztető jelzéstel ellá­tott gépkocsijait és tneg fogják állapítani azt is, hogy au>k téoyleg olyan íjéra bfttzná Hatnak-e, yn^Jr 4 l*r*f k®j)t]|ni tnrqns^ /uijijel és a eéu­kocsfK rendeltetésszerű hasznalatával kapcsolaton. A piros jelű gépkocsik használatát különösen este lí> óra után, valamint vasár- és ünne-nsnokon fn., kozottan fogják ellenőrizni, (MTI) Kormányzónk influenzában megbetegedett Budapest, november 7. Hivatalosan az aláb­bi orvosi jelentést ad Iák ki: „A kormányzó úr őfőméltósága influenzá­ban megbetegedett. Ma esti hőmérséklete 37.8 fok. Egyelőre az ágyat kell őriznie. Szöllőssy Lajos egészségügyi főtanácsos, közkórházi fő­orvos." Reményí-Schneller pénzügyminiszter Rómába és Németországba utazik Budapest, november 7. Reményi-ScIini llér, Lajos pénzügyminiszter hétfőn Ciano gróf és Caun di Reveit olasz pénzügyminiszter meghí­vására néhány napi tartózkodásra Rómába utazik. Kíséretében lesz Csizik Béla államtit­kár és Balogh Ferenc miniszteri titkár. Ar olaszországi út ufán a pénzügyminiszter Né­metországba fog utazni, hogy az időközin n bulgáriai útjáról visszaérkezett Schwerin­Krosigk gróf birodalmi pénzügymini-zter má* jusban tett magyarországi látogatását viszo­nozza. (MTI) Ha hazatevneéc . •. Mar jönnek is (motelé keleten hiudö csapa­tainkból azok, melyeket hadvezetésünk frissekkel váltott fel. híven es vitézül harcoló houveocink egy része közeledik. A viszontlátás régvárt örö­me fáradt tagjaikba uj erőt önt; harcokban meg­keményedett vonásaik megenyhülnek. A csontos öklök simogatóra formálódnak. Hiszen hazatér­nek! Keményen csattogó lépteik zaja mar megremeg­teti a várakozó sziveket. De hallga', körülöttünk még áll a harc és német bajtársaink oldalán dön­tésért küzdenek még magyar honvédek. Menjünk hát elébe a dicsőség hazatérő része­seinek. Szórjuk lábaik elé a hűvösre hajló ösz nrnden virágát, mert valóban megérdemlik, ölel­jük át őket a hálás, magyar sziv meghatott bftsz. keségével és ünnepeljük is őket, mint az uj ma­gyar hőskor daliás vitézeit, de gondoljunk a ma­gyarság előtt álló bevégzetlen feladatokra is! Fogadjuk hát túláradó szeretette!. a Gondvise­lés által hazavezérelt honvédeinket és hősi peida­adásukból merítsünk erőt a küzdelem befejezésé­re. A fogadtatás lélekemelő ünnepKseben tegvá-ik erős fogadást, hogy a magyar célkitűzésekért,- ha kell mindnyájan fegyvert ragadunk és ugv harco­lunk, mint'ők harcoltak a nemzet becsületéért Ünneplő sorainkban igen sokan lesznek. okik kedveseiket hiába keresik a feszesen lépkedő csa­patokban. Sokan lesznek, akiknek szemét elbutít­ja majd a könny és csak gondolatban simithaiják végig azt a drága honvédzubbonyt, amelyiknek hűséges hordozója — vitézül verekszik távul — nagvon távol, az őshaza évezredes emlékeitől meg­szentelt földön. Ezeknek könnyét szárítsa fel a büszkeség és igaz ügyünk győzelmébe veteti hi­tünk ereje. Azok pedig, akik kedveseiket, fajtánk minden hü fiának eszményképeit siratják hangtalan soko­gással. legyenek erősek és bízzanak Hiszen vélük van a magyarok gondviselő Tstcne és velük lesz megpróbáltatásaik nehéz óráiban a nemzet részt­vevő gondoskodása is. Kedveseik, elesett hős baj­társaink győzelmes harcainkban voltak halhatat­lan részeséi és jobbraforduló sorsunknak marad­nak égi őrállói. • j Kanizsay Dorottya nagyasszony egvkoron a mohácsi csata hősit temette cl. Lelke roskadozol! a fájdalomtól, hiszen azokat is elhantólták, akik­nek hűséges hitvese és szerető édesanyja volt A nemzet sirja tátongott gyenge lábainál, de helyt­állt. mert magyar asszony voH Kései asszony­utódai se maradjanak mögötte lelkierőben. njerf legdrágábbjaik Magyarország feltámadásáért ad­ták oda életüket. Fogadjuk hát büszke, örömmel a hazatérő1 hon­védekéi! Tisztelet, megbecsülés és gondoskodó együttérzés járjon ki nekik a győzelmeikért. De« harsanjanak meg a harsonák azök dicsőségére is, akik már a tejút esillngmilliárdjni között mene­telnek Csaba ktrálylj halhatatlan hadinépével, mer övék a mi iggnagobb cs'odálatuqjí. övék s. * küzdői ruafflí.^ság^eijf^ fggadás*!

Next

/
Thumbnails
Contents