Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-05 / 252. szám
# UffCMAGyA R15T2S 7/\G ' BZERDA. 1941. NOVEMBER 5. a város hatósága már közzétetté a közelmúlt napokban hivatalos hirdetményét, amely szerint a szükséglet, hejeleniését — tehát az ellátandó családtagok számát s ennek alapján a (úá Délmagyarorszdg munkatársától) Roppant érdekes kis könyv jelent meg a közelmúltban a Magyar Nemzeti Szövetség kiadásában Benes Eduárdról, a kártyavárként öszszeomlott, rövidéletű Csehszlovák köztársaság „megalkotójáról", a megtévesztő prbpaganda nagymesteréről. Dr. ösz Béla, a könyv szerzője mementónak szánta-ezt az éles logikával és szétágazó ismeretekkel megírt, nagyszerű munkát Enrópa njjárendezésének hajnalán. Ma sem szabad lebecsülni e politikai kalandor fcseniális szemfényvesztés! kísérleteit épp úgy, mint ahogy nem lett volna szabad megtörténnie 1920-ban sem annak, hogy nyilvánvaló hamisítások bfivészköpenye alatt dolgozó, lelkiIsmeretlen gangszter-politikns szava államot hozhatott létre! 'A kötethez dr. Ajtay József, a Magyar Nemertti Szövetség alelnöke írt előszót. Rámutat arfa, hogy a megsemmisült egykori Csehszlovákia volt elnöke: Benes Eduárd és hívei mosl új pfopaganda-hadjáratot kezdtek. Ha ez a propaganda a kétmilliónyi Cseh nép nemzeti létének biztosítása érdekéhen s az igazság fegyvereivel folyna, nem lehetne szót emelni ellene, ám Benes Eduárdnak nem ez a eélja, hanem az. Sogy az Eitrópa térképéről rövid félív leforgása alatt minden ellenállás nélkül eltűnt Csehszlovákiát európai segítséggel ismét helyreállítsák: ngyanshban a formában, mint amilyennek 19)0 ban a pári«kSrnyéki elvakult hékesaerződfi felek megalkották. Az aknamunka újra megindul . .. A könyv szerzője: dr. Osz Béla kíméletlenül lerántja most. a leplet Benes Eduárd múltjáról s újabh cselszövényeiről. emlékeztetőül a magyart közönség számára, amely nem szabad, hogv a legfantasztikusabb feltevésekkel és tervekkel szemben Is közönyösséget tanusítson. Az igazság legyőzhetetlen fegyvereivel mindenkor vi'gyázzhan kell állannnk és őrködnünk afölött, hogy új Trianon 'és Versailles soha, semmiféle körülmények között se kövétkezhessék he. A szerző könyvének bevezető részében utal arrta, hogy 1939. őszén Indult meg újra külföldön Benes aknamunkája. Ekkor alakította meg Benes Eduárd Franciaországban a .fBsehsdovék nemzeti bizottságot" n ezt a francia kormány tudom ásni vette. Ezenkívül nap nap mellett érkezik hír Benes és társai amerikai propagandájáról ós újabb, aljas mesterkedésértől. amelynek célja a Csehszlovák papírállam újbóli felállítása. Ezek mellett a hírek mellett nem szabad fölényes egykedvűséggel napirendre térni azzal, hogy ma már egészen más a helyzet, mint a világháborút követő béketárgyalúsokon volt. Jól emlékezetünkbe kell idézni és behatóan szemügyre venni Benes tevéketiykedésct a múltban és különösképpen e politikai szemfényvesztő .,Nemzetek forradalma" című munkáját. Akik e munkát ismerik, bámulattal kell. hogy adózzanak ennek a ravasz, sokoldalú, törhetetlen akaraterővel rendelkező embernek és önkéntelenül is arra kell hogy gondoljanak, bogy ba mér lecsökkent is Benes hatóereje, ezért tevékenységét semmiíevenni veszedelmes dolog volna. „Az a nemzet nmein élni akót. — íria dr. kenyé/t-szükséglet igénylését be kell Jelenieni november f? ,\g a város közellátási hivatalában. A benyújtott igénylések alapján kapja meg a fogyasztó az utalványt s ennek alapján a kenyérjegyet. A kenyérjegyigénylés ügyében egyébként a közellátási hivatal további értesítést közöl majd a fogyasztóközöuséggel Ösz Béla —, sohase felejtse el a multat, tartsa mindig nyitva a szemét mert, csak igy védekezhet a meglepetések ellen." Ezért ismerteti részletesen és a tárgyilagos szemlélő hangján Benes emlékiratait a rámutat arra, hogy milyen szerencsétlenséget zúdított Magyarországra a mnltban e zseniális politikai gonosztevő fondorlatos munkája, ügyes tevékenysége. A könyv ezután rátér a benesi aknamunka háborúalatti megindítására. „Köztudomásu — írja —, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának wti, magyarok voltunk a mostohagyermekei, a Csehek pedig dédelgetett kedvencei". A magyarság becsülettel állott a monarchia szolgálatában, ezzel szemben a csehek — Benes vallomása szerint — első pillanattól fogva a monarchia elpusztításán dolgoztak. A háború kitörése után előbb Masaryk, majd Benes nyomban külföldié utazott, bogy megkezdje aknamunkáját. Egy ideig titokban munkálkodtak, majd megalakult a Külföldi Csehszlovák Bizottság s ez 1915. november 14-én nyíltan is meghirdette a harcot Ausztria és Magyarország ellen. Az ideiglenes kormányt a szövetséges hatalmak csak 1918-ban ismerték el, de azért Benesék tevékenységét addig sem akadályozták. A munkához sok pénz kellett, a pénzt a hiszékeny amerikai tótoktól szerelték meg. akiknek áldozatkészségét Benes később az ismert pittsburgi szerződéssel hálálta meg, amikor ezt a szerződést Csak helyi érvényűnek bélyegezték. Természetes bát, hogy a tótok, amikor 1939.^ elején a németek és csehek között kenyértörésre került a sor, rögtön otthagyták a Cseheket és külön államot alapítottak. Benes harca a béke ellen — öncéljaiért! Szenzációsan érdekes a kis könyvnek az » része, amelyekben a szerző leleplezi Benes SZÍVÓS, fáradhatatlan harcait, a békekötések ellen mindaddig, amig az idők meg nem értek önös céljai elérésére. Bravúros manővrírozással szédítette az entente kormányait, Wilson elnököt és az összes békevágyó politikusokat, úgy, högy egyik béketervet a másik után hiúsította meg, nehogy tervei elébe vágjanak. Franciaország a háború révén Csak Elzász-Lotharingiát akarta visszakapni, 'Ausztria-Magyarország összetöfésére nem is gondolt s 1917-ben különb ékét szeretett volna kötni a monarchiával. Benesék megakadályozták ezt a különbékét és lassan rákényezerítettéb Franciaországra is azt, bogy ne elégedjék meg a monarchia raegkisebbítésével. hanem összezúzására törekedjék. 1917 januárjától 1918. márciusáig állandóan folytak a különbéke kísérletek a monarchia és Franciaország, illetve Angolortszág között. A szövetségesek ugyanis Németország megsemmisítésén dolgoztak. Ausztria-Magyarországot azonbau nem akarták szétrobbantani s a nemzetiségi kérdést föderációs alapon kívánták rendezni. A különbéke kísérletek ellen tehát Benes megindította a legélesebb harcot s minden eszközt jónak talált annak a céljának megvalósításéra, hogy új államot alapíthasson, amelynek majd egykor feje lehet! Különösen nehéz helyzetbe hozta Benest XV. Benedek pópa hékéhisértrte, mjtft gyen érezte magát arra, hogy a Vatikánnal a nyílt liaféoi felvegye. A leggonoszabb földalatti aí» namunkát indította tehát meg s a szövetsége* országok katolikusai előtt „tapintatosan feltár* ta", hogy a Habsburg-birodalom a katoliku® egyházat politikai céljaira használja fel és jó* indulatával visszaél, mert a pápa béketervei tisztán a Habsburgok megmentésére irányul. Elérte azt, bogy a szövetségesek a pápa ajánlatát visszautasítottákl Mindenkit becsapott, — mégis hittek neki Benps szívós és fáradhatatlan aknamunkája odáig fejlesztette a dolgokat, hogy sikerült elis* mertetnie Franciaországgal, Angliával, Olaszországgal, sőt még Japánnal is, az „önálló Csehszlovák állam" létjogosultságát. Wilso® 191$. szeptember 2-án tette közzé nyilatkozatát^ amelyben elismerte, hogy a csehszlovákok háborúban állnak a németekkel, Ausztria és Magyarországgal és hogy a Csehszlovák Nemzeti Tanács de faktó kormány . . . Amerika fellépése a nyugati fronton egyre nagyobb méreteket öltött. A központi hatalmak nyersanyaga elfogyott, a szövetséges hatalmaié résziére pedig kimeríthetetlen források ,álltak rendelkezésre. 1918. augusztus 8-án a nyugati hadszíntéren a szövetséges hatalmak döntő Csapást mértek a németekre s ezzel megkezdődött az összeomlás. Ezekben a zavaros időkben lépett fel Benes, mint az önálló csehszlovák kormány megbízottja, tárgyalt Genfben éa agyafúrt mesterkedésével döntő sikert aratott. Saját vallomása szerint azért aratott sikert, mert a tárgyaló felek közül 6 készült fel legjobban, befejezett tényekkel ment a tárgyald-, sokra. Bár — saját beismerése szerint — „néhány tárgyi hiba csúszott békecmléklratába, csupán azért, mert minden segédanyag és irodalom nélkül állította össze!" Valami csodálatos vaksággal verhette meg az Isten a tárgyaló feleket, hogy az ilyen példátlan szélhámosságnak ós szemfényvesztésnek hitelt adtak és babérokat! Benes mindenkit becsapott, és — mégis hittek benne ... 'A Vatikánnal szemben a legaljasabb eszközökkel harcolt. Wilsont, a „nagy embert" is falhoz állította és rávette, högy saját 14 pontját elvesse. Ez a visszavonat a világháború legbecstelenebb cselekedete volt, mit fájt azonban Benesnek a Wilson becsületet! Aki Benes emlékiratait olvassa — folytatja a szerző —-, rádöbben ennek a kalandornak mérhetetlen lelkiismeretlenségére és aljasságára. Majd felsorakoztatja Benes Eduárd további politikai gaztetteit. Kárpátaljának és Szlovákiának erőszakkal és fondorlattal történt elrablását, a Csallóköz színmagyar lakosságának bekebelezését, Pozsony, Kassa, Losonc, Csap, stb. elvágását csupán a vasúti gócpont kedvéért, vagy gazdasági és stratégiai okok miatt. Köteteket lehetne írni a batármegállapítás körüli aljas merényletekről, a benesi kultúrpolitikáról és a kisebbségekkel szembeni „lojális" bánásmódról. Ehelyett azonban — hírhedt tények ezek — a szerző ismerteti még Benesék mostani, újabb működését és megtévesztéssel dolgozó újabb mesterkedéseit. És figyelmeztet arra, hogy Benesékben ma is meg van az ügyesség, amellyel a politikai fordulatokat és az európai nemzetek élet-halálharcát igyekszik a maga céljaira kihasználni. S nem riad vissza még attó] sem, hogy — leplezetten bár —. egyszerre két vasat tartson a tűzben/ Résen kell tehát lennünk és Benes Eduárd múltjára való figyelmeztetéssel a világ lelkiismeretét állandóan ébren tartanunk: ne higyjenek többé ennek a goooszlelkű. saját önös céljait szolgáló, politikai kalandornak, akinek bravúros munkája már egyszer szörnyű katasztrófát idézett a szerencsétlen Európára . . . (~y) ELVESZETT • Zsivány" bbvü fehér kuvasz és »ö/dög« nevii I«» kéta pulikutya. Beouleie* megi-Hálója megfelelő ruta Lomban részesül. Kis Tisza u. 6 sz. WA Benes ujabb aknamunkája Európa ellen Két vasat akar a tűzben tartani a XX. század legnagyobb politikai kalandora