Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-05 / 252. szám

# UffCMAGyA R15T2S 7/\G ' BZERDA. 1941. NOVEMBER 5. a város hatósága már közzétetté a közelmúlt napokban hivatalos hirdetményét, amely sze­rint a szükséglet, hejeleniését — tehát az ellá­tandó családtagok számát s ennek alapján a (úá Délmagyarorszdg munkatársától) Rop­pant érdekes kis könyv jelent meg a közel­múltban a Magyar Nemzeti Szövetség kiadá­sában Benes Eduárdról, a kártyavárként ösz­szeomlott, rövidéletű Csehszlovák köztársaság „megalkotójáról", a megtévesztő prbpaganda nagymesteréről. Dr. ösz Béla, a könyv szer­zője mementónak szánta-ezt az éles logikával és szétágazó ismeretekkel megírt, nagyszerű munkát Enrópa njjárendezésének hajnalán. Ma sem szabad lebecsülni e politikai kalandor fcseniális szemfényvesztés! kísérleteit épp úgy, mint ahogy nem lett volna szabad megtörtén­nie 1920-ban sem annak, hogy nyilvánvaló ha­misítások bfivészköpenye alatt dolgozó, lelki­Ismeretlen gangszter-politikns szava államot hozhatott létre! 'A kötethez dr. Ajtay József, a Magyar Nem­ertti Szövetség alelnöke írt előszót. Rámutat arfa, hogy a megsemmisült egykori Csehszlo­vákia volt elnöke: Benes Eduárd és hívei mosl új pfopaganda-hadjáratot kezdtek. Ha ez a pro­paganda a kétmilliónyi Cseh nép nemzeti lé­tének biztosítása érdekéhen s az igazság fegy­vereivel folyna, nem lehetne szót emelni elle­ne, ám Benes Eduárdnak nem ez a eélja, ha­nem az. Sogy az Eitrópa térképéről rövid fél­ív leforgása alatt minden ellenállás nélkül el­tűnt Csehszlovákiát európai segítséggel ismét helyreállítsák: ngyanshban a formában, mint amilyennek 19)0 ban a pári«kSrnyéki elvakult hékesaerződfi felek megalkották. Az aknamunka újra megindul . .. A könyv szerzője: dr. Osz Béla kíméletlenül lerántja most. a leplet Benes Eduárd múltjá­ról s újabh cselszövényeiről. emlékeztetőül a magyart közönség számára, amely nem szabad, hogv a legfantasztikusabb feltevésekkel és tervekkel szemben Is közönyösséget tanusít­son. Az igazság legyőzhetetlen fegyvereivel mindenkor vi'gyázzhan kell állannnk és őrköd­nünk afölött, hogy új Trianon 'és Versailles so­ha, semmiféle körülmények között se kövétkez­hessék he. A szerző könyvének bevezető részében utal arrta, hogy 1939. őszén Indult meg újra külföl­dön Benes aknamunkája. Ekkor alakította meg Benes Eduárd Franciaországban a .fBsehsdo­vék nemzeti bizottságot" n ezt a francia kor­mány tudom ásni vette. Ezenkívül nap nap mellett érkezik hír Benes és társai amerikai propagandájáról ós újabb, aljas mesterkedésé­rtől. amelynek célja a Csehszlovák papírállam újbóli felállítása. Ezek mellett a hírek mellett nem szabad fölényes egykedvűséggel napirend­re térni azzal, hogy ma már egészen más a helyzet, mint a világháborút követő béketár­gyalúsokon volt. Jól emlékezetünkbe kell idéz­ni és behatóan szemügyre venni Benes tevé­ketiykedésct a múltban és különösképpen e politikai szemfényvesztő .,Nemzetek forradal­ma" című munkáját. Akik e munkát ismerik, bámulattal kell. hogy adózzanak ennek a ra­vasz, sokoldalú, törhetetlen akaraterővel ren­delkező embernek és önkéntelenül is arra kell hogy gondoljanak, bogy ba mér lecsökkent is Benes hatóereje, ezért tevékenységét semmiíe­venni veszedelmes dolog volna. „Az a nemzet nmein élni akót. — íria dr. kenyé/t-szükséglet igénylését be kell Jelenieni november f? ,\g a város közellátási hivatalában. A benyújtott igénylések alapján kapja meg a fogyasztó az utalványt s ennek alapján a ke­nyérjegyet. A kenyérjegyigénylés ügyében egyébként a közellátási hivatal további érte­sítést közöl majd a fogyasztóközöuséggel Ösz Béla —, sohase felejtse el a multat, tartsa mindig nyitva a szemét mert, csak igy védekez­het a meglepetések ellen." Ezért ismerteti rész­letesen és a tárgyilagos szemlélő hangján Be­nes emlékiratait a rámutat arra, hogy milyen szerencsétlenséget zúdított Magyarországra a mnltban e zseniális politikai gonosztevő fon­dorlatos munkája, ügyes tevékenysége. A könyv ezután rátér a benesi aknamunka háborúalatti megindítására. „Köztudomásu — írja —, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiá­nak wti, magyarok voltunk a mostohagyerme­kei, a Csehek pedig dédelgetett kedvencei". A magyarság becsülettel állott a monarchia szol­gálatában, ezzel szemben a csehek — Benes vallomása szerint — első pillanattól fogva a monarchia elpusztításán dolgoztak. A háború kitörése után előbb Masaryk, majd Benes nyomban külföldié utazott, bogy megkezdje aknamunkáját. Egy ideig titokban munkálkod­tak, majd megalakult a Külföldi Csehszlovák Bizottság s ez 1915. november 14-én nyíltan is meghirdette a harcot Ausztria és Magyaror­szág ellen. Az ideiglenes kormányt a szövetsé­ges hatalmak csak 1918-ban ismerték el, de azért Benesék tevékenységét addig sem akadá­lyozták. A munkához sok pénz kellett, a pénzt a hiszékeny amerikai tótoktól szerelték meg. akiknek áldozatkészségét Benes később az is­mert pittsburgi szerződéssel hálálta meg, ami­kor ezt a szerződést Csak helyi érvényűnek bé­lyegezték. Természetes bát, hogy a tótok, ami­kor 1939.^ elején a németek és csehek között ke­nyértörésre került a sor, rögtön otthagyták a Cseheket és külön államot alapítottak. Benes harca a béke ellen — öncéljaiért! Szenzációsan érdekes a kis könyvnek az » része, amelyekben a szerző leleplezi Benes SZÍ­VÓS, fáradhatatlan harcait, a békekötések ellen mindaddig, amig az idők meg nem értek önös céljai elérésére. Bravúros manővrírozással szédítette az entente kormányait, Wilson elnö­köt és az összes békevágyó politikusokat, úgy, högy egyik béketervet a másik után hiúsította meg, nehogy tervei elébe vágjanak. Francia­ország a háború révén Csak Elzász-Lotharin­giát akarta visszakapni, 'Ausztria-Magyaror­szág összetöfésére nem is gondolt s 1917-ben kü­lönb ékét szeretett volna kötni a monarchiával. Benesék megakadályozták ezt a különbékét és lassan rákényezerítettéb Franciaországra is azt, bogy ne elégedjék meg a monarchia raeg­kisebbítésével. hanem összezúzására töreked­jék. 1917 januárjától 1918. márciusáig állan­dóan folytak a különbéke kísérletek a monar­chia és Franciaország, illetve Angolortszág kö­zött. A szövetségesek ugyanis Németország megsemmisítésén dolgoztak. Ausztria-Magyar­országot azonbau nem akarták szétrobbantani s a nemzetiségi kérdést föderációs alapon kí­vánták rendezni. A különbéke kísérletek ellen tehát Benes megindította a legélesebb harcot s minden eszközt jónak talált annak a céljá­nak megvalósításéra, hogy új államot alapít­hasson, amelynek majd egykor feje lehet! Különösen nehéz helyzetbe hozta Benest XV. Benedek pópa hékéhisértrte, mjtft gyen érezte magát arra, hogy a Vatikánnal a nyílt liaféoi felvegye. A leggonoszabb földalatti aí» namunkát indította tehát meg s a szövetsége* országok katolikusai előtt „tapintatosan feltár* ta", hogy a Habsburg-birodalom a katoliku® egyházat politikai céljaira használja fel és jó* indulatával visszaél, mert a pápa béketervei tisztán a Habsburgok megmentésére irányul. Elérte azt, bogy a szövetségesek a pápa aján­latát visszautasítottákl Mindenkit becsapott, — mégis hittek neki Benps szívós és fáradhatatlan aknamunkája odáig fejlesztette a dolgokat, hogy sikerült elis* mertetnie Franciaországgal, Angliával, Olasz­országgal, sőt még Japánnal is, az „önálló Csehszlovák állam" létjogosultságát. Wilso® 191$. szeptember 2-án tette közzé nyilatkozatát^ amelyben elismerte, hogy a csehszlovákok há­borúban állnak a németekkel, Ausztria és Ma­gyarországgal és hogy a Csehszlovák Nemzeti Tanács de faktó kormány . . . Amerika fellépése a nyugati fronton egyre nagyobb méreteket öltött. A központi hatalmak nyersanyaga elfogyott, a szövetséges hatalmaié résziére pedig kimeríthetetlen források ,álltak rendelkezésre. 1918. augusztus 8-án a nyugati hadszíntéren a szövetséges hatalmak döntő Csapást mértek a németekre s ezzel megkezdő­dött az összeomlás. Ezekben a zavaros időkben lépett fel Benes, mint az önálló csehszlovák kormány megbízottja, tárgyalt Genfben éa agyafúrt mesterkedésével döntő sikert aratott. Saját vallomása szerint azért aratott sikert, mert a tárgyaló felek közül 6 készült fel leg­jobban, befejezett tényekkel ment a tárgyald-, sokra. Bár — saját beismerése szerint — „né­hány tárgyi hiba csúszott békecmléklratába, csupán azért, mert minden segédanyag és iro­dalom nélkül állította össze!" Valami csodála­tos vaksággal verhette meg az Isten a tárgyaló feleket, hogy az ilyen példátlan szélhámosság­nak ós szemfényvesztésnek hitelt adtak és ba­bérokat! Benes mindenkit becsapott, és — még­is hittek benne ... 'A Vatikánnal szemben a legaljasabb eszközökkel harcolt. Wilsont, a „nagy embert" is falhoz állította és rávette, högy saját 14 pontját elvesse. Ez a visszavonat a világháború legbecstelenebb cselekedete volt, mit fájt azonban Benesnek a Wilson becsü­letet! Aki Benes emlékiratait olvassa — folytatja a szerző —-, rádöbben ennek a kalandornak mérhetetlen lelkiismeretlenségére és aljasságá­ra. Majd felsorakoztatja Benes Eduárd továb­bi politikai gaztetteit. Kárpátaljának és Szlo­vákiának erőszakkal és fondorlattal történt el­rablását, a Csallóköz színmagyar lakosságának bekebelezését, Pozsony, Kassa, Losonc, Csap, stb. elvágását csupán a vasúti gócpont ked­véért, vagy gazdasági és stratégiai okok miatt. Köteteket lehetne írni a batármegállapítás kö­rüli aljas merényletekről, a benesi kultúrpoli­tikáról és a kisebbségekkel szembeni „lojális" bánásmódról. Ehelyett azonban — hírhedt té­nyek ezek — a szerző ismerteti még Benesék mostani, újabb működését és megtévesztéssel dolgozó újabb mesterkedéseit. És figyelmeztet arra, hogy Benesékben ma is meg van az ügyesség, amellyel a politikai fordulatokat és az európai nemzetek élet-halálharcát igyekszik a maga céljaira kihasználni. S nem riad vissza még attó] sem, hogy — leplezetten bár —. egy­szerre két vasat tartson a tűzben/ Résen kell tehát lennünk és Benes Eduárd múltjára való figyelmeztetéssel a világ lelki­ismeretét állandóan ébren tartanunk: ne higy­jenek többé ennek a goooszlelkű. saját önös céljait szolgáló, politikai kalandornak, akinek bravúros munkája már egyszer szörnyű ka­tasztrófát idézett a szerencsétlen Európára . . . (~y) ELVESZETT • Zsivány" bbvü fehér kuvasz és »ö/dög« nevii I«» kéta pulikutya. Beouleie* megi-Hálója megfelelő ruta Lomban részesül. Kis Tisza u. 6 sz. WA Benes ujabb aknamunkája Európa ellen Két vasat akar a tűzben tartani a XX. század legnagyobb politikai kalandora

Next

/
Thumbnails
Contents