Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-29 / 273. szám
á a OÉLMAGY ARORSZÁü SZOMBAT. 1941. november 29 Fránkl Antal: ' Helyzetképek egy falusi társadalmi osztály életéből Nom akar ez az irás távolról sem szaktanulmány lenni, csak kiragad néhány szemlélő képet a maga leplezetlen egyszerűségében, a falusi élet mozzanataiból, elénk tárva egy társadalmi középosztályt, amely á maga reáutaltságában teljesiti nehéz felelősségteljes hivatását. Szerényen, csendben húzódik meg, őrt állva, becsületes kötelességtudással a maga helyén, nem várva senkitől sem elismerést, méltánylást sem. Még arra sem számithat, hogy munkájának gyümölcséből szerény megélhetést biztosithasson magának és családjának, esak tengeti napról-napra változatlan életét és ez. a közegészségügy egyik fontos tényezője: a falusi gyógyszerész Mindig egyedül működik, mert segitőtárs tartósára nem telik. Nincs egy percnyi szabadsága sem. Nincs pihenése Minden időben készenlétben áll a gyógyulást kereső embertársai szolgálatára. Megtépázott idegei nem találnak megnyugvást ellankadt életkedve nem lelhet felfrissülést. A pap, jegyző, tanitó dolguk végeztével élvezhetik szabadságukat, társadalmi életet élhetnek, összejöhetnek délutánonkint a kaszinóban, ahol baráti körben megvitathatják az eseményeket, jut :dejük egy kis szórakozásra is. Eljuthatnak az (sten házába, kielégíthetik vallási érzületeiket. .. Egészen más azonban a gyógyszerész, aki különleges elbírálásban részesül, ö csak a harang, templomiba hívó, bugó, érces hangját hallgathatja és láthatja az előtte elvonuló hivökci. ünneplő, fekete ruháikban ... Neki le kell mondania, minden tul tor igényről. Sokszor betegen is, önfeláldozóan szolgálja a közegészségügy magasztos hivatását. Az ő rabságra itélt életét mindenki rendbemevőnek találja. Neki csak kötelességei vannak, de az •emberi jogok«-hoz kevés a jussa. * Nem Írói képzelet szüleménye ez, nem költött mese, hanem megtörtént valóság. Nagy szomorúság költözött a csendes, kis patika hajlékába. A legnagyobb csapás. A féltve őrzött angyal, a mo* rolygós arci kis gyerek, a legdrágább kincs, örökre otthagyta a szülőket, felszállt lelke az angyalok közé. Közelgeti Halottak-napja. A marcangolt szivw apa, a falusi gyógyszerész, ugy vágyódott ki » temetőbe, csak rövid kis látogatást tenni az ő kis halottjához. . Reáborulni a sírra... Megsimogatni a hideg keresztet... Napokon keresztül tépelődött, hogyan juthatna ki a temetőbe. Latolgatta az eltávozásával járható következmények eshetőségeit, hisz csak oly közeli az ut, nem nagy a távolság. Végre is felülkerekedett és győzedelmeskedett benne az atyai szeretet, a kegyelet Eltávozott, otthagyva patikáját. Rajtacsípték, megbüntették. Tiz pengő pénzbírság, behajthatatlan ság esetén egynapi elzárás. A paragrafusok sorában nem volt enyhítő körii mény található * Ext « másik falusi helyzetképet is a megtörtént valóság s/ol„a|(,itta. A gyógyszerészi közgyűlések utóbbi éveiben megjelent egy magas, szikár öreg kortársunk. A kabát gomblyukában elhelyezett jelvényről tudtuk, hogv közülünk való, hozzánk tartozik. A közgyűléssel kapcsolatos társasvacsorákon és ebédeken szerénven meghúzódva, rendszerint külön asztalnál, magányosan ült. Ugy látszik, kedvelője volt a zajtalan életnek, a háborítatlan csendnek. Figyelemmel kisértem az öreg urat. feltűnt tartózkodó magatartása. Egy ízben felkerestem étkező asztalánál, bemutatkoztam. látogatásomat szivesen fogadta. A későbbi években mintha máj várt volna, nielea barátsággal köszöntött, elbeszélgetett velem, halk szóval, csendesen A miskolci közgyűlésen is részt vett. A »Böcögö<-vendéglő nyári kertjében volt a vacsora. Akkor is — szokás szerint — külön ült egv kis asztalkánál. Megtettem nála szokásos látogatásomat Uusan lakmározott öreg kartársam Az előételt sorjában követte a pecsenye, tészta, gyümölcs, sajt, feketekávé. Nem hiányzott •a bor sem. finom butéliás. a miskolci avasból. I ifitle feküdt egy doboz egyiptomi cigaretta, vas'ag staniolba csomagolva, díszes kiállilásban. Többszöri látogatásom után felmelegedett, bizalmasabb. közlékenyebb lett, ugy látszik, megivertem rokonszenvét. Elmondta, hogy a nvirség "gvik kis falujában van gyógyszertára, ahof 40 've működik, mindig egyedül.,sohasem volt seait-ége. De erre nem is telhetett, a patika forgalma kiesi volt. de annál nagyobb a család: 6 gyermekkel áldotta meg az Isten Sok cipő. ruha keltett és nevelni őket, városhelven iskoláztatni mindet. De nrÁr1 esak felnevelte őket. Fgy fiát. aki már kész gyógyszerese volt, a uazapak adta. nem jott viszsza a harctérről. Már évek óta, ha a közgyűlési meghivót olvasta, érthetetlen vágy fogia el: elmenni hazulról, eí a kartársak közé. Eme, elérhetetlennek látszó óhaja aggkorára teljesölt. A szomszédvárosból, egy jólelkű tula jdonos kartárs felajánlott neki személyzetéből egy kisegítőt, díjtalanul, barátságból, hozzájuttatva őt nébánynapos szabadsághoz, amely neki egy pompás kirándulás, jótevő üdülés volt, felejthetetlen emlékekkel. öreg volt már. nme volt duhajkodás. csak csendes élvezet. E miskolci kirándulást még egy szerencsés véletlen körülmény is tetőzte. A szálloda udvari részén kapott szobát, mely a >Böeögö? kertjére nyílott és a pompás vacsora elfogyasztása után, pihenőre térve, a nyitott ablaknál, még tovább is hallgathatta a cigány andalító muzsikáját. És e mélabús cigányzene mellett gondolata elszállt a nyírségi kis falucska patikajaba, az édes ott*®.*' ha, ahol a másik közgyűlésig ismét rabélet jut osztályrészéül és következik ahol elhagyta: szerény koszt, olcsó cigaretta és sok-sok lemondás. -.. E szép kirándulásoknak, a kellemes és oly nehezen várt, bár csak néhány napra szabott szórakozásoknak immár vége. Gyászjelentés hozta a hirt, a nyírségi falusi gyógyszerész 73 éves korában meghalt. Most már nincs gond, nincs küzdelem, nincs többé elérhetetlennek látszó vágyakozás, csak csendes pihenés. Legyen is ebben háborítatlan része! A közgyűlési látogatásomért hálás és figyelmes volt a jó öreg: névnapomkor mindig felkeresett néhány kedves sorral. Nem feledkezem meg róla. E kis írásom nemcsak a falusi gyógyszerész egy érdekes és jellegzetes alakját kívánta megrajzolni, hanem egyben veterán kartársam iránti kegyeletes érzésemet is kifejezésre óhajtottam juttatni. Tömegesen vásároljál* az erdeim hölvéniiehef November 4-én kezdődött meg az erdélyi nyereményjkölcsön kötvényeinek jegyzései és már az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy a közönség érdeklődése minden várakozást felnimül. Az ország minden részében tömegesen keresik fel a kötvényvásárlásra kijelölt helyeket, mégpedig nemcsak a vagyonosabb osztály, hanem a kisemberek is. akik megtakarított kis tőkéjűket fordítják a jegyzésre. Hogv ez igv van. könnyen megérthető, hiszen a magyar társadalomnak rég nem volt alkalma pénzét ilyen gyümölcsöző befektetésben elhelyezni. A kötvény ára nem nagy, mindössze 200 pengő emellett 100 pengős fél, illetve 50 pengős negyed kötvények is vásárolhatók. A befektetett tőke 4 százalékos kamatot hoz, a kötvény bármikor hadon értékesíthető, mert hiszen nem névre szól és végül a kis tökével a szerencsésebb kötvénytulajdonosok olyan nagyösszegii (egymilliós, tiáremnegyedmilliós, lélmilliós, többszázezer pengős) nyereményhez juthatnak, amely egyszeribe* dúsgazdag emberré teszi őket. A jegyzés karácsonyig tárt, amennyiben a készlet a már is tömeges vásárlás miatt előbb tí nem merőt Szeded rádiókészüléket és 500 pengőt kaid a bácsjózseffalvai székelyek kultúrházának (A Uélmagyarorsgág munkatársától) Bácsjózseffalváról, a Délvidékre telepített bukovinai székelyek egyik legnépesebb községéből kapott levelet dr. Pálfy József polgármester. A levelet dr. Németh Kálmán, a józseffalviak plébánosa írta. „Nem zörgő írógépen kellene írnom ezt a pár sort — kezdi levelét a plébános —, azt az alvadtvér színű tintatartót kellene fel tölte nem. amelyik a bukovinai Józseffalva tűzvészéig még kínosan szabályos szögletes üveg volt, három év előtt azonban 144 ház tűzörvényébon alakot változtatott, hosszúkás stigmává olvadt; Jézus tenyérsebére emlékeztetve, ö tenné tenyerét íróasztalomra, hogy ebből a drága masszából mártsak, amikor Szeged polgármesterének írok." A költői hangú bevezetés után kijelenti a plébános, hogy « Bácskába telepített székelység örökre szívébe zárta Szeged városát, amely a telepítés lebonyolítása során napokig ellátta és minden jóval elhalmozta az átutazó csoportokat. A köszönet szavainak tolmácsolása után elmondja a levél, hogy a telepes székelyek azóla teljesen berendezkedtek falvaikban. Házaikat kicsinosították, kaláka rendszer alapján szép kultúrházat építettek maguknak, könyvtáruk is van, most már csak a kulturház berendezési tárgyainak elkészítéséhez volna szükségük egy kis segélyre, azonkívül egy rádiót szeretnének, hogy a kultúrházban ös.-zeg.vüive hallgathassák a nagyvilágnak az éter hullámain át érkező üzenetét. Szemérmesen, szinte szégyenlősen azzal a kéréssel áll elő a plébános, hogy Szeged városa tegye lehetővé némi pénzsegéllyel kulturházuk berendezését, vagy pedig juttassa őket hozzá egy rádiókészülékhez. Azért mer ezzel a kéréssel előállni, — írja Németh plébános —, inert ismeri azt a szeretetet, mellyel a telepes székelység mindé® iigyél ebben a városban kezelik. A polgármestert rendkívül meghatotta a plébános levele és nyomban intézkedett, hogy a báé.sjózseffalviak kérése teljesedésbe menjen. Dr. Pálfy György kutlurtanáesnokot bízta j meg. hogy a kérés teljesítésére a rendelkezésére álig kulturális alapból fedezetet jelöljön kiPál fy tanácsnok megtette javaslatát, olyan módon, hogy a bácsjózseffalviak rádiót és kapnak, meg 500 pengő készpénzsegélyt is kulturházuk berendezéséhez. Pénteken délelőtt rádiókészülékekkel volt tele a polgármesteri hivatal előszobája. A polgármester kiválasztotta azt a hatalmas, ötlámpás, világvevő készüléket, amely a bácsjózseffalvi kulturház büszkesége lesz. A kiválasztott készüléket megvásárolták és az 500 pengővel együtt rövidesen elküldik Bácsjózseffalvára, ahol bizó székelyek várják azóta szívrepesve, milyen választ hoz nekik a posta Szegedről plébánosuk kérő szavára. Volt jugoszláv miniszter a szerb erdei kommunisták közölt Szigorú rendelkezések a fatolvajok ellen Belgrád, november 28. Az Qbno-Va újabb részleteket közöl a kommunistákkal folyó harcokról, amelyből kiderül, hogy a kommunisták soraiban harcol Csvrklcs Vójó volt miniszter is. A kommunista foglyok és sebesültek elmondották, hogy CsvrkicCsal együtt, aki montenegrói, sok montenegrói van a banditák soraiban. Az utóbbi időben mind több gyanús ember telepszik le a szerb fővárosban. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében mindenki tartozik magát személyazonossági igazolvánnyal ellátni. December l-e utón megszigorítják az ellenőrzést és akinél) nem találnak személyazonossági igazolványt, azt kényszermunkára utalják. Oltyán miniszter rendeletet adott ki az etdöpusztit-ás megakadályozására. Felszól ította azokat, akik az erdőségekből jogtalanul fát vágtak ki és vittek el, hogy azé december, elsejéig vigyék vissza, ez esetben nem büntetik meg őket. Amennyiben a fát eladták, dcüember 10-ikéig szogáltassák be a vételárat, mert különben röglöníiélőbíróság elé kerülnek és ki végzik őket. Elveszítik állásukat azok az ál lami tisztviselők, akik nem a jelentkezés sorrendjében utalnak ki tűzifát, banein esryes személyeket előnyben részesítenek
