Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-28 / 272. szám

letartóztatása elótt ónőQiihosságot Mserdt meg a zsirlopósl Qgq egqlk vádlottja A Mzkftrftftztéi Átkísérlek az ataészséAre Wtmogyartífszág munkatársától) A nagy Mtifaióst keltet aetriopási ügyben eeütörtök&n újabb letartóztatás történt. A rendőr•ög őrisetbe vette Széesy Imrét, aki szintén vásdsroU m lopott zsírból és azt. jónál magasabb úron továbbadta. A detektívek szerdán délelőtt mentek ki SzéBey Wimmer Külöp-uteai lakására, hogy az elhangzott vallomások alapján őrizetbe vegyék, ekkop deriilt ki. bogy Széesy a kora hajnali órákban öngyilkosságot kísérelt meg, a mentők (A Délmag yur ország munkatársától) A közvélemény-kutatás modern tudományának rendkívül érdekes bemutatója folyt le csütörtökön este az egyetem auditórium maximumában. Dr Horváth Barna kolozsvári egyetemi tanár % snegodi egyetem volt kiváló jogfilózófusa szólaltatta meg kérdőívein át s *z érdeklődést mindvégig lebilincselő metódusával a szegedi közvéleményt olyan élvezetes előadás keretéhen, amely sokáig emlékezetes marad a nagy-, termet zsúfolásig megtöltő közönség előíf. Az Egyetem Barátai Egyesületének szabadegyeta mi előadássorozatába illeszkedett bele a nagy érdeklődést keltett előadás, amelyet dr SzeOkenyi István kormánybiztos nyitott meg. né hány közvetlen szóval ismertetve az előadó professzor nagyszerű tudományos munkásságát. A láthatatlan ember járni kezd ... Dr. Horváth Barna professzor az az egyésioég. aki a tömeglélektan kutatójaként miádén körülmények között nagyszerű eredményeket érhet el. Előadását így vezette be: — Egy láthatatlan ember jár önök között. Én most arra vállalkozom, hogy ezt a láthatatlan embert ma este itt megelevenítem. A 'átbalatlau ember nem más, mint a közönség véleménye, a tömegek véleméuynyilván násásak egységes arca. — A tudományosság valamikor úgy tekintette a tömeget, mint amely egyéuiségekbó! áll Ma már úgy tekintik, mint amely sok apró 'észközösségbnl áll s amelynek vélcmói.se a legkülönfélébb szempontokból közösségekre ta gozódik. A közvéleménykutntés elsősorban igen fcomoly tudományos feladat, de ezentúl ma már népszerű tárgykörré is emelkedett. Hiszen a mai időkben valóban nagy jelentősége van a közvélemény kialakulásának « elsőrendű érdeklődésnek kell kísérnie azt a tudományágat amely ennek a „láthatatlan embernek" eg-. ségeg arcát akarja lerajzolni és elemezni. Az előadás közönsége, ez esetben az eleven kísérteti alany most kapcsolódott belé a? érde kes kísérletbe. A közönség között 426 nyomtaton kérdőivet osztottak szél s ezeken a kérdőiveken mindazok a jellegzetes kérdések szerepeltek, amelyek » tömeg lelki arcát le^markánrebban kialakíthatják Kj> amerikai szavazó versenyekre emlékeztető kómolyködóan könnyed és jóhkngulatot sugárrá légkör alakult ki a teremben. Mindenekelőtt kiválasztották a ..mustrát", azt a közönségesoportot, amelynek véleményét a kérdésekkel knpesöfatösaft karfelemeléssel, nyilvánosan is megkérdezték, hogy ezzel a véleménynyilvánítással összehasonlítható legyen az egész közönvéleményadásának végeredméuye. — Amerikában esxal kapcsolatosan rendkiHÜ érdekes megfiprsléaekat tettek. A „mn* a városi közkórházba vittek. A rendőrség a kórház Igazgatóságától kereste és itt kiderült, hogy esak kismcnnyiségű luminSt vett be, gyomormosás ntán jobban lett- A kórházból egyenese® m ügyeletre vitték, ahol bevallotta, hogy amikor megtudta a zsírlopások leleplezését, elkeseredésében öngyilkosságot kisérett meg. A rendőrorvos megállapította, hogy már ninos baja. Szécsyt csütörtökön délben átkíséri ték a szegedi ügyészségre. trakónt" leszavaztatott 3009 ember véleménye esak igen kis mértékben tért el a nagyobb közösség, például 5 millió ember véleményétől, — mondotta a professzor, magyarázva a „mustra" jelentős szerepét A titokaot© s„A"- ét „B*-mérce szerepe A kiválasztott osoportot fehér karszallagos SzET-ifjak és leányok vették körül, ők töltötték he a számlálóbiztosok szerepét. A gárda igen komolyan vette feladatát és elismerésreméltó módon segédkezett az előadó professzornak a tömegvélemények kikristályosításában, az eredmények összeszámlálásábanReudkivül érdekes volt a kérdőív bevezető része, az „A"- és „B"-mércék felállítása. Ezek a kérdések a többi kérdésekkel való viszonylatban mint érzékeny fotocellák fényképezték le a tömeg véleménynyilvánításának erősségét, másrészt a kérdések aktualitásáról, észszerüségéről való vélekedését. Dr. Horváth Barna professzor a ,Jobbra hajts, vagy balra hajtsf" kérdéscsoportjának felvetésével vezette be a szavazást. A mustraként kiválasztott 100 egyén karfelemeléssel szavazott, mialatt a többlek a kérdőíveket töltök ki. A száz közül 26 szavazott igennel arra a kérdésre, hogy „A jobbrahajtást határosaitan helyeslem". Tizenheten nyilvánították abbeli véleményüket, hogy a jobbrabajtásnak vannak bizonyos előnyei, 41-en pedig teljesen közömbösnek itélték a kérdést, végül akadtak olyanok is, akik a balrákajtás előnyei mellett foglaltak állást, számszerint — nyolcan. Nagy érdeklődéssel találkozott a kísérletnek az a része Is, amikor os emberi jogok kérdése fölött bellett dönteni. Igy hangzott a kérdés: „Elfogadja-e azt a véleményt, hogy a jog egyszerűen az, amit a hatalom előirt?" Száz ember közül 61 nemmel szavazott erre a kérdésre. Szabadtéri téli uszodát Szagodnak! A szavazattöbbség még eklatánsabban nyilváunlt meg annál a kérdésnél, hogy „Nincs-e itt a legfőbb ideje anuak, hogy Szegeden téli sportolásra és lehetőleg szabadtéri fürdőzésre is alkalmas fedett uszoda és melegvizű szabadtéri medence álljon rendelekezésre?" A száz kiválasztott közül 84 ember követelte, a. szabadtéri fedett uszodát! , . . Tizenöten neoi szavaztak, egy ember akadt, aki nem kívánta a szabadtéri melegvízfürdőt. Következett az egyetemi autonómia kérdéscsoportja. Ennek a kérdéscsoportnak válaszgrafikonja a legérdekesebb ábrát mutatja a Kolozsváron már előzőleg megrendezett szavazlatás eredményénél. A kérdéseket itt Horváth Uarna professzor úgy állította fel, bogy a tbmegrAUmény ingadozó voltát kímutathetdélmagy arorsza© PÉNTEK, W41. NOVEMBER *. aa. Az első kérdések az autonómia hátrányos ságára, az utóbbi kérdések pedig előnyösségére utalnak. Ez a kérdéscsoport meglepő eredményt hozott Kolozsváron: bebizonyította, hogy a tömeg véleményét befolyásolni lehet, ugyan, de végeredményben nem tér él attól, amit kezdetben magáénak vallott. Tehát a tömeg ellenérvekkel meggyőzni véglegesén nem hagyja magát. A kolozsvári kísérlet szenzációé eredményei A számláló biztosok összeszedték a kérdőíveket s ekk-or Horváth Barna professzor rátért a kolozsvári véleménykutató verseny várakozáson felüti, szinte szenzációszámba menő eredményeire Elsősorban is aa erdélyi szellemmel kapcsolatos kérdéscsoportról emlékenett meg, amelyre a szegedi kísérlet közönsége nem adott feleletei Annál nagyobb volt termeszetesen a« érdeklődés ez iránt a kérdéscsoport iránt Kolozsváron, ahol komoly erdélyi társaság nyilatkozott; az erdélyi szellemről. Az erdélyi szellem mellett természetesen óriási többség tett hitet. Színes pont-táblákon és grafikonokon matatta be Horváth professzor a kolozsvári közvélemény-kutatás eredményeit és így kiderült példánl, hogy a balrahajtás mellett több nő szavazott, mint férfi. 136 ember mondotta átlagos műveltségűnek magát. 53 átlagon felülinek, míg átlagon alulinak esak egyetlen egy ... Testi örömökre vágyónak 23 lelki örömökre áhítözónak viszont 154 mondotta magát. — Az utóbbiak többnyire nők voltak. — ,f»gyezte meg mosolyogva a professzor. — Viszont a nők a lelki örömök alatt annyi mindent értenek! . . . Bebizonyosodott, hogy több az optimista, mint a pesszimista, 58 megrögzött káromkodóval szemben 136 ellensége a káromkodásnak, 165 olyan szavazó akadt, aki mindazt megmondja embertársa szemébe is, amit a háta mögött mond. Házastársához 79 hűségesnek. 20 pedig hűtlennek vallotta magát. — Erkölcsi szempontból rettentően szigorú a tömeg a szavazólapok mellett. — mondotta a professzor, majd arra ntalt, hogy a kolozsvári kísértet eredményével nagyon meg vett elégedve, a láthatatlan ember erkölcsi érzéke, egyenes gondolkozása és komolysága tekintetében. i Érdekes még, hogv a tömegnek humorérzéke nagy, életakarása is igen erős; mert ugyanannyi ember akadt, aki inkább kockázatot vállalt, mint aki a nélkülözést vállalta el. Több m individualista, mint iá kollektivizmus híve, 108 ember nem ismeri az éhség fogalmát 3$ éhező emberrel szemben! örvendetes eredményt mutat még anuak a kérdésnek tömegválasza, hogy „Mit szeretne a színházban látnif A • tömeg magasan kiugró véleménye az, hogy — az úttörő drámát! Meglepő ez az eredmény azoknak, akik még mindig hisznek az ojierett-korszak feltámadásában és a könnyű fajsúlyú vígjátékok diadalában ... * Horváth Barna professzor megköszönte az előadás résztvevőinek érdeklődését és türelmét s njszerü elgondolásokon alapuló kísérletét lezárta A szegcdi eredmények- csak hetek kitartó munkájával készülhetnek el, de a közönség komoly érdeklődését tekintve, nem kétséges, hogy a szegedi •láthatatlan ember* arcképe szintén meglepő és markáns lesz. lendületet adva az újszerű tudományosság értékes célkitűzésének, a tőmegvélemény megfigyelésének és napjainkban oly fontos kikriv tályositásának. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ •it— A láthatatlan ember megszólal *.. Rögtönzött „népszavazás* az agyetemen ét. Horváth Barna professzor közvéleménykutató előadásán — Érdekes szavazási eredmények az emberi jogokról, a műveltségről, a lelki örömökről, az éhségről és — a szinházró!