Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-27 / 271. szám

". — SHg ázatta dalt « ff üeíllasból, njra lopott. alstétanyai lovasrendőrőrs szerdára virradó éjjel tettenérte Farkas Mátyás 30 éves lakás és foglalkozás nélküli volt szegedi lakost, amint Ta­nács Ferenc Mórahalom. 800 szám alatti raktá­rában a lopott holmit esomagolta. Farkas mintegy 250. pengő értékű kötelet, metszőollót és perme­tező felszerelést csomagolt össze, miután előzőleg «z iróasztalfiókot feltörte, de ott pénzt nem talált. Farkas szeptember 27-én került ki a Csillagbör­tönből. Kihallgatása során kiderült, hogy külön­böző bűncselekményekért eddig már IÖ évet és há­rom hónapot töltött börtönben. Kiszabadulása ntán ördög Antal Zákány "0. szám alatti isme­rőséhez ment, hogy a gazdasági munkában segéd­kezzék. Ehelyett azonban az egvik közeli káposz­taföldröl két zsák káposztát lopott. A rendőrség 'kihallgatása után átkísérte az ügyészségre — Hethónapi börtönt kapott a hűtlen cseléd­leánv. Monostori Mihálvné Engi Mária szege­di cselédleány augusztusban Bartók Mihályhoz szegődött háztartási alkalmazottnak. Munkaad ; az első nap délutánján magára hagyta és a csc­• rédleány a kínálkozó alkalmat azonnal kihasznál­ta Többszáz pengő értékű ruhaneműt csomagolt össze és megszökött szolgálati helyéről. Nemsoká­ra elfogták és az ügyészségi fogházban várta ügyének tárgyalását. A törvényszék szerdán von­la felelősségre és a többszörösen büntetett "tő­életű vádlottat héthónapi börtönre ítélte. — Kormánrzósé-rtcscrt hathónapi foghá^ J a n­csó Demeter makói gazdálkodó kormányzósértés­sel vádolva szerdán délelőtt került a szegedi tör­vényszék Ungvár y-tanáesa elé. meri az elmult hónapban fisanádpalotán többek jelenlétében meg­sértette a Kormányzó urat. A vádlottat jogerősem hathónapi fogházra Ítélte a törvénvszék. — Libát törte. Szerdán délután özv. Sara­»ya Józsefné 70 éves szegedi lakos a Délikét ntca 54. sz. alatti lakásáról a padlásra akart fel­menni. Megcsúszott és olyan szerencsétlenül esett el. bogy a bal lábát eltörte. A mentők a sebészeti klinikára szállították. — A SZEGEDI PIAC ARAI. A szerdai piacra felhajtottak 3 borjút, 16 hízott sertést, 29 sovány sertést és 67 választási malacot. Az árak a kövei­kezök: 140 kg-os 8 hónapos hízott, illeive 148 kg-os 2 éves serlés kilója 1.58—1.60, 3o—75 kg-os sertés kilója 1.90, 35 kg-on alóli sovány sertés darabja fi©.—, választási "malac párja 50—80 P. Élő borjú kilója 1 42. élő juh kilója 1 10 P fiúsok: Marha­hús eleje I. kilója 262. II. r 2 42. há'ulja I r. 2.98, 11. r. 2.78, borjúcomb csont nélkül egészben 3.70, szelve 4.—, lapocka csont nélkül 3.30, karaj csonttal 2.80, szelve 3.10. nyakas szegy és papri­kásnak 2.30, sertéskaraj hósszu 2.70, rövid 3.—, comb csonttal 2.60, csont nélkül 3.—, lapocka csonttal 2.60, csont nélkül 3.—. tarja csonttal 2,40, -•sönt nélkül 2,80. oldalas 2.—, köröm 0.80. fej és farok 1.40. első csülök 1.60, hátsó csülök 1.80. zsir­sealonna bőrrel 2.64. bőr nélkül 2.84. hái 3.06, zsír 3.30, juhhus 1.60—2.10. bárányhus 200—2.40 P. Tej és tejtermékek. Teljes tej termelőtől piacon literje 32. házhoz szállítva 34. tejcsarnokban 32— 34 fillér, tejfel termelőtől 1.30. viszonteladónál I.40, tehéntúró sovány termelőtől kilója sovány 0.80. zsiros 1.00. viszonteladónál sovánv 0 90. zsi­ros 1.10 Fölözött tej bárhol literje 12 fillér. Tojás. Hűtőházi friss kilója 3.04. konzervált (meszes) ?.S5. friss darabja 1—10 darabig 5.5 dkg-on alól 16, 5.5 dkg-on felül 17, meszes (konzervált) 5.5 ')tkg-on alól 15. 5.5 dgk-on felül 16 fillér. Baromfi. Ssirke kilója 2.40, vágott 310. tvuk kilója 220, vágott 320, kappan kilója 2.20. kacsa sovány kiló­ja 2.20, hizott élő kilója 2,70-2.90. vágott 4.00. lud sovány kilója 3.30. hizott élő kilója 2,90-3 30, vá­gott 4.20, pulvka kilója 2.00-2.20, gyöngyös kiló­ja 2.20. Zöldség. Borsó zöld hüvelyes kilója 0.90 —1.20. burgonva nyári rózsa q-a 13—15 P. kilója 15—17. őszi rózsa q-Jn 11-13 P, kilója 13-15 fi'lér, G'ülbaba q-a 12—11 P. kilója 14 -16. oltott rózsa q-a 13—15 P. kilója 15 17 fillér. Ella q-a 10 -12 P. kilója 12—11 fillér, Kriiger q-a 8-10 P, kilója 10-12 fillér. Woltmann q-a 9-11 P, kilója 11-13 fillér, vöröshagyma kilója 18—21. fokhatrvma 58— 66. petrezselyem 35 40, sárgarépa 20 -25, vörö«­eékla 15-32.'vöröskáposzta 20-35. zeller 50 1.00, frjeskáposzta 8-12. kelkáposzta 20—30. karfiol feje 10—60, saláta 4-10. karalábé féli 7—12. zöld­paprika apró hegves 10 darab 10—15, tölteni való 30-60. torma kilója 1.20-2.00. spenót 30 -80. re­tek hónapos csomója 0-12., téli kilója 18-26 ,P. Takarmány. Lucernaszéna —.—. rétiszéna 8 30— 3.55, alomszalma , tengeriszár kévéje 0.26, ta­karmányrépa —.—. — Kerékpárt Topott Szegeden. Makón, Vásárhe­lyeit A szegedi törvényszék Ungvár y-tanáesa szerdán délelőtt foglalkozott Németh Imre ügyé­vel, akit négyrendbeli lopás bűntettével vádolt az ügyészség. Németh szeptember 11., 17. és 18-án, továbbá október 16-án egy-egv kerékpárt lopott Makón, Szegeden a zálogház elől. Hódmezővásár­helyen, illetve a szegedi főposta elöl. A lopott ke­rékpárokat szétszedte és az alkatrészeket értéke­sítette. Kihallgatásakor beismerte tettét és nyo­mórával védekezett. A törvéuvsaék tooerősAB hónapi bőrtönre ítélte. SZÍNHÁZ ks ^^müvéstft^ Cifra nyomorúság (Csiky Gergely színmüvének telnjitása.) A modern polgári társadalom kialakulásával a szinnüiirodaloraban a romantikus irányzatot fel­váltotta a polgári dráma, a mai társadalmi szinmü őse. Az uj polgári társadalom újonnan fel­fedezett szórakozóhelyén: a színházban önmagát akarta látni, a színmüvek problémáiban a saját problémáit akarta megfejtve látni. Seribe és A u g i e r kezdeményezéséből ifj. Dumas meg­teremtette a tételes drámát. A színpad tár­sadalmi, erkölcsi tételeket állit fel a polgári társa­dalom számára és Ítéletet mond azokról. Ezek a tételek mindig a kispolgár erkölcsi életéből valók, például: lehet-e társadalmon kivül élő nőből jó fe­leség, (Kaméliás hölgy); vagy megbocsáthatja-e a férj a feleség házasságtörését?, stb. A magyar szinmüirodalomban Szigligeti és Szigeti irt először tételes polgári színmüve­két, a magyar társadálmi szinmü igazi megterem­tője és tökélctesitője azonban Csiky Gergely. Nagyszámú müvei közül a /Nagymama?, a >Pro­letárok? és a >Mukányi? mellett a >Cifra nyomo­rúság? a legsikerültebb, a maga idejében, az 1880-as évek elején nagy sikerrel játszották ezt a színmüvet a Nemzeti Színházban. A darab temati­kája ma már nagyrészt elavult, szerkesztési mód­ja kissé laza. sok hosszadalmas monológ és a cse­lekménynek egy-egy jelenetben mellékvágányon való vezetése a társadalmi furcsaságok bemuta­tása kedvéért, alkalmatlanná teszi, hogy eredeti formájában színpadra kerüljön. Dramaturgiai műveletre van tehát szükség, ha a Cifra nyomó-' ruság-ot a mai közönség számára élvezhetővé akarjuk tenni. Erezte ezt a szegedi szinház is, amely Csiky Gergely halálának évfordulója alkalmából most felújította és >átdolgoztatta? a darabot.Saj­nos, az átdolgozó K o n c z Antal tévesen értelmez­te feladatát, mert ugy akarta /korszerűsíteni? a mult századvég problémakörében és erkölcsi vilá­gában fogant müvet, hogy nyelvezetét átirta.mai társalgási nyelvre, ahelyett, hogy dramaturgiai avultságait küszöbölte volna ki a hosszadalmas és felesleges monológok dialógussá való átalakításá­val. egyes részek kihagyásával, vagy összevoná­sával, Á mai nyel.nek megfelelően igy az egész cselekmény modern miliőbe helyeződött át, ami nemcsak a darab problematikáját és erkölcsi vilá­gát tette értelmetlenné, de a mü irodalomtörténeti jelentőségét és kuriozitását is erősen csökken­telte. Mert Csiky Gergely nyelvét átírhatta az át­dolgozó, de az aíakok jellemét nem változtathatta meg, igy aztán a fin de siecle erkölcsi felfogása és szokásai szerint élő emberek modern ruháikban, mai társalgási stílusukban értelmetlen csodaboga­rakká változtak. Ma már nincsenek olyan naiv emberek, niint Csiky Gergely alakjai, fából vas­karika tehát, bogy ezek a multszázadbeli figurák modern nyelven társalognak és modern ruhát hor­danak.Ilyen tolmácsolásban Csiky Gergely kissé sza­tirikus itimora sem érvényesülhetett. Ezért a té­vedésért a felelősséget az átdolgozóval együtt a rendezőnek is vállalnia kell. A Cifra nyomorúsá­got csak jelmezes előadásban, stilizált játéksti lusban lehet elképzelni mai színpadon, igy jut ki­fejezésre a darab eredeti bája és kuriozitása. Az előadás nagyjában jól összetanult, gördülé­keny volt, de az átdolgozás miatt egy színész sem játszhatta azt, amia tulajdonképpen játszania kel­lett volna. Főleg a komikus figurák sikkadtak el, pedig Ilyeneket bőségesen szerepeltet Csiky da­rabjában. Horváth Jenő, Bartos Csilla, Gém Imre, Horváth Mária, Lovassy Klári, Késmárkv Kálmán, Somogwári Rudolf, Horváth Tivadar. Bodor Ti­bor, Homonnay és Szánthó Mária (jóformán az egyetlen igazi Csiky-figura) voltak az est szereplői. Az előadás újból megerősitett bennünket ab­ban a felfogásunkban, amit régen hangoztatunk, hogy hiányzik a színháztól a szakavatott, irodalmi műveltségű dramaturg-főrendező. Az előadás iránt feltűnően csekély érdeklődés nyilvánult meg, pedig a darab még ilyen formájá­ban is a legjobb és legnemesebb szórakozás. Az előadás előtt Madáchy László gimnáziu­mi tanár tartott Csiky Gerg'elvt és korát hfien is­mertető felolvasást. (—ász) détmagya rorszátt Csütörtök. 1941. NOVEMBER 27. • 1 A fcorösl hai&tfCSTdánál az uton nincsen sár, be letet iönni? 300 Ha jó c pang® i* ü kedv«! Pataky Kálmán ária- és dalestje Az ének és az éneklés öröme, szinte már enyhe mediterrán-tájak boldog játéka cseng, hullámzik és árad abban a hangban, amely Pataky Kál­mán tenorja. Ebből a játékos örömből mutatott bc a Harmónia szerda esti hangversenyén néhány melegítő taktust, _ öröm volt újra hallani a te­nornak ezt a ritka adományát, az éneklésnek ezt a nemes művészetét. Pataky Kálmán tenorja való­ban világhódító és annál gazdagabb, csodál.)to­sabb, mert az északibb magyar tájakról való. Vi­vőereje, melqg dallammintázása, simogató hajlé­konysága, nem utolsó sorban nemes kulturája ma ls a legértékesebb hangok tündöklését hozza, —> ma mégis elsősorban középfekvéseinek férfias ér­cét, széles csengését, középmagasságainak olvadó szárnyalását csodáltuk elsősorban,, néhány ms­gasságvétele diadalmasan szállt tul a Tisza hang­versenytermének falain. Ezalkalommal olykor nél­külöznünk kellett finom átmeneteinek lágy ara­nyát, pianóinak lehelletnyi lebegését, olykor gyö­nyörű falsettei mögött éreznünk kellett az ősz-téli meglhülés árnyékát, amellyel győzelmesen vette fel a küzdelmet és hősiesen diadalmaskodott mű­sora későbbi folyamán. Az operadráma színpada az igazi otthona ért­nek a tenornak, ezért is érvényesültek ellenállha­tatlan hatással utánozhatatlan frazirozásu és ugyanakkor finomságú áriái akárha Donizet­tit. Mozartot (a legnemesebb stílussal), Puc­cinit, vagy forró BiZet-t énekelte (egyszer már igazán kedvünket leltük, hogy a /Gyöngyha­lászok/ bódító tenoráriáiát végre tenorban­gon és nem íi'/ritmusban halljuk...) Bárha mai műsora a népszerűség jegyében állott, ex a kívánság-szolgálat mit sem vont le Gaecini, Pergolese, Schubert, Brahms, Richárd Strauss, Liszt és Rékai dalaiból. Éneklő­kulturájának finom müve, nemes stilustartása, dalait is élményszerűen tisztává teszi még akkor is, ha tenorjának áradó kincse elsősorban az operaszin­pad diadalmas énekesévé avatja. A hangversenytermet — először az idén — tel jesen megtöltötte a hallgatóság, amelynek sorai­ban örvendetesen láttunk egész szabadkai sorokat is. Az ünnepi terem forró lelkesedéssel ünnepelte a nagyszerű művészt, akinek mcg-megujuIó tapsokra egész sor áriával és diadalmas dallal kellett megtoldania műsorát. Pataky Kálmánt zon­gorán A n t o s Kálmán kisérte finom alkalmaz­kodással és teljes megértéssel. Már a terem lám­páit is oltogatták, amikor még mindig az ének öröme hullámozta tovább a forró estet (v. gy.) Szeged sz. kir. város közellátási hivatala. 1576—941 k. é. szám. Hirdetmény A petróleum forgalma szabályozása tárgyában kiadott rendelet alapján f. évi december hóra egy-egy háztartásnak kiadható petróleum mennyi­ségét 4 literben állapítom meg, igy a petróleum­utalványok 5. és 6. számú szelvényére 2—2 litert tartozik a kereskedő kiszolgálni­Szeged, 1941. november 26. Polgármester,

Next

/
Thumbnails
Contents