Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-27 / 271. szám

csütörtök Ara 10 fillér 1941. noircmiícr 2T. XVII. tyI. 271. sz. Ifavonfo 2.50. ncgurdtirc ?.?0 l» KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP Bárdossy miniszterelnök és Antonescu Ribbentropnál Berlin, november 26. A Német TI jelenti: Iliiben trop külügyminiszter szerdán délután megbeszélés céljából fogadta a komiulernellcni egyezmény ötödik évfordulóján rendezett állami aktus alkalmával Berlinben tartózkodó Bárdossy László magyar miniszterelnököt és külügyminisztert valamint Auloucscu Mihály román helyettes miniszterelnököt és külügyminisztert (MTI) A libioi harcok hetekig eltarthatnak Amszterdam, november 26. A Némel TI jelenti: A bosszú arcvonal kisebb egységekre osztódott tel, araölyek a sivatagba tolódtak szét Ily módon n harcok napokig, ha nem hetekig eltarthatnak — jelenti a brit hírszolgálat a2 cszakafrikai harcukról. - (MTI) • „Rommel tábornok taktikája a rugalmas védekezés' Bcrlirt, november 26. Német részről a.z északafrikai harcokat továbbra is bizakodóan ítélik meg. Az illetékes német tájékoztatótiszt a líbiai Helyzettel kapcsolatban mindössze annyit, üegyzett meg? semmi ok sincs annak feltételezésére, hogy a németek és az olaszok u kez'leményezést kiejtették volna kezeik közül. A ltemet sajtó a következőket írja a libiai küzdelmekről: Az egész arcvonalon heves harc folyik. A' német taktika a rugalmas védekezés rIvén 'épül fel, amelyet erős ellentámadásukkai leöt össze. Es az eljárás. eddig sikeresnek bizonyult. Á „repülőnagykövetnek" jelentést kell tenni Newyo-rk, novembcí 26. A Stefani-iroda jelenti: A Newyork Herald Tribüné szerint Bullitlnak, akit Roosevelt közeikeleti „repülő" nagykövetté nevezett ki, haladéktalanul jelentést kell tennie a Fehcr Házban a mar marijai angol offenzíváról. (MTI) A bolgár vezérkari főnök a keleti arcvonalon Szófia, november 26. Lukasa tábornok, bolya? vezérkari főnök, mint hivatalosan közlik, a német vódcröföparpiicsnokság meghívására s keleti arcvonalra Utazott. Lukasz tábornokot harminc, bolgár törzstiszt kíséri cl útjára. A vezérkari főnököt elutazása elptt. kihallgatáson fogadta Borisz király. Ward Príce Francia-Marokkó megszállására szólítja fel Amerikát Berlin, november 26. A Német TI jelenti: Londoni jelentés szerint Ward Príce a Daily Héráidban felszólítja az Eszakemerlkai Egyesült-Államokat, hogy Frandö-Marokkót szállják meg ,.b ú keh n d ser e sreel, aminőt az EgyesültÁllamok lAmidban és Grmlan/Ihan tartanak? (MTI i Ribbentrop beszéde Berlinben a háborúról, az európai helyzetről, a végső győzefemrö) „A szovjet megszűnt jelentős tényező lenni' « „Anglia már elvesztette a játszmát és ezen nem segíthet Amerika sem" — „Churchill és Roosevelt a háború két főbünöse" —rSarópa ma, ha kell, harmincéves háborút is folytathat" Berlin, november 26. A Német TI jeleuti: Ribbentrop külügyminiszter azon a fogadáson, amelyet a Kuiserhof-szállóban a Berlinbe érkezett európai államférfiak tiszteletére rendezett, hosszabb beszédet tartott— A német véderő — mondotta —, valamint Olaszország, Magyarország, Románia, Szlovákia szövetséges csapatai, észak hősi népének, valamint a Spanyolországból, Franciaországból, Horvátországból, Dániából, Hollandiából és Belgiumból érkezett önkéntes Lsayalok hősiessége következtében a kommunizmus és a bolsevizmus állami hatalma megtört és mint a Führe? mondta, soha sem fog többé felemelkedni. Ma szinte elképzelhetetlen, hogy Anglia ezt a háborút azért zúdította Németországra, mert önkéntes szavazás alapján vissza akarta vinni a német birodalom kötelekébe Daniig városát és gépkocsi útat akart építeni a dauzigi folyosóm keresztül. — Az ellenségeskedés megkezdésekor Anglia ismét megkezdte régi játékát, hogy Európában egyik országot a másik után karcoltassa maga helyett. Anglia parancsára Franciaországnak is le kellett csapnia. Ezután Norvégiám, majd Hollandiára és Belgiumra került a sor. A német vederének azonban néhány hóuapou belül sikerült ezeket az országokat is leverni és megszállni, Anglia pedig megkapta dicsőséges üünkirehenjét. Anglia megkísérelte, hogy Görögországot és Jugoszláviát befogja érdekeidnek szolgálatába. A tengely azonban Európának ebből a részéből is pár hét alatt elseperte a briteket. — Churchill úrnak, valamint az EgyesültÁllamokban lévő németellenes segítőinek, élükön Eoooscvcit úrral egész reménye most keletre fordult- Ezzel elérkeztem a közös szabadságharc szakaszához. Abban a jegyzékben, amelyet a külügyi hivatal június 22-én a szovjetkormánynak átnyújtott, a birodalmi kormány közölte a világ nyilvánosságával, hogy a szovjet milyen gyalázatosan rászedte, és hogy a szovjetkormány az 1939. cvi megegyezéseket csak taktikai sakkhúzásiifik tekintette. A birodalmi kormány {

loulos adatokat kapott az angol aísőíázban 1010-ben larlott titkos ülésekről, Churchill a kezünkben Iévo bizonyítékok szerint az alsóház előtt ezeket mondtál „Moszkvában folytatott tárgyalások alapján most már pontös ígéretet kapott, hogy Szovjetoroszország belép a háborúban az öngólok oldalán." — Az angol-orosz terv célja az volt, Hgoy a Balkánon lévő német Csapotokat a lehetőség szerint három ódáiról támadják meg. Ez a terv bála balkáni barátaink és a török kormány magatartásának, a tengely gyors és döntő .győzelmei következtében tneghiüsult. —1 öl hónap elteltével az angolszászok utolsó katonai keménysége is megsemmisült Európában. Azt hiszem, nem mondok sokat — mon1 doí'a Ribbentrop ha ' art állítom, hogy a keleti hadjáratnak ezt az öt hónapját egykor a világtörténelem legnagyobb katonai tettének fogják nevezni. Az ütőkor örökké köszönni fogja a Führernck, hogy sikerült neki hatalmas megsemmisjtö csatákban ezt a szörnyet széttaposni. — x\ szovjet vereség és az európai Oroszország túlnyomó nagyrészenek megszállása következményeit a következőképpen foglalhatom • Össze5 L Katonailag megszűnt Anglia ululsó szd razföldi szövetségese jelentős tényező lenni. Németország és Olaszország szövetségeseivel együtt Európában nem támadható meg. 2. Gazdaságilag a tengely most ruái; barátaival és így egész Európával független :i tengerentúltól. Európát nem lehel zárlat alá venni. Az európai Oroszország gabonája és. nyersanyagai teljesen kielégíthetik Európa szükségleteit. Hadiiparát Németország és szövetségesei hadigazdálkodásának szolgálatába 'állítjak. Németország cs .Olaszország abban a helyzet* ben van, liogy hadserege, haditengerészeti és légi fegyvernem® dönlö ereje! a főellenfcl, Anglia ellen összpontosíthatja. — Ezekkel a hatalmakkal szemben áll Anglia, élén Churchillel. Senki sem látbat euueld a férfiúnak a szivébe, akit kétségtelenül a főbűnösnek kell. tekinteni abban,'liogy Angliai hadatüzent Németországnak. Sajnálatos volna,, ha Churchill már ma nem értelte volna meg Iegbenscjében, hogy ezt a k'AhoVót jjeni tudjat megnyerni, hogy Anglia már elvesztette a játszmái. — Roosevelt úr mindazonáltal a bajkeverés, | a pártütés cs a rágalmazás minden fegyverével igyekszik országát és népét belevinni a Németországgal való háborúba. Tekintettel Roosevelti elnök rn aga tartására,' a következőket kívánom megállapítani:' — Az, hogy szállíf-e c.s milyen mértékben az Egyesült-.illa moh hadianyagot ellenségeinknek, hogy az Egyesült-Államok ezen túlmeuőou belép-e a háborúba elleuünk, vagy sem, a háború kimenetelén, vagyis a. tengely és szövetségesei győzelmén semmit sem fog változtál ni. — Tudják, hogy Németországnak niucs sem • ml oka, tehát nem is szándéka Amerika ellen menni, másrészt Németországnak Amerika ellen való támadásának eszméje katonailag egyáltalán nem egycb, mint egyszerű fanf.osztikus ostobaság. Roosevelt elnök valamennyi cselekvésében a fő mozgató erő a beteges Öntudat. Roosevelt abból a célból, bogy a belpolitikai kudarcairól, elterelje » figyelmet, a szövjotháború kitörése előtt tudato'san igyekezett, külpolitikai térre vezetni w amerikai népet .. Rooseveltet. kel! ? habom v'ógsci ok®*