Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-04 / 251. szám

Ismét az ügyészségre kísértek három árdrágítót A pénteken őrizetbe vett árdrágítók közül egyet felmentett, egyet elitélt a törvényszék _ Délmagyar ország munkatársától) Hét•főn gyorsított eljárással bíróság elé került az a két árdrágító,, akiket pénteken vettek őrizetbe. _ Újvári István törvényszéki bíró, az árdrágílási ügyek egyesbírája először Bera Sándorué. ÍUugi Mária ügyét tárgyalta. Ilerúné mákot akart eladni a megengedettnél magasabb áron a szegedi piacon. Egy pengő 90 fillér maximális ár helyett 2 pengő 30 fillért kért a mák kilójáért. A törvényszék Beráuét felmentette az árdrágítás vádja alól, mert ' igazolni tudta, bogy nem őstermelő, hanem viszonteladó piaci áras és mint viszonteladónak jogában állott 2 pengő 30 filléres árat leérni. 'Nógrádi János feketeszéli gazda a tejfelért I pengő 30 helyett 1.40-et kért, de csak akkor akart adni, ha kacsát is vásárolnak tőle 2 pengo 00 filléres legmagasabb dr helyeit 3 pengő 30-ért. A törvényszék megállapította, hogy Nógrádi árdrágítást követeti el és ezért 8 napi fogházra ítélte. Az jté]et jogerős. Hétfőn ismét előállítottak három árdrágítót és nyomban út is kísértek őket az ügyészségre. Nagy István kiskundorozsmai lakos 34 fillér kihordási ár helyett 36 fillérért árulta házaknál a tej literjét. Árdrágításért indítottak ellene eljárást azokkal együtt, akik vettek tőle a drága tejből. Kéri István szentmihályteleki gazda a Marstéri piacon 15 fillér helyett 18 fillért kért a burgonya kilójáért, Földesi Karolin pedig a literenkénti 70 filléres búzadarából 40 fillérért adott három decit A három árdrágító felett legközelebb ítélkezik a törvényszék. Nédics miniszterelnök drámai hangú beszédben ismét feguver'etetelre szólította fel az „erdei lakókat" O t L" M A' G 7 A R O R S 1 A" G KEDD, 1941. NOVEMBER 4. Belgrád, november 3. Nédics Milán tábornok, szerb miniszterelnök vasárnap délben újabb rádióbeszédet intézett az erdőkbe menekült felkelőkhöz, hogy megkísérelje jobb belátásra birni őket a kemény téli hideg beköszöntése előtt. A szerb miniszterelnök kérő szóval fordült az általa „erdei lakóknak" aposztrofált banditákhoz és megrázó képet festett a szerb nép jövőjéről, amennyiben nem hagyják abba a céltalan küzdelmet. — Azoknak üzenek — kezdette beszédét Né'díes —, akik az erdőkben rejtőznek. Azokat kérdezem, akik elhagyták házaikat, családjaikat, akiket az idegen propaganda elvakított, akik Moszkva és London áldozatai lettek', miért harcainak? Miért pazarolják a drága szerb vért? Hát nem folyt már elég szerb vér a történelem során? Miért borítják gyászba a szerb szülőket ss kiért teszitek mindezt? A harc 'céltalan. >— Nagyon jól tudom — mondotta —, mi fáj nektek, tudom, mit akartok kiharcolni, ehhez azonban sem erőtök, sem megfelelő eszközötök ninüsen. A szabadság az, ami nektek és mindenkinek hiányzik; a szabadságot elvesztettük s a mostani módszerekkel azt nem fogjátok visszaszerezni- Mi bolond fejjel elvesztettük királyságunkat s most bolond fejjel azt akarjátok, liogy népünket is elveszítsük? Hát nem látjátok, bogy minden esztelen cselekedetek a megszálló halóságok megtorlását vonja maga után? Azt akarjátok, hogy kiirtsák a szerb névét? Láthattátok bocv n meet«rlást Betvárosi Mozi Kedd, Szerda 5, 7, 9 Az UFA legújabb produkciója ZARiUI LEANDER grandiózus alakításával; Vlgíclcn nt Egy asszony vivódása a szerelem, a szenvedély, a féltékenység és a gyűlölet pusztító tüzében. Szereplők A Dagy énekesnő ZABAH LEANDER A hűséges férj HANS STÜVE A kalandor SIEGRIED BREUER Es a legfrissebb HIRADö megtorlás követ s mind kevesebb a szerbek száma és majd akkor, amikor ballaui kellene a szerbek szavát, nem lesz, aki azt elmondja. — Az, amit Cselekedtek, nem vezethet jóra, csak bajt okoz és a szerb i'ip.megsemmisítéséhez vezet. Esztelenül- ontjátok a szerb nép vérét. Nem láttátok mi történt Macsvával, hol a megtorlás nyomában kő kövön nem maradt? Nem tudjátok, mi lett Poceriua, Kraljevo, Gornji-Milanovad és Rudnik sorsa? Számoljátok össze, ti „nemzeti-kommunisták" — ahogyan magatokat nevezjtek az áldozatokat. Vájjon továbbra is folytatni akarjátok az esztelen harcot? A télen is küzdeni akgrtok, hogy a szerb népet teljesen megsemmisítsétek? Nem látjátok, mennyi árva gyermek van az országban? Nem látjátok, hápy -tűzhely kialudt, hány otthon megsemmisült, hány házat pusztítottak el a lángok? Mit cselekedjek? ,Vagy annyira kedves ncldck Sztapn, hggy éüe feláldozzátok az egész szerb ncpet? Elég voit az áldozatokból, tegyétek le a fegyvert. .Ajtónk előtt a tél és a hideg ellen az erdő pom nyújt védelmet. Térjetek vissza otthonaitokba. Máris alaposan megritkították a szerb nép sorait s ezekben a percekben a szerb népnek jobbari, mint bármely más népnek, szüksége vau a békére. Ne borítsátok még jobban gyászba a szerb uépet, •puhuljon meg kőkemény szivetek, amelyet Moszkva és London pokoli biztatása fett kőkeménnyé. Vegyetek le szemeitekről a fátyolt, ne legyetek süketek, halljátok meg a szerb szív szavát. A továbbiakban mindinkább elérzékenyülve ismételten felszólította Nédics szerb miniszterelnök az elbujdosott banditákat, hogy tegyék le a fegyvert és szüntessék meg a céltalan harcot, amely a szerb nép megsemmisítéséhez veII napon fcere«»tfl> kacagot KORZÓ MOZI közönsége, de cz sem volt elég! Még egy nap ráadást kért cs kapott közönségünk! Ma, kedden, a 12-ik napon végérvénvesen utoljára adjuk! Az ördög nem alszik I TOLNÁT KLÁRY, HAJMÁSSY, CSOKTOfl l A vágyak és csókok filmje szerdán indul, a KORZÓBAN zet. A következőkben fejezte be beszédét Nédics: — A kormány megtalálja a módját annak, hogy megbocsásson nektek. Ti eddig azt tettétek, amit az ellenség követelt tőletek s ezért a törtéuelem ítélőszéke előtt fogtok felelni. Ne felejtsétek el, egyedül a szerb nép érdekeit tar* toztok szolgálni s nem idegen érdekeket. — Ne legyetek a .paralitikus angol lordok szolgái, akik az élvezethajszában csak maguknak élnek, akik soha nem éreztek együtt a szerb néppel s nem is segítettek rajta. Saját szerb fejetekkel gondolkozzatok, ezt tanácsolja nektek régi háborús bajtársatok. Térjetek haza! Az utolsó szavakat már szinte elcsukló, sírással küzködő hangon mondotta el Nédi«s* szerb miniszterelnök, akinek drámai beszéde mély hatást gyakorolt a szerbségre. HaEottak napja Szegeden (A Délraagyarország munkatársától) Az elmult két ünnepnap alatt: szombaton és vasárnap tízezrek zarándokoltak ki a szegedi temetőkbe, hogy lerójják a kegyeletüket az elhunytak iránt. Az idevonatkozó rendelkezések értelmében nem volt kivilágítás, az emlékezés örök lángjai nem gyúltak" ki a sírokon, de annál több virág, az ősz minden virágpompája virult az elköltözőnek nyughelye fölött. A temető valóságos virágoskertté változott s vasárnap a rossz idő ellenére is nagy tömegek, látogatták a temetőket. A belvárosi temetőben sirszcntclések. voltak, a közelmúltban elhunytak sir* jait szentelték be. A katolikus egyház tulajdonképpen hétfőn ün* nepelte meg halottak napját, miután november 2-a vasárnapra esett. Az ünnepség azonban már vasárnap délután megkezdődött, a fogadalmi templomban este 6 órakor dr. Halász Pál belvárosi plébános mondott értékes gondolatokban gazdag, nagyhatású szentbeszédet halottak napjának jelentőségéről. Fél 7-kor gyászzsolozsma hangzott el a halottakért való megemlékezésül, a teolóafa ÓDekkara Szijjas János teológiai tanár vezényletével gyászdalokat énekelt. Á gyászünnepségen részt vett dr. Glattfelder Gyuia csanádi püspök, valamint az egyházmegyei kormányzó-tanács valamennyi tagja. Ilétfön reggel 6 órától kezdve a Dóin valametiy, nyi oltára előtt gyászmiséket mondottak minden félórában. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes nagymise volt. melyet dr. Glattfelder Gyula megyésfőpásztor fényes papi segédlet mellett pontifikált. A nagymisén a székesegyházi énekkar Csornák Elemér karnagy vezetésével énekelt, orgonán Antos Kálmán játszott. Délután 3 órakor megszólalt a hősök harangja, amely a háborúban eleseit bősöket siratta. A hősök sírjánál a temetőben szintén gyászünnepség volt, mint minden esztendőben. Halottak napja alkalmából a Dugonics-Társaság nevében dr. Banner János elnök és dr. Firbás Oszkár főtitkár jelentek meg a Dugonics-Társaság névadójának, majd a társáság elnökeinek, főtitkárainak és kiváló tagjainak sírjainál, b.ogy imáikkal rójják le kegyeletüket és hálájukat az elköltözőitek emléke elölt. A szokástól cltéröleg ezalkalommal nctn helyeztek koszorút a siszéchenyi mozi Ma 5. 7. 9 órakor Maurice Materliuck költői mesejátéka KÉK MADÁR a legcsodálatosabb szines film. Azonkívül: MAGYAR HÍRADÓ cs VAJSZIYC BODRI trükkfilm