Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-20 / 265. szám

, Horváth Sándor hatgyermekes Oromániából menekült földműves bácskai telepes szeretne lenni. ­(A Mimagyarország munkatársától) Menekült magyar család szomorú tanyáján tettünk látoga­tást a szegényekért csodákat varázsolt Magyar Szent Erzsébet névünnepén... A Margit-utca 24. számú házban, a zsidó cserkészotthon volt helyi­ségében helyezték el ideiglenesen a román terü­letről menekült magyar családokat, számszerint 8S-őt. A menekült családok — egy kivételével — már elhagyták Szegedet, Losoncon nyertek to­vábbi elhelyezést. Az utolsó csoport kedden ment el s egyetlen család maradt vissza: Horváth Sándor magyar munkás családja s a legszükösebb viszonyok között tengődnek a legszomorúbb sze­gedi nyomortanyán,,. Áporodott levegői, hideg terem, néhány szalma­kupac szomorkodik a dobkályha mellett, amelyben tűz nem ég. A terem két fala mentén téglák közé hányt szalmán, rongyok között hat szökehaju, sziv­arcH, megindítóan tiszta-kék szemű gyermek guny. nyaszt. Angyalarcuk sáppadt, sovány, betegszinü. Horváth Sandorné, az édesanyjuk ott áll a terem közepén és fáradt arcán kétségbeesett várakozás... .Valaki Jött, talán segítséget hoz, ezt olvasom szo­morú szemében. Aztán csöndes bágyadtsággal, balkan, illedelmes szerénykedéssel mondja el a maga és a hat gyermeke kálváriáját: — A román ókirályságból, Ramnicul Valcearói oafók vagyunk. Még a szüleim vándoroltak ki oda a nagy háború előtt 1914-ben. Ott nőttem tel, ro­mán iskolába jártam, a katolikus templomban is, vhová szentmisét hallgatni mentünk minden va­sárnap, románul prédikált a pap, de mi máris magyarok maradtunk... Otthon, a családban csak magyarul beszéltünk, magyarul imádkoztunk... Magyar emberhez mentem feleségül, az nram ts ifjúkorában került Aradról Ramnicul Valceara A szülei földműves emberek voltak, ő is csak a földmunkát szerette, de a háború után kénytelen volt gyári munkásnak szegődni a Grődl Báró UT »<*arpatiana« nemű romnicul-valceai fűrésztelepé­re. Itt dolgoztunk mind a ketten addig, amig el vem kezdődött,.. Ramnicul Valceától — Szegedig Megáll, nem tndja, hogv folytassa, aztán egy *®ót mond: >cáfolás«... Különös szó, az ő szo­norn ajkán egészen más az értelme, mint a mi szótárunkban s ebben a pillanatban mégis megér­tem. Ezzél a szóval kezdődött a Horváth-család kálváriája Ramnienl Valceaban... — A vasgárdisták kezdték _ mondja — Ok cáfoltak bennünket addig, amig el kellett, hogy a gyárból bocsássanak... Aztán, amikor Erdély egyik része ismét Magyarország lett, el kellett jönnünk Ramnicul Válceáról. Apahidán jöttünk át, idestova egy esztendeje... Azóta Máramaros­han voltunk, Onnan Maroshévizre irányítottak, hogy ott kapunk munkát. Marosvásárhelyen 'is voltunk pár hétig, aztán Szegedre irányítottak, hogy innen majd a Bácskába megyünk. Három he­te vagyunk Szegeden g most mi is tovább utaz­tunk volna Losoncra, de olyan lerongyolt állapot­ban vagyunk, hogy nem utazhattunk... A szerencsétlen asszony magára mutat- ron­gyos kabátba burkolt testé elárulja a közeledő anyaság jeleit, cipőjéből kilátszik mezítelen lába. Aztán a gyermekek közül is előbújik néhány a szalma közül. A legidősebb, a sáppadtarcu, nyu­tank Emma 10 éves, aranyszőke haját koszorúba fonva viseli, bágyadt arcából előcsillan ragyogó kék szeme. Tisztán, szépen beszél magyarul de ünádkozni — csak románul tud... — Tatel nostru care esti in eer..; _ mormol­halkan, hogy megmutassa, tud imádkozni... atyank, ki vagy a mennyekben ... -«• Román iskolába járták — magyarázza az a»yja —, de már tanítom őket a Mngvar Imád­ságra ... A 9 éves Erzsike már tud is Valamit. Csengő hangon, büszkén mondja: — Istenem, áldd meg a magyart.,. J Aztán mesél. Névnapja van s valaki — valami jófetlélek — magyarországi Szent Erzsébetről be­szélt ma neki. A szegények csodatevő védszentjé­r«1, aki a kényeret rózsává s a rózsát kenyérré változtatta... — Hozzá kell imádkozni, megsegít Bennünket. — mondja és ragyogó, kék -szemében ott Csiltöe a Hit, az Isten mosolya.., Föl liter tej, egyszer napjában meleg étel A négy kisebb gvermek fel sem tud kelni be­feg. A hatéves Ma^da az elmult éjjel oly rosszul volt, hogy azt hittek, nem éri meg a reggelt. Át­fáztak valamennyien a fűtetlen, hiányos ablákok­ksl felszerelt helyiségben, ezenkívül teljesen le­gyöngültek a hiányos táplálkozás miatt. Naponta fM liter tejjel könyörül meg rajtuk a Zöldkereszt szegedi fanácsadó intézete, a város szegénykony­hájaról egyszer napjában, délben kapnak egv kis főzelékfélét. A gyermekek legyöngült szervezete vem tudja mégemészteni a száraz főzelékeket. "A jo •saomjzédok megkönyörülnek rajtok néha: égy kis kávét, tejet, egy csésze paradicsomlevest hoz­nak nekik. A közeli fodrászüzlet tulajdonosától kaptak egy-egy melegebb alsóruhácskát, haris­nyat, kendőfélét. Ennek köszönhetik, hogy nem vette meg őket még az Isten hidege.., örömmel értesülünk, hogy vitéz dr. Tóth Béla tiszti főorvos; amint tudomást szerzett a gyerme­kek betegségéről, azonnal intézkedett, hogy a bá­rom kisebb, beteg gyermeket kórházba szállítsák. Ez pillanatnyilag segit a családon, de itt gyöke­res megoldásra, mulasztbatatlan segítségre van szükség. Dolgozni akarunk £ Közben visszatér alkalmi munkájából Hor­váth Sándor, a családfő is. Erőteljes, fiatal férfi, dolgozni szeretne, de — szánalmas rongyai alig fedik a testét és ilyen ruhátlanul nem is vállal­hatna munkát. — Apám is magyar földműves volt, Aradme­gyében, magam Is ertek a földmunkához, minden Vágyam az, hogy egy kis földhöz jussak, amit két kezem munkájával megművelhetnék. Azt remél­jük. hogy a bácskai telepes székelyek között ne­künk is akad majd egy kis föld és hajlék. — Dolgozni szeretnénk! — mondja az asszony is és a reménykedés halvány sugara csillant fel fáradt arcán. — Én értek a jószágokhoz, hiszen magvar asszony vagyok .., Most sorban előkerülnek a szomorú tanya más lakói is. Juhász Mlhályné szegedi asszony, a Hullám-utca 7. szám alatti házából öntötte ki az árviz. Kilenc élő gyermeke van. de VI gyerme­ket hozott a világra. Legnagyobb leánya férjhez ment, az ura valahol a messzi orosz mezőkön tel­jesiti kötelességél a Hazáért, nvoic gyermekével a zsidó hitközség fedele alá húzódott meg és vár­ja, hogy a Horthv Miklós-telep családi házai elké­szüljenek. ' Rabló Józsefné szőszke kisleányával szeré­nyen üli az ajtó mellett. Pomádiból, Bihar-megyé­ből jöttek el, amikor Űrnapján szörnyű jégverés verte tőnkre a falut... Munkát keresnek ők is, alkalmi munkából tengődnek az urával együtt, aki földműves volt. És reménykednek, bíznak a jnbb jövőben ... Magyar Szent Erzsébet napján mi is Bizako­dunk s a csodatevő szentre gondolunk, aki a ke­nveret rózsává s a rózsát kenyérré változtatta az Ur nevében ... . Csányi Piroska. tdélmagyaroRszÁg | Csütörtök. 1941. NOVEMBER 257. lipress tehertaxi —~ Bittera Antal £££ Kölcsey u. 10. Telefon: 27-49 Magyar népzene a szabadegyetemen Dr. Szögi Endre csütörtöki előadása Az Egyetembarátok Egyesületének egyre na­gyobb érdeklődéssel kísért szabadegyetemi elő­adássorozatából is kiemelkedik az az előadás, amelyet ma, csütörtökön délután 6 órakor tart az egyetem aulájában a modern népzene kiváló sze­gedi úttörője, a haldoklásra kényszeritett főisko­lai Kámarakórus megalapítója, dr. Szögi End­re a magyar népzenéről. Ez lesz az első alkalom, amikor a népi művészet és köruskultura egyik hí. \ vatott művelője az egyetemi nyilvánosság előtt is­merteti a népzene művészetének történetét, fejlő­dését, jelentőségét, elméletét, valamint rámutat ennek a kultusznak jövőbeni jelentőségére. Dr. Szögi Endre főiskolai tanár, akinek nevét mint zeneszerzőét is országosan értékelik, összefoglaló tanulmányban ismerteti a népzene kialakulását és összefüggéseit, még sem lesz előadása száraz tu­dományos fejlegelés, meri mondanivalóit magá­val az élő népdallal illusztrálja. Az egyetemi aulá­ban megszólal a kórus, hogy a maga zenéjével vi­lágítsa meg a zeneesztetikus és zenetörténész fej­tegetéseit. A kórust Szögi Endre erre az alka­lomra állította össze és tanította be, mivel má­sodik éve nem működhet már a Kamarakórus. Ez az illusztráció ngyanolya'n szereppel kapcsolódik az előadáshoz, mint más szabadegyetemi előadá­sok során a vetített kép. Szögi tanár megvilágítja a rokonnépek zenéjét is és hanglemezekkel nyom­bon illusztrálja, mennyire hasonlítanak, mennyi közös vonaluk van a rokonnépek zenéjének ugy dallamban, mint ritmikában. A hanglemezbemutá­tókat modern hangerősítővel teszik teljessé a mo­dern technika felhasználásával Amikor pedig a vegyeskar bemutat egv ősi magyar népdalt, utána párhuzamosan megszólal a lemezen például Ccy esermísz dal... Az igy kimutatott Hasonlóságok is igazolják, hogy ezeknek a népeknek közős ere­detük van, egv hazából indnltak el uj tiijukra. A 2fi lagu vegyeskar Bemutatja Szöíd tanár előadóra közben a magyar néndnlkultura legszebb jellegze­tességeit. igv az előadás valósággal bemutató és hangversenyszánibn is megy Szögi Endre mai szabadé,gvetemi előadása iránt a legnagvóbb ér­deklődés fordul, az egyetembarátok rendezősége gondoskodott hogy megfelelő sjámu ülőb£íy áll­jon racidelkezésra. Belvedere! evfordnlé Három héttel ezelőtt emlékezett és ünne­pelte a magyar társadalom a béési döntés tör­ténelmi dátumát, ma pedig egy éve van, hogy Belvedere történelmi falai között gróf Csáky István, a Teleki-kormány külügyminisztere aláírta Magyarország bsatlakozását a három­hatalmi egyezményhez. Zuhogva zúgott el az egy esztendő, államok tűntek el, határok, né­pek változtak meg és a betvederei egyezmény első évfordulóján már egyik államférfi sínes életben, aki a történelmi jegyzőkönyvet alá­írta: sem gróf Csáky István, sem gróf Teleki Pák A történelem kormányzó urunk mellett a* ő nevükhöz fogja kapcsolni az országgyarapf­tás és a csatlakozás országot formáló esemé­nyét. Magyarország csatlakozása nem lehetett meglepetés Európában, ez az aktus önként adó­dott az ország külpolitikai vonalvezetéséből. Mussolini ismerte fel elsőnek a páriskörnyéki békék igazságtalanságát és tarthatatlan helyze­tét, Mussolini emelte fel szavát először Trianon ellen. Szükségszerű volt, hogy a két tengelyhata­lom egymásmellé kerüljön és a tengelyhez ok­szerű felismeréssel csatlakoznia kellett rövide­sen Japánnak is. 1940. szeptember 27-én írták alá Berlinben a háromhatalmi egyezményt ée alig két hónappal később Magyarország volt az első, amely szükségszerűen, nem váratlanad és megindokolva csatlakozott a jegyzőkönyv­höz. A húszéves magyar külpolitikát, amelyet gróf Bethlen István indított eL Gömbös Gyula megalapozott és acéllá kovácsolt, Teleki Pál előbb tudományosan és megdönthetetlen étí­vekkel kimunkált, majd munkatársaival a meg­valósulás felé juttatott, aa események egés* sorozata igazolta. És a magyar történelem lap­jaiba került dicsőséges események sora hirdeti, hogy Magyarországnak önként, lelkesen teljes bizalommal kellett csatlakoznia a hármas szö­vetséghez, amely megsemmisítette Trianon igazságtalaninak egyrészét és valóra vál­totta a húszéves olthatatlan magyag álmokat És az i« történelmi tény, hogy Magyarország elsőnek csatlakozott a szövetséghez és ezzel pél­dát mutatott más államoknak. Az egyezmény aláírásának első évfordulóján a magyarság a belvederei gobelin-terem felé fordul abban a megingathatatlan meggyőződésben, hogy az új Európa véglegesen és teljesén méghozza Ma­gyarország számára a teljes igazságot Az adófelszólamlásí bizottság tárgyalásai November 31-én a következő adófellebbézési ügyeket tárgyalják: dr. Gálífy Ferenc Széchenyi­tér 7, dr. Bogdán Ernő Széchenyi-tér 6, dr. Simon György Somogyi-utca 20, Schwartz Manó és Tát­sa Kárász-utca 6, Schwartz Andor Berzsenyi-utca la, Schwartz Manó Berzsenyi-utca 2a, Szalay Jó­zsef Deák Ferenc-utca 20. ifj. Schwartz János Fe­ketesas-utca 50, Lőwy Adolf és Társai Csanádi­utca 1, dr. Tróján Emil Horthy M. n. 24. Miskol­czy Dezső Teleki-u. 14, Pető Ernöoé Deák Ferení­utca 46, Holtzer S. és Fiai Kelemen-utca 11, vitéz dr. Stavoy Kálmán Klauzál-tér 7, Wagner Béla (képv. Wagner Ferenc) Klauzál-tcr 7, Wagner Er­nő Klauzál-tér 7, Wagner Ferenc Klauzal-tér 7, dr. Wagner Jenő Klauzál-tér 7, begavári Back Károly Horthy Miklós u. 12, Bloch Zsigmond Ki­S ó-utca 1, Csaba (Gotlschall) János Széchényi­r 3, Rákos Béla Széchenyi-tér 8. Németh Jenő Széchenyi-tér 5, vitéz Nemes Árpád Tárogató-utca 3, Osváth László Széchenyi-tér ,2a, dr. Sáray Lász­ló Zrinvi-utca 5. — A bélmüködés szabályozása ás a gyomor­emésztés előmozdítása céljából ajánlatos időkö­zónként néhány napon át reggel felkeléskor egy pohár természetes * férem József* kesorúfinet irat Kérdezne meg orvosát!

Next

/
Thumbnails
Contents