Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-16 / 262. szám

Rendkívül érdekes magyar-barokk festményt találtak, restaurálták es megfejtettek a szegedi alsóvárosi ferences kolostorban Az ismeretlen magyar barokk nyomaban f (A liélinagyarorszag munkatársától) A barokk-kor, Európa művelődéstörténetében a renaissance és á klasszicizmus közé eső 2 évszázad. Az 1530—1780 közötti időből kevés maradt, mit nemzeti művészetünk fejlesztésére fordíthattunk. Az országnak a török uralomtól mentes vidékein sem talalható művészi élet. Nem volt állandó udvartartás, művészi centrum, kellemetlen és veszélyes a török szomszédság, nem volt kedvező az építő munkára. A török uralom után annál nagyobb mértékben indult meg az építkezés. Külföldi építészek, főleg osztrákok és osztrákolaszok özönlöttek az országba. Munkájuk bőven volt: az elpusztult székesegyházakat, a szerzetes rendek templomait, nagyúri kastélyokat kellett újjáépíteni. Ezek a külföldi mesterek, dacára óriás tömegű megrendeléseiknek, amikkel elárasztották őket; hazánkban mindvégig idegenek maradtak Állandó műhelyeket nem tartottak fönn. magyar* kat pedig véletlenül sem vontak körükbe. Barofm építészetünk ezért nem is lehetett magyar, hisz nem ment át a magyar szellem átformáló és formát adó füzén. A stílust, az osztrák barokkot készen hozták s minden keveredéstől mentesen alkalmazták. A szobrászat terén sem kedvezőbb a helyzet. darokK festészet A korai barqkk idejéből nem isiperünk magyar művészt. Az elsők, kikről tud művészettörténetünk, a 17-ik század első felében élnek. Priviyei János Angliában, Spanyolországban, hpilínberger János Münchenben és Velencében, Bogdány Jakab Amsterdamban, Londonbau, Kupoezky János Olaszországban és Nürnbergben dolgozott. Ha ezek a művészeink vállaltak volna nemzetünk adta kemény sorsot s nem vakította volna el' őket a külföldi érvényesülési lehetőség reménye, ugy miudeu bizonnyal kiépült votna hazánkban európai viszonylatban is versenyképes magyar barokkfestészet. Ebben az időben egyedül IL Rákóczi Ferenc fejedelem udvarában dolgozott magyar művész: Mányoky Ádám. Mint építészetünkben és szobraszatunkbau, ugy festészetünkben is osztrák mesterek kivitelezték mindazt a munkát, amelyet az újraépítendő, vagy uj templomok, kolostorok festései, raüvcszj felszerelései adtak. A magyar egyháznagyok, főurak Bécsből hívlak be művészeket. Ezekről a bécsj mesterekről a művészettörténet gkkép nyilatkozik, bogy >bár virtuózai voltak művészetüknek, mégis távol álltak érték dolgában e kornak legnagyobb mestereitől. Mivel munkálkodásuk pusztán átmeneti, hatásuk sem volt*. Hogy csupán a kiválóbbakat cmlitsiik: Paul Trogo'r Győrött, Johan Krackcr Egerben, Anton Maulberts Sümegen nagyméretű falkép-kompozíciókon dolgoztak, akiknek korbeli újszerűsége, hazánknak két évszázados művészi pauzája, szükségszerűen vonzotta azokat a hazai müvésztehetségeket. kik a haladás lehetőségeit — a nyugati niüvészcéntrumoktól való nagy távolság miatt is — bennük látták. Kracker és Dorfmeister életének nagyrészét hazánkban töltötte, lehetetlen, hogv hírük, tehetségük és tudásuk ne lett volna iskolá' alapító erejű •Magyar barokk festő a szegedi alsóvárosi rendházban A szegedi t'erencrendiek kolostorában dolgozó Parobek Alajos festőművésznek volt az ötlete, hogy régi raktárakban böngészve, elfelejtett, részben tönkrement, de roncsaiban is érdekes festményeket analizáljon és azokat agnoszkálja. Egv lépés csupán, amit a magyar barökkfestészet nyomratalálásában Parobek mester megtett, de a nyom olyan természetű, mehet érdemes továbbkövetni. P. Schneider Vencel rendlarlományj tanácsos, a magyarországi ferences provincia művészeti tanácsadója, az alsóvárosi plébánia táglátköru, művészi intelligenciával rendelkező' plébánosa egy porlepte öreg helyiségből előhalászott néhány foszladozó, vastag piszokrétegföl takart képet. A képeknek fakult, alig látható részeiből megsejtette a művészi értéket. Parobek niesteirel összefogott, hogy a képek rejtett kincseit feltárják, megmentik a pusztulástól és szakszerű restaurálással életre hívják. Parobek munkálkodása meghozta a talán nem is várt eredménveket. Az első nyom Ae rtsA kép kb. tüxtiO-as formátumban, vászpn• • WriHfeVVi fényezett és feslett háióij • sgv szobák, szines kombinált Mm w • Mm mm. és konyhabútorok, elsőrendű bútorok áron. jtfágy rak% BLAKKOVITS bútorüzlet. Tábojr-uíga S idebivataJ mellett. rg festve, lassan bontakozik ki. Hidek szürkék, tüzes zöldbe, játszó kékek tűnnek elő, majd finoman kezelt Madonan arc-alak s a barokk jellegzetes angyalai. Végre előttük van az egész kompozíció: Mária megdicsőülése. A Boldogságos Szűz é lebegő angyalalak között A képet vörös holus alapra festették, ez a barokk festészetének jellegzetessége. Az uralkodó - szin a csodálatosan szép »indigói, amit a barokk ősidőktől örökölve használ A kép alsó felén margó van, rajta latin mondat. A kép tiszta, jól áttekinthető minden részlete most már a kutató munka következik, mely megállapítja, hogy ki volt a kép mestere és "melyik időből való. A kompozíció felépítéséből, az alakot mozgásából; a kép stílusából látható a ba rokk ízlés, ccsetkezelésébőJ, vonalvezetéséből, nem kevésbé színharmóniájából a ftécsi iskolára következtethetünk. A kényelmes kutató talán megelégedne ennyivel. Anagramma és daktiloszkopia Osztrák festőt találnának többet is, akinek stílusára a képnél emlékeztetnek, de bizonyosságot akarnak szerezni a festő személyéről. A kép remarqueján latin mondat szerepel, mégpedig szor kaflanuí különösen irva. A nagybetűk rendszertelenül váltakoznak kisebb méretű betűkkel, piros •és kék színekben. A szöveg s írási módja a következő: scINgiTviRGO POlOS fAmvlANTiBvS ASTRlS A nagy formátumu belük pirossal vannak festve. a kicsinyek kékkel. P. Schneider Vencel és Parobek mester csodálkozva olvasgatják s értelmét keresik a nagybetűk rapszodikus ismétlődéseinek. A látszólagos rendszertelenség mögött anagramraot sejtenek s most mát ezt a nyomot követik. Végre i s szorgalmas munkájuk' sikerrel jár. A betűk elhelyezkedéséből az évszámok kibetűzése tűnik egyszerűbbnek. Természetesen latin számjegyeket tételeznek fel és a számok közül a legmagasabb értékűvel kezdik. Az >M» egyenlő 1000-el. tehát: m d VI vi VI v i V k*a) 300 too 50 50 t 1 m fi fi 5 1 s 1 t7íí2 Ezek szerint aa évszám 1732. a kép egész megjelenésével egyezik is. A stílusból vont következtetések fedik a knpott eredményt. Mnst következik a talány nehezebb részt:, a név kibetűzése. EnnpJ nagy segítségre szolgál a számokhoz fel nem használt két pirosra festett nagybetű, az »H« és az »F«. Ha a két betűt kezdőbetűknek tételeztél, fel. ugv a műtörténet segél vével már meg is közelitették az eredménvt. Barokk korabeli művész, akinél az S. F. kezdőbetű: Sigisniundus FaluSsi! Néhány kisbetű felhasználatlan marad ugyan, de ugylátszik a művész nem törekedett tökéletes anagrammára. Falussi Zsigmondot ismeri a műtörténelem. de csupán pár önálló müvéről tudunk, kompozíciót tőle nem ismerünk. Falussi technikájából arra következtethetünk, hogy gyakorlott mestere volt az egvbásmüvészetnek s bizonvára r.em egvetlen müve ez. amit Vencel alva és Parobek mester szerencsésen megtalált s agnoszkált. Tmp a, nyom. amelyen el lehet indulni. Kolostorok. templomok raktári homályából biztosan előkerül Falussi Zsigmondnak több. talán jelentősebb alkotása is. -'A nyom rávezetésben nagyszerű adattal szolgál ez a kép. Az anagramma utolsó 2 betűjénél, »Is«-nél szépen kirajzolódott hövclyknyomatot találunk, ami egyszertj nagyitóval is jól kivehető. Tekintve, högy az a még még nem száradt kép festékanyagába nyomódott, biztosra vehető, hogy a művésztől származik. Egyébként könnyűszerrel bízonvithatő, ha ugyancsak a sárdáhan található Falussi festette másolásokk á daktitoszkouiailav egybevehetjük. (A rendház iniiJWuiBáhgn J:í falasai kouig vau.) Mivel a képző mtwészeti njjlenvomat vizsgálat ma mir tudomány. gikéozelhetö l a ajromoa követést.DÉLMAG 7 ARORSZ A'G VASÁRNAP, 1941. november 16. 7 4 százalékkal kamatozó Erdélyi nyereménykölcsönök a legkisebb összegben is a SZEGEDI HERESKEDE1I1I CS IP ÁR DÁK H-nál jegyezhetők bármikor P 1,000.000 — összegig terjedő nyereményekkel. 1005, 2376 és 2852. számú telefonainkon szívesen adunk felvilágosítást. Ujabb kutatások P. Schneider Vencelt az eléri eredmény továbbkutalásra ösztönözte. Céljául tűzte ki, hogj g vidéki kolostorok képzőművészeti régiségeit végigkutatja és a rendházak »Historia Domus«-aiban keres ujabb nyomokat. A rendház egyik raktárából került elő egy nagyméretű Mária kompozíció, olyan rosz állapot ban] bogy annak mintegy negyedét, már nem is lehetett megmenteni. A vászon teljesen szétfoszlott és csak a kép olajfeslékauynga tartotta az egészet ugy, ahogy egybe. Parobek a még megmenthető részt lekötötte, hogy további restaurálásra alkalmas legyen, felületes tisztítással láthatóvá tette a kompozíciót. Az érdekes, valaha ol tárkép a Boldogságos Szűz Anyát ábrázolja. A 18-ik század eléje körül készült. A Madonna finom olaszos festéséből > Vivarini*-iskolára lehet következtetni. Edidg nem volt megállapítható * mű szerzője. Elképzelhető, hogv festője magyar volt, ki pár évszázaddal később Vivarjni hatása alatt dolgozott. Érdekes, elfelejtett öreg kép, amely ugyancsak a szegedi zárda raktárából került elő, egv nagyméretű oltárkép, mely Szent Antalt ábrázo'ja Krisztussal és Máriával. Parobek kolostori műhelyében várja a restaurálást. A kép, a tágas tnühelyhelyiség padlójára terítve a tisztán vilá^ji arcrésszel 'misztikus képhatást mulat. Megkértím a mestert, hogy ba felületesen is, tisztítsa meg az alakok arcrészét, bogy a következtetésekbe* tovább jutahssuok. Rövid munka után előtűnik a Madonna arc, amely tipikusan inagy*r. A kép alsó részén feljegyzés van. a kövelkctó szöveggel: H'iiáJrstc N. K. A restaurálás feladata, hogy megállapítsa; menyire befolyásolta az tujjáfestéa* az eredeti képét. Az említett felírással kb. megegyező írással a kép centrumában foliáns van, amelyet Mária nyújt Szent Antalnak a következő szöveggel: •Teljés bufsu*. E« az irgs, a foliáns hajlatához nem alkalmazkodva, sikszerüen fekszik a képen, annak összhatását károsan befolyásolja; miből megállapítható, hogy ez g festő nem vptt avatott és semmiesetre sem lehetett a mü szerzője. Kzeb szerint a kompozíció arcait, reméljük a tavábái munka folyamán a többit is korábbi restaurálástól mentesnek: eredetinek tételezhetjük fel. Határozottan kiforrott munkáról van szó; az alakok magyaros festett típusai, magyar művész munkájára enged következtetni. Feltehető talán az is, hogy magyar modellekről festette valami osztrák mester. Ezért találjuk nagy horderejűnek a Falussikép körül éléit eredményeket, mert hasontó mélyreható. esetleg daktiloszkopikus kutatások fényi dciithctnek ugv erre. mint sok más Ismeretlen kép eredetére. Mivel hazánkheli barokk festők jelen tős munkákkal oly csekély számban találhatók, mir kultúrtörténeti szempontból is minden fáradságot megérdemel, hogy a rendelkezésünkre álló dus anyagból kutató munkát végezzünk. Temesváry József Exorcss leherfaxi Bittera Antal 55=5 Kölcsey u. 10. telefonj 27-49