Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-11 / 232. szám

OSZTALVSOaSJEGY Siís:. OSVÁTH főárusitónál Szeged, Tábor-u. 3. Városi adóhiv. palotában. szét Simunov a röplapokat, csak annyit mondott: •Olvasd ej duhd h lüzbe.. Nem tudott arról, hogy a községben kommunista szervezkedés folyt. A kihallgatás közben Szász ügyész átnyújt két röpcédula! a statáriális tanácsnak, amelyeket Simunov lakásán talállak. Kuszturin Miklós is kapott az utcán röpiratot, Simunov ejtőernyősökről is beszélt. Azt mondta, nem krll félni iöliik. — Arról nem beszélt, hogy miért jönnek ezek az ejtőernyősök? — kérdezi Uugváry tanácselnök. — Hogy miért, arról nem beszélt. Csak azt mondta, hogy őket nem fogják bántani. Pa tátit y Marint tolmács kérdezi. Simunov M'klós dicsérte előtte Oroszországot és azt mondotta, bogy Bácska nem Magyarországhoz, haiiifu Oroszországhoz fog tartozni. Patatity Antal iskolaszolga Monostorszegen, ft is sokóc, papucsban jön a tárgyaló terembe Egyszer kapott egy könyvet Tneakovtól Sztálin életéről, dc nem igen értette meg. A tizenkettedik tanú Tueakov Antal, unokatestvére a vádlott Tucakovnak. — Ha nem muszáj, akkor rokonom ellen nem akarok vallomást tenni — mondja. Ifj. Tueakov Antal, 19 éves fiu. jön be apja után a terembe. Az ifjúmunkások szervezéséről kérdezi az elnök. Apja unokatestvére sürgette a szervezést és azt mondta, bogy Oroszország érdekében van szükség erre a munkára. A fiatalság busvétra készült egy szinielőadásra. kaptunk egy színdarabot az 1850-es parasztlázadásröl, a próbákat megkezdték, de az előadásból nem lett semmi, mert közben kitört a német—szerb háború. Egy másik 19 éves legény a következő tanu. Gyanity János ugyancsak a munkásfiatalság szervezéséről tesz vallomást. Juniusban kimentek az erdőbe, ott Tueakov arról beszélt, hogy megkezdődött a német—orosz háború és végül is az oroszok fognak gvő/ni. A községi csordás felhívta a fiatalságot a mnnkára. hogv ugyaBagy szervezkedjenek, mint Oroszországban. Paraszkay elnök még szembesiti a két legényt, majd ezzel befejeződik a tanuk kihallgatása. Háromnegved 1 óra van, amikor az összes tanukat megesketik vallomásukra. Doroszlay Mihály tolmács ismerteti most a két szerb rftpeédnlát. amelyek az Tntemacionáléról, a népek felszabadításáról. Lenin tanairól, az imperialisztikus bábomról, a prolefárf"rradalomról szólnak. — Tőle kaptam ezeket — mondja csöndesen Simunov. — Igen, én adtam neki, — szólal meg Tueakov. Paraszkay elnök Tucakovhoz fordul: Volt-e tudomása, bo«ry kihirdették a statáriumot? Nem tndtam róla. — sem hallottam — feleli Simunov is. A vádbeszéd A bizonyítási eljárás véget ért, megkezdődnek a perbeszédek. í)r. Szász Dezső ügyész vádbeszédét azzal kezdi, hogy az emberi tetteknek titkos rugói vannak, amelyek különbőzé utakra vezetik az embert. Nem tudja azonban megérteni, hogy ezek a vádlottak miért fejtettek ki kommunista tevékenységet, hiszen falun éltek, dolgozlak és mindenük megvolt. Az ilyen földmüvesembereknek a vágya legfeljebb az lehet — mondotta —, hogy egy kis darab földet a magáénak mondjon, de azt sem kommunista ideológia alapján. Turtakovnak a maga életkörülményei kötött megvolt mindene —fejtegette—,mégis ilyen megátalkodott ember. Ez talán csak azzal magyarázható meg. hogy testvéreit Jugoszláviában kommunista tevékenység miatt elitéltek, talán ki is végezték. Ezek az egvszerti emberek mindenáron vezetésre törekedtek. 1818-ban a központi hatalmak összeomlása nem n harctereken következett be. hanem az ilyen összeesküvések miatt. Ez még egvszer nem ismétlődbetik meg — fejezte be beszédét Ezért a tervért halálbüntetés jár. megérdemlik, hogy a biróság a statáriális rendelkezéseket alkalmazza. A védelem Szenttamássy Miklós Tueakov védelmében beszélt ezután. Hangoztatta, hogy Tueakov pásztorember, községi csordás, egészen szegény, akinek eljárását egészen máskép kell megítélni. Két részre kell választani az ügyet, mert a szerb uralom alatt a kommunista pórt elismert volt. A vezető nem ez. a pásztorember volt. hanem Ballá István, akit itt nem lehetett kihallgatni. Hivatkozott ezután arra, hogy Tueakov ismerte fel a legutóbbi statáriális tárgyaláson Kiss Ernőt és akkori <»nnv*llnmá«ivaJ * ím howáiáj-ntt aa igv tisztázásához. Ez a cselekmény, amelyet ö elkövetett a röpcédulákkal, vétség és a törvény sze:int 3 évi fogházzal büntetendő. — Kérte ezért az ügyet rendes biróság elé utalni. Dr. Turmayer Gusztáv szólalt fel ezután Simunov védelmében. Azzal kezdte beszédét, hogy az előírások szerint csak akkor lehet valakit statárium ele állítani, ha tettenértek, vagy ha bűnössége haladéktalanul bizonyítható. A vádlottak pedig két hónap óta vannak fogva és előbb azért nem lehetett őket ideállítani, mert nem volt elég bizonyíték. Két hónap után — mondotta nincs helye a statáriális eljárásnak, mert nem ezt mondja a törvény szelleme. Tueakov nemcsak hogy vezető nem volt, de kétséges az is, hogy tevékenyen vett-e részt a szervezkedésben. Kérte az ügyet rendes biróság elé utalui, végül hivatkozott arra, hogy a legutóbbi példák után most már nincs szűkség példa statuálására. Végül Szász ügyész válaszolt a védőknek. A törvény — mondotta —, amikor a haladéktalan szót használja, nem az elfogatásról beszél, hanem a haladéktalan bizonyításról. Ezért teljesen törvényes és szabályos a statáriális eljárás. Áz elnök a perbeszédek után megadta as utolsó szó jogát a vádlottaknak. Tueakov István pár pillanatig hallgat, aztán egészen halkan igy szól: — Amikor a magyar huszárok bevonultak Monostorszegre. nemcsak dolgoztam nekik, de élelemmel is elláttam őket... Mást nem is akarok mondani... Simunov Miklós feláll, ennyit mond: — Nem kivánok többet mondani... af it&let Délután 2 óra van, amikor a bíróság visszavonul, hogv meghozza az ítéletet. A terem közönsége órákon keresztül kitart helyén, hogy meghallgathassa az Ítéletet. Ezalatt kint a folyosón idegesen, zavartan járkálnak fel-le az asszonyok. a kis Simunov-leánvt betakarják egy meleg hárászkendőbe. kimerült kora reggel óta a hideg folvosón. Három óráig tartott a rögtönitélő biróság tanácskozása zárt ajtók mögött, öt óra van. amikor ismét bevezetik a vádlottakat a terembe, néhány perc mulva bevonul a biróság és Paraszkay elnök feszült csöndben kihirdeti az ítéletet. — A rögtönitélö biróság — mondja — bűnösnek mondotta ki a 47 eves Tueakov Istvánt az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására iiányuló bűntettben és ezért Jő évi fegyházra és JO évi hivatalvesztésre ítéli, letartóztatásából semmit sem számit be a büntetésbe. Ezze] szemben Simunov Miklós ügyét rendes biróság elé utalja, mert ebben az ügyben nincs helye statáriális ítélkezésnek. A két vádlott mozdulatlanul áll az emelvény előtt, ugy látszik, hogy Simunov megértette az Ítéletet, mig Tueakov bizonytalanul fordul a tolmács leié. Az elnök előbb röviden ismertette az ítélet indokolását. Megállapította a biróság hogy Tueakov tartotta fenn az összeköttetést a zombori bizottsággal még a felszabadulás után is, 0 vitte e! és adta tovább az utasításokat Monostorszegre, röpiratokat osztogatott, lakására gyűléseket hívott össze, ezenkívül beszélt társainak az ejtőernyősök fogadásáról és a gabona fel gyújtásáról is. Ézsekből a tényekből a biróság megállapította, hogy tevékeny és vezetői szerepet játszott. Tekintettel azonban arra, hogy a halálbüntetést a közelmúltban Szegeden már végrehajtották, már megadták az elrettentő példát ás igy további példái statuálására már nincsen ok — mondja az ítélek indokolása. Simunov ügyére nézve kimondotta a bíróság, hogy az nem tartozik rögtönitélő tanáes elé, ezéri további statáriális eljárásnak nincs helye és az iigvet a rendes biróság elé teszik át — Megértették az Ítéletet? — kérdezi a vádlottaktól az elnök A két ember nem válaszol. Doroszlay Mihélv tolmácsolja szerbül az ítéletet Simunov meghajtja a fejéL Tueakov hallgat Néhány perc mulva visszakísérik a két embert a Gsillnffbörtönhe. abot már csomagol Bogár János Ítéletvégrehajtó. Már délelőtt megtett minden előkészületet, amelyre most nfnes szükség, Éjszaka segédeivel elutazott Szegedről. Január elsején életbelép a temetői és központi ravatalozói szabályrendelet 300.000 pengő kell az nj temető és ravatalozó felépítésére (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Tukats Sándor főispán sürgető intervenciójára a város olyan értesítést kapott a minisztériumtól, bogy a temetői és a központi ravatalozói szabályrendelet miniszteri jóváhagyása a napokban leérkezik Szegedre. Igy a szabályrendelet 1942. január elsején életbe is lép. A szabályrendelet — mint ismeretei — kimondja, hogy a jövőben a város belterületén Halotti menetet nem szabad alakítani. Uj temetőreszt nem szabad megnyitni s Ha a jelenlegi temetők megtelnek, Csak a város által létesítendő új temetőben lehet majd temetkezni. A város házaiban ravatalozni a jövőben tilos, a halott felravataiozása csak a központi ravatalozóban történhet. A halál beállta után hat órával a holttestet ki kell szállítani a központi temetőbe, ahol elhelyezik az úgynevezett hűtőépületekben. Az új temető terve egyébként már teljesen készen várja az építkezések megkezdését. Eredetileg 200.000 pengőt irányoztak elő az új temető felépítésére, azóta azonban lényeges mértékben megdrágult az építőanyag s így ma már 300.000 pengő szükséges a temető felépítéséhez. Harminc hiitőépületet, ezenkívül úgynevezett diszravalolozót és több ravatalozó helyiséget építenek az uj temetőben. A jövőben otak ezekben a ravatalozókban lehet majd a Halottakat ravatalózni. A sírok gpndo* zását a város temetőkertészete látja el. Aki saját maga akarja ápolni hozzátartozói sírját^ az minden külön engedély nélkül megtehet?, azonban a sirok kertészi megoldásainak bete kell illeszkednie a temető általános képébe. Tekintettel arra, hogy a temetőszabályrendelet január elsején életbelép, szükség lenne arra, hogy az építkezéseket azonnal megkezdjék. Most látott azonban napvilágot a kormányt építkezést korlátozó rendelete, amelyet art anyagbeszerzés nehézségei tettek szükségessé, A város hatósága tehát az ügy sürgetésével egyidejűleg abban a tekintetben is lépéseket tett, hogy a minisztérium adja meg a szühiéges hozzájárulást, illetve tegye lehetővé ui anyag beszerzését, hogy a régóta húzódó szegedi temetői kérdés most már gyors és végleges, megoldást nyerjen. Fájdalomtól megtört sziwel tudatjuk, hogy szeretett feleség, anya, nagyanya, dédnagyanya. Varga Lászlóné SZ. FALUDI VERONIKA 86. évében váratlanul elhunyt Temetése október 11-én d. u. 4 órakor lesz az ösz-utca 25. sz. gjószbáznól a rókusi temetőbe. Engesztelő szentmise október 11-én d. e. 9 órakor lesz a rókusi templomban az Egek Urának bemutatva. — Siratják; bánatos [érje, szerető gyermekei, unokái és dédunokái.