Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-09 / 230. szám

7060 Károsulna van csongrddmegíjcbcíi a uelQtelen epilKcicsncb, ebből Szegedre 33 szazalek esik lehetőleg felfesen klszarlUők a vőluogepHkezesf (A Détmagyaf ország munkatársától) A most megindult árvizes építkezésekkel kapcsolatban Szilassy Lajos építési körzeti felügyelő a következő nyilatkozatot tette: — A bel- és árvizektől az egész országban sajnos, Csográd vármegye szenvedett legtöbbet. Ennek oka az, hogy körzetemben, az ügynevezett „viharsarokban" épült annakidején a legtöbb silány vályogfalú évidet és így mindenképpen érthető, hogy ez a rész szenvedte el a legtöbb és legnagyobb kárt ls. Csongrád vármegyében például az eddig összegyűjtött adatok szerint a kölesönre, vagy segélyre szorult károsultak száma 4807. Ebből a két leginkább károsult város Szeged és Hódmezővásárhely, Megállapíthatjuk hogy a víznek és helytelen építkezéseknek Csongrádmegyében közel hétezer károsultja van, amiből Szeged városára körülbelül 3,9 százalék esik. — Hangsűlyoznom kell a helytelen építkezéseket, mert a vályog alappal és vályog lábazattal épülő, akár vertfalű, akár vályogtéglából rakott épületek a lehető legrosszabbak, mert a ki nem égetett föld. amilyen a vályog is, mindenkor épp oly módon szívja be a nedvességet, mint mondjuk maga az anyaföld. Még ha kiszárad is idővel, a vályogépítkezés, akkor is szegényes és primitív építkezési mód marad, mert falaiban a nedvesség tartósan Cirkulál. Ennek az építkezési módnak a legalább részbeni. de hn lehetséges, teljes kiszorítására kell törekednünk, mert különben sohasem kapunk állóképes, egészséges épületeket. Már pedig ilyenek építése a cél és legfőbb kötelesség. — Sajnos, a jelen pillanatban, a mostani helyzetben nem tehetünk erőteljes és biztos lépést a vályog építkezési mád kiszorítására, hiszen mérhetetlen anyaghiánnyal kell megkezdenünk. Igen nagy ugyanis a szükséges téglamennyiség, amely a megrongáJt házak újjáépítéséhez kellene. Csak a szegedi károsultak szükségletének kielégítésére több mint 5 millió téglára, félmillió cserépre, 10.000 négyzetméter szigetelőlemezre volna szükség. Igen nagy számok ezek, amelyeknek előteremtése nagy gondot okoz az illetékeseknek. nyien elismeréssel emlékeznek meg sz előadó szónoki képességeiről, mély vallásost ágáról ás lelkesedéséről. Nyolc cigányházaspár az oltár előtt. . . A lelkigyakorlatok a napokban fejeződtek he és pedig meglepő eredménnyel: nyolc cigányházaspár kérte Isten áldását a minorita-templom oltára előtt. Ilyen kedves ünnepséget rég nem látott az nj köntösbe öltözött, öreg templom! A templomot zsúfolásig megtöltötték * cigányok százai, minden járni tudó felsővárosi cigánytestvér ott volt a nyolc „fiafal pár" fényes lakodalmán. Még a templom előtt is olyan' nagy tömeg szorongott, hogy rendőri karhatalmat kellett kivezényelni a rend fcnntarlásáfa.„, A Cigányok lelkesedése nem ismert batártl Dr. Merényi Vince minorita házfőnök adta öszr sze a nyolc „ifjú párt", akik között akadt olyan ís, amelyik 9 gyermekkel állott az oltár elé és akadt olyan fiatal anya is. aki karján vittö csecsemőjét a mennyegzőre . . . P. Merényi Vince szép beszédet intézett az új házasokhoz és hangoztatta, hogy még az angyalok is örülnek ezen a szépséges ünnepnapon ... A menyaszszonyok barna arfca esak úgy virult a boldogságtól s a nyolc vőlegény is úgy feszített arája mellett, mintha élete legnagyobb cselekedetét vitte volna véghez ... , Bizony, sok dolgot adott a minorita plébániának a nyolc új pár összeseeítése. Rendes körülmények között hetek, sőt hónapok kellettek volna ahhoz, hogy a nyolc házaspár összes iratait — gyors szorzással valami csillagászati számot kapunk, nem is merjük leírni! — beszerezzék. Tekintettel a lelki megmozdulásra és a missziós lelkigyakorlatok szép eredményére. a Csanádi püspökség is, meg a hatóságok i» felmentéseket adtak. Igy üthették nyélbe S, nyolcszoros lakodalmat, mielőtt Bihari Herraannak távoznia kellett volna Budapestre, hogy tanulmányait folytathassa. Kivilágos kivirradtig! A hétországra szóló cigánylakodalmat szabályszerű és nagyszerű ,bankett" követte aa egyik felsővárosi vendéglőben. Volt ott minden, ami ilyenkor dukál, még malacpecsenye is* Csak — cigánymuzsika nem volt, mert a Cigányok ez egyszer nem húzták a talp alá valót. Urak voltak, ettek, ittak és mulattak. Éjféltájt azért valahonnan Csak előkerítettek „idegen eigányzenészeket" és járta a csárdás ki világos kivirradtig. Volt olyan házaspár, akinek lakodalmi táncában felnőtt fia, leánya is részt vett . . . Akadt olyan is, akit már megilletett volna egy-két unoka ... A hétországra szóló cigánylakodalom nagyszerűen sikerült, hosszúhosszú ideig fognak regélni róla a felsővárosi Cigánysoron .. . Lakodalomról szólva, ne feledkezzünk meg az ivadékokról sem. A nyolc házaspár Csaknem negyven ivadékáról most történik gondoskodás. A minorita atyák azon fáradoznak, hogy törvényesíttessék őket. Persze, ehhez is iratok kellenek, de a minorita atyák fáradhatatlanok . . . Meg ls áldja őket a jó Tsten! Csányi Piroska Joggyakornoki kinevezések a szegedi Ítélőtábla kerületében Budapest, október 8. Az igazságügyminiszter dr. Tarnai Károly szegedi, dr. Horváth Károly mezőhegy esi, dr. Répás József szegedi, dr. Prágai Béla szegedi, dr. Aigncr Gyula szegedi, dr. Mandula Kálmán szegedi, dr. Tóth József szegedi, dr. Csiky István szegedi lakosokat » szegedi ítélőtábla kerületében, dr. Szomora József szegedi és dr. Schneider Jenő szegedi lakosokat a marosvásárhelyi ítélőtábla kerületében bírósági joggyakornok .kkú nevezte ki. Füstös kávéházak muzsikusai közt apostolkodik Bihari Hermán, a cigányok lelkipásztora Missziós lelkigyakorlatainak hatása alatt 8 »bagóhiten« élő házaspár vette fel a házasság szentségét (A Délmagyarország munkatársától) Nem mindennapi esemény zajlott le az elmúlt napok alatt. Felsővárosrtn. Nagy lelki megmozdulás, szervezkedés történt csöndben, szinte titokban. Hogy ennyire nem vett róla tudomást a „külső világ", az érthető is. meg érthetetlen is. Érthető lesz, ha arra gondolunk, hogy a lelki mozgalom résztvevői minden időkben, — a jó Isten a megmondhatója, mióta; — elkülönülve, a magtk kis közösségében éltek Magyarországon, meg másutt is. ahová sorsuk valami rég letűnt világból elsodorta őket. Érthetetlen akkor, ha tudjuk, hogy — cigányokról van szó . . . Cigányokról, erről a különös, eredeti népről, amelyről eddig senki sem hallotta, högy viszszavonultan, csöndesen csinálnának valamit. Ezúttal azonban komoly dologról volt szó: a leikükről s a cigány lelke talán még érzékenyebb — muzsikus tép lévén —, mint más földi halandóé . •, Bihari Hermán, a cigányok lelkipásztora Missziós lelkigyakorlatokat tartottak a Cigányok számára Felsővároson s a lelki tisztálkodásnak melepőcn szép eredménye az lett, hogy 8 cigány pár kérte Isten áldását hosszú évekkel ezelőtt már „bagóhiten" megkötött házasságára . . . Node meséljük el szép sorjában, hogy mozdult mpg a felsővárosi cigányok lelkiismerete s ki volt az, aki bennük a vallásos élet nemes tüzét fellobbantotta. Érdekes ember jelent meg még szeptember nfolsó napjaiban Felsővároson. Jelentkezett a minorita atyáknál s elmondotta, hogy azért jött Szeged-Felsővárosra, hogy a Cigányokat pásztorálja . . . Bihari Hermannak nevezte magát és elmesélte küzdelmes életének történetét. Szegény, árva cigánygyerek volt s már ifjan fellángolt a lelkében a hivatástudat: cigánypap lesz, hogy fajtáját javíthassa, gyógyíthassa és szebb jövő felé vezesse. Rengeteget küzdött. éhezett, dolgozott, amíg odáig jutott, hogy Önszorgalomból most, 28 éves korában a gimnázium hetedik osztályát végzi. Amint leérettségizett, papnövendék lesz s aztán Krisztus kenetjével megerősítve, indul él küldetése elvégzésére. — Az én népem gyetmeki nép, sok hibája van, de sok erénye is, még könnyen javítható, formálható, vezethető. Csak kevesen tudják, hogy 384 000 Cigány él Magyarországon. Ennyi ember megérdemli, hogy —• papja legyen ... — mondotta. A minorita atyák megértették jó szándékát és meggyőződtek mély vallásosságáról, segítséget nyújtottak hát neki ahhoz, högy testvéreit felkereshesse. Bihari Hermán bekopogtatott a Felsőváros mintegy 700 katolikus lelket számláié cigányságának kis házaiba, lakásaiba. Beszélt a cigányokhoz, felkereste őket munkahelyeiken, a nehéz éjszakai munkában, amikor a mulatnivágyó, szórakozni kivánó embereknek gondaltató dalokat játszanak . . . Beszélt velük a füstös kávéházak mélyén, beszélt a lelkűkről és arról, hogy — ők is emberek .. . Bihaüi soha sem ivott semmit, bármeddig húzódtak el az éjszakai „lélekórák" s általában úgy viselkedett, mint vallásos keresztényhez, mint jövendőbeli lelkészhez illik ... A Cigányok lelkes apostola bejárta már az ország 'csaknem valamennyi cigánytelepét, országutak mentén meghúzódó cigánykaravánoktól a városvégeken tengődő nyomortanyákig mindenütt megfordult. S mindenütt megértették testvéri, intő szavát és felfigyeltek Krisztus igéire, az Emberfia szavára, aki előtt egyforma volt a gazdag kalmár és a szegény vámszedő . . . A Felsőváros cigánycsaládja! körében is rendkívül Dépszerű lett Bihari HormaD. S amikor meghirdette missziós lelkigyakorlatait, százával tódultak a cigányok a felsővárosi kultúrház nagytermébe, ahol esténként előadásait megtartotta. Az előadásokon minden esetben jelen volt egy-két minorita atya ém valameny-