Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-07 / 228. szám

* • . * BENSOSEGES OKTO^ERÓ-I ÚNNEPSEG AZ ORSZAGZASZLÓNÁL (A Délmagyarórszág munkatársától) Hétfőn délelőtt 11 órai kezdettel tartotta meg a Turul Bajárs! Egyesület bensőséges hangulatú ok­tóber 6-iki gyászünnepélyét az Országzászló előtt Nagyszámban összegyűlt ünneplő közön­ség sorfala között vonult fel pontban 11 óra­kor a Turul díszszázada, majd röviddel ütánn az Országzászló elé érkezett dr. Tukats Sándor főispán, dr. Pálfy József polgármestert, dr. Tólh Béla helyettes polgármester. Rosta Lajos or­szággyűlési képviselő s még sokan mások a vá­ros társadalmából. Megjelent a tűzharcosok, a vitézek küldöttsége, felvonultak zászlók alatt a különböző Intézmények és egyesületek kül­döttségei. A Hiszekegy után Karakas József főiskolai hallgató Ady Endre: „Csaba új népe" című megrázó erejű költeményét adta elő, majd Rosta Lajos lépett az Országzászló elé. — Lángoló lélekkel és könnyes szemekkel ün­nepeljük ma is, mint annyiszor már, az októ­beri vértanuk örök emlékét, — mondotta em­lékbeszédében. — Nekünk magyaroknak kevés az örömünnepünk: mi mindig sírokhoz járunk emlékesni. A mi történelmünk tele van olyan mérföldkövekkel, amelyeket nem az öröm övez koszorúként, hanem ahol a vértauuságok, a mártírhalálok, a szenvedések lángja lobog a halál végtelen csöndjében. De ez a halál, ez a szenvedés örök pozitívuma a nemzet életének, mert ezek a mártírok, ezek a szenvedők adtak mindig új erőt a nemzetnek az újjászületéshez. Ezután lelkes szavakkal emlékezett meg a harctéren küzdő magyar katonákról, akiket a történelmi kényszerűség szólított újra kí a po­rondra. Ezek a katonák ma együtt ünneplik ve­lünk, itthoniakkal az október hatodikát, lelkük haza-hazatér és őrködik azon az elengedhetet­len követelményen is, amelyet úgy hívunk: bel­ső rend. Ma ezekben a nehéz időkben el kell múlnia a széthúzás korszakának s minden magyart szív egy szívvé váljék abban az áhí­tatban, amelyet a mult, az aradi vértanuk em­léke plántál a magyar lelkekbe. Az ünnepi beszéd után elhelyezte Kosta La­jos az Országzászlón a város babérkoszorúját, majd az ünneplő közönség elénekelte a Him­nuszt. Ezzel az október hatodik! ünnepség vé­get ért. A hiteiét tonusagfevő megnillafhozásai voltak a katolikus naauőuüies vasárnapi es hetiül ünnepségei Budapest, október 6. Mélységes áhítat és az őszinte hitélet megkapó, felemélő és demon­stratív belső és külső megnyilvánulása jelle­mezte a XXIX. Országos Katolikus Nagygyű­'és megnyitó ünnepségeit. Huszonhárom évi kényszerű elkülönülés után most először vett részt szabadon a katolikiís naggyűlésen a Fel­vidék, Kárpátalja, Erdély és Bácska visszatért területeinek katolikussága és ez még bensősége­sebb, áhítatosabb jfelleget adott a kongreszus­nak. A nagygyűlés egyházi ünnepségeit vasárnap reggel 9 órtakort Veni Sancte nyitotta meg a Szent István-bazilikában. A Veni Sanctet és az ezt követő ünnepi nagymisét dr. Scrédi Jusztinián bíboros-hercegprímás végezte. A szentmise keretében Schiffert Béla nagyváradi apostoli kormányzó, püspöki helynök mondott Szentbeszédet Délelőtt 11 órakor a Vigadó dísztermében dr. Scrédi Jusztínián hercegprímás megnyitotta a XXIX. Országos Katolikus Nagygyűlést Az etuökí emelvényen a hercegprímás mellett dr. Glattfelder Gyula Csanádi megyéspüspök, ügy­vezető elnökkel és gróf Zichy János világi el­nökkel az élén helyet foglalt az Actiö CathoHca országos vezetősége. A közönség soraiban meg­jelent vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Ma­gyarország kormányzójának hitvese és ott vol­tak még: báró Perényi Zsigmond, a felsőház elnöke, Szinyei-Merse Jenő, a képviselőház el­nöke, a kormány részéről dr. Hónian Bálint Belvárosi Mozi Ma és a következő napokon: AZ UJ FILMÓRIAS! BOMBASIKER' A STUKÁK (stukái) A német filmgyártás grandiózus filmalkotása. A bajtársiasság, a hősiesség, az önfeláldozás ragyogó példája ez a film. Főszereplők: KARL RADDATZ, HANNES STELZER, HERBERT WILK és KARL JOHN Ezt a filmet mindenkinek meg keli nézni. Ezt megelőzi- A LEGFRISSEBB ufa híradó Kiev eleste s a. keleti front legújabb eseményei Előadások kezdeté 5, 7, 9 Szép-szép-szép, háromszor is szép, ezt mondja a közönség! Nagyon sokat nevettünk. Még többet gyönyörködtünk. rFülDemászö a muzsika, Éljen SzeieczKy ZIts Hát még a többiek Mind-mind kitűnőek! KISS MANYI és VASZARY MIHÁLYFFY és BILIC'SY TOMPA PUFI és MAKLÁRY az egész mozit megnevetteti. Sárdy János étLatsbár a sikerben elöl jár. Száz szónak is egy a vége Lein vásár © Korsó Mozi gyönyörű nagy magyar filmje. DELMAGYARORSZAG KEDD. 1941. OKTÓBER 7. • 3 kultuszminiszter és Radoüsay László igazság­ügyminiszter. . Sercdi Jusztinián bíboros-hercegprímás meg. nyitó beszédében üdvözölte a nagygyűlés kö­zönségét. különösképpen a visszatért országré­szek katolikus magyarjait. — És amikor hazánknak és benne a katolí­cizmusuak örvendetes gyarapodására gondo­lok: veletek együtt hálát adok az isteni gond­viselésnek, amely nem hagyja el azokat, akik benne bizakodnak! — intézte szavait a herceg­prímás a visszatért területek katolikusaihoz. Serédi Jusztinián .hangsúlyozta, hogy Ha­zánk a gondviselésnek köszönheti örvendetes gyarapodását, mint ahogy a gondviselésnek köszönheti, hogy állandó külső megpróbáltatá­sok és gyakori belső pártütések, továbbá anyagi gondok és ezeréves történelmünk során felmerülő új eszmeáramlatok ellenére is nem­csak fennáll, hanem szüntelen terjeszkedik és terebélyesedik. Az ünnepi megnyitóban a főpap kiemelte, hogy előttünk, magyarok előtt mindig ott lebeg apostoli szent királyfnk: Szent István alakja, aki sokat imádkozott a uépért. Serédi Jusztinián hercegprímás bejelentette ezután, hogy a nagygyűlésről a Szentatyának táviratot küldött, amelyben kifejezte a magyút katólikasság mélységes hódolatát, gyermeki ragaszkodásul és az 'Apostoli Szentszékhez való törhetetlen hűségét. Ugyancsak táviratot küldött a kormányzó úrnak és a nagygyűlés alattvalói hódolatát és hűséges ragaszkodását' fejezte ki benne..Köszöntötte ismét a nagygyű­lésen megjelenteket, a püspöki kar tagjait, va­lamint a föméltóságú asszonyt, a kormány tagjait és a XXIX. Országos Katolikus Nagy­gyűlést megnyitotta. A nagygyűlés közönsége a. hercegprímás be­szédét lelkes figyelemmel kísérte és őszinte el­ragadtatással tapsolta meg. Ezután dr. MiliáJo­t'iös Zsigmond prelátus, az AC országos igaz­gatója előbb latin, majd magyar nyelven ol­vasta fel a Rómában időző s magát Scrrafini Ferenc ügyhallgatóval helyettesítő Augelo Rótta pápai nuncius üdvözlő táviratát, Dudás Miklós hajdudorogi püspök felolvasta Czapik Gyula »Mi a katolicizmus a megnagyobb-v öctt Magyarországon? cimü előadását Kifejtette, hogy a megnagyobbodott Magyarországon a kato-' licizmus egymásratalálás, amelynek együt'.mara­dás és együttcselekvés nagy értékévé kell átala­kulnia. Czapik Gyula ünnepi beszéde hangsúlyozta ezután, hogy a megnagyobbodott Magyarországon a katolicizmus a legnagyobb lélekszámú vallás, sőt az ország abszolút többsége. Szovátette ez/el kapcsolatosan a hivatalos statisztikai kimutatá­sok eljárását, amelyek szétválasztják a latin szer­tartású és görög szertartású katolikusokat. Ez sérti a katolikusságot, az egyenlő elbánás elvének alapján. Követelte, hogy a vallási staitaztikaban a jövőben összegezzék a különböző szertartása katolikusokat. Rámutatott arra, bogy a katoliku­sok számaránya 1930-ban Magyarországon, a tria­noni területen 67.2 százalék volt, ma pedig a meg­nagyobbodott Magvarországon 65.2 százalék. A továbbiak során Czapik Gyula adatok és számok tömegével igazolja, hogy a nemzet természetes szaporulatát, számbeli izmosodását elsősorban a katolikus rétegeknek köszönheti, maid a születés­szabályozás ellen hathatós ténykedést követelt a kormányzattól. • Hosszantartó, lelkes faps után a hercegprímás köszönetet mondott az ülés előadóinak és felszó­lítására a hívek elénekelték a Himnuszt Ezzel a megnvitó ülés befejezést nyert. Délután 4 órakor az Országbáztár felé indult meg az eniberáradat. Az Országház főkapujában állították fel az oltársátort, amelyhez bíborszínű szőnyegekkel borított lépcső vezetett fel. Az Ifjú­ság hatalmas tömegekben lepte el az Országház előtti térséget majd jöttek a katolikus iparosok, legényegyletek, az EMSzO, az Emericaua képvise­lői. Áz Oltáriszentscgrc várakozva, a visszatért területek ifjúságának kiküldöttei mondottak besze­deket. Esteledett, mire megérkezett az Oltáriszentség. Az Országháza homlokán kigyulladt a villany­lámpákból összerótt hatalmas kereszt, majd fel­vonultak az apácarendek bosszú sorai, Szűz Má­riás lobogó alatt egy honvédszázad, nyomában a férfi szerzetesrendek soraival: A téren több, tuint 300.000 ember szorongott cs áhitatosan várta az Olfáriszentségct, amely a Bazilika felől közele­dett. A Legméltóságosabb Oltáriszentséget a pe­héz aranyhímzéses pluviáléba öltözött • biboros­hertcegprimás vitte. A baldachint a Pázmány Pé­ter-tudományegyetem tanácsa és a. főváros veze tői vették kön'il. Nyomában a megyésfőpásztorok haladtak és részt vett a körmenetben Magyaror­szág kormányzójának hitvese is, valamint a ko­ronaőrök, a felsőház és képviselőház elnökei, az országgyűlés két házának tagjai, miniszterek, ál­lamtitkárok és főispánok. _ A kongresszusi himnusz eléneklése irtán TI SZÉCHENYI MOZ8 MÁTÓL 5, 7, » Világsikert aratolt európai film rcprize Uútm Márta és ion Ifiepnra legszebb együttes alakítása, pompás ének­száraokkal > SZERETLEK... Egy lángoló szerelem regénye a legszebb áriák hangjai melleit. Rendezte: BOLVARY GÉZA, a magyar mesterrendező A fiatalok és a fiatalság filmjei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents